Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-11 / 136. szám
IPÚJSÁG, 1986. június 11., szerda NÉPI ELLENŐRÖKET KÖSZÖNTÜNK ... Akik a demokrácia szélesítéséért fáradoznak 3. AZ EGRI „ZSERBÓ” ÉS TÖRZSVENDÉGEI Cukrászdabeli szép napok Csaknem 1300 népi ellenőr képviseletében, a megye és a városok vezetőinek részvételével tanácskoznak ma a megyei pártbizottság székházában szőkébb hazánk, Heves megye népi ellenőreinek küldöttei. Az aktívaértekezlet legfőbb feladata, hogy megvonja az elmúlt öt év mérlegét és a múlt eredményeire alapozva tűzhesse ki a jövő legfontosabb tennivalóit. „A népi ellenőrzés a szocialista demokrácia fontos intézménye. Olyan általános hatáskörű állami ellenőrző szerv, amely feladatait a dolgozó nép széles rétegének az ellenőrző munkában való szervezett és közvetlen bevonásával oldja meg.” — mondja ki a törvény. A párt megyei vezető szervei és a megyei tanács több ízben értékelte munkájukat. Elismeréssel állapíthatta meg, hogy a népi ellenőrök, miközben tevékenységükkel erősítik a törvényes rendet, a munkahelyek erkölcsi fegyelmének javításán, egyben a jó közérzet, a politika iránti bizalom fejlesztésén is munkálkodnak. A társadalmi és gazdasági élet fejlődésének, a munka gy ako rla ti tapas zt a la t a in a k megfelelően módosultak a működésével kapcsolatos jogszabályok, s változtak az ellenőrzés feladatai is. Ennek közös jellemzője volt, hogy magasabb követelményeket, igényesebb feladatokat állított a népi ellenőrzés elé. A szocialista ellenőrzésben kiemelkedő jelentőségű a dolgozók személyes részvétele, a közéleti, az üzemi, a lakóhelyi demokrácia megannyi fórumának aktív működése. Nyilvánosság és felelősség Az utóbbi években végzett vizsgálatok, elemzések a hibák feltárásán túl, már olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek segítséget nyújtanak a kifogásolt jelenségek megszüntetéséhez. Lenin szerint az ellenőrzésnek nemcsak az a dolga, hogy lefüleljen, rábizonyítson, hanem az is, hogy idejében és hozzáértéssel segítsen javítani a problémákon. A népi ellenőrzés munkájának mindinkább meghatározó vonásává válik, hogy felhívja a figyelmet a már bevált és másutt is használható termelési, technológiai, szervezési vagy más jellegű megoldásokra. Ez olyan küldetés, amelynek tökéletes megvalósítása a szervezet fontos kötelességévé teszi, hogy az eddiginél nagyobb nyilvánosságot teremtsen a vizsgálatok tapasztalatai számára. Jobbító szándékkal . . . Az elmúlt öt évben a megye és a városok népi ellenőrei a helyi szakszervezet, a KISZ, és a népfront aktíváival együttműködve folyamatosan vizsgálták a lakossági áruellátás helyzetét, a megyei lakás-, iskola-, egészségügyi ellátás és szociális létesítményeinek megépítését. Elemezték a szakmunkásképzést, a tankötelezettségi törvény végrehajtását, az időskorúak helyzetét, az energia- és anyag- takarékossági kormányprogramok megyei szintű megvalósulását. A sort még hosszasan lehetne folytatni, de ennél is fontosabb, hogy e témavizsgálatokhoz szakszerűen kidolgozott javaslatok, előremutató, a célok irányába ható konkrét kezdeményezések párosultak. Az ellenőrök munkájának lényeges eleme a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok mindennapi intézése. Az utóbbi években a lakossággal való kapcsolattartás e foltos politikai területe, az egész szervezet feladatává és kötelességévé vált. A megyei vezetés nem nélkülözheti az állampolgárok bejelentéseiről, a lakosságot foglalkoztató gondokról való tájékozódást, és sokat segít a köz ügyeiért felelősséget érző emberek észrevételeinek, javaslatainak ismerete is. Számítanak a fiatalokra is A népi ellenőrök soraiban ott találjuk az idősebb, esetenként nyugdíjas szakembereket is, akik kezdettől fogva — idestova három évtizede — részt vesznek e mozgalomban. Ott vannak a KISZ-fiatalok, akik új lendületet, egészséges türelmetlenséget ,,hoznak” a népi ellenőrzési munkába. Részt vesznek a mozgalomban kétkezi munkások, szövetkezeti dolgozók, szocialista brigádok tagjai, s a mérnökök, tanárok, orvosok legjobbjai. Köszönet és elismerés illeti azokat a népi ellenőröket, akik a társadalmi munkában, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, naponta bizonyítják áldozatkészségüket, tenniakarásúkat elő- rehaladásunl? érdekében, akik cselekvő részesei és végrehajtói pártunk politikájának. J. I. Ismert volt Egerben Dobos C. József csemege- és édességüzlete. Aztán néhány évtizeddel később a jól csengő név megmaradt, de ha lett volna cégértábla, át kellett volna írni — cukrászdára! Húsz évvel ezelőtt nyílt meg az azóta sokak kedvencévé lett friss édességeket, fagylaltokat, kávét, s egyéb nyalánkságot kínáló cukrászda. Két évtized mindenesetre elegendő volt ahhoz, hogy sokan látogassák, kedvenc törzshely legyen, s ahhoz is, hogy leszólják; mondván túlságosan szecesz- sziós, túlságosan szűk kör látogatja, s még sorolhatnánk a véleményeket. De ez is így van rendjén, hiszen, hogy fontos szerepet játszik a megyeszékhely társadalmi életében, azt mi sem bizonyítja más, mint hogy foglalkoznak vele. Nemrégiben törzsvendégeivel ünnepelt a HungarHotels gasztronómiai újságírók emblémáját is büszkén viselő Dobos cukrászda. Furcsa érzés volt belépni az ünnepi „levegőjű” terembe. Pedig látszólag minden a megszokott. Talán csak a több csokor virág és a hangulatlámpa megvilágította, sarokban álló pianínó utalt arra: ez a májusi délután mégis más, mint a többi. Az ünnepi vendégkoszorúban helyet foglalt Guoth János, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének alelnöke, aki szívesen magával hozta volna Tőzsér Sándort, a brüsszeli világ- kiállítás mestercukrászát. szintet, amelyre építhetünk a továbbiakban. (Természetesen mindezt csak az induláskor kell elvégeznünk.) Ezt követően kezdődik a tulajdonképpeni tervezés. Ehhez fölhasználjuk a számítógépünkben tárolt és mindig naprakész állapotban lévő adatokat. Ezekbe beletartozik a magyarországi mezőgazdasági üzemekben haszmálatos valamennyi anyagféleség, ezek árai és számtalan más lényeges tulajdonsága, az összes erő- és munkagép főbb jellemzői. egyszóval sok ezer fontos információt hordozó kód. Ezeken kívül számok jelölnek még az egyes ágazatok megnevezésétől a takarmány beltartalmi értékéig számtalan dolgot, hogy ezzel is csökkentsük a gépelésre fordított időt és költséget. Természetesen mindennemű változást azonnal közlünk a géppel, ezárt mindig a valóságnak megfelelő információt hívhatunk le róla. A terveket viszont nem „általában” a magyar tée- szeknek készítjük, hanem egy adott gazdaságnak, ezért annak az adatait is betápláljuk. A számítógép megoldja ezt a sokismeretlenes, sok egyenlőtlenségből álló feladatot: több száz technológiai változatot készít. Ezek közül választjuk ki azokat, amelyeket átadunk a megrendelő gazdaság szakembereinek. A végleges döntés meghozatala tehát továbbra is a termelőszövetkezet vezetőinek a feladata. Miután ők kiválasztották a legmegfelelőbbnek ítélt megoldást, a számítógép elkészíti a teljes és részletes tervet. (Folytatjuk) Móró István Két évtizeddel ezelőtt ugyanis Sándor mester katlanában főttek a krémek, az ő keze nyomán öltött ínycsiklandó gúnyát a marcipánfigura, a vaníliás, mézes, mákos, és diós sütemények. Habos, túrós ízremekek szakavatott alkotója sajnos, elfoglaltsága miatt nem jöhetett. De ott voltak „civilben” azok, akik tőle lesték el a fogásokat. S most már személyesen is találkozhattunk Várkonyi Sándornéval és Juhász Sándornéval, akiket két évtizedig csak ízből ismertünk. A bordó Dobosegyenruhában a megszokott, póz nélküli kedvességgel vendégelték a meghívottakat a felszolgáló hölgyek. Sokan közülük ma is csak a pezsgőspoharak koccintásnyi idejére ültek le. . . A cukrászdabeli cigaretták és pipák illatos füstjeként gomolyognak az emlékek. . Jóllehet, e sorok írója, ahogy a korabeli kupié mondja; fekete hajú alsó osztályos gimnazista volt. amikor már a Dobos kávé- és teaaromájú párával várta híveit. Látásból ismerek olyan pincért, aki a kávéját csak a Dobosban issza. S ez idő alatt talán azt is élvezi, hogy itt ő is vendég. De a temperált hangulatú teremben adnak randevúi egymásnak a főiskolások, be- le-belelapozgatnak jegyzeteikbe, könyveikbe. 'Afféle kedves, hangulatos betérőhely lett. Karácsony előtt, beigliillatú délutánokon felfeltűnt Bakos professzor, oldalán egy-egy hallgatóval. S az igazi bennfentesek tudták csak: a tanárjelöltnek így is, úgy is ekkor jön a „fekete leves", mert a gőzölgő mokka mellett kell számot adni esetleg a magyar nyelv jövevényszavairól. Így vizsgák színtere is lett a Dobos. A délelőtti órákban, amikor a legerősebb nyári nap is épp hogy csak átdereng a vastag kárpitfüggönyökön, bágyadt fénybe vonva a szecessziós székeket, körasztalokat, ekkor jönnek az igazi „nagyok”. A fal melletti egyik asztalkánál hóna alatt számos újsággal helyet foglalt volt főszerkesztőnk. Gyurkó Géza. Kiterítette a lapokat, jegyzetelt, vagy épp asztaltársával vitázott jellegzetes gesztusaival alátámasztva mondanivalóját, véletlenül sem ücsörgött. Szerkesztett, hogy a Dobosban se múljanak csak úgy hiába a rohanó percek. Sokszor mondogatta; ez az egyetlen hely Egerben, ami őriz valamit a régi kávéházi hangulatból. Aztgn gyakorta betért ide Kiss Kálmánná, kezdetben gyermekeivel, később fészekaljnyi unokáinak kíséretében. A jó nevű zenepedagógus az Egri Szimfonikusok, s a néhai színházi zenekar hegedűse itt vendégelte kedvenceit. Alig győzték Bencsné Éva néni „vezényelte” szorgos felszolgálók habos-tejszínes cukrászsütemények, minyonok halmait. .. Most őket is várta egy csipketerítővei leterített, virágos márványasztal.. . Lehet, hogy csak mi néhányan láttuk, hogy ott ültek velünk. . . ? Egy napra tehát a törzsvendégeké volt az „egri zserbó" délután is. Nem fújták a füstöt harsány kamaszok az arcunkba, nem rohantak el a márványlépcsőkön tornacipős lábak. Most azok voltak együtt, azt hiszem, akik szégyenkezés nélkül hirdetik, szükség van még manapság is hangulatra, a fáradtabb múlt idő pasztelljeivel befuttatott emlékekre, s egy olyan cukrászdára, amelyben úgy érezzük otthon magunkat, mintha kávéház volna. Soós Tamás SZÁMÍTÁSTECHNIKA A MEZŐGAZDASÁGBAN (11/1.) Milliókkal növelhető a További fejlődésünk elképzelhetetlen a tudomány eredményeinek fokozottabb alkalmazása nélkül. A mezőgazdaságban már többé kevésbé zöld utat kaptak az agrárbiológia, illetve -kémia eredményei és a különböző termelési rendszerek. A- gazdálkodás ésszerűsítésében és a jelentősebb döntések előkészítésében viszont még bőven van mit tenni. A világszínvonalú, számítógépes programok már rendelkezésre állnak — csak a széles körű gyakorlati alkalmazás várat még magára! Tisztelet a kivételeknek, melyek közé tartozik megyénk egyik gazdasága, a Tarnamérai Lenin Termelő- szövetkezet is. Dr. Tóth Józseffel, a Debreceni Agrártudományi Egyetem ökonómiai és Szervezési Intézetének igazgatójával rövid sétára indultunk a számítóközpont modern épületéből. A folyosó egyik falát szinte tapétaként fedte egy litván kolhoz számára készített terv milliónyi számoszlopa. A tanácsteremben pedig hatalmas összefüggő táblázatok mutatták néhány gazdaság legfontosabb termelési adatait. Az egyiken például évenként felsorolták a Lippói Béke őre Termelőszövetkezet nyereségének változását. Ez 1970-től tizenegy éven át 8 és 15,4 millió forint között ingadozott, de 1981 után — s ezt egy piros vonallal jól el is választották —, már a legrosszabb évben is 14,3, a legjobban pedig 32,6 millió forint többlettel zárt a Mohács környéki közös gazdaság! Valamennyi a debreceniekkel együttműködő gazdálkodj szervezet kartonja ilyen ugrásszerű fejlődésről tanúskodik. — Professzor úr! Mit jelöltek ezzel a „titokzatos" piros vonallal? — Azt az évet, amikor az adott termelőszövetkezet megkérte intézetünket egy optimális gazdálkodási tervének számítógépes kidolgozására. A szemléletesség kedvéért szoktuk elválasztani a számoszlopok sorait: így mindenki szinte első látásra meggyőződhet arról, hogy milyen óriási mértékben emeli a gazdálkodás színvonalát, ha a vezetők kellő körültekintéssel dönthetnének. Ehhez ad jelentős segítséget az intézetünkben kifejlesztett tervezési rendszer. — Mikor kezdték el. ezt a munkát? nyereség — Harminc évvel ezelőtt, amikor még szinte bűn volt a számítástechnika mező- gazdasági alkalmazásával foglalkozni. Nekem is azt kellett tanítanom politikai gazdaságtanból, hogy a magas matematika csak a kapitalizmus ellentmondásainak elfedésére alkalmas. Szerencsére azért hagytak dolgozni, így egyre többet foglalkoztam ezzel a témával. 1968-ra elkészítettem az első gyakorlatban is alkalmazható tervezési modelle- met. Sajnos, a kiválasztott gazdaság vezetése a belső torzsalkodások miatt állandóan változott, ezért az előre kitűzött célok csak részben valósulhattak meg. Azóta tovább finomítottam a rendszeren és mások is bekapcsolódtak a munkába. Jó egy évtizede pedig a kézi adatfeldolgozást fölváltotta a számítógép. Ennek eredményeképp ma már egy teljesen automatizált rendszerrel rendelkezünk, — .Mit foglal ez magába? — A célunk az, hogy az adott termelőszövetkezet gazdálkodási szintjét jelentősen emeljük, ezért minden esetben az első dolgunk a kiindulási alap felmérése. Ez a vizsgálat kiterjed szinte mindenre, a termelés színvonalától, szerkezetétől és az alkalmazott technológiától kezdve a természeti adottságokon keresztül egészen az eszközellátottságig. Ehhez rengeteg adatot kérünk, folyamatosan konzultálunk a vezetőkkel és helyszíni szemlét tartunk. Ezáltal megismerjük azt a Tisztul a Balaton vize A Balatonból tavasszal vett vízminták alapján megállapítható, hogy megállt a tó vízminőségének korábban észlelt romlása, sőt helyenként javulás is történt. A kedvező folyamat a céltudatos vízvédelmi munkának, a szennyezés megelőzésének köszönhető. Erre a VI. ötéves tervben 3,9 milliárd forintot áldoztak. A kis-balatoni és a marcali tározók mellett a már elkészült tisztítótelepek napi szennyvíz-áteresztő képessége 75 ezer köbméter. Ennek nagy részét nem a Balatonba, hanem vízgyűjtőkbe vezetik el. A vízminőség-védelem tovább folytatódik a VII. ötéves tervidőszakban is. Ennek keretében több új szennyvíztisztító épül, bővítik és korszerűsítik a meglévőket és növelik a közműhálózatot is. A balatongyöröki telep — képünkön — három község szennyvizét tisztítja. Naponta ezer köbméternyit és a foszfort is eltávolítják a szennyvízből (MTI-fotó: Arany ®ábor felvétele — KS)
