Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-26 / 149. szám
Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Eredmények és célkitűzések megyénk településfejlesztésében NÉPÚJSÁG, 1986. június 26., csütörtök A Politikai Bizottság 1983. júliusi határozata nyomán a megyei párt-végrehajtóbizottság 1984 januári ülésén részletesen értékelte az elmúlt 10 év terület- és településfejlesztésének eredményeit, meghatározta a továbbfejlesztés irányelveit. Egyúttal úgy foglalt állást, hogy új megyei hosszú távú koncepciót kell kidolgozni. Ez elkészült, az új programot a megyei párt-végrehajtóbizottság 1980. február 25-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el — hangsúlyozta bevezetőjében a megyei tanács elnöke. Majd arról szólt, hogy a megyei tanács — az országos értékelő munkával párhuzamosan — elvégezte az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági fejlődésének értékelését, a kialakult helyzet minősítését, kidolgozta és elfogadta a megyei terület- és településfejlesztés részletes koncepcióját. Az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítés ezután a konkrét eredményeket, a gondokat és a célkitűzéseket elemezte. A pártbizottság új titkára: Dr. Asztalos Miklós Asztalos Miklós bányászcsalád gyermekeként 1943. december 30-án született Istenmezején. Tehetsége. szorgalma már az általános iskolában feltűnt. Középiskolás korában aktívan vett részt az ifjúsági mozgalomban, különböző választott tisztségben dolgozott. 1962-ben sikeres felvételi vizsgát tett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1966-ban szerezte meg közgazdász diplomáját. Ezt követően programozóként dolgozott a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, majd tanársegédként, később adjunktusként. tanított az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán. 1977-ben került át a párt - apparátusba, egy ideig politikai munkatársként, majd mint titkár dolgozott az MSZMP Eger Városi Bizottságán. 1984 januárjától a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjévé nevezték ki. Párttagságának kelte: 1966. Munkássága, szakmai tudása, emberi magatartása egyértelműen azt bizonyítja, hogy mind önmagával, mind munkatársaival szemben igényes vezető. A megye gazdasági, állami, szövetkezeti szerveiben egyaránt tisztelik, s becsülik. Kiemelkedő munkájával érdemelte ki többek között a KISZ KB Kiváló Ifjúsági Vezető, a KISZ Érdemérem. a Munka Érdemrend ezüst fokozata és a Kiváló Munkáért kitüntetést Magatartására nyíltság, őszinteség a jellemző. Elvszerű és sokoldalú ember. A pártbizottság titkári funkciójának ellátására a párt politikája melletti elkötelezettsége. politikai meggyőződése, magas fokú hivatástudata, szakmai felkészültsége és példamutató emberi magatartása tette alkalmassá. Gazdaság, gazdálkodás A megye társada'mi-gaz- dasági fejlődése összességében kiegyensúlyozott volt az elmúlt évtizedekben. A megváltozott külső és belső feltételek következtében a 70-es évtized végétől a növekedési ütem lelassult, amely a terület- és településfejlesztésben a korábbinál több feszültséget vetett fel. AZ IPAR területi elhelyezkedése arányosabbá vált. hozzájárult a megyei foglalkoztatási gondok és a távolsági ingázás mérsékléséhez, az egyes térségek gazdasági fejlődéséhez. A megye természeti kincseinek haszno í- tásával növekedett a villamosenergia- és az építő- anyagipar jelentősége, dinamikusan fejlődött a "ápipar. A beruházási források mérséklődésével a technikai korszerűsítés üteme lassult, a termelőeszközök korszerűségi és szervezettségi szintje egyes területeken aggasztóan alacsony. A megyén belüli kooperációs kapcsolatok a lehetőségektől elmaradnak. Üj vonásokat hozott a vállalkozási lehetőségek kiszélesítése. AZ ÉPÍTŐIPAR fejlődése az elmúlt időszakban ki- sebb-nagyobb visszaesések mellett valósult meg. A mélyépítésben, a közmű-, az útépítés, -fenntartás területén fölös kapacitás alakult ki. Lelassult az építőipari szervezetek technikai rekonstrukciója, ipari hátterük nem bővült, szak- és szerelőipari eszközellátottsága alacsony színvonalú. Az építmények ár- és költség- színvonala növekedett: ez különösen a lakásépítésnél okozott társadalompolitikai feszültséget. AZ ÉPlTŐANYAGIP ÁRBAN a Mátra Gázbetongyár üzembe helyezése lényegeién javította a korszerű falazóanyag-kínálatot. Erre is tekintettel indokolt a téglaipar termékszerkezetének korszerűsítése. AZ ÉLELMISZER-GAZ- DASAGBAN szorosabbá vált a nagyüzem es a település" közötti kapcsolat. egye gazdaságok szetepe meghatározó a település fejlődésere. A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN elterjedtek az iparszerű termelési rendszerek a terméshozamok emelkedtek. Az ágazat vetésszerkezete kedvezően változott és kisebb eltérésektől eltekintve megfelel a természeti, közgazdasági és feldolgozó ipari adottságoknak. Meghatározó jelentősége van a gabonatermesztésnek. A jövedelmezőség és a kézi munkaerő csökkenése miat’ csökkent a szántóföldi zöldségtermesztés területe, amelyet csak részben pótoltak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Az állattenyésztésben kialakultak a szakosodott telepek, az adottságainkhoz mérten azonban alacsony az állatállomány, különösen a szarvasmarha. a városi tömegközlekedés — új járatok beindításával — mindhárom városban fejlődött. A városi autóbusz-pályaudvarok viszont zsúfoltak, korszerűtlenek, fejlesztésük elmaradt a forgalombővülés ütemétől. A távbeszélő-hálózat fejlesztése is lényegesen elmarad az igényektől. A városi központon bővítésük ellenére is zsúfollak, leterheltek. A községek telefonellátottsága nem éri el a megfelelő szintet. A környezetvédelmi intézkedések csak viszonylag kis mértékben ellensúlyozták a gazdaság fejlődésével, a természeti erőforrások fokozott hasznosításával járó kedvezőtlen hatásokat. Életszínvonal, életkörülmények a lakosság életszínvonala és életkörülménye jelentősen javult, a területi különbségek mérséklődtek A városba áramlás üteme lényegesen csökkent. A korábban igen dinamikusan növekvő Eger esetében mintegy harmadára, míg Gyöngyösön és Hatvanban lényegében megszűnt a bevándorlás. Heves várossá nyilvánítását is figyelembe véve a városi népesség aránya 40 százalék fölé emelkedett. Az infrastrukturális ellátottság különbségei mérséklődtek. A városok és falvak közeledése az alapfokú ellátásban az 1980-as években felgyorsult, a községek részesedése a fejlesztési forrásokból fokozatosan növekedett. Jelentős előrelépés történt a községek közműves ivóvíz-ellátásában, az óvodák, általános iskolák fejlesztésében; érzékelhetően javultak a községi lakásépítés feltételei. A LAKÁSÉPÍTÉS szerkezete és területi aránya az elmúlt időszakban módosult Az állami erőforrások csökkenése következtében kevesebb állami lakás épül. A javuló telekkínálat, a lényegesen kedvezőbbé váló támogatási és hitelfeltételek hatására növekedett a személyi tulajdonú lakásépítés, ezen belül a családiház-épi- tés üteme. Bevezetésre került a fiatal házasok és több- gyermekesek helyi tanácsi támogatási rendszere. Továbbra is kedvezőtlen a városok. főként Eger lakásel- látottságn Gyors ütemben fejlődött a megye vezetékes ivóvíz-ellátása. A községi vízellátási program a VI. ötéves tervidőszakban felgyorsult. de 26 településen még nincs vízmű, ebből 10 közegészségügyileg veszélyeztetett vizű. További gondot okoz. hogy mintegy 20 településen a víztermelő kapacitások tartalékai kimerültek, egyes vízbázisok elszennyeződtek. AZ EGÉSZSÉGÜGYI es szociális ellátás fejlődése felgyorsult. Az országos átlagtól jobb a megye általános körzeti orvosi ellátottsága, de a gyermekorvosi és fogorvosi ellátottság nem éri el a megfelelő szintet, különösen a községekben. A bölcsődével rendelkező településeken az igények kielégítése — figyelembe véve a születések számának csökkenését is — kedvező. A szakorvosi ellátás, a megyei [rendelőintézet átadásával, új szakmák szervezésével javult. A KULTURÁLIS ellátáson belül az óvodás korúak e’he- lyezése szinte teljeskörűen biztosított, jelentősen javult az általános iskolai ellátottság. Gondot okoz viszont egyes városi iskolák zsúfoltsága, több községi iskola korszerűtlensége. A középfokú oktatásban a zsúfoltság megnövekedett. különösen Egerben. A városok közművelődési és sportlétesítményi ellátottsága — különösen Egerben és Hatvanban — kedvezőtlen. A KISKERESKEDELMI hálózat bővítési üteme erőteljesebb volt az országosnál, így a hálózati ellátottság vonatkozásában jelentkező korábbi lemaradást sikerült behozni, helyenként az országosnál magasabb színvonalat elérni. Elsősorban a városokban, valamint az idegenforgalmi településeken. Jelentősen bővült az áruházi hálózat, korszerűsödött a szakbolthálózat, javult a lakótelepek ellátása. A községekben bővült a nagyobb alapterületű egységek, kis- áruházak száma, a kistelepüléseken felgyorsult a hálózat rekonstrukciója. Az utóbbi években tett intézkedések ellenére továbbra is gond a napicikk-ellátás egvenetlensége. az áruellátás Kürtösi Károly 1948. május 4-én, született Szentesen. Középiskolai tanulmányai után a Heves Megyei Ruhaipari Vállalatnál, majd az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál dolgozott. 1974 óta párttag. 1972-ben diplomázott a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari Főiskolán. A főiskola folyamatossága . különösen a kistelepüléseken. Célok és követelmények A TERÜLET- és településfejlesztés országos célkitűzései, valamint a végrehajtó bizottság 1984. január 5-i határozatai alapján, számos értékes javaslatot tartalmaz a pártbizottság elé került tájékoztató a megye gazdaságának fejlesztésével kapcsolatosan. Hangsúlyozza. hogy törekedni kell a természeti erőforrások, helyi adottságok fokozott hasznosítására. Lényegesen javítandók a termelés infrastrukturális feltételei és szellemi háttere. Gyorsabb ütemben kell mérsékelni a lakosság élet- körülményeiben — főként az alapfokú infrastrukturáelvégzése után munkahelyén széles körű szakmai és politikát gyakorlatra, tapasztalatra tett szert. Rövid idő alatt vált jól felkészült vezetővé. 1981. november 1-től a megyei pártapparátusban szolgálja a párt politikájának megvalósítását. Munka- területét jól ismeri, munkális ellátottságban — meglevő indokolatlan területi különbségeket. Erősíteni. kell az arra alkalmas községek népességmegtartó képességét, mérsékelni a városba áramlást. AZ ALAPFOKÚ ELLÁTÁSBAN továbbra is fő társadalompolitikai cél a lakáskörülmények javítása. A mennyiségi szükségletek gyorsabb kielégítése mellett fontos feladat a minőségi igények kielégítése, ezzel együtt a komplex lakásgazdálkodási rendszer hatékonyságának növelése. A fiatal házas, valamint a többgyermekes családok — három, illetve 5 éven belüli — lakáshoz juttatásáról az elosztási rendszer továbbfejlesztésével, a különböző helyi támogatási formák differenciált alkalmazásával is gondoskodni szükséges. AZ EGÉSZSÉGÜGYI és szociális ellátás szerepét bővíteni kell a betegségek megelőzésében, a lakosság egészségi állapotának javításában és a szociális ellátásban. A kórházi intézményhálózat minőségi fejlesztése súlyponti feladatként kezelendő. Be kell fejezni a megyei kórház régi épületeinek korszerűsítését. Jelentős feladat a Gyöngyös városi kórház fokozatosan megvalósítandó rekonstrukciója. Szükséges a Hatvan városi kórház állagmegóvó felújításának elvégzése is. A KULTURÁLIS ágazaton belül az óvodai ellátást úgy kell fejleszteni, hogy az ef- látás a 90-es évekre teljes körűvé, iskolaelőkészítő funkciója általánossá váljon. Az általános iskolai ellátásban a fejlesztés fő célja a zsúfoltság csökkentése, kiemelt feladat a középfokú oktatási intézmények bővítése, az ellátás területi különbségeijával, felkészültségével, jó kapcsolatteremtő készségével szerzett tekintélyt a vállalati szakemberek körében és a tanácsi apparátusokban is. Véleményalkotásban, következtetéseiben megfontolt, alapos. Álláspontját, véleményét kulturáltan, mértéktartóan fejti ki, a vitákban meggyőző erővel érvel, jó előadókészséggel rendelkezik Mindezeket bizonyítják kitüntetései is: KISZ KB Dicsérő Oklevél, Kiváló Ifjúsági Vezető. Kiváló Munkáért. nek mérséklése. A felsőfokú szakemberellátás megyei érdekei indokolttá teszik a gimnáziumi beiskolázási arány kismértékű növelését is. A technikusképzés iskolai feltételei teljeskörűen az időszak első felében biztosí- tandók. A LEGFONTOSABB kereskedelempolitikai feladat továbbra is a napicikkekhez való hozzájutás lehetősége és a vásárlási körülmények javítása, az áruellátás színvonalának emelése. Eger, Gyöngyös. Hatvan városokban a hálózatfejlesztés minőségi elemeinek kell nagyobb hangsúlyt kapniuk Hevesen, Füzesabonyban, valamint a kisebb térségek központi településein a körzetek ellátóképességének javításához a szakosodott kereskedelmi hálózat bővítése is szükséges nagyobb és korszerűbb egységekkel A terület- és településfejlesztésben megkülönböztetett módon kell kezelni a megye sajátos adottságokkal bíró területeit. A jelentős természeti-táji adottságokkal rendelkező mátra—bükki, valamint Tisza menti üdülőterületeken elő kell segíteni, hogy az idegenforgalom növekvő jelentőségű településfejlesztési tényezővé váljon. A TELEPÜLÉSFEJLESZ TÉSI POLITIKA megvalósításának elengedhetetlen feltétele, hogy az minden településen közüggyé váljon A társadalmi összefogó,' igényli a lakosság, a gazdái kodó szervek és a tanácsok újszerű, összetettebb és szeles körű együttműködését A lakosság felelősségteljesen és aktívan vegyen részt szűkebb és tágabb lakókörnyezete feladatainak meg- hatórozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Az u.j beruházási lehetőségek szűkülésével fokozott .jelentőseget kapott a meglévő értékek megőrzése, átmentése. A Pétervásárán helyreállított kastélyépület új funkciójában nem csak a szakmunkásképzést szolgálja, de kulturális funkciókat is teljesít (Fotó: Kőhidi Imre) Az új osztályvezető: Kürtösi Károly
