Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-25 / 174. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 114. szám ARA: 1986. július 25., péntek Ü.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A minőség filozófiája Miért kelendő a világpiacon a téliszalámi, az egri vagy a tokaji bor, a magyar sonkakonzerv? Ugyanakkor miért nem le. hét eladni jó néhány más termékünket? E kérdésekre a közgazdaságtanhoz keveset értő olvasó is egyből megadja a választ: az előbbieket azért, mert világszínvonalúak, azaz kiváló minőségűek, ugyanakkor igen sok más termékünkről ez korántsem mondható el. Példák tucatjaival lehet bizonyítani, hogy a legkedvezőtlenebb világpiaci viszonyok között is a minőségnek tekintélye van, ami egyrészt tükröződik az árban, másrészt pedig az eladható mennyiségben. Igaz ez, még abban az esetben is, ha az áringadozás a jó termékeket is érinti. Ugyanis a kiváló termék ára, ha csökken is, nem olyan mértékben, mint a közepes vagy a gyenge produktum esetében. Mindezek következtében teljesen érthető, ha a világon mindenütt a minőségi termékek arányának növelésére törekszenek — ezzel megteremtve a biztonságos értékesítés feltételeit. Nincs ez másképpen hazai vagy akár megyei vállalatainknál sem. Egyre erőteljesebb törekvések tapasztalhatók mind a vezetők, mind pedig a dolgozók körében a minőségi munkavégzésre és a kiváló minőségű termékek előállítására. Más kérdés, hogy ennek ellenére is viszonylag kevés még a világszínvonalú termékek száma, ami minden piacon és szinte mindig kedvezően értékesíthető. Mindez egyben azt is jelenti, hogy igen jelentős tartalékforrásunk a követelmények emelése, a korszerűbb, a többet „tudó” termékek arányának növelése. A napi Világgazdaság egyik számában arról ír, hogy az 1950-es évek elején Japán gazdasági segítséget kért az Egyesült Államoktól. Az amerikaiak nem segélyt küldtek, hanem egy ősz urat, dr. Edward Deminget a matematika-statisztika professzo. rát. ö hatékonyabbnak bizonyult a Marshall-segély. nél, s ma már csodatevőként tisztelik a felkelő nap országában, ö tanította meg a japánokat ugyanis arra, hogy egy vállalat vagy minőséget gyárt, vagy eltűnik a föld színéről. Ma a professzor — a szigetországi példa nyomán — az amerikai vezetőket oktatja a minőség jelentőségére. Űj vezetési filozófiára van szükség — vallja a professzor —, amely biztosítja, hogy a fejlesztés, a termelés és a forgalmazás minden résztvevője érdekelt legyen a minőség biztosításában. A minőség tehát olyan közgazdasági kategória, amely napjainkban döntő fontosságúvá vált. Kaposi Levente Megkeidődtek a bekapcsolások — Nincs soronkívüliség — Idén kb. hctszáz állomást kötnek be Még egyszer a telefonkötvényekről Aki Egerben és környékén 25 ezer forintért telefonkötvényt jegyeztetett, érthetően nem fogy ki a kérdésekből. Szeretné tudni, mikor, milyen módon, milyen elbírálás alapján jut véglegesen birtokába a hőn áhított készülék. Erre voltunk mi is kíváncsiak, amikor részletes tájékoztatást kértünk az illetékes vezetőktől. Sztahura Lászlótól, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési ’és műszáki igazgató- helyettesétől megtudtuk, hogy a fejlesztéshez 80 millió forint értékű hálózatépítési munka szükséges. Egerben a jegyzett kötvények mennyiségének, költségének ismeretében már megkezdték az ütemterv készítését. Mivel a határidőig 2 ezer 493 magánszemély, és 30 gazdálkodószerv befizette az előírt összeget, az ütemterv első része már kész van,júliusitól pedig a bekapcsolások is megkezdődtek a Csebokszári- lakótelepen. Boda Sándor, az egri köt- vényiroda vezetője a lakosságot érintő legfontosabb tudnivalókról adott felvilágosítást. — Elöljáróban két dolgot szeretnék hangsúlyozni: Az egyik az, hogy az áthelyezésre szánt készülékek beszerelésének felllétele is a kötvényjegyzés. A másik, ami talán ennél is fontosabb, hogy az üzembe helyezésnél nem állapítunk meg sorrendet. Nem garantálhatjuk, hogy aki korábban jelentkezett, ahhoz gyorsabban jut el a telefon. Ennek az a magyarázata, hogy ott tudjuk elkezdeni a bekötéseket, ahol már kiépült hálózat