Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-18 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 168. szám ARA: 1986. július 18., péntek 1.80 FORINT Az önbírálat útvesztői Hajdanán, általános iskolás korunkban külön foglalkozásokon gyakoroltuk az önbírálatot. Nem volt az egetverően nagy dolog, mindössze annyi, bogy mindenki őszintén elmondta, mit tart magáról. Ezt pedig egybevetettük a többiek véleményével. Persze, nem mindig volt ilyen könnyű. Emlékszem, másodikos koromban rám bíztak egy jelentéktelen feladatot, amelyet nem sikerült teljesítenem. Egész egyszerűen megfeledkeztem róla. Amikor következett a számonkérés, elhárítandó a kínos pillanatokat, szépen felsorakoztattam a kifogásaimat, semmiképp sem ismertem el a „bűnömet”. Még inkább: megsértődtem! S már magam is meg voltam győződve arról, hogy a hibát másban kell keresni. Sokkal későbbi beszélgetés a volt egykori tanárommal az, ami ráébresztett, menynyire nem volt helyénvaló a viselkedésem. Azóta is, bármikor olyan helyzet adódik, amikor joggal róható fel valamely vétkem, az előbbi történet idéződik az emlékezetembe. Ügy érzem, sikerült eljutnom addig a pontig, hogy legtöbbször nem azért feszít az adott kényelmetlen szituáció, hogy az éppen lehetséges objektív, mentő körülményeket vegyem számba, hanem hogy megkíséreljem kijavítani azt, amiben helytelenül cselekedtem. Már csak azért is, mert így nyugszik meg leginkább a lelkiismeretem. Pontosan a fentiek miatt zavar nagyon, ha amint az életiben az bizony igen gyakori — a melléfogóknak áll följebb! E gondolatok egy munkahelyi baleset kapcsán jutottak eszembe. Az ifjú dolgozó a lehető legrosszabb pillanatban nyomott meg egy gombot. Emiatt a gép levágta az ujját a mesterének. Mivel sokan álltak ott. elsőre nemigen lehetett megállapítani, ki volt a „tettes”. A fiú, amikor kérdőre vonták, nagy hanggal kikérte magának a gya- núsítgatást, és egyik társára igyekezett kenni az egészet. Csak egy alapos vizsgálat derítette ki mesterkedéseit. Természetesen nem maradt el a megfelelő büntetés sem: a fegyelmin túl a többiek egyszerűen kiközösítették . Kétségtelen, az iménti is egyik módja az önmaguk hibáját elismerni nem akarók fegyelmezésének. Kel- • lő öntudatra ébredésük azonban csakis saját ma- , guiktól várható el. Abban a pillanatban, amikor eljutnak annak felismerésé- j ig, hogy vétküket feleslegesen takargatják, már el- | indultak a helyes önbírálat útján . .. Szalay Zoltán Ásatások, természettudományos kutatások — Látogatók a tájházakban — Népviseleteket gyűjtenek — Hetvenötezren az egri várban Nyári múzeumi körkép Javában benne vagyunk a nyárban, de a legmelegebb évszak nemcsak strandolásra, hűsölésre csábít: az idegenforgalmi idényben sokan keresik fel a műemlékeket, a múlt méltó őrzőhelyeit is. Megyénk múzeumaiban arról érdeklődtünk: mi újsággal szolgálhatnak ez idő tájt? Nos, az egri Dobó István Vármúzeumban megtudtuk, hogy sokrétű tevékenységgel dicsekedhetnek, s persze, ami épp oly fontos: látogatókban sincs hiány A vármúzeumot például júniusban hetvenötezren keresték fel, a Gárdonyi Géza Múzeumra pedig harmincezer kiránduló volt kíváncsi. A parádd tájház ebben a hónapban tízezer, Asztalos Joachim magán- gyűjteménye pedig ötezer látogatót fogadott. Igen kedvelt Szilvásváradon az Orbán-ház. A Bükk természeti képeit bemutató kiállítás nem kevesebb, mint kétezer érdeklődőt vonzott. Ügy tűnik, az egri várban folyó munkálatok csöppet sem zavarják a kíváncsiskodókat. Jelenleg tartanak a vízelvezetési és csatornázási munkák, valamint az éppen időszerű helyre- állítások. Napjainkra már befejeződött Gárdonyi sírjának rendezése; a környékét parkosítják. Befejezéshez közeledik a dél-keleti bástya megerősítése s jelenleg is folyamatos a Dobó bástya melletti kőbástya építése. A gótikus palota közeli falszakaszának restaurálásán is dolgoznak, valamint helyreállítják az ágyúdombot. Megtudtuk azt is, hogy megyénkben három helyütt folynak az ásatásak, hiszen a nyár a legalkalmasabb idő erre. Tavalyról áthúzódott a füzesabonyi ősikori telep feltárása, és dolgoznak a mátrafüredi Benevár középkori vár feltárásán. Három évvel ezelőtt kezdődött meg Egerben, a Dobó utcában a Valide Szultána fürdő feltárása. Jelenleg a szintezés szakaszában tartanak. Az idén nyáron sem szünetel a tudományos kutatási program. Négy megye — Borsod, Hajdú, Heves és Szolnok — a Tisza