Népújság, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-14 / 164. szám
6 NÉPÚJSÁG, 1986. július 14., hétfő „JÓAKARAT" VERSENYEK Hódit a motorlabdázás Vidnojében, a Metallung stadionban, óriási érdeklődés, több tízezer néző előtt játszott bemutató mérkőzést a Szovjetunió együttese a napokban zárult pinszki motorlabda-kontinensbajnokság után kijelölt Európa-váloga- tottal. A „Jóakarat”-on részt vevő újságírók. meghívott vendégek közül is sokan választották ezt a „kirándulást". hiszen többségük életében először látott ilyen ösz- szecsapást. A motorlabdázást napjainkban már a kontinens tucatnyi országában űzik, de kétségtelen, hogy a legnagyobb népszerűségre eddig a Bjeloglazov már az olimpiára tervez A szabadfogású birkózóverseny egyik legkiemelkedőbb alakja a szovjet válogatott 29 éves csapatkapitánya, Szergej Bjeloglazov. A Dinamo Rijev sportolója tekintélyes dicsőséglistát mondhat magáénak: 1979-ben eu- rópa-bajnoki címet szerzett, a következő esztendőben elhódította az olimpiai bajnoki elsőséget, 1981-ben pedig világbajnoki a'rannyal egészítette ki éremgyűjteményét. A méltán igen népszerű sportoló a csapatbajnoki döntő előtt nyilatkozott az MTI munkatársának: — Számos nagy sikert ért el. Melyik győzelmére a legbüszkébb? — Világbajnokságot négy alkalommal, kontinensbajnokságot háromszor, olimpiát viszont csak egyszer nyertem — mondta. — Nem véletlen, hogy a moszkvai ötkarikás játékokon elhódított elsőséget tartom a legtöbbre. — Tavaly Budapesten szerzett világbajnoki aranyérmet, idén októberben ismét a magyar főváros lesz a VB-há- zigazda. Ismétlésre készül? — Magyarországról kellemes emlékekkel tértem haSOMOS ISTVÁN-PETERDI PÁL: LÓRI (Lóránt Gyula életregénye) Szovjetunióban tett szert, az együttesek száma meghaladja a 200-at is. A szovjet válogatott nevéhez eddig 14 Európa-kupa-győzelem és az első kontinensbajnoki aranyérem elhóditása fűződik. — Nagyszerű ötletnek tartom, hogy a motorlabdázást felvették a „Jóakarat" műsorába — mondta Jozef Kitin búb, az Európa-váloga- tott egy részét adó nyugatnémet együttes vezetője. — A mérkőzés, amelyen csak az első harmadot jellemezte nagy szovjet fölény, s három gól, kellemes kikapcsolódást, nem mindennapi látványosságot jelentett a nézőknek. za. A várakozásnak megfelelően, eredményesen szerepeltem, s maradt egy kevés szabadidőm, így nekivágtam, felfedezni a főváros belvárosát is. A VB rendezéséről szintén csak a legjobbakat mondhatom, bár a bírók működése már nem váltott ki osztatlan elismerést. Az összkép mégis kedvező. Szívesen indulnék újból harcba egy budapesti aranyéremért, de egyelőre nincs biztos helyem az utazó csapatban. Meg kell küzdenem Ruszlan Karajevvel és Egija Muszo- jannal. — A külföldiek közül kik a legnagyobb ellenfelek? — A bolgár Sztefan Ivanov és az amerikai Kevin Darkus mindig nagy riválisnak számít. A. japánok és a dél-koreaiak szintén rendre éremesélyes sportolót küldenek a szőnyegre. Elképzelhető, hogy nem a megszokott, 57 kg-os súlycsoportban versenyez a jövőben? — 1982-ben már tettem egy kirándulást a 62 kg-os kategóriába, akkor a világ- bajnoki győzelemig meg sem álltam, de maradok a bevált 57 kilónál. A VB-tudósító a magyarok szerepléséről A teljes igazságot homály fedi Vass István Zoltánt, a