Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. július 24., csütörtök SZOVJETUNIÓ Teherautó óriások A Zsogyinói Autógyárban elkezdték a 100 tonnás BELAZ—75211-es típusú billenős te­hergépkocsi sorozatgyártását. E hatalmas jármű rakterében három vasúti kocsira való érc (ér el. Még a hatalmas Kirovec is játékautónak tűnik e mellett az óriás mellett. A 180-asok első darabjai a Jakutugol Termeié si Egyesülés bányáiban állnak munkába. A képen: a 180-asok a szerelőműhelyben A Zsogyinói Autógyárban e hatalmas gépek mellett gyártanak még 110 tonnásakat is. A képen: a 110-esek szerelőcsarnokában (Fotók: TASZSZ — APN — KS) A Belorusz Tudományos Akadémia elektro­nikai intézete olyan súlymérő rendszert dol­gozott ki, amely ellenőrzi a nagy teherbírású billenőskocsik (75 tonna felett) terhelhetősé­gét. A berendezést a zsogyinói gyárban ké­szült valamennyi BELAZ vezetőfülkéjében elhelyezik A Luckwitzban rendezett hagyományos ifjúsági ünnepen Thomas Gerdesnek fejőként is meg kellett állnia a helyét NDK Thomas, mesternek készül Az NDK egyes vidékein hűen ápoljak az évszázados népi hagyományokat. Ezek közé tartozik Thüringiában a híres weimari hagymavá­sár, vagy a Harz-hegység- ben, a lövészünnepélyek. A mecklenburgi falvakban, köztük Luckwitzíban évente megrendezik a falusi ifjúság ünnepét, a Landjungfestet. Itt a község újdonsült la­kóinak különböző „próbá­kat” kell kiáltniok, hogy felvegyék őket a falu kö­zösségébe. A 18 éves ju­hászfiú, Thomas Gerde s számára például a fejesi verseny volt az utolsó ilyen „vizsga” Luckwitzban. Thomas szemmel látható­an élvezi az ünnepélyes pil­lanatot, amikor felveszik a falu polgárai közé. A fiú a szomszéd faluból jött Luckwitzba: itt szeretné megszerezni mesterlevelét. Munkájában két, vele egy­korú juhászbojtárlány segí­ti: Petra és Susanne. Az utóbbi egyben — Thomas felesége is ... Thomas nem idegen a faluban, hiszen tíz évig ide járt iskolába, is­meri az embereket, a tájat. A falut a soharbowi tsz földjei fogják közre. Thomas tehát jól érzi ma­gát, de hogy találja meg itt a helyét a városból jött két lány? Petra Schmidt ép­pen kerékpárján érkezik a legelőre. Több mint kétszáz­ötven bárány van a gond­jaira bízva. Munkájában egy nagy francia juhászku­tya segíti. Petra a megye- székhelyen, Schwerinöen nőtt fel. Azért jött falura — mondja —, mert nagyon szereti az állatokat. A fiatal- asszonyt, Susanne Strosst a férje, Thomas hozta ide Neuclosterfoől, a Schwerin megyéi kisvárosból. Az épü­lő „pásztorok háza” egyik lakása már elkészült, ezt az ifjú pár kapta. Már be is költöztek új otthonukba. Az asszony éppen takarít: a szobafestők nyomait igyekszik eltüntetni. Susan­ne boldog: legmerészebb ál­maiban sem gondoldol'ta. hogy ilyen szép, tágas lakás­ban fog lakni. A kertben zöldelő fű: nemsokára sa­ját állataik fogják legelni. S a kis darab háztáji föld is vonzotta a fiatalokat. A tsz-tagok nemrég dön­töttek úgy, hogy ismét fog­lalkoznak birkatartással. Pirkadatkor, amikor a Nap sugarai kezdik felszívn-j a ködöt, kolompszóra és bir kabégetésre ébred a falu. A nyáj élén Petra halad, egy távoli karámba viszi a jó­szágokat. Egyelőre ott lesz­nek, de a juhászlány sze­rint hamarosan szabad me­zőn legelhetnek majd. .Mert a legeltetéssel fizetődik ki igazán a birkatartás” — mondja. Szavait megerősíti Kur* Niedrich tsz-elnök is. A tsz-elnök nagy gondot fordít az újonnan érkezett fiatalokra: a munkaszer­ződés megkötésekor minden pályakezdő, aki legalább öt évig a tsz-nél kíván ma­radni, a kezdet megköny- nyítésére nagyobb összegű, egyszeri juttatást kap a szö­vetkezettől. Szobát minden­kinek biztosítanak, aki pe­dig családot alapít és há­zat akar építeni, újabb te­temes támogatást kap. Thomas nem a hallgatag juhász típusa. Szeret beszél­getni, szerinte ebből sokat tanulhat az ember. A szü­lei termelőszövetkezeti ta­gok a szomszéd faluban. Szereti a természetet, az állatokat: megtalálta helyét. Nagy buzgalommal készül a mestervizsgájára. Reméli, hogy jó eredménnyel zárul a következő ellési időszak, s minél több báránnyal sza­porodik a gondjaira bízott állomány. Boldogan vállal­ja a falu polgára, a tsz-tag jogait és kötelességeit. g- I. Susanne, Thomas és Petra a gondjaikra bízott jószággal (Fotók: NDK — Heinz Dargelis felvételei — KS) ROMÁNIA Brassó megye bemutatkozik CSEHSZLOVÁKIA Egy vendéglátó ház Brassó városa Európa ­szerte ismert több mint 600 éves gyönyörű gótikus Fe­kete-templomáról. Idegen- forgalma igen jelentős: a város szép fekvése, ápolt