II vízA mátrai tájvédelmi körzet kialakítása céljából — a kutatómunkába — az ország minden részéből bekapcsolódtak a tudósok: köztük rovarászok, botanikusok. A Mátra Múzeum elégedett lehet a látogatók számával; júniusban harmincezren keresték fel az állandó kiállításokat, köztük igen sokan az országhatáron túlról is. S ne feledkezzünk meg arról sem: igen népszerűek a múzeum által szervezett zenés vasárnap délelőttök. Hatvanban, a Hatvány Lajos Múzeumban a nyári hónapokban éremkiállítást láthatnák az érdeklődők, amely szeptember közepéig tart nyitva. Amint megtudtuk. ezt követően már a múzeumi hónapokra készülnek, melynek keretében ke- rámiakiállítás nyílik. A nagykökényesi olvasótáborban — amelyen a hatvani középiskolások vesznek részt — a múzeum munkatársai is megismertetik a műemlékfelítárási Titkokkal a fiatalokat. Nem szünetel a gyűjtőmunka. Ezekben a hetekben a munkatársak éppen Vizslási népviseletet gyűjtenek, amelyből később kiállítást is rendeznek. S aki kirándulása során Boldogra vetődik, már egy szépen fejlődő tájházat talál. A sátortetős, nádfedelű házikóban az erre a tájra jellemző régi használati eszközöket, dísztárgyakat találják meg az érdeklődők. lépcső Vidékén komplex néprajzi, történeti és természettudományi kutaitást kezdett meg, amely szoros kapcsolatban áll e táj üdülőkörzetté fejlesztésével. A Heves megyei muzeológusok részvételével a közelmúltban Tiszafüreden tudományos kutatótábort is szerveztek. Érdeklődtünk a vármúzeum közművelődési tevékenységéről is. Nos, megtudtuk, hogy június végén egyhetes múzeumi tábor kezdődött: az Egri 10-es Számú Általános Iskola tanulói ismerkedtek meg a múzeumi belső munkákkal, a muzeológusok feladataival. A foglalkozások során betekintést nyertek az ősi mesterségbe, a nemezkészí- tésbe; s kirándultak Sírokba, Kisnánána is. Ugyancsak a vármúzeum szervezésében tettek kirándulást az egerbaktai iskolások Párádra, Sírokba. A mátrafüredi úttörőtáborban pedig az agyagozás „rejtelmeibe” vezetik be a gyerekeket. A gyöngyösi Mátra Múzeum az idén nyáron is megszervezte az immár hagyományos sástói táborát. Itt is nemezeléssel foglalkoznak a gyerekek. A múzeum munkatársai egyébként tovább folytatják a természettudományos kutatómunkát; ez idő tájt éppen a Fertő tónál gyűjtenek kiállítási anyaguk gyarapítására Részlet az egri vár kőtárából (balra). A Gyöngyösi Mátra Múzeum leghíresebb gyűjteménye, a húszezer lepkefajt bemutató kiállítás Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette a Miniszter- tanács elnökének tájékoztatóját az osztrák szövetségi kancellárral folytatott megbeszéléseiről. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a szénbányászat középtávú feladatairól és helyzetének rendezéséről hozott határozatát, amely a VII. ötéves tervvel összhangban biztosít, ja a szerkezetátalakításhoz szükséges eszközöket, és a következő időszakra meghatározza a szénbányászatra vonatkozó szabályozók elveit: A szerkezetátalakítási és költségcsökkentési feladatok végrehajtásáról az Ipari Minisztérium megállapodást köt a vállalatokkal. Megtárgyalta és jóváhagyta a kormány a magyar- szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Moszkvában tartott üléséről szóló jelentést. A Minisztertanács meghallgatta a Gazdasági Bizottság elnökének jelentését az energiagazdálkodási, a gazdaságos anyagfelhasználás és technológia-korszerűsítési, valamint a melléktermék- és hulladékhasznosítási programok eddigi végrehajtásáról. A Minisztertanács elégedetlenségét fejezte ki, amiatt, hogy az elmúlt másfél évben lassult a megtakarító tevékenység, néhány nagy volumenű hulladékanyag begyűjtése terén elmaradás tapasztalható. Ezért felhívta az érintett irányítószerveket és gazdálkodó- egységeket, fokozzák erőfeszítéseiket az 1986. évi célkitűzések megvalósítása érdekében és gyorsítsák meg az eredményesebb munkához szükséges feltételek megteremtését. A kormány felhívta a Minisztertanács tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az Országgyűlés nyári ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s arról tájékoztassák az Országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. Folytatódnak a termelési ráfordításokat mérséklő programok A termelési ráfordításokat mérséklő központi gazdaságfejlesztési programok, így az energiagazdálkodási, a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsítést, valamint a mellék- termékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok a hetedik ötéves tervben is folytatódnak, megvalósításuk ösztönzésére közös feltételrendszert alakítanak ki. A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Gazdasági Bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta a három program helyzetét és a jövőbeni feladatokat. Az energiagazdálkodási program a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős eredményeket hozott. A vállalatok pályázati rendszer keretében az energiapolitikai céloknak leginkább megfelelő fejlesztéseket valósítottak meg. összesen 3128 energiaracionalizálási javaslatot tettek, közülük több mint háromezret elbíráltak a szakemberek és 61 százalékukat jóváhagyták. Az elutasított javaslatok közül is sokat megoldottak saját erőből a vállalatok. A programhoz akciótervet is készítettek. A megtakarítások elsősorban olajból, földgázból és kokszból voltak jelentősek, sok helyütt az olajat földgázzal helyettesítették, emellett bővült a széntermelés, fokozódott a szénfinomítás. A gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítési programot a kormány 1982-ben hagyta jóvá. 1982 és 1984 között a program megvalósítása eredményesen folyt. 1985-ben és az év első felében a végrehajtásban lassulás tapasztalható, a korábbi évek eredményeihez képest a megtakarítások mérséklődtek. Jelentős eredményeket a feldolgozó-, az építő- és építőanyag-ipari vállalatok értek el. A megtakarítások összege 1982 és 1985 között 36 milliárd forint volt. Az elmúlt másfél év mérsékeltebb megtakarítási eredményeiben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy a gazdasági folyamatok (a bruttó termelés növekedése elmaradt a tervezettől, az anyagigényes exportcikkeknél bekövetkezett árveszteségek stb.). Kedvezőtlen hatását a program feladatainak teljesítése csak mérsékelni tudta. Befolyásolta az eredményeket az is, hogy még nem javult a vállalatok költségérzékenysége, nem kellő az ösztönzés és a kényszer a költségmegtakarítást eredményező, illetőleg a jövedelemtermelő képességet fokozó technológiák korszerűsítésére. Élénk az érdeklődés az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv keretében meghirdetett programok iránt. Több mint 250 pályázat érkezett be, amelyek közül — versenyeztetéssel — a leghatékonyabbakat választották ki, s intenzív munka kezdődött a program céljainak gyorsított műszaki fejlesztéssel történő megalapozására. Mérsékeltebb az érdeklődés a programmal egyidejűleg meghirdetett beruházási pályázatok iránt. A kormány a beruházásokhoz különféle pénzügyi kedvezmér nyékét biztosít. Ez év közepéig a gazdálkodószervek 30 pályázatot nyújtottak be a bankokhoz. A pályázók egy része a technológiák korszerűsítésével számottevő anyag- és energiamegtakarítást ígér. Több vállalati javaslat azonban nem elégíti ki a viszonylag magas hatékonysági és jövedelmezőségi követel ményeket. A melléktermékek és hulladékok hasznosítását szorgalmazó programot 1981-be n hagyták jóvá. A program célkitűzése az e területen levő tartalékok feltárása, a melléktermékek és hulladékok visszajuttatása az anyaggazdálkodási folyamatba. Ily módon bővülhet a népgazdaság nyersanyagbázisa, csökkenhet az import, és a hulladékok hasznosítása mérsékelné a környezet szeny- nyezését. A hatodik ötéves tervidőszakban a program végrehajtása néhány, különösen értékes és nagy tömegű, viszonylag könnyen hasznosítható hulladékra terjed ki, ilyen az acél, a színesfém, a textil, a papír, a műanyag, a gumi, valamint a mező- gazdasági és élelmiszeripari melléktermék és hulladék. A programot időközben kiterjesztették egyebek között a vegyi hulladékok hasznosítására is. Az eredeti terv az volt, hogy 1985-re 5,2 milliárd forinttal növekedjék a hasznosított hulladékok és másodnyersanyagok értéke, s ehhez a kormányzat tízmil- liárd forintnyi beruházást is előirányzott. Ennek mintegy fele bankhitel volt, a többi állami támogatás és vállalati forrás. A beruházó vállalatoknak illeték-, adó-, váméi kamatkedvezményeket is biztosítottak, összességében a tervet sikerült valamelyest túlteljesíteni. Bővült a hulladékgyűjtő hálózat és a hulladék-előkészítő kapacitás is. A hetedik ötéves tervidőszakban célul tűzték ki, hogy 1990-re évi 6,5—7,5 milliárd forinttal növekedjék a hasznosított hulladékok értéke. Turisták a noszvaji De la Motte, kastélyban (Fotó: Szántó György)
