Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június %2., csütörtök J. ROMÁNIA BULGÁRIA Herkulesfürdői emlék Herkulesfürdő — egykori uralkodók Félixfürdő — korszerű szállodákkal találkozóhelye és szanatóriumokkal Romániát tavaly 5 millió külföldi turista kereste fel, közöttük 900 ezer magyar. Ezt a nemrégiben hazánkban tárgyaló turisztikai miniszter közölte sajtótájékoztatójában. Elmondta azt is, hogy a turizmus fejlesztésére, szállodák, szálláshelyek építésére jelentős energiát fordítanak. A magyar turisták a rokon látogatásokon kívül mindenekelőtt a tengerparti üdülőket, Mámáiét, Neptunt és Efóliát keresik fel, a hegyek szerelmesei, a túrák és a téli sportok kedvelői ped g Sinaiát, Predealt és Brassó- Poianát. Kevésbé látogatják a nagy gyógyhatású fürdőket, amelyek pedig egészség- javító hatásukon túl szép természeti környezetükkel is megérdemelnék ezt. Az ország több, mint 160 gyógyhelyén a legkülönbözőbb bán talma kra kaphatnak gyógyulást. ízelítőül: Herkulesfürdő: Sokan ismerik a Herkulesfürdői emlék című régi, andalító dalt. (Film is készült ezzel a címmel). Csodálatos fekvésű, kellemes éghajlatú üdülőhely, amelynek nagyhatású gyógyvize sok-sok ezer betegnek adta vissza egészségét. Reuma, foglalkozási és női betegségek, valamint a periférikus idegrendszeri, légző- és mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmas. Ivókúrát az emésztő szervi zavarokban, továbbá vese- és hólyagbántalmaikban szenvedőknek ajánlanak a szakorvosok. iHerkulesfürdőt már a rómaiak is kedvelték, majd a múlt században több történelmi találkozó színhelye is volt. 1848-ban itt kellett volna találkoznia Balczes- cunak Bem tábornokkal, hogy megbeszéljék a román légió létrehozását. Később diplomaták találkozó- és tanácskozóhelye lett. A közeli Vaskapu felavatásakor itt találkozott Ferenc József Szerbia és Románia uralkodójával. A Kárpátok déli, erdős lejtőitől övezve, különleges növényvilága miatt természetvédelmi területté nyilvánított Herkulesfürdő élményt jelent minden látogatónak. Félixfürdő: közel a magyar határhoz, Nagyvárad mellett. Ásványi kincsékben gazdag hőforrásai, nagy gyógyhatású iszapja segíti a szervezet rendbehozását. Szükség esetén a legkorszerűbb orvosi kezelésben is részesülhetnek itt a gyógyulásra várók. Székelyföldön találjuk Szonátát, a Keleti-Kárpátok tövében. Évmilliókkal ezelőtt ide benyúlt a tenger, s ahogy visszahúzódott, vastag sóréteget hagyott hátra. A szovátai tó sós vize és iszapja kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb betegségek gyógyítására. Érdekes, hogy a sós talaj ellenére a tájat mégis gazdag, szemet gyönyörködtető növényzet, erdők borítják. Tusnád, Kovászna, Stanic- Moldava, és ki győzné még felsorolni a szebbnél-szebb és felkeresésre érdemes gyógyhelyeket. A turizmus megkönnyítésére a román miniszter ígéretet tett. Mindenekelőtt annak az évek óta visszatérő panasznak az orvoslását ígérte, hogy a határátkelő- helyeken nagy a sorban állás, néha órákig kell várakozni. A sorban állás csökkentése érdekében május közepétől felemelték a határellenőrző személyzet létszámát, s áhol lehetséges, újabb sávokkal bővítik az átkelőhelyet. A főbb autóutak mentén növelik azoknak a be^zinkutaknak a számát, ahol a külföldiek üzemanyagot vásárolhatnak. A belépő autós turistákat olyan térképekkel látják el, amely feltünteti ezeket a benzinkutakat. — g. i. — CSEHSZLOVÁKIA Nők a pult mögött LENGYELORSZÁG Parasztfiatalsk feleséget keresnek „28 éves, 180 cm magas, középfokú végzettségű, Fiat személygépkocsival és egy nagy gazdasággal rendelkező, parasztgazda vagyok. Feleséget keresek” — írja egy falusi fiatalember a „Zarzewie” című lengyel hetilap szerkesztőségéhez küldött levelében, majd felvilágosítás céljából még hozzáteszi, hogy a falujában, ahol él, 18 nőtlen fiatalember pályázik egy-egy hajadon kezére. A mezőgazdasági folyóiratok „házassági hirdetés” rovatai tele vannak hasonló hirdetésekkel. A feleséget kereső falusi fiatalemberek tekintélyes csoportot alkotnak a házasságközvetítő irodák ügyfeleinek sorában. A falusi fiatalok számára szakosodott ko- szalini „Wesele” házasságközvetítő