van, és megfelelő műszaki állapotok állnak rendelkezésünkre. A félreértéseket elkerülendő jegyzem meg, hogy azok az épületek élveznek előnyt, amelyeknek lakásaiban már megvannak a szükséges, úgynevezett „érpárok". Amelyik háztömbben több érpár van, ott kezdjük meg a szerelést. Így fordulhat elő, hogy njem mindig a közvetlenül egymás után következő épületekben folytatjuk a munkát. Jelenleg ez az egyetlen módja, hogy felgyorsítsuk tevékenységünket. — Idén. egyébként a tervek szerint körülbelül hatszáz állomás bekötését terveztük. Ebbői háromszáz készülék a Csebokszári-lakóte- lepen talál gazdára, a többi háromszázat pedig szórványosan. helyezzük el éppen a fent említett műszaki előnyök miatt. — Érdemes tudni a lakóknak, hogy a szerelők igazolással rendelkeznek, amelynek felmutatása kötelező. Erre bármikor felszólíthatok a szakemberek, ök viszont a kötvények szerelési lapját ellenőrzik mielőtt munkához látnak. És most essék szó a későbbi ütemezésről. A várost és környékét kilenc körzetre osztották fel, s a hálózatépítést követve haladnak folyamatosan a kivitelezéssel. A legkorábban, ez év végéig a keleti és az északi részekben fejezik be a munkálatokat. A következő év végére mindenütt kiépítik a hálózatot, s ezzel párhuzamosan készülnek el a végleges ütemtervvel is. Ez vonatkozik a déli, a nyugati részre, illetve Andomaktályára, Egerszalókra, Felnémetre, a Bervai-lakótelep- re, és1 a Napsugár útra. A bekapcsolásokkal 1988. július 31-re végeznek ezeken a 'területeken. A térkép, amelyen az említett kilenc körzetet pontosan feltüntették, bármikor megtekinthető az egri kötvényirodában. Megemlítjük azt is, hogy idén lehetőség nyílik pót- kötvényvásárlásokra is. Ebben az esetben viszont mór a szakemberek bírálják el, hogy teljesíthető-e az igény aiz adott területen. Sok kötvénytulajdonos kérte, hogy ikerállomás helyett főállomást biztosítsanak számukra. A kívánságot mérlegelik a központban, azonban nem tudják garantálni, hogy ez mindenütt megoldható, ugyanis ebben a (kérdésben is a műszaki szempontok döntenek. Kiegészítésképpen jegyezzük meg, hogy a szerelési díj összege természetesen helyenként eltérő, az építendő kábelhálózat pluszköltségei miatt. Az Édosz elnökségének ülése Az élelmiszeripar első fél évi eredményeit elemezte az Édosz elnöksége csütörtöki ülésén. A testület megállapította: az ágazat ez év első hat hónapjában is megfelelő, kiegyensúlyozott ellátást biztosít a lákossógnak. A teljesítmények összességében úgy alakultak, mint az elmúlt év azonos időszakában, ám a vállalatok között eléggé nagy különbségek mutatkoztak. Az első fél évben különösen a baromfiipar növelte aiz árukibocsátást, mintegy 10 százalékkal több alapanyagot vásároltak fel, mint tavaly, és 6—7 százalékkal nagyobb mennyiségű árut értékesítettek belföldön. Az exportot is fokozták. Hasonlóan eredményes volt ez az időszak a tartósítóiparban. A húsipar csak lassan lábal ki a tavaly is megmutatkozott visszaesésből. Az állattenyésztés helyzetének javítására hozott kormány- intézkedések első jelei azonban megmutatkoztak: például több sertést vettek át, mint 1985 első hat hónapjában, mindent egybevetve azonban az ágazat teljesítménye elmaradt a tervezettől. Kádár János Nógrád megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön Nógrád megye életével ismerkedett, tájékozódott a csaknem 240 ezer embernek otthont, munkát adó északi országrész politikai és gazdasági eredményeiről, az ott élők sikereiről, gondjairól. Kádár János délelőtt fél 11-kor érkezett meg a megyeszékhelyre, Salgótarjánba. A főtitkárt az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának épületénél Petropszki István, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Szalai László, a salgótarjáni városi párt- bizottság első titkára fogadta. Az üdvözlő szavakat követően a házigazdák rövid tájékoztatást adtak a nógrádi medence politikai és gazdasági helyzetének — időszerűségét tekintve — legfontosabb tényeiről. A mintegy bemutatkozásnak szánt helyzetelemzés, tájékozódás után az MSZMP főtitkára — vendéglátói kíséretében — felkereste