Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 169. szám ARA: 1986. július 19., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szakma becsülete Hazánkban mind több a szakember, a szakmunkás. Közülük sokan szép ered­ményekkel vizsgáztak és a szakma kiváló dolgozói. Re. ményekkel és lelkesedéssel látnak munkához a külön, böző üzemeikben, iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Mind többen magánvállal­kozóknál, többnyire a szol­gáltatóiparban helyezked­nek el, illetve önmaguk ré­szére váltják ki az ipart. Elröppennek az első évek, lassacskán öreg szakiknak számítanak, és két kezük­kel vívnak ki maguknak megbecsülést, elismerést, a lakossággal való kapcsola­tuk mind szélesebb körű, megismerik nevüket az. em­berek, dicsérik vagy szid­ják őket. Az autószervizekben sok ember, sok szakmunkás dolgozik. Amikor az ügy. fél a kocsiját viszi, a szom­széd, a barát, jóindulattal a fülébe súgja: — Csak őt keresse! 0 lelkiismeretes, rossz mun­kát nem ad ki a kezéből. Előfordul, hogy festetni kell a lakást, csiszoltatni a parkettát, maszekhoz for­dul az ember. Érdeklődni kezdünk itt is, ott is, vég­re találunk egy nevet, de biztosra szeretnénk men­ni. Jó, megbízható, rendes szakembert keresünk! Az egyikről lebeszélnek, a má­sikra rábeszélnek az isme­rősök : — Öt, és senki mást! Az évek során tehát élet­vizsgát tesznek a szakem­berek, és bizony előfordul, hogy többen nem kapják meg a nagyközönség egy. behangzó elismerését, so­kan mások viszont, éppen munkájukkal szerzik meg a megtisztelő hírnevet. így fordul elő, hogy ki­ki fejből sorolja az általa jónak tartott iparosokat, szakmunkásokat a város területén, lakóhelyén, ök a legmegbízhatóbbak, akik nem csupán alapos, gon­dos, szakértelemmel vég­zett munkájukkal, de em­berségükkel, magatartá­sukkal is kiérdemlik a megbecsülést. Az ő cégé­rük a jó munka és a be­csület, hírnevük megalapo­zója az a szolgáltatói ma­gatartás, amely az idők során — amint mondani szokás — vérükké válik. Hosszú esztendők során a jó hír hírnévvé, gyak­ran fogalommá alakul, meg­ismeri őket a város, a fa­lu, a környék, megkedve­lik őket az emberek. Mun. kájuk ajánlás, bizalmat kel­tő, a legjobb propaganda. — Festeni kell a kocsit? — Csak hozzá vidd paj­tás! Mestere a munkájá­nak. Mindez nem más, mint a szakma becsülete, ame­lyet nehéz megszerezni, de könnyű elveszíteni... ~\ Szalay István Aktíva a megyei pártbizottságon - Látogatás a Finomszerelvény- gyárban és Hevesen, a Rákóczi Termelőszövetkezetben A Szovjetunió maiyartrszági nagykövete megyénkben Borisz Ivanovics Sztukalint a megyei pártbizottság egri székháza előtt Barta Alajos köszönti Pénteken délelőtt, Borisz Ivanovics Sztukalin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, felesége társaságá­ban, kétnapos látogatásra érkezett Heves megyébe. Az első napon aktívaér­tekezleten tartott előadást a megyei pártbizottságon, majd látogatást tett a Fi­nomszerei vénygyárban, délután pedig Hevesre utazott, ahol a Rákóczi Termelőszövetkezetben fo­gadták. Egerben, a megyei pártbi­zottság székháza előtt Borisz Sztukalint és feleségét Bar­ta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára és felesége, valamint Schmidt Rezső, Heves Me­gye Tanácsának elnöke és felesége köszöntötte. A ven­dégek kétnapos programjá­nak első részében aktívaér­tekezletre került sor, ame­lyen Barta Alajos üdvözölte a résztvevőket. — Bízunk benne — mon­dotta —, hogy ez a látogatás is hozzájárul a két nép ba­rátságának erősítéséhez. A továbbiákban a megyei pártbizottság első titkára tá­jékoztatást adott a vendégek­nek szűkebb hazánk életé­ről, megemlítve az elmúlt időszak főbb gazdasági és kulturális eredményeit. Emel­lett természetesen szólt a megoldandó gondokról is. Külön hangsúlyozta, me­gyénk csaknem húsz eszten­deje tart fönn szoros kapcso­latot szovjetunióbeli testvér, területével, Csuvasiával. Szólt arról is, hogy megyénk­ből évente mintegy 80 millió forint értékű terméket ex­portálnak a baráti országba. Ezt követően Borisz Sztu­kalin tartotta meg előadását, amelyben részletesen ismer­tette, hogyan dolgoznak a szovjet emberek az SZKP XXVII. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásán. — Alig négy hónap telt el az országos fórum óta — hangoztatta. — A határoza­tokat széles körben vitatták meg a dolgozókollektívák, s nagy lelkesedéssel dolgoznak azok megvalósításán. Mint elmondotta, a kong­resszuson megfogalmazott el­képzelések — tizenöt év alatt a munka termelékenységének megkétszerezése, a mezőgaz. daság átalakítása, a szocia­lista demokrácia fejlesztése az emberi tényezők erőtelje, sebb kiaknázásával, a töme­gek aktivitására való támasz­kodással — valóra váltásá­ban meghatározó szerepe van a jelenlegi ötéves tervnek. Ebben az időszakban kíván­ják átalakítani teljes egészé­ben a termékszerkezetet, elő­térbe kerül a korszerűsítés. A beruházásoknak több mint a felét erre fordítják. A fő cél: a tudomány és a terme­lés nagymértékű egymáshoz közelítése. Az előadó szólt a közelmúltban hozott konkrét intézkedésekről is. e szerint változik a tudományban fog­lalkoztatottak ösztönzése, az e téren dolgozó, mintegy négy és fél millió embert igyekez­nek igazán érdekeltté tenni munkájuk eredményeinek hasznosításában. Oj módsze­reket vezetnek be a kohászat­ban a szénbányászatban és a gázkitermelésben. Jelentősen fejlesztik a közlekedést. Az elkövetkező öt év alatt meg­kétszerezik a termelés auto­matizálását, s az eddigiek­nél háromszor több ipari ro­botot kívánnak előállítani. Az is új vonás, hogy meg­reformálják a gazdasági élet irányítását, így például a tervidőszak végére — az el­képzelések szerint — a gaz­dálkodószervek teljes önel­számolásra térnek át. Beszámolt a nagykövet az idei első fél év eredményei­ről is. A tervezett 4,3-del szemben 5,6 százalékkal nö­velték az ipari termelést. Másfél-kétszeresére emelke­dett a komputerek, a feldol­gozóközpontok, a szállítósza­lagok gyártása. Növekedett a hús- és tejfelvásárlás. A munkatermelékenységi cél­kitűzéseket is sikerült meg­haladniuk az elmúlt hat hó­nap alátt. Ám még mindig számos gonddal kéll szem­benézniük, nincs átfogó át­törés például a minőség ja­vításában, nem teljesült az új építési terv. A továbbiak­ban az előadó arról beszélt, hogy a szociális program megvalósítását alapvető elő­(Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunió magyarországi nagykövete előadását tartja az aktivaértekezleten Az uruguayi külügyminiszter látogatása Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere. Nemzetközi tudóskonferencia Budapesten „Az atomfegyverkezési hajsza társadalmi okai és hatásai” címmel pénteken megkezdődött a „Nukleá­ris fegyverek ellen küzdő tudósok” elnevezésű nem. zétközi szervezet — a SANA — konferenciája Buda­pesten a SZOT székházában. A tíz ország tudósainak részvételével megrendezett négynapos szimpózium meg­nyitóján Kiss Dezső, az MTA Központi Fizikai Ku­tató Intézetének főigazgató­helyettese üdvözölte a meg­jelenteket, majd Márta Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia álelnöke, a Béke­világtanács tagja mondott beszédet. Szólt arról, hogy a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzet jobbításához jelentősen hozzájárulhat­nak a budapesti tanácsko­zás eredményei is. Rámuta­tott: a tudomány és az er­re épülő technikai fejlődés megteremtette a jobb élet- körülmények elérésének le­hetőségét a Földön. A tu­dományos-technikai vívmá­nyok — például az energia­gondok megoldására az atomenergia békés célú fel- használása — azonban bo­nyolult műszaki berendezé­seket feltételeznek, ame­lyekben a legkisebb hiba is ki számi tha tatlan veszély ek­kel