Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-27 / 150. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 150. szám ARA: 1986. június 27., péntek 1,80 FORINT Költségvetésünk, a honvédelmi törvény végrehajtása, ügyrendi módosítás az Országgyűlés nyári ülésszakának napirendjén egészítésére. Az idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mérték­ben emelik, legújabban pe­dig a helyi közlekedés vá­lik ingyenessé. Ezek szerény intézkedések — mondta a miniszter —, de mutatják, hogy a kormány figyelme ki­terjed e réteg helyzetének javítására. Ezen túlmenően intézkedéseket tettek a pedagógusok helyzetének javítására, a pedagógushi­ány csökkentésére. Növeke­dett a tudományos kutatás támogatása. Béremelésben részesültek az akadémiai intézetek dolgozói, terven felüld forrásokat biztosítot­tak az .alapkutatások és a társadalomtudományi kuta­tások fejlesztésére. Több tudcmányágban figyelemre méltó eredmények szület­tek, ezek közül is kiemelhe­tő a sikeres magyar közre­működés a VEGA-program- ban. A miniszter expozéjában az idei »öt hónapról is szó esett. Elmondta, hogy a gazdasági növekedés nem ér­te el azt a mértéket, amely tervezett céljainkat kellően alátámasztaná. Ezek után a miniszter a költségvetés helyzetének további rom­lásának megakadályozása érdekében tett intézkedése­ket ismertette. Hangoztatta, hogy a VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdasági célok teljesítésének a tér. melési struktúra átalakítása az alapja. A pénzügymi­niszter végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a zár- számadási törvény jóváha­gyásával egyidejűleg erő­sítse meg a kormányt aibban, hogy a beszámolóban is el­hangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibon­takozást. (Folytatás a 2 oldalon) Az 1985. évi allami költ­ségvetés végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat egy öt­éves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Ennek az öt évnek a költségvetési vitái és dön­tései jelentős tényezői vol­tak mindazoknak az ered­ményeknek, amelyeket elér­tünk. A gazdaságpolitikának megfelelően a költségvetési folyamatokban is tükröződik a fizetőképességünk fenn­tartása és az életszínvonal védelmére tett sok erőfeszí­tés — mondotta bevezető­ben a miniszter, majd így folytatta: — Az 1985. évi zárszám­adás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd fo­rinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyottól: 594 milliárd iÉorintot tettek ki. A terve­zett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milli­árd forint lett. A megnöve­kedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb kül­földi forrásokból fedezhető. Kérem az Országgyűlést, já­ruljon hozzá, hogy a Minisz­tertanács a költségvetési hi­ánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fe­dezze. A miniszter ezt követően részletezte a gondokat, szólt a nem elég következetes sza­bályozórendszerről, a válla­latok önállóságának felelős­ségéről, az adóterhekről. Ki­emelte az ezekben a nehéz körülményekben is tartósan jól teljesítő gazdálkodó egy­ségeket. így szerinte a gyógyszeripar, a kozmetikai és háztartásvegyipar, vala­mint a híradás- és vákuum­technika szinte valamennyi vállalata elismerést érdemel A kormány fontos dönté­seket hozott a vaskohászat és a húsipar tartós nehézsé­geinek megoldására — folytatta a miniszter. — E vállalatok nyomasztó fejlesz­tési terheinek csökkentésé­vel egyidejűleg részletes program alapján megkezdik termelési szerkezetük át­alakítását, a termelés racio­nalizálását, szervezetük tö­kéletesítését. Hasonló lépés­re készülünk a szénbányá­szatban is. Minden más terü­leten megállapítható, hogy a veszteséges gazdálkodás jól körvonalazható gazdál­kodási hiányosságok, a kapa­citások, beruházások ala­csony kihasználtsága, hoza­ma miatt alakult ki. Ez egyben azt a biztató lehető­séget adja, hogy e szerve­zetek többségének — átszer­vezéssel vagy anélkül — Képviselőink az ülésteremben Csütörtök délelőtt — 10 órakor — a Par­lamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Az Or­szággyűlés Bognár Rezsőt (Hajdű-Bihar megye, 6. vk.) saját kérésére — az Elnöki Tanács tagjává történt megválasztása mi­att — a kulturális bizottság elnöki tiszte alól, érdemei elismerése mellett egyhan­gúlag felmentette, s Horn Pétert (Somogy megye. 