a salgótarjáni kohászati üzemeket. Itt kapcsolódott a programhoz Bru- tyó János, az MSZMP KB tagja, Salgótarján 2. választókerületének országgyűlési képviselője. A nagyüzem bejáratánál C. Becker Judit, Salgótarján tanácselnöke, Szabó István vezérigazgató, Kraj- csi József, a gyár pártbizottságának titkára, Nádai István, a vállalati tanács elnöke, Merlák Ervin szakszervezeti és Kovács Nándor, az üzemi KISZ-bizottság titkára köszöntötte Kádár Jánost. aki tájékoztatót hallgatott meg a kohászati vállalat tevékenységéről. A 3500 dolgozót foglalkoztató üzemet 120 évvel ezelőtt alapította a rimamurányi részvénytársaság. Évi termelési értékük ma már megközelíti a négy és fél milliárd forintot. A műhelyekből kikerülő szalagacélok, huzalok, szegek, kovácsolt és sajtolt termékek, raktári állvány- szerkezetek, szállítórendszerek, csövek határainkon kívül is keresettek. Gyártmányaik csaknem 20 százalékát külpiacokon értékesítik. Mint elhangzott: az SKÜ- ben jó a politikai légkör, a kollektívát a tenniakarás, a kezdeményezőkészség, a saját sorsáért érzett felelősség erősödése jellemzi. A VI. ötéves tervben tovább folytatódott a vállalat rekonstrukciója, amely még 1961- ben, az új hideghengermű megépítésekor kezdődött. A hetvenes évek elején a huzalmű újult meg, majd megszüntették az acélöntődét, s helyébe úgynevezett süllyesz- tékes kovácsüzemet létesítettek, s meghonosították a görgős szállítópályák gyártását is. Ennek a tudatos szerkezetátalakító programnak az eredménye, hogy a vállalat meg tudta őrizni jövedelmezőségét. Az első féléves eredmények kissé elmaradtak a tervezettől, amelynek vállalaton kívüli és belső okai egyaránt vannak. így többek között gondot okoz az anyagellátás mennyisége és minősége, de hiba az is, hogy még mindig hiányzik a kellő rugalmasság, s a ve vöket is lehetne jobban tisztelni. Itt is több a megengedettnél a munkaidőkiesés, s a fegyelem sem a legszilárdabb. Az év hátralévő részében mindenekelőtt az exportlemaradások pótlására helyezik a legnagyobb hangsúlyt, s további előrelépésekre van szükség a termelékenység és a termékek minőségének javítása terén. Ezek szem előtt tartásával fogalmazták meg a gyárban az egész tervciklusra érvényes feladatokat is. Céljaik elérésében döntő szerepet tulajdonítanak annak, hogy tovább emelkedjen a vezetés színvonala, s kialakuljon a szükséges változtatásokat támogató értékrend. A politikai munkáról szólva elmondták, hogy a gyár kilencszáz kommunistájának fontos feladata volt az utóbbi időben: megértetni dolgozótársaikkal a gazdaságtalan termelés megszüntetéséből adódó problémákat. Jellemző az is. hogy a pártfórumokon egyre gyakrabban (Folytatás a 2. oldalon) A műemlékvédelem - ma Megnyílt a Hevesi Szemle Galériájának negyedik kiállítása Mendele Ferenc megnyitó beszédét mondja (Fotó: Perl Márton) Csütörtökön délután — az Országos Műemléki Felügyelőséggé!, a Megyei Művelődési Központtal és a TIT Heves Megyei Szervezetével közös szervezésben — megnyílt a Hevesi Szemle Galériájának A műemlékvédelem — ma című negyedik kiállítása. A nagyszámú érdeklődet dr. Farkas András galériavezető köszöntötte, majd Mendele Ferenc, az OMF igazgatója mondott megnyitót. Többek között beszélt a nemzetközi szinten is szá- montartott műemlékvédelmi tagozatú nyári egyetem rangos hagyományairól, kiemelve azt, hogy a mosttani tárlat is ehhez a színvonalasnak ígérkező esemény sorozathoz kapcsolódik, s hű képet ad a külföldi törekvésekről, de érzékelteti a magyar elképzeléseket, sikereket is, bizonyítva azt, hogy van mivel büszkélked- nür<k Európa-szerte. Ezt követően a neves Szakemberrel beszélgetett Pécsi István felelős szerkesztő, majd Rákosné Ács Klára pszichografológussal, a Vallanak a betűk című könyv szerzőjével készült nyilvános riport. Végül levetítették azt a videofilmét, amely a 97 esztendős Makcty Margit szín- művésznő pályájának közérdeklődésre számot tartó fordulóit taglalta. A változatos, a nemcsak honi szempontból figyelemre méltó anyagot augusztus 6- ig, naponta 10-től 18 óráig tekinthetik meg mindazok, dkik értékelik a múlt hagyatékát.
