Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. június 12., csütörtök Befejeződött a budapesti tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) végéig történő teljes megsemmisítésére javasolt program. Folytatódik az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítése, szaporodnak az imperialista erőpolitika és a más államok belügyeibe való durva beavatkozás megnyilvánulásai. Még mindig nem válnak valóra a népeknek azok a reményei, amelyeket a genfi szovjet- amerikai csúcstalálkozó és az ott elért elvi megállapodások keltettek a leszereléshez és az enyhüléshez való visszatéréshez vezető tényleges lépésekkel kapcsolatban. Korunk alapvető feladata a béke megvédése, a fegyverkezési hajsza megállítása és a konkrét leszerelési intézkedésiekre való áttérés, elsősorban nukleáris téren. Van lehetőség a feladat megoldására — a háborús Veszély növekedési tendenciájának megtörésére s arra, hogy visszatérítsék a nemzetközi kapcsolatokat az enyhülés medrébe. Lehetséges és szükségszerű, hogy az emberiség á nukleáris katasztrófához vezető utat eltorlaszolja. Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőződése, hogy minden ország és nép biztonságit, fejlődésének és haladásának békés feltételeit csak politikai eszközökkel, valamennyi állam együttes erőfeszítéseivel lehet megbízhatóan garantálni. Ez az álláspont megfelel az atomkor realitásainak. bizonyítja, hogy a résztvevők nagy felelősséget éreznek népeik és az egész emberisig sorsa iránt. A Politikai Tanácskozó Testület szófiai ülésénék 1985. október 23-i nyilatkozatában meghatározott célok és feladatok időszerűségét megerősítve, a Varsói Szerződés tagállamai kötelességüknek tartják, hogy állhatatosai! és következetesen küzdjenek a nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködés fejlesztéséért. A szövetséges szocialista államok a nemzetközi biztonság olyan átfogó rendszerének létrehozására törekednek, amely katonai és politikai, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjed. Az ülés résztvevői határozottan síkraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért, azért, hogy biztosítsák annak maximális konkrétságát és eredményességét. Vonatkozik ez a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben megkezdett legfelső szintű kapcsolatainak, valamint az európai államok mind sokoldalú, mind pedig kétoldalú tárgyalásainak folytatására is. III. Az ülésen képviselt államok készek a legszélesebb körű együttműködésre más országokkal a fegyverkezési hajsza megszüntetésére a földön és megelőzésére a világűrben, a leszerelés érdekében, és az erőfeszítések egyesítésére hívnak fel elsősorban a következő területeken: — A nukleáris kísérletek beszüntetése. Ez nagy jelentőségű és ugyanakkor könnyen megvalósítható lépés lenne a nukleáris leszerelés irányában, megakadályozná a nukleáris fegyverek tökéletesítését és újabb típusainak létrehozását. Az e feladat megoldásához vezető út: a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttesen megvalósítandó moratóriuma a nukleáris robbantásokra és a nukleáris kísérleteknek a legszigorúbb ellenőrzés melletti teljes betiltását célzó tárgyalások haladéktalan- megkezdése. Az ülés résztvevői üdvözlik a Szovjetunió egyoldalú moratóriumának újabb meghosszabbítását, és felhívják az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzék ahhoz. Egyidejűleg a résztvevők felhívással fordulnak a nukleáris fegyverrel rendelkező más államokhoz, hogy szüntessék be a nukleáris kísérleteket, és tegyenek lépéseket általános betiltásukra vonatkozó megállapodás mielőbbi elérése irányában. — A szovjet és amerikai közép-hatótávolságú rakáték kölcsönös alapon történő teljes felszámolása dz európai térségben, azzal, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem növeli szóban forgó nukleáris fegyverzetét, az Egyesült Államok pedig nem adja át hadászati és közép-hatótávolságú rakétáit más országoknak. Az Európába telepített amerikai közép-hatótávolságú rakéták teljes felszámolása esetén a megnövelt hatótávolságú szovjet hadműveleti-harcászati rakétákat is eltávolítják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről. — Olyan konkrét megállapodások elérésé a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, amelyek figyelembe vennék mindkét fél és az összes többi állam érdekeit. A Varsói Szerződés tagállamai megerősítik elkötelezettségüket a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén aláírt szerződések és megállapodások iránt, és nyomatékosan felhívják az Egyesült Állahiokat a SALT- megállapodások szigorú betartására. Veszélyes a „csillag- háború”, a csapásmérő űrfegyverek programja, ahhoz más államok csatlakozása, valamint az „európai védelmi kezdeményezéshez” hasonló tervek kidolgozása számos nyugat-európai országban. A világűrt békés célokra, az egész emberiség javára kell felhasználni. — Az olyan tömegpusztító fegyver fújták, mint a vegyi fegyverek megsemmisítése, valamint az előállításukat szolgáló ipari bázis felszámolása még ebben az évszázadban. Kitartóan fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a genfi konferencián sikeresen befejeződjenek a tárgyalások a megfelelő nemzetközi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, amely akadályozná a vegyi fegyvérek teljes betiltását és megsemmisítését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek e tömegpusztító fegyver készleteinek további növelése, más államok területén való elhelyezése ellen, és felhívják a NATO tagországait, hogy tartózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes — bináris — változatának előállítására és európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósításától. — A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése globális és regionális szinten. A Varsói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontositása különösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamaihoz és az összes európai országhoz szóló felhívást fogadott el. • — Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés valamennyi területén és valameny- nyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni bármilyen kiegészítő ellenőrzési intézkedésről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben további erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi katonai támaszpontok felszámolására és a csapatok kivonására idegen területekről. A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szabaduljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a világ számos térségében meglévő gazdasági elmaradottság felszámolására. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan megköveteli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, valamint a leszerelési tárgyalások fórumai hatékonyan végeznék tevékenységüket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegyverkezési hajsza igazolására. IV. A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekintek az európai biztonság c$ egyud- működés megerősítését. Fellépnek a katonai szembenállás szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt lévő katonai potenciálok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területének a nukleáris és vegyi fegyverektől való teljes mentesítésében. Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a bizalom és biztonság megszilárdítását Európában, és kedvezőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a leszerelés kérdéseinek megvizsgálásához összeurópai méretekben. Amíg Európában léteznek az egymással szembenálló, katonai csoportosulások, változatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: a Varsói Szerződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi feszült helyzet enyhítése érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztéséért, beleértve a két szervezet közötti közvetlen kapcsolatok létesítését is, megfelelő megállapodások elérése céljából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ülésen képviselt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a földközi- tengeri térség helyzetének megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke, a biztonság, a jőszomszédság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel összefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadiflottáinak egyidejű kivonása a Földközi-:en- gerről. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezleten részt vett államok Bécsben megtartandó találkozójának • és a helsinki záróokmányban foglalt valamennyi területen készek hozzájárulni az összeurópai folyamat kiegyensúlyozott továbbfejlesztéséhez. A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-tagországok és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése. Az európai bizalom és kölcsönös megértés, a jószomszédi kapcsolatok erősítéséhek ellentmondanak az európai államok közötti határok felülvizsgálását, társadalmi • és politikai rendszerük megváltoztatását célzó felhívások. A II. világháború utáni határok földrészünkön sérthetetlenek. A meglévő területi-politikai realitások tisztelet- ' ben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális kapcsolatok elengedhetetlen feltétele. Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra, hogy annak szilárdabb szakasza felé haladjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valamennyi európai nép szilárd biztonságát, felszámolni a kontinens kettéosztott- ságát, megteremteni a béke. a baráti együttműködés és a jószomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfeszítésekkel megvalósítható. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglévő feszültséggócokról és válsághelyzetekről, és megerősítették államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték az Imperialista erőknek a szuverén államok belügyeibe való beavatkozását, a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagandakampányokat, a diktátum módszereit, a világ különböző térségeiben elkövetett agressziós cselekedeteket. Az ülés résztvevői szolidaritásukról biztosították az agresszív imperialista politika ellen, a függetlenségért a társadalmi és gazdasági haladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népeket. Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e jelentékeny tényezőjének szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Harare-ban megtartandó csúcstalálkozója hozzájárul a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésébe^. Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenekelőtt a nemzetközi kapcsolatok szétzilálásával fenyegető állami terrorizmust, és készek konstruktívan együttműködni valamennyi állammal annak érdekében, hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget. V. Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a tér. zetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, a minden állam egyenlő gazdasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend megteremtéséért, a gyengénfejlettség felszámolásáért és a külső eladósodottság problémájának általános és igazságos rendezéséért. Határozott véleményük, hogy a nemzetközi gyakorlatból ki kell zárni a megkülönböztetés minden formáját, a bojkott, a szankciók és a magas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok létrehozását a tudományosműszaki és technológiai cseré területén. Az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy fejlesszék minden állam együttműködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének kialakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ és szakosított szervei szerepének növeléséért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferencia összehívásáért az ezzel összefüggő kérdések egész komplexumának megvitatására. Mindent megtesznek és mindent meg fognak tenni azért, hogy 1986, a nemzetközi békeév valódi fordulatot hozzon a jobb, a biztonságosabb világ irányában. VI. Az ülésen megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforrottsága, védelmi szövetségük erősítésével és minden területen megnyilvánuló együttműködésük fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre. Hangsúlyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentőségét a nemzetközi kérdésekben, egyeztetett külpolitikai irányvonaluk kidolgozásában és megvalósításában, amely a népek biztonságának szavatolását, a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a leszerelést és a világbéke megerősítését célozza. Az ülés résztvevői állást foglaltak a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének további bővítése, egymás ügyeinek és problémáinak széles körű, kölcsönös megismerése és a tömegtájékoztatási eszközök ilyen célú intenzív felhasználása mellett. Kiemelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kapcsolatok, a kulturális csere hatékonysága fokozásának, a dolgozó kollektívákba társadalmi közösségek közötti kontaktusok, a helyi és a turisztikai kapcsolatok bővít és éne« és az egyéb területeken megvalósuló együttműködés elmélyítésének fontosságát. Az ülésen képviselt államok megerősítették, hogy készek aktívan fejleszteni kapcsolataikat és minden oldalú együttműködésüket az összes többi szocialista állammal a békéért, a szocializmusért, az imperializmus ellen vívott harc érdekében. ★ A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában tartják. A Politikai Tanácskozó Testület főtitkárának a következő időszakra az NDK képviselőjét, Herbert Krolikowski államtitkárt, a külügyminiszter első helyettesét nevezték ki. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légköre, minden megtárgyalt kérdésben a nézetek azonossága jellemezte. A VARSÓI SZERZŐDÉS TAGÁLLAMAINAK Felhívása a NATO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inkább mint bármikor, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a tényleges leszerelésre történő áttérésre, a háborús veszély elhárítását célzó határozott cselekvésre, konkrét intézkedésekre van szükség. Támogatják azt a programot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyvereknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. század végéig történő teljes és átfogó megsemmisítésére. A szövetséges államok síkraszállnak a leszerelés kérdésének komplex megközelítéséért, azért, hogy a tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentése támassza alá. Európa atomfegyverektől való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének az európai kontinens jelene és jövője szempontjából. Sík- raszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelést célzó konkrét intézkedéseket, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése. A Varsói Szerződés tagállamai mindezekből kiindulva. a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését célzó program jelentős kiegészítéseként a következő javaslatokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A Varsói Szerződés tagállamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmérő légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kellene az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész területét az Atlanti-óceántól az Uraiig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet (Folytatás a 3. oldalon) Mihail Gorbacsov aláírja a VSZ PTT ülésén elfogadott dokumentumot