Magyar Rádió munkatársát látták vendégül a sclypi művelődési házban. A téma a mexikói labdarúgó-világbajnokság, még pontosabban a magyar válogatott elkeserítő szereplése volt. A másfél órás diskurzusból szeretnénk mi is olvasóinknak átnyújtani egy szeletet: Lóránt Gyula, a legendás- hírű magyar válogatott, az „aranycsapat” tagja, talán egyetlen a'yan játékosa, akinek az életéről még nem írtak könyvet, vagy legalábbis terjedelmesebb összefoglalót. Ennek több oka volt. Az egyik, hogy Lóránt mindig magányos ember volt, sosem tartozott az együttes beliső, baráti köréhez. A másik, hogy életútja meglehetősen viharos volt, s egyes momentumaiban kevéssé alkalmas arra, hogy bárkinek 'is például szolgaihasson. Ezt a hiányt igyekszik pótolni — a maga módján — a szóban forgó kötet. A könyv — értelemszerűen — kőt teljesen különál’ó fejezetre tagozódik. 1923—61: Magyarország — 1964—1981: NSZK. Lóránt Gyula 37 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Fénykorában a földkerekség legkeményebb védőjátékosaként tartották számon, aki néhány alkalommá,! talán a kelleténél „szigorúbb” eszközöket is igényibe vett, hogy feladatát elláthassa. Különös, hogy válogatott mérkőzésen ennek ellenére egyetlen egyszer sem állították ki. Kőszegről, az osztrák határ mentén fekvő kisvárosból indult el, hogy aztán rövid román kiruccanás után térjen vissza Magyarországra, a Vasasba, majd a Honvéd akkor alakult nagycsapatéba. Részese volt az 1950-es évek minden nagy magyar labdarúgósikerének, tagja vq't a Helsinkiben először olimpiai bajnokságot nyert válogatottnak, végigjátszoVa a londoni 6—3-at, a budapesti 7—1-et az angolok — és a berni 3—2-t, a nyugatnémetek ellen. Ám aktív pályafutása befejeztével mégsem jutott tartós edzői munkához Magyarországon. Ugyanazok a sportvezető« tagadták meg tőle, akik nem sokkal előbb, a nagy sikerek idején valósággal dédelgették. Teljesen elbizonytalanodva távozott Nyugatra, 1964- ben. Ügy érezte, hogy csak akkor segíthet családján, ha külföldön keres magának lehetőséget. És újra felküzdötte magát. Sőt, újra és újra. Külföldi tartózkodása során nyolc (!) Bundesliga klub szerződtette edzőként és mindenhonnan haraggal távozott. összeférhetetlen természetét és az általa kreált „területvédelem” — taktikát csak nehezen tudták megemészteni a Bun- dest'üga főnökei. — Lobbanékony modora, „magyarosan” átkozódó beszéde csak olaj volt a tűzre. Kiemelkedő sikerét az Eintracht Frankfurtnál érte el. A csaipat a kieső zónából indult, majd Lóránt keze alatt sorozatban 22 alkalommal veretlen maradt és részt vehetett az UEFA- kupa küzdelmeiben. Pályafutását előbb a Bayern Münchennél, majd a görög PAOK Szalonikinál folytatta és tragikus halálával ott is fejezte be. A kötethez Barcs Sándor, a Magyar Labdarúgók Szövetségének díszelnöke, Hermann Neuberger, az NSZK Labdarúgó Szövetségének elnöke, a FIFA »'elnöke, Karl- Heinz Hermann, a Kicker Sportmagazin főszerkesztője és Jürgen Grabowski, az 1974-ben világbajnokságot nyert nyugatnémet válogatott játékosa írt előszót. „Amióta hazaérkeztem Mexikóból úton-útfélen azt kérdezik tőlem, mi történt ezekkel? És erről az a szurkoló jut eszembe, aki így vélekedik csapatáról: győztem ... dörltetlent játszottunk .. . kikaptak . . . Egy kis lenézést