járhat. Üjfajta gondol­kodásmód kialakítására van szükség, hogy a fejlett technikával biztonságosan tudjon együtt élni az embe­riség. A nukleáris energia bé­kés célú felhasználása mellett azonban lényegesen veszélyesebb annak katonai alkalmazása. Bolygónknak sok pontjára atomrakétákat telepítettek; mindenféle szán­déktól függetlenül ezek rendszerébe hiba következ­het be, s akkor már sem gondolkodási, sem cselekvé­si idő nem marad a nuk­leáris katasztrófa megállí­tására. Erről tanácskoztak 35 ország tudósai a nemrég véget ért moszkvai konfe­renciájukon. A tudományos szakemberek Budapesten is azzal a céllal ültek össze, hogy szorgalmazzák: az atomfegyverkezési verseny leállításának, egy esetleges nukleáris katasztrófa elke­rülésének első lépéseként fontos a bizalom megerősí­tése, az atomfegyverek to­vábbi fejlesztésének kölcsö­nös megállapodáson alapuló leállítása. Ezt követően George Hudchinson, a SANA tit­kára arról szólt, hogy a vi­lágpolitikai helyzet, az atomfegyverekben rejlő ve­szély megítélésében nem egységes a világ lakossága Ezért rendkívül fontos a szakemberek egységes fellé­pése, az, hogy a hasonló szakmájú tudósok kifejtsék véleményüket a fegyverke­zési hajsza okairól, s meg­állításának lehetőségeiről. A tanácskozás eredményeit tudományos publikációban közzétéve, hozzájárulhatnak a helyzet javításához. A továbbiakban előadások hangzottak el a fegyverke­zési verseny társadalmi, gaz­dasági okairól. James Thomp­son, a londoni egyetem pszichológiai tanszékének ta­nára a lélektani okokat ele­mezte, Szergej Kapica, a nukleáris fegyverek ellen küzdő szovjet tudósok szer­vezetének alelnöke a leg­fontosabb politikai, katonai­műszaki problémákról be­szélt. Mezei Ferenc akadé­mikus, a SANA alelnöke előadásában annak fontos­ságáról beszélt, hogy a tu­domány eszközeivel ellen­őrizzék a kérdéssel kapcso­latos megállapodások betar­tását. A plenáris tanácskozás után a tudósok szekcióülé­seken vitatták meg a fegy­verkezés történelmi és poli­tikai, gazdasági, műszaki és katonai okait. A konferen­cián a továbbiakban véle­ményt cserélnek a fegyver­kezési versenynek a világ- gazdaságra és -politikára, a tudományokra, a kutatások­ra gyakorolt hatásáról, va­lamint a fegyverkezési ver­seny megállításának lehető­ségeiről. Szólnak a kölcsö­nös biztonság, a tudomány eredményei békés felhasz­nálásának jelentőségéről, a leszerelés és a fegyverzet ellenőrzésének problémái­ról. Országos múzeumi tábor Sopronban Pénteken Sopronban meg­nyílt a hatodik országos múzeumi és műemlékvédel­mi tábor. Tíznapos program­ján azoik a felső tagozatos általános iskolások veszne!? részt az ország minden ré­széből, akik az elmúlt tan­évben rendszeres múzeumi kutató-, és gyűjtőmunkát folytattak, s a legsikeresebb dolgozatokat küldték be a Tájak, korok, múzeumok cí­mű pályázatra. A 105 tábor­lakó ezúttal a római korral ismerkedik a soproni Liszt Ferenc Múzeum szakembe­reinek irányításával. Nem­csak előadásokat hallgatnak, hanem életre is keltik a csaknem 2000 évvel ezelőtt virágzó római birodalom mindennapjait. Megalapít* ják a római államot, megvá­lasztják a szenátust, amely naponkénti ülésein értékeli a táborlakó polgárok csele­kedeteit. A program csúcs­pontja lesz a nagyszabású amíiteátrumi játék a bécsi- dombi római amfiteátrum romjai közt, amelyen a gye­rekek maguk készítette ál­arcokban. korabeli jelme­zekben római költeményeket, táncokat adnak elő. A táborlakók az Ikva-par- ti város műemléki negyedé­ben megismerkednek a kü­lönféle építészeti stílusokkal, s a legszebb gótikus, rene­szánsz és barokk épületek makettjét elkészítik papír­ból, agyagból. Meglátogat­ják a város és környékének műemléki nevezetességeit, s a közgyűjteményekben tá­jékoztatást kapnak a múzeu­mi tárgyak restaurálásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents