Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-28 / 176. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. július 28., hétfő Közélet munkaidőben? Ismét divatba jöhetne a munkanap-fényképezés. Min. denesetre jó lenne tudni, hogy mit csinálunk munka, idő alatt, amikor nem dolgozunk. Magánügyet inté. zunk. telefonon vagy személyesen „házon kívül”. Gyakran anyagra, szerszámra, feladatra várunk, s előfordul, hogy értekezünk, közéletet élünk. A jó fényképen azután a részletek kinagyíthatok, a veszte, ségek elemezhetők. Árnyékos oldalon A megyében mintegy húsz kedvezőtlen adottságú község van, többségük a hegyvidéki térségben. Ügy is mondhatnánk, hogy ezek a falvak nem tartoznak a szerencsések közé és a természet egy kicsit mostoha gyermekként kezelte őket. Ennek ők nem okozói, még kevésbé előidézői, viszont a kedvezőtlen helyzettel számolniuk kell. E községek lakói a kedvezőtlen helyzetre — egyebek között — úgy válaszoltak, hogy sokan elköltöztek oda, ahol jobbak az adottságok. Népessségszámuk az elmúlt tíz esztendő alatt 11 százalékkal csökkent, amely a községi átlag kétszerese. — Mi lesz ezekkel a falvakkal? A Megyei Tanács hosszú távú tervének prognózisa alapján az ezredfordulóig, saj. nos ezeken a helyeken az elöregedés felgyorsul, a fiatalok másutt keresnek megélhetést a lélekszám tovább fogy, bár en. nek a népességfogyásnak elsősorban nem az elvándorlás, hanem a mind kevesebb szaporulat lesz az oka. A témával tudományosan is foglalkozó szakemberek véleménye szerint a szóban forgó húsz község nemélyi. kében az elnéptelenedés megállíthatatlan és legföljebb a mérséklésre lehet intézkedéseket tenni. Mindenekelőtt fontos, hogy a kedvezőtlen adottságú községek száma az idők során ne növekedjen, sőt csökkenjen vagy álljon meg. i A kedvezőtlen adottságokat vizsgálva kiderül, hogy ennek több összetevője van: alacsony termőképességű földek, fejletlen gazdaság, munkalehetőségek hiánya, fejletlen és elégtelen infrastruktúra. Ezek hatására lesz gyakoribb az elvándorlás, alacsonyabb a népszaporulat. Az említett hegyvidéki, Tárná völgyi, valamint Füzesabonytól délre található falvak helyzete, adottsága, lehetősége nem egyforma és így megítélésük, jövőjük is kü. lönböző. A társadalmi tennivalók egy tekintetben közösek; mégpedig abban, hogy mindenütt a lehető legmagasabb szinten kell biztosítani az alapellátást. A hosszú távú tervidőszakban — az ezredfordulóig — a megítélés alapján, a település eszközrendszerével is célszerű elősegíteni. befolyásolni a kedvezőtlen tendenciák megállítását, megszüntetését. A helyi munkalehetőségek bővítésében, mindenekelőtt a mező- és erdőgazdasági nagyüzemekre vár jelentős szerep, így a melléküzemági tevékenység fejlesztésében, a háztáji és kisegítő gazdaságok szorosabb integrálódásában, a körzetben termelt, illetve található nyersanyagok ipari feldolgozásában található lehetőségeket sem, így azok széles körű felhasználása, alkalmazása még a jövő feladata. A megye északi térségében jelenleg az aktív keresők 64 százaléka ingázik, de a hevesi, ide számítható községek helyzete sem rózsás. Ha figyelembe vesszük a gyakran „nehézkes” közlekedési viszonyokat is. akkor az elvándorlás okainak keresésében, nem kell túl messzire mennünk. Az indokolatlan hátrányokat megtalálhatjuk abban is. hogy az illető falvak nem kapcsolódhatnak elég szorosan a körzeti központokhoz, egyebek közölt éppen a rossz közlekedés, a gyakran minősíthetetlen hírközlés miatt. Ezért célszerű növelni a szóban forgó „kistérségközpontok” igazgatási gazdasági és ellátó tevékenységét. Pétervá- sára, Bélapátfalva, Heves ilyen céllal törté, nő fejlesztése feltétlenül kedvezően befolyásolja majd az őket körülölelő falvak életviszonyait is. Közismert, hogy a terület- és település- fejlesztés hosszú távú terveink végrehajtása közepette, megyénk gazdasági-társadalmi fejlődése szerves részeként történhet meg. Ezen belül a Megyei Tanács feladata; az ellátási egyenlőtlenségek mérséklése, a települések közötti munkamegosztás koordinációja, a megyei szintű intézményrendszer működtetése és a szomszéd megyékkel való együttműködés egyeztetése. A helyi tanácsok természetesen felelősek saját településük és vonzókörzetük összehangolt fejlesztéséért. A kedvezőtlen adottságú községek hátrányos helyzetének mérséklése, csakis az elfogadott megyei és helyi tervek következetes és részrehajlás nélküli végrehajtása során képzelhető el. Ennek pedig adottak a reális feltételei. Sz.'í. Nem mentem én a vásárba fél pénzzel... Reklám,kontra szabályozók Ezúttal csupán egy kérdésre keressük a választ. Miért gyakoriak a társadalmi rendezvények, az értekezletek munkaidő alatt? A felelet kézenfekvő: felértékelődött a szabadidő és leértékelődött a munkaidő. A szabadidő ára forintban is kifejeződik a vállalati gazdasági munkaközösségek mintegy 2,5-szeres bérszorzóival. Sok család rákényszerül különmunkák végzésére, hogy korlátozott jövedelem- forrásait ezáltal bővítse. Mindenki rohan munkaidő után. Különböző céllal, eltérő indíttatással ugyan, de stílus- és ritmusváltás történt. Ami nyolc órán át mellékes volt, az egyszerre fontossá vált és fordítva. A súlypontok, a sorrendek tetszés szerint nem csereberélhetek. A munkaügyi szakemberek mind határozottabban felvetik, hogy a munkaerőnek nem lehet kettős ára: egy magas szabadpiaci és egy nyomott „állami”. A fő- idős munkabérek fej kell, hogy zárkózzanak a vgmk-k, a kisvállalkozások és más különmunkák színvonalára. Csak így lehet — állít ák — rendet, fegyelmet, teljesítményt követelni, a „vat- ta”-munkaerőt kiszorítani. Bizonyos felfogások szerint a munka és a politizálás eleve kizárják egymást. Vannak, akik az erőteljes ösztönzésben, valamiféle bérmunkás mentalitás kialakításában látják a megoldást. Pedig a közéletiség problematikája, az értekezések ügye nem rendezhető automatikusan a fő munkaidő és a munkaerő felértékelésével. A japán tapasztalatok, az élenjáró külföldi üzemek próbálkozásai, példái, tapasztalatai félreérthetetlen módon bizonyítják, hogy a magas színivonalú, igényes munkához az anyagi ösztönzésen túl olyam erkölcsi mozgatórugók, érzelmi motivációk is szükségesek, mint amilyen a munkával, az üzemmel, a dolgozó kollektívával való azonosulás. A szocialista gazdaság nem mondhat le a dolgozók magas fokú tudatosságáról, érzelmi, politikai elkötelezettségéről. A gazdasági fejAz Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát új ex- portpalackozójában évente 13 lődés élénkítéséhez ugyanis nem elég a fegyelmezett végrehajtás, hanem minden szinten öntevékeny, kezdeményező, felelős magatartás szükséges, olyan vezetők és beosztottak kellenek, akik megértik és vállalják korunk parancsoló követelményeit. Nem véletlen, hogy a vállalati kollektívák túlnyomó többsége éppen napjainkban önkormányzatra, az igazgatók megválasztására, nagy horderejű ügyek eldöntésére kapott lehetőséget. A demokratizmus érvényesítése pedig minden munkahelyen és minden politikai-társadalmi testületben idő- és fórumigényes. Ha érdemi eredményeket akarunk elérni, nemcsak a gazdaságot, hanem a közéletet is új fejlődési pályára szükséges állítani. Itt is szakítani kell a mennyiségi szemlélettel, a rendezvény- centri.kus'sággal és mindennemű öncélúsággal, merevséggel. A közélet legyen lé- nyegretörő, vonzó, ne általában segítse az országos politikai célok megismertetését, elfogadtatását, hanem a helyi politikával szoros egységben úgy, hogy a közvetlen feladatok megoídááának is tevékeny részesévé váljon. Eleve a politikai, társadalmi rendezvények, értekezletek kritikája, ha rájuk munkaidőben kerül sor, mert máskor nem jön össze a kellő számú résztvevő. Komolytalanná válik minden jó szándékú érvelés, például a fegyelmezett, szervezett, hatékony munka mellett, ha az valamilyen muníkaidőt rabló rendezvényen hangzik eL Hasonló a helyzet, mint amikor az alvó embertől kérdezik meg, hogy felébresszók-e? Nem szabad a régi sémákban gondolkodni, a tájékoztatást. a tudatformálási feladatokat értekezletek szervezésével „kipipálni”. Előfordulhat — mondjuk meg, nem is ritkán —, hogy nincs más alkalmas közlési lehetőség, fórum. A testület tájékoztatása, állásfoglalása, a demokratikus vita nélküle elképzelhetetlen. Ilyenkor viszont az izgalmas, közérdekű téma, az érdekes millió palack minőségi bort exportálnak a világ számos országába. A vállalat saját előadásmód legyen a munkaidőn kívüli tanácskozásra a közönségcsalogató. Természetes dolog, hogy lakógyűlést, tanácstagi, képviselői beszámolót nem lehet szervezni csak akikor, amikor az állampolgár ráér. Volt idő, amikor lasszóval fogták az embereket. Mostanában már egyre gyakoribbak érdektödési felkeltő, felelősséget, beleszólási igényt felébresztő lakóhelyi összejövetelek. Az idő pénz — tartja a szólásmondás, s a szabadidős rendezvényt joggal a szerint értékelik az emberek, megérte-e rá elmenni, avagy sem? Sokfelé mégis mintha az idő nem lenne pénz. A felesleges tanácskozások sorát rendezik házon belül és kívül, kizárólag munkaidőben, tehát ott és akkor, amikor az idő bérköltségekben, teljesítéskiesésben mérhető. Kimutatható törvényszerűség: a hierarchia szintjével, a beosztás nagyságával egyenes arányban nő az értekezletek száma és haszna. Érdemes egy-egy tanácskozáson gyorsfényképet, „kasz- szát” csinálni, összeadni a jelenlevők egy órára vagy egy percre jutó keresetét. így mechanikusan mérhetővé válik, hogy mibe kerül a tanácskozás, egy-egy felszólalás. (Azért csak mechanikusan, mert az időveszteség okozta teljesítménykiesés hatása pontosan nem kimutatható.) Országos és megyei rendezvényekre már sor került néhányszor hét végi szünnapokon. A munkahelyeken, szakmai körökben az ilyen gyakorlat ma még nagyon ritka. Há olykor találkozni is társadalmi-politikai összejövetelekkel munkaidő előtt vagy után. „A szakmai, a hivatali tanácskozás az munka, igy beleszámít a nyugdíjba’' — mondják. A társadalmi és és -a szakmai munkát általában könnyű megkülönböztetni egymástól. A szembeállítás, az értekezletek igényszintjének egyoldalú leszállítása arra hivatkozva, hogy az egyik „munka”, a másik társadalmi elfoglaltság, nem szerencsés. Nemcsak azért, mert a végiggondolatlan és haszontalan szakmai értekezéseknek szintén van bérköltség- és veszteségvonzata, hanem azért, mert a követelmények lazításával lohaszt- ják a társadalmi aktivitást, az értelmes áldozatvállalást hiúsítják meg. A munka és a közélet szoros egységben léteznek, csak egymást segítve, erősítve, a negatív hatásokat kölcsönösen nyesegetve fejlődhetnek. K. J. laboratóriumi vizsgálatai mellett az Országos Borminősítő Intézet munkatársai többször Számítógépek a mérnökképzéshez A Számítástechnikai Kutató Intézet és Innovációs Központ 25 darab Proper—16 típusú személyi számítógépet adott át a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának. Az SZKI azért bocsátotta térítés nélkül az egyetem rendelkezésére a