1. vk.) a kulturális bizottság elnö­kévé egy tartózkodással megválasztotta. Az Országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a keres­kedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Istvánnénak (Vas m.. 1. vk.) a ma­gyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülés­szakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bi­zottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékeny­ségét a fogyasztási cikkek importja, illető­leg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semleges­ség! elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kor­mány számára, hogy a kifogásolt rendel­kezést meg keli szüntetni és a kereskede­lemben azonos versenyfeltételeket kpll biztosítani a hazai és az import termékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az in­terpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az Országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülés­szak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat tárgyalása: 2. Beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. Az Országgyűlés ügyrendjének mó­dosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, — amelyet — az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az Ország­gyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A gazdasági kibontakozás érdekében A bevételek elmaradásá­nak fő oka a gazdasági fej­lődés megtorpanása, a nép­gazdaság tiszta jövedelmé­nek kedvezőtlen alakulása. A gondokban a rendkívül hideg tél következményei, a a fagykárok is szerepet ját­szanak, a költségvetési hi­ányt több mint 10 milliárd forinttal növelték. Több te­rületen a csökkenő export­árak is mérsékelték bevé­teleinket. De közelebb ál­lunk az igazsághoz — és az idei év első hónapjainak ta­pasztalatai is erre mutatnak —. ha az okokat gazdálko­dásunk gyengeségeiben ke­ressük. komoly esélye van a ki­bontakozásra. Ezt követően ismertette a társadalombiztosítás kiadá­sait. Ez az elmúlt évben 131 milliárd forintot ért el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milli­árd forintot fordítottak Hangoztatta továbbá, hogy a kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyug­díjjal rendelkező honfitársa­ink szociális körülményeit. Módot találtak a legrászo­rultabbak szociális segélyé­nek növelésére, az őket se­gítő tanácsi eszközök ki­Elutazott hazánkból a török államfő Látogatás az Akadémián Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke hivata­los látogatása befejeztével csütörtök délután elutazott Budapestről. A Losonczi Pál társaságában érkező Kenan Evren elnököt és kíséreté­nek tagjait az Országház előtt, a Török Köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival fellobogózott Kos­suth Lajos téren ünnepélye­sen búcsúztatták. A téren felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatásá­ra megjelent Trautmann Re­zső. az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Péter János, az Országgyűlés alelnöke. Ka­tona Imre. az Elnöki Tanács titkára, valamint állam) és társadalmi életünk számos más vezetője. Az ünnepélyes búcsúztatáson jelen volt a Budapesten akreditált dip­lomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A kato­nai tiszteletadás kezdetét a felharsanó kürtök jelezték: a felsorakozott díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a török államfőnek, majd fel­csendült a két ország Him­nusza. Kenan Evren Losonczi Pállal együtt ellépett a dísz­zászlóalj sorfala előtt, majd üdvözölte a búcsúztatására megjelenteket. A magas ran­gú vendég és a kíséretében lévő személyiségek ezután elköszöntek a magyar politi­kusoktól, közéleti vezetőktől, illetve a diplomáciai testület képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai diszzászlóalj dísz­menetével zárult. A vendé­gek és vendéglátóik gépko­csikba szálltak, és díszmo­torosok kíséretében a Feri­hegyi repülőtérre hajtattak. A két ország lobogóival díszített légikikötő betonján Losonczi Pál és Várkonyi Péter külügyminiszter, vala­mint Szalai Lajos, hazánk ankarai, és Asaf Inhan Tö­rökország budapesti nagykö­vete búcsút vett Kenan Ev­ren elnöktől, valamint kísé­retének tagjaitól. A vendé­gek beszálltak a különrepü- lőgépbe, amely a magasba emelkedett. A Török Köztársaság el­nöke csütörtök délelőtt a Magyar Tudományos Aka­démiát kereste fel. A ma­gas rangú vendéget Berend T. Iván. az MTA elnöke és Kulcsár Kálmán főtitkárhe­lyettes fogadta az Akadémia székházában. Ezt követően tájékoztató hangzott el a gróf Széchenyi István által. 1825-ben alapított intézmény tevékenységéről, a hazánk­ban folyó turkológiái kuta­tásokról, illetve a magyar és a török tudósok együttmű­ködésének további lehetősé­geiről. Berend T. Iván bevezetőül A köszöntötte Kenan Evrent, akinek személyében most el­ső alkalommal látogatott el államfő a Magyar Tudomá­nyos Akadémiára. Az MTA elnöke tájékoztatójában el­mondta: az Akadémia tu­dományos testületének — az alapszabályzatnak meg­felelően — 200 tagja van. Felépítésének másik fontos alkotóeleme a kutatóintéze­tek kiterjedt hálózata. Az intézetekben mintegy 10 ez­ren dolgoznak. Az MTA ku­tatásai a tudomány minden ágát — a társadalomtudomá­nyoktól a természettudomá­nyokig — átfogja. A továb­biakban arról szólt, hogy az Akadémia elsőként karolta fel a turkológiái kutatáso­kat. s ennek nyomán 110 éve. Európában elsőként hazánk­ban alakult meg a tudomány­ággal foglalkozó tanszék Hazai György akadémikus, az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat főigazgató­ja a magyar és a török tu­dósok közötti együttműködés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Múltunk közös te­rületeinek jobb megismeré­se megkívánja a két ország tudósainak együttműködé­sét a korabeli források, do­kumentumok feltárásában — mondta. Káldy-Nagy Gyula, az Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem török filológiai tanszé­kének egyetemi tanára a tö­rök nyelv és kultúra okta­tásáról tájékoztatta Kenan Evrent. A török államfő nagy ér­deklődéssel tekintette meg az MTA könyvtárának kele­ti gyűjteményét, s látogatását bejegyzéssel örökítette meg a Magyar Tudományos Aka­démia emlékkönyvében. Kenan Evren programja hajókirándulással ért véget A török államfő a nyári nap­sütésben a ..Táncsics” mo­toroshajó, fedélzetéről tekin­tette meg a főváros neve­zetességeit. Kenan Evrent a sétahajózásra elkísérte Bá­nyász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke. Tö­rök István külkereskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint Szépvölgyi Zoltán. a Fővárosi Tanács elnöke. Átadták Mihail Gorbacsov levelét a Lenin Kohászati Művek dolgozóinak Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára válaszolt a diósgyő­ri Lenin Kohászati Művek dolgozóinak hozzá intézett levelére. A sajtóban már nyilvánosságra került levél eredeti példányát csütörtö­kön, a nagyüzem kombinált acélművében rendezett ak­tívaértekezleten Borisz Sztu- kalin, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe adta át Gerzsényi Miklósnak, az LKM pártbi­zottsága titkárának. Borisz Sztukalin ez alka­lomból mondott beszédében elismeréssel szólott arról, hogy a diósgyőri kohászok állandóan új utakat keres­nek a termelés fejlesztésére. Arra törekszenek, hogy ma­ximálisan kihasználják a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő lehetőségeket, előnyöket. E törekvésük je­gyében fejlesztik kapcsola­taikat a Szovjetunió és más szocialista országok testvér­üzemeivel is. Felszólalt az aktívaértekez­leten Pólyák Ferenc előhen- gerész, a Gagarin szocialis­ta brigád vezetője, az SZKP kongresszusa tiszteletére Diósgyőrött indított munka­verseny kezdeményezője és Drótos László, az LKM ve­zérigazgatója. Ezt követően felolvasták a diósgyőriekkel sokoldalú kapcsolatot tartó cserepoveci és zaporozsjei kohászok táviratát, melyben gratuláltak a diósgyőriek munkasikereihez és kifejez­ték azt a kívánságukat, hogy a jövőben még inkább elmé­lyítsék testvérüzemi kapcso­lataikat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents