Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. június 27., péntek 3. Az Országgyűlés nyári ülésszakáról Az ülésteremben (Folytatás a 2. oldalról) nemzeti egység szüntelen erősítésével megy végbe. Hozzátette azt is, hogy azokat a pontosításokat, amelyeket a törvény egyértelműbb értelmezése, követelményeinek jobb megvalósítása tett szükségessé, a végrehajtást biztosító rendelkezésekben időközben elvégezték. A honvédelmi törvény előírásainak megfelelően kiépült és megszilárdult a honvédelem irányításának rendszere, amely a kormányzati szervek munkájától kezdve, a helyi tanácsokig bezárólag jól funkcionál. A miniszter ezek után részletezte a közelmúlt annak érdekében végrehajtott intézkedéseit, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének időszakában is biztosítva legyenek a honvédelem érdekei. Külön kiemelte, hogy a Minisztertanács honvédelmi bizottsága folyamatosan ösz- szehangolta az egyes tárcák, főhatóságok tevékenységét, a honvédelmi törvény előírásainak, a Minisztertanács ih atá roza tain ak végrehaj t á sában. Hangoztatta, hogy a törvény előírásai alapján jelentős előrelépés történt az államigazgatási tevékenység minden területén, a honvédelmet érintő kérdések érdemi, tartalmi feladatainak kimunkálásában, a hatáskörök meghatározásában, a gyakorlati tevékenység ösz- szehangolásában. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter expozéját tartja A miniszter a továbbiakban kifejtette, hogy szocialista államunk honvédelmi politikája szilárd elvi alapokon nyugszik, amelynek tartalma hazánk függetlenségének, szocialista vívmányainknak és a béke megőrzésének védelme. A Magyar Néphadsereg és a határőrség fejlesztése és felkészítése is ezen elveken alapszik. Mind külpolitikánkat, mind honvédelmi politikánkat a Varsói Szerződésbe tömörült testvéri szocialista országokkal egyeztetve, tennivalóinkat összehangolva valósítjuk meg. Szólt arról, hogy milyen fontos az ifjúság honvédelmi, internacionalista nevelése, a bazafiságtudat erősítése. Mindennek az alapja az elkötelezettség, a közösségért érzett felelősség. Ezt követően kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót vitassa meg, s fogadja el. A miniszter beszámolója után Gyuricza László Veszprém megyei képviselő, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának nevében, majd Karakas László Hajdú-Bihar, Takács Imréné Csongrád, Bak István Bács-Kiskun, Ancsin Károly Békés, és Eck Tibor Komárom megyei képviselő szólalt fel. Több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, így a tanácskozás elnöke a vitát lezárta, és ismét megadta a szót a honvédelmi miniszternek. Kárpáti Ferenc mindenekelőtt megköszönte a törvény végrehajtását taglaló beszámoló, illetve a honvédelmi téma iránti figyelmet és érdeklődést. Köszönetét mondott nemcsak az Ország- gyűlés plénumán elhangzott képviselői észrevételekért, hanem azokért a javaslatokért, jobbító szándékú megjegyzésekért is, amelyek a Parlament ülését megelőzően — e téma kapcsán — az Országgyűlés honvédelmi bizottságában hangzottak el Az értékes gondolatokat — mondta — kamatoztatni fogják. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1976. évi I. törvény végrehajtásáról elhangzott miniszteri beszámolót, valamint a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirend harmadik témájának megtárgyalásával folytatta és fejezte be munkáját az Országgyűlés, amelynek nyári ülésszakán — felváltva — Sarlós István. Cservenka Fe- rencné és Péter János elnökölt. ★ Az Országgyűlés Sajtóirodája közli: A törvényhozó testület csütörtöki zárt ülésén Sarlós István elnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ügyrendjének módosítására és egységes szövegére vonatkozó javaslatot. Az ügyrend elfogadásával az Országgyűlés működésének szabályait, tárgyalási rendjét az Alkotmánnyal összhangban, az alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján és a kormányzati szervekkel kialakított munkamegosztást figyelembe véve határozták meg a képviselők. Ugyanebben a szellemben szól a házszabály a képviselők kötelességeiről, amelyeket e tisztségük rájuk ró, illetve az ennek alapján őket megillető jogokról is. A társadalmi. gazdasági fejlődés, a szocialista demokrácia kiteljesedése, intézményrendszerének gazdagodása tette lehetővé és szükségessé, hogy a törvényhozó testület tevékenységének szabályait is az ezekből eredő új követelményekhez igazítsák. Ugyanakkor az új szövegezésű ügyrend — bár a változások száma jelentős — az eredeti rendelkezések közül számosat megőriz, s az új elemek sem jelentik a korábbiak elvetését, csupán a formálódó gyakorlathoz igazításukat. A fentiekből is következik, hogy a módosított házszabály sem kezelhető mereven. Nem vállalkozhatott arra sem az Országgyűlés, hogy ügyrendjében a működésével összefüggő valamennyi kérdéskört szabályozza, ideértve a képviselők választókerületi tevékenységét is. Előfordulhatnak ugyanis — éppen a szüntelenül fejlődő demokrácia nyomán is — olyan előre nem látható helyzetek, amelyek rendezési módjára hiba lenne most útmutatást adni. Ráadásul a túlszabályozás gátolhatná a zavartalan testületi munkát, sérthetné a képviselőknek a választóik és a politikai vezetés részéről egyaránt elvárt, és saját maguk által joggal igényelt önállóságát. Az ügyrend egységes szövegének tervezetét a képviselők az elmúlt hetekben szé. les körben megvitatták. Szerepelt valamennyi megyei (és a budapesti) képviselő- csoport, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésének napirendjén. A törvényhozó testület az ezeken elhangzott 134 észrevétel figyelembevételével és megvalósíthatóságuk mérlegelésével döntött csütörtöki tanácskozásán. A továbbiakban kiemelünk néhány konkrét változást, magyarázatra szoruló tételt a legjelentősebbek közül. Oj pontként került a házszabályba a képviselők eskütételének előírása. Az eskü szövegének aláírásával a képviselő a haza, a nép iránti hűségre, érdekei képviseletére, az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartására, az állami és a szolgálati titok megőrzésére tesz ígéretet. Számos olyan kérdéskör van, amelyben az ügyrend WavUmienl folyosóin (Munkatársunk telefonjelentése:) Sokszor leírta már a parlamenti tudósító, (hogy nincs két egyforma ülésszak. Ezúttal is volt „rendhagyó” eseménye a képviselők tanácskozásának: zárt ülést tartott az Országgyűlés. A krónika feljegyezte, hogy ilyen eseményre legutóbb 1953-ban került sor. Nos, azóta sokat változott az élet, s ez magával hoz számtalan módosítást. A „szűk körben” ezen a nyári ülésszakon az Országgyűlés ügyrendjének módosítására, illetve egységes szövegezésére került sor. Ezt követően zárta be a nyári — egynaposra tervezett — ülésszakot Sarlós Ist- ván, az Országgyűlés elnöke. ★ Ám, mindezek előtt komoly munkát végeztek a képviseaz egyébként már korábban kialakult gyakorlatot emeli szabállyá. Ilyen — egyebek között —, hogy szól a kormány megválasztásáról, az országos listán megüresedett képviselői helyek betöltéséről, s arról, hogy egyes beszámolók vitája nyomán az Országgyűlés értékelést tartalmazó, illetőleg feladatot lók, hiszen ki-ki a maga szemszögéből nézte — és láttatta — az elmúlt évi költségvetés és a tanácsi gazdálkodás helyzetét. A vitában szót kért több megye képviselője, szűkebb hazánkból Zsidei Istvánná készüli felszólalni. — Képviselői időszakom második hozzászólása lesz ez — mondta minden izgalom nélkül. Nyugalma ellenére az egész Heves, megyei tábor „szurkolt neki” ... ★ Ha költségvetés, akkor a téma: az államháztartás zárszámadása. Sebők Józseffel, a karácsondi tsz. elnökével az ő gazdaságuk zárszámadásáról beszélgettünk. Ekkor jegyezte meg: — Tavaly rendkívül szélsőséges időjárás volt, gyengén közepes évet is zártunk. — Mire számítanak az idén ? — Ez sem lesz egy kiváló esztendő! Az év elején, de májusban ,is hiányzott a csapadék. Csak példaként: a a százéves átlaghoz képest mindössze 50—55 százaléka esett a szükségesnek. Főként a búzánál,, a borsónál, és a szőlőnél érezzük a kárát. Amiben bízunk, az a napraforgó és a kukorica ... Az idei év nehéz feladat elé állítja a GHV-sökat is, a munkálatok zárszámadására azonban csak 1990 körül kerülhet majd sor. — A Gagarin Hőerőműben három, 200 megawattos blokk felújítása kezdődött megállapító határozatot, állásfoglalást fogadhat el. Az állandó bizottságok bővülő feladatkörének ellátásához, munkájuk élénküléséhez jó alapot teremt a legfőbb népképviseleti testület belső törvénye. Ugyancsak a már kialakult gyakorlatot szentesíti új előírása, mely szerint javaslataikkal az érintett állami szervek kötelesek érdemben foglalkozni, s vizsgálatok eredményéről tájékoztatni az indítványozó bizottságot. Az állandó bizottságok bővülő jogkörét, s a képviselői munka jobb feltételeinek biztosítását egyaránt jól példázza az az új rendelkezés, melynek értelmében a képviselő önálló indítványáról, törvénymódosító javaslatáról ülésszaki tárgya'á- sa előtt az illetékes bizottság állást foglal. A megalapozottabb vé'e- ményalkotást segíti elő, s lehetővé teszi egy-egy jelentősebb döntés megszületése egész útjának figyelemmel kísérését a képviselők számára a kétlépcsős tárgyalás gyakorlatának bevezetése. A módosított ügyrend szerint célszerű a kiemelten fontos gazdasági terveket és koncepciókat két fordulóban megtárgyalni. Az első fordulóban az általános vitát folytatja le az Országgyűlés, a koncepció irányelveit, tervemeg, eddig minden ütem- szerűen megy. — És a képviselőmunkában? — kérdeztem Csongrádi Csabát. — Szombaton és vasárnap a tv Hétvége című műsorában bemutatkozik Heves megye. Ha módom lesz rá, s az idő engedi, egy kérdést szeretnék feltenni Urbán Lajos közlekedési miniszternek. Arról van szó, hogy a három nagyvállalat — a GHV, a Thorez és a Mátra Gázbe- tongyár — rendkívül igénybe veszi a szállításokhoz a közutakat: leterheli, az átlagosnál gyorsabban elhasználódik a burkolat. Szeretnénk segítséget kapni a felújításhoz, Illetve a Vécs— Kisnána közötti szakasz újjáépítéséhez . .. ★ — Vajon miként tölti a nyarat a pedagógus-képviselő? Barcsik János azzal kezdi a választ, hogy jobbat nem is kérdezhettem volna: — Már az évzárón sem voltam ott! A Közlekedési Minisztériumiban tárgyaltam dr. Búzás Józsefné Szolnok megyei képviselővel együtt. A Tarnaörs és Jászdózsa közötti ötkilométeres út megépítéséről volt szó. Egyelőre ott tartunk, hogy be kell nyújtanunk a közös pályázatot... Ja, és a nyár? Lesz időm eljutni néhány olyan tsz-be, ahová már régen hívtak .. zetét véleményezi. A másodikban már a vita alapján véglegesített tervről, ille've koncepcióról dönt. Az új szövegezésű ügyrend intézkedik az interpelláció rangjának növeléséről azzal, hogy különbséget tesz a képviselők ilyen címen benyújtható, valamint egyszerű, tájékozódó jellegű kérdései között. Interpellációval akkor élhet a képviselő, ha azt akarja szóvá tenni, hogy valamely állami, kormányzati intézkedés nem felel meg a törvényes előírásnak, vagy — bár törvényes — hatása nem kielégítő, vagy teljesen elmarad. Ilyenkor a m nisz- ter, az országos hatáskörű szerv vezetője válaszának elfogadásáról az Országgyűlés dönt, hiszen az általa hozott törvények, határozatok megvalósítását is ellenőrzi e módon. A kérdés feltevésének lehetősége éppen azt szolgálja, hogy a képviselő ezen az úton is megszerezhesse a munkájához szükséges vagy azt segítő információkat. Az ülésszak nyilvánossága egyben fórumot teremt arra is, hogy a képviselőtársak, s az egész közvélemény megismerje a kérdésben megfogalmazott gondokat, a válaszban vázolt megoldási lehetőségeket. Az eddigi mindenkor nyílt szavazás gyakorlatának általános megtartása mellett két esetre is bevezette az új házszabály a titkos, szavazólapos választást, az Országgyűlés tisztségviselőire, illetve az országos listán megüresedett helyek betöltésére való szavazásnál. Ez utóbbi esetben egyébként a választási törvény előírásaihoz való igazodás is indokolja a fenti rendelkezést. Az észrevételekkel módosított új szövegezésű ügyrend összességében megfelel a korábban jelzett követelményeknek, alkalmazkodik a törvényhozással szembeni új elvárásokhoz. Alátámasztja azt a politikai szándékot, hogy bővüljön az Országgyűlés tevékenységi köre, növekedjék az állami életben betöltött szerepe. (MTI) Érdekes hírrel érkezett a Parlamentibe Kócza Imre, kiadós beszélgetés is kerekedett belőle. Hadd idézzem röviden a lényegét: — Még a jelölőgyűléseken vetődött fel az egerszalóki hőforrás hasznosításának ügyes-bajos dolga. Nos, Harmati Lászlóval, az egri áfész elnökével összedugtuk a fejünket, s egy javaslatot elemezgettünk. Ügy néz ki. hogy a svéd ABV-cég érdeklődik a hőforrás iránt: szállodát, medencéket, golfpályát tervez köré. Az elképzeléseket jó két hónap múlva küldik meg. A vállalkozáshoz természetesen magyar partnerek is kellenek majd, ha... De tény: valami elkezdődött a vízhasznosítás érdekében. ★ Időközben elhangzott Zsidei Istvánná felszólalása. Mondhatom, nagy sikert aratott. Főként az a része keltette fel a képviselők — főként a bányászok — érdeklődését, amelyik a Recski Rézércmű 19 éve húzódó „kallódását” idézte fel. A beszéd után — mesélték a közelben ülők — Kádár János megszólalt: — Hol van az az asszonyka? — s amikor a szünetben megtalálta, gratulált neki és azt mondta: — Határozott vélemény volt... Ezzel az elismeréssel ért véget a Heves megyeiek napja a nyári ülésszakon .. Szilvás István