érzek a kérdésben, ha másért nem, az „ezekkel” szó miatt. Bevallóim én is hittem a továbbjutásban, legalább abban, hogy még egy kört játszunk, sőt valahol a szívem csücskében a legjobb négy közé vártaim az együttest. Hogy miért? A selejtezők ezt táp- ,lálták bólém. Ugorjunk vissza az időben. Mindenki tudja, hogy Mezey nem akarta elvállalni a szövetségi kapitányi posztot. De aztán beadtá a derekát. Akkor hangzott el 'az a mondata, hogy „Nem szívesen lennék az ország hülyéje!” ö egy meglevő stratégiához keresett csapatot. Rájött arra, még Mészöly segítőjeként, hogy nem tudunk védekezni. Ebből kiindulva a védelmet előrehozta a középpályára, s a labdát birtokló ellenfelet már itt megtámadták ketten, hárman. Ez a taktika nagyszerűen bejött. Hogy valami még- slincs rendben, arra két dolog is figyelmeztetett. Az egyik előjel, hogy Mexikótól kétszer is kikaptunk, a rend kedvéért mindkétszer 2—líra. Az NSZK-t megvertük, majd a nyugatnémetek a „mi” taktikánkkal valósággal lelépték Csehszlovákiát. Mégis azt mondom, ha Mexikóban csak 70—80 százalékát nyújtjuk a selejtező- ikon mutatott játéknak, már nem lett volna gond. Aztán legyőztük Brazíliát, és azt hittük, most már senki és semmi sem állít meg 1961. Új előírások léptek életbe, minimum 1300 és maximum 1500 köbcentiméteres motorokkal lehetett indulni a versenyeken, és legkevesebb 450 kiiát kellett nyomniuk a kocsiknak vízzel és olajjal feltöltve, üzemanyag nélkül. Argentínában nem volt futam, ezért csak májusban Monacóban rajtolt a mezőny. Volt idő megkonstruálni és kipróbálni az új versenygépeket. Az edzést Moss nyerte. A versenyt is. Ezúttal Lotust vezetett, méghozzá csodálatosan. A korabeli sajtó szerint élete csúcsformáját nyújtotta, és egyben bebizonyította, hogy az autó és a versenyző közül az utóbbi a meghatározó. Zandvoort, a Holland-Nagy- díj következett, igazán parádés szereposztásban, a befutó is csupa világnagyság küzdelmét hozta, s így festett a végső sorrend: 1. Von bennünket. A Népstadionbeli mérkőzést követően átlendült a mutató. Nem nekünk kell tartanunk az ellenfelektől, féljenek a riválisok tőlünk. Így lehetne summázni az akkori hangulatot. Következett az ausztriai edzőtábor. Meg nem erősített hírek szerint itt öt napig semmilyen munka nem folyt. Bizonyára el tudják képzelni — ha ez így igaz — micsoda kiesést jelentett ez a felkészülés utolsó periódusában. Egyszóval nagy volt a mellényünk. Visszatérő, hogy a kudarcok után az újságíró a hibás. Én ugyan nem voltam ott a pályán, de bizisten vállalom, hogy miattam úszott el a világbajnokság. Az viszont tény, hogy már a Mundial előtt 3 hónappal a sajtó képviselői és Mezey között megromlott a kapcsolat. Ahogy születtek a jobbnál jobb eredmények a szövetségi kapitány egyre ingerlékenyebb lett. Érzésem szerint nem volt megfelelő az a kontroll, ami tisztázta volna, hogy mit szabad és mit nem. Talán azt hitte, kapcsolattartása az újságírókkal magánügy . .. A mexikói közönség föld- reszállt istenként fogadta a magyar küldöttséget. Ahová csak mentek megtapsolták őket. piros-fehér-zöld zászlókat lengettek, éltető magyar feliratokat eszkábáltak össze. S erre föl Mezey zárt kapuk melletti edzéseket kért. Odáig fajult a dolog, hogy a biztonsági erőkkel a stadion körüli házak