irodához 3—4 ezer házassági hirdetés érkezik be évente. A hirdetők többsége férfi, az ily módon férjet kereső lányok mindössze egy- tizedét alkotják az összes hirdetőnek. ' I Sok csinos, jómódú fiatal parasztgazda évekig vár a megfelelő jelentkezőre. A lányokat nem vonzza a gazdaság nagysága,- ehelyett inkább a faluban lévő szolgáltató üzemi és óvodai ellátottság iránt érdeklődnek, valamint, hogy van-e a háznál folyóvíz, gáz és fürdőszoba. A fenti adottságokat nélkülöző faluban élő fiatalembereknek alig van esélyük, hogy megfelelő házastársat találjanak — állítják a koszalini „Wesele” házasságközvetítő iroda dolgozói. A házasságközvetítő iroda által szervezett társkereső üdülőturnusok (amelyekért a lányok csak fél árat fizetnek) évente legfeljebb tízegynéhány pár összehozását segítik elő. Ez alig több a semminél, ha figyelembe vesszük, hogy a lengyelországi falvakban 450 ezerrel több a nőtlen fiatalember, mint a hajadon. A statisztikusok számításai szerint a 20—25 év közötti falusi férfiak közül csak minden másodiknak van esélye a házasságkötésre; s ez az esély harmincon túl már az előbbinek felére csökken. A lengyelországi „nőtíenségi területek” földrajzi megoszlása arról tanúskodik, hogy az északi és nyugati vajdaságokban, ahol több a jómódú, gépesített parasztgazdaság, és az átlagosnál jobb a falvak ellátottsága kulturális és szolgáltató intézményekkel, a feleségnek való hajadonok hiánya nem jelent különösebb problé-. mát. A városok környékén élő kisebb gazdaságokkal rendelkező gazdáknak is nagyobb az esélye a párválasztásra (körülbelül 90 százalékuknak van felesége). A legnehezebb az ország keleti és déli vajdaságaiban élő falusi fiatalemberek helyzete, ahol egyes vidékeken 100 nőtlen férfi jut 50 hajadon- ra. Pedig a természet igazságos: mind falun, mind városon ugyanolyan a született lányok és fiúk aránya. A falusi lányok többsége azonban az általános iskola befejezése után, 14 éves korában tömegesen elvándorol a városokba, ahol könnyebb szakmát tanulni és munkát találni. A lengyel ipar, az egészségügyi, az oktatási és szolgáltató intézmények várják a szakképzett női munkaerőt. A falusi lányok azért is választják szívesebben a városi életet, mert az köny- nyebb és kényelmesebb. Városon csak nyolc órát kell dolgozni és a lakásban van víz, villany, gáz, s a szabadidő eltöltésére is több a lehetőség, mint falun. Barbara Tryfan professzor szociológiai kutatásai arról tanúskodnak, hogy a falusi nőknek gyakorlatilag nem jut idejük saját maguk számára; naponta 13—14 órát vesz igénybe a mezei munka, meg a ház körüli teendők ellátása. A falusi fiatalemberek tehát falun maradnak, a lányok viszont odahagyják a falut. A nők csak akkor térnek vissza a falvakba, ha azok korszerűek lesznek, s ugyanolyan komfortos élet- körülményeket találnak falun, mint városon. A fiatal parasztok érdekeinek védelméért küzdő Falusi Ifjúsági Szövetség tevékenysége és kezdeményezései éppen ezért a falusi életkörülmények színvonalának emelésére irányulnak. A szövetség mintegy 10 ezer alapszervezete vesz részt Az év legértékesebb kezdeményezése nevű versenyben, amelynek eredményeként falusi kultúrházak, óvodák, utak és ifjúsági klubok épülnek társadalmi összefogással. Barbara Zmijewska (INTERPRESS — KS) Akik figyelemmel kísérik a Csehszlovák Televízió műsorait, tapasztalhatják, hogy északi szomszédaink szívesen foglalkoznak a mindennapi élet örömeivel, gondjaival, az egyes hivatásokkal és szakmákkal. Jóval kevesebben tudják azonban ki is a forgatókönyvek sikeres szerzője. Az 1985. június 29-én, 56 éves korában váratlanul elhunyt, Jaroslav Dietl munkássága során 17, egész estét betöltő játékfilmet, 10 tv-sorozatot és jó néhány tv-filmet alkotott. Majd minden sorozata nemzetközi, illetve hazai sikert aratott és több díjban részesült. A Csehszlovák Televízió ezekben a hetekben sugározza utolsó, 13 részes sorozatát, Üveges Jakab fiai és lányai címmel. A Magyar Televízió május 6-tól kezdte sugározni Nők a pult mögött című sorozatát. Máris sikert aratott a nézők körében, mivel olyan témával foglalkozik, amely mindannyiunkat érint és érdekel: az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók munkájával és életével. A cselekmény egy nagy prágai ABC-áruházban játszódik. főhőse egy kétgyermekes. elvált asz_ szony. Anna (Jirina Svorcová). A nézők tanúi lehetnek, Anna asszony hogyan oldja meg munkahelyi konfliktusait és magánéleti problémáit, hogyan áll ki a reábízott tanulók és kollégák védelmében. Saját gondjai mellett is talál időt rá, hogy segítsen kolléganőjének válságba került házassága megmentésében. Az említett Svorcován kívül a nálunk is népszerű Vladimir Mensik is főszerepet játszik a sorozatban. Lefényképezték a üstökös vulkánkitörését Bulgária is bekapcsolódott a világűr nemzetközi tudományos megfigyelésébe, így most a Halley-üstökös vizsgálatába. A rozseni obszervatóriumban 1984. november 25-én készítettek először felvételeket a Halley-üstököscől, s azóta több mint 250 jó minőségű fénykép dicséri az itteni csillagászok munkáját. A Rozsen-hegy tetején felállított teleszkóp 1985. szeptember 14-ről 15-re virradó éjszaka négy felvételt készített egy ritka éjszakai jelenségről: két üstökös, ' a Halley és a Jacobini-Zimmer — optikai csalódás révén — egymás mellé került. Megörökítette ezt a plomari obszervatórium is. Ezek a felvételek azért érdekesek, mert lehetővé teszik az üstökösök vegyi elemzését. 1985. november 7—10. között a bolgár csillagászok több mint 20 felvételt készítettek a Halleyről. NDK A csend szigete Pillantás az NDK-beli Hiddensee szigetére, a Keleti-tenger partvidéke mentén fekvő, különleges vará- zsú üdülőparadicsomra. A sziget nem a szokásos tarkaságot kínálja vendégeinek, sem élénk strandéletet, sem éjjeli bárokat, hanem csendet és nyugalmat, találkozást a természet egy sajátos szépségű alkotásával, melyet nem zavar autók és motorok lármája. (A szigeten csak a közellátást biztosító járművek közlekedhetnek.) Hiddensee látogatói gyalog vagy kerékpáron járhatnak, ami azért nem okoz gondot, mert a 18,6 km2 kiterjedésű, észak—déli irányban húzódó sziget mindössze 17 km hosszú, szélessége pedig alig haladja meg az 1 km-t, legkeskenyebb szakasza csupán 125 méter. Az északi és nyugati szél- áramlatoknak kitett szigetet különösen vihar idején veszélyezteti a vízáradat. A nagyszabású partvédelmi intézkedéseknek, a kőgátak, töltések, dűnék és erdei védősávok létesítésének köszönhető, hogy az elmúlt két évtizedben a nagy viharokat kísérő árvíz sem okozott károkat az 1350 főnyi lakosságnak. Évszázadokon át a halászat és valamelyest a földművelés volt a sziget népének egyetlen, szűkös megélhetési lehetősége. 1880 után Hiddenseé-t „felfedezték" a természetbarátok, ettől kezdve vált egyre kedveltebb üdülőkörzetté. Az évi 30 ezer üdülővendégen kívül a nyári hónapokban naponta még mintegy 1500 turista látogat el a szigetre. Természetvédelmi szempontok miatt már nem engedhető meg a látogatók számának növelése. Ugyanezen okból nem engedélyezik a kempingezést ás má- gánnyaralók építését sem. Hogy a szárazföld és a víz egymásra hatását, az erdők, rétek, dűnék sziksós területek és árterületek ősi, eredeti állapotát megőrizzék, Hiddenseé-t „tájvédelmi területté” nyilvánították Hosszúra nyúlt alakjánál és észak—déli irányú fekvésénél fogva ez a sziget ideális hidat képez Skandinávia és a szárazföld között. Vándormadarak hatalmas seregei pihennek meg rajta, és zordabb éghajlatú vidékekről érkező szárnyasvendégek töltik itt a téli évszakot. Egy madárvárta ezeknek az állatoknak az ezreit látja el gyűrűkkel, ily módon járul hozzá a madarak vándorlásának kutatásához. Aki csak egyszer felkereste Hiddenseé-t, az, úgy hírlik. mindig visszavágyik a természetnek e páratlan kis ékességére. A sziget látképe (Fotó: ADN ZB — Frank Ihlow felvétele — KS) 4 »*' Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Gyöngyös PÁLYÁZATOT HIRDET TERMELTETÉS-SZERVEZÉSI OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖRRE. Pályázati feltételek: agrártudományi egyetemi végzettség. 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint. JELENTKEZNI LEHET; Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat személyzeti és oktatási osztály Gyöngyös, Szurdokpart u. 1. 3200 Telefon: 13-801