gépeket, hogy ezzel is segítse az 1987 februárjában hazánkban első alkalommal meginduló informatikai mérnökképzést. A BME villamosmérnöki karán jelenleg négy szak van, a februárban megkezdődő lesz az ötödik. Az informatikai szak első évfolyamán hatvan hallgató kezdi meg tanulmányait. is végeznek mikrobiológiai ellenőrzéseket. Ezenkívül még a töltőüzem levegőszennyeződését is mérik. Hír-: Két évente rendezik meg a miskolci ipari vásárt, Észak-Magyarország legrangosabb ilyen jellegű kiállítását, amelyen hagyományosan sok Heves megyei vállalat és szövetkezet is képviselteti magát. Az idén augusztus 15. és 24. között kerül sor erre az eseményre, tehát már lassan a hajrájához közelednek az előkészületek. Ezért arról érdeklődtünk Lukács Lászlótól, a vásáriroda vezetőjétől, hogy ez alkalommal mely gazdálkodó szervezetek vesznek részt tájegységünkből, Borsod fővárosában. — Több cég is jelezte kiállítási szándékát, de a közelmúltban sajnos scukan visz- szavonták kérelmüket. így ez idő szerint csak az Egri Dohánygyár és az Egervin szerepel Hevesből a listán. De korlátozott számban még elfogadunk jelentkezéseket a terület bővülése miatt. Elsősorban konfekciógyártó üzemeket látnánk szívesen. 1háttér: Korábban rendszeresen bemutatta új termékeit a vásáron a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat is. Az idén viszont nem lesznek ott Miskolcon. A miértre Czakó Já- nosné igazgatótól kértünk választ: — Elsősorban anyagi okok miatt maradunk távol a kiállítástól. A szabályozók egyre szigorúbbak, egyre nehezebb gazdasági helyzetben kell talpon maradni. Ugyanakkor a közelmúltban megkötött gépbérleti szerződésünk is nagy pénzügyi terheket ró ránk. Ilyen körülmények között minden lehetséges módon takarékoskodnunk kell. Másodsorban az időpont okozott kisebb nehézségeket: gondolok itt arra, hogy a nyár a szabadságolások fő időszaka, a felügyeletet pedig nekünk kellett szerveznünk, s ezenkívül is fölvetődött még néhány kisebb akadály. Természetesen nem ez utóbbiak jelentettek megoldhatatlan problémát. — Mennyibe került volna a vállalatnak, ha elviszi termékeit a bemutatóra? — Ebből a szempontból a Budapesti Nemzetközi Vásárról a szegedi és a miskolci kiállításokról együtt kell beszélni. A korábbi években valamennyin részt vettünk, s ez minden alkalommal milliós nagyságrendű kiadást jelentett. — Hogyan ismertetik meg a vevőiket új modelljeikkel, ha nincsenek jelen ezeken a rendezvényeken? — Termékeinknek mintegy 80 százaléka már külföldön talál gazdára, ebből következik, hogy a hazai piac nem meghatározó jelentőségű számunkra. Magyar partnereinket ezért kisebb, általunk szervezett bemutatókon is színvonalasan tájékoztatni tudjuk, kínálatunk időszakos változásáról. — Ez olcsóbb módja a reklámnak? — Sokkal olcsóbb, mert minden esetben valamilyen más jellegű összejövetelhez, tanácskozáshoz kapcsoljuk, így megoszlanak a költségek. — Ezek szerint hosszú távon is ezt a formát kívánják előnyben részesíteni? — Semmi esetre sem. Csak a vásárok alkalmával van módja a vevőknek együtt ■látni a teljes kínálatot, a gyártóknak pedig fölmérni a konkurens cégek eredményeit, fejlesztéseinek főbb irányait. Ha kedvezőbb pénzügyi helyzetbe kerülünk, mi is újra visszatérünk ezekre a nagy ipari seregszemlékre. Móró István Az automata üvegmosóból kiérkező üvegekből vesz mintái Takács Zsuzsa és dr. Ferenczy Jánosáé mikrobiológus, amit majd a központi laborban elemeznek A borral töltött palackok tisztaságát és kiszerelését nézi Haán Miklós, az OBI laborvezetője Angyal Béla művezető jelenlétében (Fotó: Szántó György) ÉVENTE TÖBBSZÖR Minőségi koruk - minőség-ellenőrzése •x