ablakaiból kukucskáló, fotózó újságírókat eltávolíttatta. A rendőrök, feltehetően túlbuzgóságukban, még a lakókat is kizavarták saját otthonukból. A világon mindenTrips (Ferrari), 2. Phil Hill (Ferrari), 3. Clark (Lotus), 4. Moss (Lotus), 5. Ginther (Ferrari) és 6. Brabham (Cooper). Ezen a versenyen győzött először német versenyző a Forma—1 kezdete óta, Berghe von Trips gróf személyében. Belgiumban, Spában Phil Hill volt az élen, a német gróf második lett. Reims következett, és egy igazán ritka bemutatkozás. Giancarlo Baghetti a tizenkettedik helyről rajtolva elsőként száguldott át a célvonalon. Élete első versenyén! Angliában megint Aintree volt a színhely, és helyreállt a rend, von Trips nyert Phil Hill előtt. Az NSZK- nagydíjon, a Nürburgringen is ez volt a sorrend. A második és harmadik helyen, mert a győzelmet Moss szállította a Lotusnak. Ez volt az egyetlen márka, amelyikhol a gyerekek a legkíván- cSiabbak. A mexikói újságokban jelent meg olyan fénykép, amelyen egy fiúcskára szegezett géppisztoly volt látható. — ezzel kommentálták válogatottunk edzésiéit. iPillanatok alatt elértük, hogy a közhangulat ellenünk fordult. Szeretném leszögezni, hogy én Mezey Györgyöt ma is rendkívül jó szakembernek tartom. Azt mondom, ha továbbra is vállalná a szövetségi kapitányi tisztet, ám legyen. Az ember kétszer nem követi el ugyanazt a hibát. Mert, hogy hibát követett el, az holtbiztos, csak az bősz- szánt, nem tudom mit. Nézzük a lehetséges okokat. Logikus magyarázatnak tűnik, hogy a fiúk a VB előtt doppingoltak, s valami hiba csúszott a számításba. Meri azt elfogadom, hogy három ember ólomlábakon jár a pályán, de hogy tizenhárom nem tud futni, az gyanús. Vagy nézzük a meleget. Ha jól emlékszem, a VB során háromszor-négyszer került sor találkozóra 30 Cel- sius-foknál melegebb időben. A magyar csapat mécseséin sosem volt elviselhetetlen hőség, no és a szovjetek vagy a franciák sem árnyékban fociztak ellenünk. Nyilasival kapcsolatosan csak annyit: Tibi akart , játszani a világbajnokságon. Tőle Nagy Anti vette át a karmesteri pálcát, de őt nem fogadták el vezéregyéniségnek a többiek, még a hon- védos társak sem. Végezetül, Mezey idegileg teljesen kiborult. A sajtótájékoztatókon a tolmács nem győzött úgy fordítani, hogy nyilatkozatai ne legyenek bántóak, elvegye mondatai ó'ét. Ezek összessége közrejátszott abban, hogy letaglózva kellett búcsúznunk Mexikóitól. A teljes igazságot azonban még homály fedi, de az az érzésem, fél éven belül megtudjuk, mi is történt a magyar csapattal." Vass István Zoltán szava_ it lejegyezte: nek majdnem sikerült lépést tartani a Ferrarival. A negyedik Clark lett Lotus-szal, és két Cooper következett, Surteesé és McLarené. Mire Monzába költözött a mezőny, kétesélyessé vált a világbajnokság, von Trips- nek 33, Phil Hillnek 29 pontja volt. A második körben Clark egy picit meglökte von Trips kocsiját, s a Ferrari a nézők közé vágódott. Tizennégyen vesztették életüket, és meghalt a német versenyző is. A versenyt nem állították le, Phil Hill győzött, és ő lett a világbajnok. Sokak szerint ekkor bizonyosodott be, hogy az angolok kifogásai a pálya biztonsága miatt, s előző évi távolmaradásuk jogos volt. Máig is ez a legsúlyosabb baleset, ami Forma—1 világbajnokságon valaha is előfordult! Még egy futamra került sor, az USA-ban, Watkins Glenben. Ireland győzött, s mivel nem indulták Ferrarik, Phil Hill fotóriporterként vett részt a versenyen. 1962. Hollandiában kezdett a mezőny. Graham Hill, aki angol lévén sem honfitársa, sem rokona nem volt az előző évi világbajnok amerikai Phil Hillnek, nyert a tulipánok hazájában. Aztán hatodik lett Monacóban, ahol McLaren győzött Cooper- Climax-szal. Belgiumban második volt Clark mögött, és máris benne látta mindenki 1962. világbajnokát, s Graham Hill nem is cáfolt rá erre. Rouenben Porsche (!) győzelem született Gurney jóMotocross Biztató rajt at Ács Ferenc idén lett 17 éves, az Egri 212. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója. Alig egy esztendeje annak, hogy közelebbről is megismerkedett a motocross-sal és máris szép eredményt könyvelhetett el a II. osztályú országos bajnokság Kisbárapáti- ban megrendezett első futamában. A 125 köbcentis géposztályban a rajthoz állt közel ötven versenyző közül az ötödik helyet szerezte meg. A Lakisz színeiben induló fiútól megtudtuk, hogy a csehszlovák gyártmányú motort saját pénzéből vette, s ráadásul az utazgatások is komoly anyagi terhet rónak rá. A Lakisz csak a nevét adja, anyagi támogatást nem tud (?) nyújtani. Az első verseny alapján idei célkitűzése megalapozottnak látszik miszerint szeretne a másodosztályú mezőny legjobb öt crossozója között végezni. Ez azt jelentené, hogy a következő idényt már a legjobbak között kezdhetné. Kívánjuk, igy legyen! A totó 28 heti eredményei: 1 MTK-VM—FC Liege 5-2 1 2. Bayern U — U. Berlin 3—0 1 3 Videoton—Górnik Z 2—0 1 4 Rot-w. Erfurt—Vitosa 3-1 1 5 Admira W.—Grasshop 1—1 X 6 Aarhus—Ü. Dózsa 2—3 2 7 St. Gallen—Bröndby 1—2 2 8. FC Magdeb.—W. Lodz 3—4 2 9. Lech Poznan—Odense 1 — 1 X 10. Linzer ASK—Siófok 1—1 X 11. IFK Göteb —Szredec 1-0 1 12 örgryte—CZ Jena 0—0 X 13. RH.Cheb—Saarbrück 6—2 1 voltából, miközben sok esélyes kiesett. Aintreeben Clark volt a nyerő Lotus-szal. Graham Hill negyedik helyre hozta BRM-jét. Nürburg- ringen viszont ő volt az élen a verseny végén. Olaszországban, Monzában sem volt ez másképp. Márkatársa. Ginther tudott csak lépést tartani vele, verhetetlenek voltak azon a szeptemberi vasárnapon a BRM-ek. Űjra Watkins Glen volt az USÁ-nagydíj színhelye Clark nyert, Graham Hill előtt. I>él-Afrikában, East Londonban megint Graham Hill végzett az élen. és ezzel tizenkét pont előnnyel lett világbajnok Jim Clark előtt. Neki 42, vetélytársának 30 pontja volt. A konstruktőrök világbajnokságának dobogóján csak britek álltak, az első a BRM. második a Lotus. és harmadik a Cooper lett. A Ferrarik sehol sem voltak. Már az idény előtt látszott, hogy válságban van az ágaskodó lovas gárda. Sok mérnök elment Enzo Ferraritől, ráadásul az angolok egészen kitűnő kocsikat építettek. Egyre jobban belejött a korábban repülőgépeket tervező Colin Chapman, a Lotus legendás főnöke. Ron Tau- ranac a kétszeres világbajnok, Jack Brabhamnek épített egy kocsit Climax motorral. Annyira testre szabottat, hogy a versenyzőről nevezte el. Így történhetett meg, hogy az idényzárórf Brabham lett a negyedik Brabhamben. (Folytatjuk) Roóz Péter Budai Ferenc Pótmérkőzés: 14 FC Luzern—FTC 3—2 1 Phil Hill és Graham Hill
