Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. június 28., szombat MIT TEHET AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS? Védi, óvja értékeinket Szerte a világon egyre többen emelik fel szavukat környezetünk védelméért. Teszik ezt azért, mert az emberi értékek, környezetünk érdekei nagyok, és azokat óvnunk, védelmeznünk kell. Világszerte szinte nap mint nap különböző mozgalmak hallatják ezért szavukat. Hazánkban is egyre többet áldozunk a víz, a levegő, a termőtalaj és az erdők védelméért. Ezzel foglalkoztak nemrég a Heves megyében tartott környezetvédelmi héten a résztvevők, a szakemberek. Mai összeállításunkban a természetvédelem jelentőségét méltató ..íráscsokrot” adunk közre olvasóinknak. A világ első nemzeti parkja „Mi-tsi a-da-zi”. vagyis Sárga Szikla folyó, így hívták a minnetaree indiánok azt a vidéket; amelyet ma Yellowstone Nemzeti Park néven ismerünk. Természeti csodáiból a múlt század elejétől kezdve sokat meséltek a prémvadászok. A történeteket azonban, amelyek füstölgő gödrökről, félelmetes hangot adó gázkitörésekről, mozgó iszaptavakról és a mindenütt terjengő kénkő- szagról szóltak, kétkedéssel és hitetlenkedéssel fogadták. 1869-ben egy expedíció vizsgálta meg a területet és kérte a törvényhozást, hogy nyilvánítsa védetté. 1872- ben megszületett a világ első nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park. Több mint 10 éven át azonban nem tudtak érvényt szerezni a törvény védelmének, mert ezen a területen még folytak az indián háborúk. 1883-ban aztán a hadsereg kezébe került a park védelme, és megkezdték az utak építését. A hely minden mástól különbözik, s a látogató nemcsak a természet statikus szépségében — hegyekben, Megyénkben évente több száz lakás épül falun és városon. Sajnos az infrastruktúra ezzel a fejlődéssel nincs összhangban. Különösen aggasztó ez a szennyvízcsatornázásban — és -tisztításban. A megye településeinek 78 százaléka közüzemi ivóvízzel ellátott, a szennyvízcsatornázási ellátottság mindössze 23 százalék. A Vll. ötéves terv során az ivó. vízellátásban további jelentős előrelépés lesz. napi 25 ezer köbméteres vízbázisfejlesztésre. 221 kilométer vezeték építésére kerül sor. Ezzel szemben a szennyvíztisztítási kapacitás csak tavakban, folyókban — gyönyörködhet, hanem a természeti erők működésében is. Az öreg Hűség gejzír működés közben (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) napi 11 ezer köbméteres mennyiséggel, a szennyvízcsatorna-hálózat pedig 19 kilométerrel bővül a megye tervei szerint. Ezek azonban még csak szerény dolgok, megvalósításukat több irányú veszély is fenyegeti. Így például az, hogy az életszínvonal és a műszaki fejlesztés, elmúlt években elmulasztott növekedése, a VII. ötéves terv időszakára esik. Súlyos terhet jelent továbbá az adósságcsökkentés is, amely jelentősen visszafoghatja az infrastruktúra fejlesztését. Megyénk mind a négy városa rendelkezik szennyvízA civilizáció előrehaladtával az ezer hasznú erdő egyre több kárt szenved. Az urbanizáció ártalmainak fájó tapasztalása után az ember tágabb környezete, a termőföld, a víz, és a levegő egyre növekvő szennyeződésének következményeivel kell szembenéznünk. Ezekről beszélgettünk Varga Bélával, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőművelési osztályának vezetőjével, aki országhatárainkon túl is sok tapasztalatot szerzett. — Sokan úgy vélik, hogy a szorongatott természet utolsó mentsvára az erdő, ahol a bonyolult életközösség minden tagja háborítha- tatlan harmóniában él, mindaddig, amíg az erdész fejszét nem emel rá ... — Sajnos, a valóság az, hogy a civilizált világ erdeiben már régen megbillent az ősi természetes egyensúly. A faanyag iránti társadalmi igény, az önszabályozó, tökéletes rendszer egyes elemeinek önkényes kiirtása, idegen fajok meggondolatlan betelepítése, és a környezeti ártalmak nagyon is törékennyé tették az élőlényeknek ezt a magas rendű, legbonyolultabb társulását. Nem mentes ezektől a terhektől a Mátra és a Bükk sem. Ezért a 90 ezer hektár erdőn a rendkívül mostoha körülmények között dolgozó Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság legfontosabb feladata, hogy működési területén segítse az erdők környezetvédő szerepének gyarapítását. Mindenekelőtt az érett erdők termelése után évenként keletkező 800 hektárnyi vágásterület szaktisztító teleppel, de ebből három: Eger, Gyöngyös, Hat: van. erősen túlterhelt, nem megfelelő hatásfokkal dolgozik, emiatt károsítja az élővízfolyásokat. Bővítésükre — Gyöngyös kivételével — a VII. ötéves tervben sem lesz elegendő pénz. Furcsa módon a szennyezésért viszont a Heves Megyei Vízmű Vállalatot büntetik meg évről évre, súlyos milliókkal, amely a lakások" bekötését a túterhelt telepekre nem tagadhatja meg. Feladata a telepek korszerű üzemeltetése. A Zagyva, a Tárná és a2 Eger patak már III. osztászerű felújításáról kell gondoskodnunk. — Hogyan történik a letermelt területek felújítása? — A felújításnak több mint 50 százaléka természetes úton történik az országos 10 százalékos átlaggal szemben. De a mesterséges erdősítések is zömében olyan őshonos fafajokból lesznek, amelyek jobban szolgálják a környezet- és természetvédelmi érdekeket, mint a riasztónak tűnő tarvágással eltávolítható, rontott, öreg erdők. — Az új erdők telepítése hogyan szolgálja a környezetés tájvédelmet? — Az új telepítések is elsősorban a környezetvédelmet szolgálják. Eger és Özd közvetlen környékén több száz hektáron díszük már erdő a nemrég még sivár, lepusztult talajú, kopár lejtőkön. Millióan gyönyörködnek majd az M3-as autópályát kísérő szép növényekben. A fásítási akciók során juttatott csemetékkel és virágokkal pedig közvetlen környezetünkbe. utcáinkra, tereinkre, gyermekintézményeink udvarára lopjuk, vissza az elűzött természet szerény követeit. — Hogyan biztosítja a gazdaság az új erdők telepítéséhez szükséges szaporítóanyagot, a csemetéket? Az erdőfelújítások — telepítések és fásítások — alapvető feltétele, hogy legyen elegendő, jó minőségű szaporítóanyag. Ezt a célt szolgálja az erdőgazdaság korszerű, nagyüzemi csemetekertje Kálban, ahol egyszerre csaknem 20 millió csemete várja, hogy 1—3 éves korában végleges helyére kerülve ezer hasznú erdővé, árnyat adó fává cseperedjen. A csemetekerteklyú, tehát rossz minőségű víz. A legnagyobb tömegben előforduló szennyezők a mikroorganizmusokat tápláló szerves anyagok, amelyek főleg az élelmiszer- ipari és vegyipari üzemek szennyvizével kerülnek a2 élővízfolyásba. Bomlásuk során elvonják az oldott oxigént, ezzel elpusztul a vízélő- és növényvilága. Me. gyénk területén a rétegvíz jelentős része minőségileg nem megfelelő, kezelés nélkül ivasra alkalmatlan. Az alföldi településeken a magas vas- és mangántartalom együtt van a metángázzal, néhány településen az arzénnal. Máshol vastalanítás lenne szükséges, ez azonban igen magas beruházási költséget igényelne. A rendelkezésre álló kevés és vízkezelésre szoruló rétegvizek miatt egyre több településen veszik igénybe a felszínközeli készleteket ivó- vízellátásra : így Petőfibányán, Bükkszéken, Füzes, abonyban, sőt Hatvanban és Egerben is. A felszínközeli vizek minősége azonban — a házi és ipari szennyvizek elégtelen kezelése, a mező- gazdaság fokozódó kemizálá- sa miatt — erősen szennyeződik, megjelent és változó erősséggel uralkodik a nitben magtermelő anyatelepek, törzsültetvények, gazdagodó fajtagyűjtemény, klónarchívum, génrezervá- ció biztosít széles biológiai alapot természeti értékeink megvédéséhez, környezetünk gazdagításához. — A telepített új erdőket nevelni, gondozni kell. Van- e ehhez elég pénz, munkaerő? — Mivel erdeink kivétel nélkül több-kevesebb emberi beavatkozással jöttek létre, és meghatározott célokat szolgálnak. állandó gondozást igényelnek. Évente 5—6 ezer hektáron kell az állomány szerkezetét, ellenállóképességét, gazdasági és esztétikai értékét növelő vágást végezni. Az erdők védelme. járványok, elemi csapások megelőzése és következményeinek orvoslása is egyre több gondot ad az erdőgazdaságnak. A legnagyobb veszélyt ma a ragadozók kiirtása és a szűkkörű vadászati érdekek miatt túlszaporodott növényevő nagyvadak jelentik. A közönség kedvenc őzikéi, szarvasok, vaddisznók, a betelepített muflon és a dámvad a természetszerű erdő- gazdálkodást lehetetlenné teszik. — Mindezek után, hogyan segítik elő az erdő- és vad- gazdálkodás egyensúlyban tartását? — Az erdő létét fenyegető vadkár elhárítására évenként több mint 5 millió forintot fordít a gazdaság. A vadállomány további szaporodásának fékezése is az erdőgazdaság feladata, mivel a terület háromnegyed részén csak a vadászati lehetőségek gyarapításában érdekelt vadásztársaságok gyakorolhatják a vadászati jogot. A viszonylag kicsi üzemi kezelésben lévő területen rát és az ammónia. Nagy árat kell ezért fizetnünk már ma is ott, ahol rétegvízkészlet hiányában kizárólagosan csak a nitráttal szennyezett víz jöhet szóba ellátási célra. Ennek megszüntetése ugyanis minimálisan háromszorosa — beruházási és üzemeltetési szempontból — a vas-, man- gántalanításnak. A késedelmes környezetvédelmi intézkedések. a „tűzoltó” munka megbosz- szulja magát. A jövőt zsákmányoljuk ki! A VII. ötéves terv szerint országosan is kevés pénz jut vízvédelmi beruházásokra, amelyből azonban jelentős hányadot a Balatonra és néhány élővízfolyás védelmére biztosítanak. Megyénkben tovább nyílik a közműolló, a problémák halmozódnak. Vizeink minőségének megóvása pedig nem lehet kérdéses. Legalább azt kellene megtennünk, amihez nem szükségesek milliók, csupán felelősségtudat jövőnkkel szemben. Következetes kemény kéz környezetünk védelmében, és nem utolsósorban rend a jogszabályok, a szabályzók dzsungelében és a fejekben. Mészáros György hosszabb ideje évenként 1300—1400 nagyvad kerül terítékre. de ezzel sem lehet az egész térségre jellemző kedvezőtlen irányt megfordítani. — Közismert, hogy Európa iparilag fejlett országaiban (NSZK. Svédország. Nagy-Britannia) az iparvidékek környékén pusztulnak az erdők. Ez alól sajnos, nem mentes ma már hazánk sem. Mi a helyzet ebben szükebb hazánk táján, a Mátra és a Bükk rengetegeiben? — Igen nagy veszély a kocsánytálán tölgy rejtélyes pusztulása. Az elmúlt néhány év alatt több mint 100 ezer köbméter elhalt, vagy halódó tölgyfát kellett az erdőből eltávolítani. Sajnos ezen kívül a pusztító járvánnyal szemben egyebet nem tehetünk, mint jövedelmező termelési lehetőségeink egy részéről lemondva a túlélés reményét ígérő fák .és állományok kitermelését elodázni. — H. heibundgut, a világhírű zürichi professzor mondását idézve: „Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn." Mennyiben felel meg eme alapigazságnak a mai erdőgazdálkodás? — Az erdő az emberi lét feltétele. Közvetve mindenki élvezi a hasznát, de egyre többen fedezik fel újra, hogy a természettel való közvetlen kapcsolat a legjobb védekezés. áldott-átkozott civilizációnk ezernyi ártalma ellen. Az erdőben pihenni. felüdülni vágyók útját igyekszik gazdaságunk egyengetni, az erdők feltárására, közjóléti berendezések építésére, fenntartására fordított milliókkal Szajkó Sándor Káros égéstermékek A dízelmotorok égésgázaiban lévő mintegy ezer szerves vegyület többsége mutációkat — genetikai változást — okoz a baktériumokban. E vegyületek egy részéről már korábban is tudták, hogy rákot okoznak a kísérleti egerekben, ha beecsetelik velük a bőrüket nagy koncentrációban. De e rákkeltő vegyületek és az eddig felismert mutagének csak akkor okoztak biológiai veszélyt. ha az emlősök enzimjei aktiválták őket. Most először bukkantak olyan vegyületekre, amelyek a testenzimek aktiválása nélkül is közvetlenül mutációkat okozó hatásúak. A közvetlenül ható mutagének a dízel-kipufogógázokban a környezeti mérgek eddig fel nem ismert csoportját alkotják — jelentették ki a vizsgálatokat végző amerikai kutatók. Öntsünk tiszta vizet... Keresetlen szavakkal megyénk környezetvédelméről Az elmúlt évben Heves megyében, naponta átlagosan esak házi szennyvízből mintegy 37 millió köbméter jutott közvetlenül, vagy a rosszul megépített szikkasztókon keresztül a talajba. Sok településen egyszerűen az elhagyott ásott kutakba kötötték be a szennyvízvezetékeket, így közvetlenül szennyezik a talaj- és felszínközeli vízkészleteket. A talaj öntisztuló képessége korlátozott, egy adott érték fölött már nem képes természetes állapotát megőrizni. Megyénkben vannak települések, amelyek már szennyvízen ,»ülnek”, és itt, ebben a talajban üzemelnek az ivóvízellátó vezetékek is amelyek időnként megbibásodhatnak. Fér tőzésre már volt példa. Evek óta sürgetjü a házi szennyvíz egységes kezelésének meg oldását például: műanyag tartályokba gyűj tését és elszállítását, azonban ennek meg valósítására építésügyi hatósági intézkedé két ok miatt még nem történt. A műanya tartályok drágák, a városgondozási üzemek nek nem áll rendelkezésükre elegend szennyvíztisztító gépkocsi, így maradt, ma rád minden a régiben. A Gagarin Hőerőmű Vállalat felvesz; szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket: munkavédelmi előadó, tűzvédelmi előadó, minőségellenőr (Képgyártástechnológia), anyagvizsgáló munkakörbe. Bérezés: végzettségtől és gyakorlattól függően (5000—6500,— Ft között + prémium.) Felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembereket: számítástechnikai fejlesztési csoportvezető (6500—7500,— Ft között + prémium), és rendszerprogramozó munkakörbe (5500—6500,— Ft között + prémium.). Jelentkezni lehet: Visontán a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán. Cím: 3272 Visonta, pt. 21. Telefon: 11-052 41-13.