műemlékei, a vele szomszé­dos üdülőhely, Pojána sípá­lyái évente egymillió turis­tát vonzanak. Brassó a hasonló nevű me­gye székhelye. A megyében 700 ezer ember él, e népes­ség 73 százaléka 9 város la­kója. Brassó nemcsak ide­genforgalmi központ — mondja Maria Cehük, a me­gyei tanács elnökhelyettese —, hanem jelentős ipari vá­ros is. Minden száz lakos­ból 40—45-öt az ipari üze­mek foglalkoztatnak. Brassó nevezetes teherautó- és traktorgyáráról, itt állítják elő a román traktorok zö­mét. Fontos ágazat még a golyóscsapágy- és a kerék­párgyártás, a vegyipar, de szinte minden iparág meg­található a városban. Tavaly a megye ipara 65 milliárd, a mezőgazdaság pe­dig 3 milliárd lej értékű árut termelt. A megye lakosságá­nak csak 6 százaléka dolgo­zik a mezőgazdaságban. Szép eredményeiket értek el a búr. gonyatermelésfoen (30 tonna hektáromként), valamint a cukorrépa-termelésben (26 tonna hektáronként). Külön „iparág” a turizmus. Az utóbbi két évtizedben gyors fejlődésnek indult a szálláshelyeik, vendéglátó egységek építése. Brassóban öt egyetemi fa­kultás működik, faipari kar például csak itt található az egész országban. A tanév idején 9 ezer egyetemista és főiskolás teremt fiatalos han. gulatot ä városban. Jól szervezett a megye- székhely egészségügyi ellá­tása, az általános oktatás (150 ezer diák tanul a 10 osztályos iskolákban), a mű­velődésügy, az ipari szak­munkásképzés. A nagyobb üzemeknek saját ipari isko­lájuk van. Brassó 9 múze­ummal. 3 színházzal, önálló írócsoporttal és 4 újsággal büszkélkedhet. Egy magyar és egy német hetilap jele­nik meg a városban, hiszen a megye — s főleg a város — lakosságának 9 százaléka magyar, s 4 százaléka né­met. A két nemzetiségnek külön iskolája van Brassó­ban. A kovásznai magyar és a szebeni német színház rendszeresen vendégszere­pei a városban. A művelő­dési házakban a román mel­lett magyar és német hagyo­mányőrző együttesek mű­ködnek. A megye és a vá­ros vezető testületéiben számarányuknak megfelelő­en vannak képviselve a nem. zetiségek, közölték a Buda- press munkatársával. Maria Cebuk megyei ta­nácselnök-helyettes szerint a közeljövő fontos feladata: a mezőgazdasági önellátás megszervezése, a lakossági szolgáltatások fejlesztése, a környezetvédelem, a lakás­építés, a munkafegyelem ja­vítása és az ipari átképzés megteremtése. Jelenleg 92 ezer lakás van a városban, de az építés üteme nem las­sul. Vidékről még sokan sze­retnének beköltözni a város­ba. de erre most nincs lehe­tőség. A zsúfoltság elkerülé­se érdekében a Brassóban való letelepedést egyelőre nem engedélyezik. Ma már nincs is város vagy nagyobb község Cseh­szlovákiában, ahol a kultú­rának ne lenne saját haj­léka. Az egyik legfiatalabb ilyen létesítmény a beszter­cebányai művelődési ház. Létrejöttében és üzemelteté­sében elsősorban a város legnagyobb iparvállalata, a Számítástechnikai Üzemek szerzett érdemeket. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy ez a modern kultúrpalota csu­pán a vállalat négyezer al­kalmazottját szolgálja. Bár a városnak több kul­turális létesítménye van (operaháza, több hangver­senyterme, mozija, múzeu­ma és kiállítási terme), az új kulturális központ min­denkit megörvendeztetett. Látogatják óvodás és iskolás gyerekek, de a felnőttek is, a legidősebb lakosoknak pedig saját helyiségük van; itt működik a nyugdíjasok klubja. A látogatók művé­szeti tevékenységéről, mű­velődéséről és jó szórakozá­sáról a művelődési otthon százötven belső és külső munkatársa gondoskodik. El­sősorban a gyermekekre és az ifjúságra fordítanak ki­emelt figyelmet. A legkiseb­bek gyermeki fantáziájukat a mozgáskultúrái, zenei vagy képzőművészeti szakkörök­ben engedhetik szabadjára A ház munkaprogramjait és terveit főleg a látogatók igényei diktálják. Így példá­ul tudományos-fantasztikus szakkörök is létesültek. A mozgáskultúra klubja iránt oly nagy volt az érdeklődés, különösen a lányok és asz- szonyok körében, hogy a gyakorlatokra már a ház hatalmas esztrádterme is kevésnek bizonyult, s így ki kellett bővíteni azt a szomszédos iskolák torna­termével. Klubhelyiségek, a legkor­szerűbb technika, a könyvtá­rak, a színiház- és esztrád- terem áll a vendégek szol­gálatára; itt mindenki nyi­tott ajtókat talál. Gabriele Chmeliková A kamaraszínház pódiuma most a gyermek népművészeti együttesé Népszerűek a folklór programok ... ... de a modern táncok is (Fotók: ORBIS — KS — Jozeí Janovec és Igor Svítok felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents