Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-09 / 134. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 134. szám ÁRA: 1986. június 9., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Budapesten megkezdődtek a baráti tárgyalások Hazánk vendége Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására vasárnap baráti látogatásra Budapestre érkezett Mihail Szergejevics Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Az igaz barátsággal, szeretettel várt politikust első — főtitkári minőségében sorra kerülő — magyarországi útjára elkísérte felesége, Raisza Makszimovna Gorbacsova is. A szovjet párt főtitkárának kíséretében van Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára, több más ismert szovjet személyiség, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a kísérethez. Mihail Gorbacsovot Moszkvában a vnukovói repülőtéren Gejdar Alijev. Viktor Csebrikov, Andrej Gromiko, Jegor Liga- csov,, Nyikolaj Rizskor, Eduard Sevardnadze, Mihail Szolomencev, Vitalij Vorot- nyikov és Lev Zajkor. a Központi Bizottság Politikai Bizottságának tagjai. Vlagyimir Dolgih,' Pjotr Gyemicsev, Szergej Szo- kolov és Nyikolaj Talizin, a KB PB póttagjai, Alek- szandra Birjukova. Anato- lij Dobrinyin, Alekszandr Jakovlev, Viktor Nyikonov. Georgij Razumovszkij és Mihail Zimjanyin. a Központi - Bizottság titkárai. Ivan Kapitonov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A búcsúztatáskor a repülőtéren megjelent Barabás János, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ★ A baráti fogadtatásra ünnepi külsőt öltött a Ferihegyi repülőtér: a légikikötőt szovjet és magyar zászlókkal lobogózták fel. Több száz budapesti dolgozó gyűlt össze, hogy már a légikikö(Folytatás a 2. oldalon) Baráti látogatásra hazánkba érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKF KB főtitkára, akit a Ferihegyi repülőtéren Kádár János az MSZMP főtitkára fogadott (MTI-fotó, Manek Attila felv. Népújság-telefotó — KS) Vidám juniális, sport- vetélkedők megyeszerte Ünnepeltek építőink Megyénk építői — a kedvezőtlen időtől tartó néhány kollektíva kivételével — szakmájukat ünnepelték a hétvégén. Mint arról tudósítónkat. Mika Istvánt a rendezvényeken tájékoztatták: a dolgozók ezrei családtagjaikkal együtt kedvelt kiránduló- helyeken és fedett helyiségekben szórakoztak. A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói hagyományosan a Mátra egyik legszebb kirándulóhelyén, a siroiki Kútvölgyijén ünnepeltek. A családias eseményen részt vett Pálinkás Ferenc, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és Czibik Márton, az SZMT A Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést Vígh Miklós veszi át fFotó: Perl Márton) Szamos Gábor, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója köszöntötte az ünneplő építőket titkára is. Ünnepi beszédet mondott Szamos Gábor igazgató, majd kitüntetéseket adtak át az arra érdemeseknek. A Munka Érdemrend bronz fokozata elismerésben részesült Vereb Ferenc gépkocsivezető. A Kiváló Munkáért kitüntető címet tizenegyen vehették át, huszonötén kiváló dolgozók lettek, huszonhatan igazgatói dicsérő oklevelet kaptak A Vígh Miklós vezette festők elnyerték a Szakma Kiváló Brigádja címet. A megemlékezést a többi között gulyásfőző verseny és a siroki asszonykórus műsora tette változatossá. Üjabb munkasikereik birtokában vidáman érezték magukat a tardosi sporttáborban a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektívái. Hegedűs Zoltán szb-titkár ünnepi köszöntőjét követően Bartha Gyula igazgató Kiváló Munkáért kitüntetést adott át Tóth Zoltán művezetőnek és Zsemlye Béla osztályvezetőnek. Harmincnyolcán kiváló dolgozó jelvényt kaptak, s mintegy kétmillió forintot fordítottak a törzsgárda- tagok és a szocialista brigádok jutalmazására. A sokszínű szabadtéri programban „fociztak” a lengyel és a csehszlovák testvérvállala(Folytatás a 2. oldalon) Biztonságosabb világért Fővárosunk nevéhez kevés olyan esemény fűződik, ami valamilyen módon helyet kapott volna a legújabb kor jeles történései között. Ezek legjelentősebbike tizenhét évvel ezelőtt 1969 márciusában zajlott le Budapesten: akkor adták ki azt a dokumentumot, amely a város nevét viselő felhívásként vált európai jelentőségű okmánnyá. Akkor is, mint most, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé tartott ülést nálunk. A felhívás pedig nem másra vonatkozott, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megrendezésére. A dokumentumot a hét tagállam olyan időszakban adta ki, amit joggal nevezhettek bonyolultnak. Elég csak arra emlékeztetni, hogy akkor javában dúlt a vietnami háború, s megoldatlan volt Európa számos problémája. Mindenekelőtt az NSZK és a szocialista országok viszonya, a két német állam kapcsolatai voltak rendezetlenek. Ez összefüggött a háború utáni Európa alapvető realitásainak elismerésével. A szocialista országok Budapesten éppen erre szólítottak fel. Ezúttal, több mint másfél évtized múltán már történelemnek számít azoknak a megállapodásoknak a megkötése, amivel az NSZK elismerte a jaltai határokat, s alapszerződésben rendezte viszonyát az NDK-val, s amelynek során a négy nagyhatalom tisztázta Nyugat-Berlin jogállását. A budapesti felhívás nyomán elkezdődött folyamat végül Helsinki nevét kapta, hiszen a finn fővárosban rendezték meg az összeurópai csúcsértekezletet, ott írták alá az együttműködés nagy jelentőségű okmányát. Nehéz hiteles összehasonlítást tenni: mennyivel volt akkor könnyebb vagy nehezebb a nemzetközi helyzet? Mennyivel volt alkalmasabb a légkör párbeszédre, mint most? Tény azonban, hogy ma megannyi feszültség terheli az államok viszonyát, s távolinak tűnik 1975, az enyhülés csúcspontja. Tudjuk, azóta több nyugati politikus az enyhülés szót is igyekezett kitörölni a nemzetközi politika szótárából. Számos kísérlet történt, történik arra, hogy a hetvenes évek elején elért alapvető vívmányokat semmissé tegyék. Mindenekelőtt azokat az eredményeket fenyegette veszély az elmúlt években, amelyek az emberiség nagyobb biztonságát voltak hivatottak garantálni. A fegyverzetkorlátozási, leszerelési megállapodásokról van szó, s azokról a fórumokról, amelyeken a két világrendszerhez tartozó országok az együttműködés lehetőségéről, a feszültség és a katonai szembenállás csökkentésének lehetőségéről tárgyalnak. A Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó országok az elmúlt időszakban egy pillanatra sem adták fel külpolitikai célkitűzésüket: tárgyalásokkal, politikai megegyezésekkel kell eljutni a biztonságos Európához, a fegyve- t rek nyomosztó súlyától megszabadított világhoz. Elegen- ! dő emlékeztetni arra, hogy csupán a tavalyi ősz óta. a I ptt legutóbbi szófiai ülése óta milyen kezdeményezése- i két tettek a közösség országai. Januárban Mihail GorI bacsov terjesztett elő nagyszabású programot. Ez lehetővé tenné a teljes atomleszerelést a századfordulóig. A Szovjetunió — élvezve a VSZ-országok teljes támogatását — az európai közép-hatótávolságú rakétafegyverek teljes leszerelését javasolja. A VSZ-országok olyan indítványt terjesztettek elő, ami szerint Európában — a népek óhajának megfelelően — atomfegyvermentes övezetet hoznának létre Északon, a Balkán-félszigeten és j atomfegyvermentes folyosót Közép-Európában. A szocialista országok következetesen kiállnak a rendkívül ve- j szélyes vegyi fegyverek teljes betiltásáért. A szocialista országok tanácskozásaikon érthető mó- j dón kiemelt figyelmet szentelnek ezeknek a katonai kér- \ déseknek. Mégpedig azért, mert az emberiség épp most j érkezett el egy olyan fordulóponthoz, ahonnan egyaránt 5 vezethet az út új fegyverkezési versenyhez, a pusztító ' eszközök eddig elképzelhetetlen — mind kevésbé ellen- I őrizhető — felhalmozásához s ugyanakkor a lehető legI alacsonyabb szinten garantált erőegyensúlyhoz. Az új fegyverkezési forduló most elsősorban az úgynevezett S csillagháborús programot jelenti. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országai egybehangzóan amellett vannak, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a világűr militarizálását. Az amerikaiak „hadászati, védelmi kezdeményezésnek” nevezett terve ugyanis nevével el- ‘ lentétben egyértelműen támadó jellegű, ami növeli a bi- | zonytalanságot és az államok közötti bizalmatlanságot — í tehát a háború kitörésének kockázatát. A Varsói Szerződés célja eddig és ezután is az, hogy : kölcsönös lépésekkel teremtsenek bizalmat. A szocialista országok a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek betiltását javasolják. A NATO erre azzal válaszolt, hogy a Szovjetunió szárazföldi és légi erejének európai fölényét akarja az atomleszereléssel érvényesíteni. A választ Mihail Gorbacsov a berlini pártkongresszuson adta meg, javasolta: hajtsák végre a hagyományos fegyverezetek és fegyveres erők nagymértékű csökkentését, az Atlantióceán és az Ural között. A mostani budapesti eszmecsere nyilván foglalkozik majd az európai együttműködés egészével. Hiszen a kontinens országainak és Észak-Amerika két államának széles körű párbeszéde 17 éve áll a Varsói Szerződés figyelmének középpontjában. Ma nagy feladat ennek a folyamatnak a fenntartása. Tavaly ősszel Budapesten európai kulturális fórumot rendezett. Akkor bebizonyosodott, hogy a dialógusnak vannak termékeny és eddig még ki nem használt lehetőségei. A legutóbbi, berni tanácskozáson, amely az emberek közötti kapcsolatok problémáival foglalkozott, nyilvánvalóvá vált: o kelet- és nyugat-európai államok képesek konszenzust elérni, s ott csak az Egyesült Államok vétója akadályozhatja meg a közös dokumentum létrejöttét. Nagy jelentőségű a stockholmi konferencia, ahol az európai bizalomerősítő és leszerelési intézkedésekről tárgyalnak. Minden ország érdeke, hogy Stockholm valódi eredményekkel záruljon, megfelelő előkészítője legyen az ősszel Bécsben megtartandó összeurópai tanácskozásnak. Szövetségünk tagországai már több alkalommal kinyilvánították: érdekeltek az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbfejlesztésében, kiterjesztésében. Az ezredfurdulóig már csak 14 év van hátra. A tennivaló pedig rengeteg A szocialista országok békeprogram- : ja megvalósítható, javaslataik Európa és az egész világ nagyobb biztonságát szolgálják. A mostani tanácskozásnak is ez a célja.