Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-23 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 146. szám ÁRA: 1986. június 23., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nem a terveket, a gyakorlatot kell módosítani A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése Búcsúztak a végzős katonai kollégisták A diákok nevében Szilágyi Ágoston búcsúzik a végzősöktől (Fotó: Kőhidi Imre) A kamara színeiben Hazánk nemzetközi el­ismertetéséhez, gazdasá­gunknak a világ színpa­dán való megjelenítéséhez az elmúlt fél évtizedben jelentősen hozzájárult a Magyar Kereskedelmi Ka­mara is. Mindemellett a VI. ötéves tervidőszak­ban növekedett a szerepe gazdasági életünk demok­ratizálásában és a kor­mányzati irányítás korsze­rűsítésében. Szóba kerültek ezek a kérdések a hét vé­gén Budapesten, a Kong­resszusi Központban, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara ötéves munkáját ér­tékelő közgyűlésen. Az idén már 1230 hazai üze­met, vállalatot — közöttük néhány Hetfes megyeit is — tömörít soraiba ez a szervezet. Alig egy esztendővel ez-, előtt, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel szabályozta a jogállását és kibővítette feladatkörét. Ezzel társadalmi szervezet­té vált és fontos, hogy egy­re jobban kivegye részét a magyar társadalom gazda­sági előrehaladását szol­gáló erőfeszítésekből. A kamara tagvállalatainál dolgozók vallják, hogy a fennálló gazdasági prob­lémák leküzdhetők, a fejlődés üteme növelhető és állandósítható, az el­ért eredmények megóvha­tok és továbbfejdeszthetők. Ehhez szükség van vi­szont arra, hogy a — lehe­tőségek keretein belül, — de egyre erőteljesebben al­kalmazzuk azokat a kor­szerű irányítási, vállalat­gazdálkodási megoldásokat, amelyek tágabb teret biz­tosítanak a műszaki fej­lesztésnek és ösztönzik a vállalkozó szellemű maga­tartást. A kialakult helyzetben, a VII. ötéves terv gazda­ságpolitikai elképzeléseinek megvalósítása további nagy erőpróbát jelent hazánk társadalmának, melynek si­keres teljesítése igényli a kamarai módszerek alkal­mazását és továbbfejlesz­tését is. Az intenzív növe­kedés feltételeinek megte­remtését kell vezérelnie a kamara érdekközvetítő munkájának. Ezért a gazdaságirányítás döntései­nek előkészítésében ve­gyen részt a megfelelő ér­dekek képviseletében Ugyanakkor fokozottan vállaljon szerepet a mű­szaki fejlesztésben elsődle­gességet élvező területek érvényesítésében, a gaz­dálkodó szervezetek közöt­ti érdekegyeztetés révén. A kamara lényeges fel­adata az is. hogy hozzá­járuljon a szocialista de­mokrácia fejlesztéséhez. A nagyüzemek meghatározó szerepének fenntartása mellett, segítse elő a gaz­daság dinamizálásához szükséges szervezeti moz­gást, a vállalkozó képesség növelését. Erősítse és bő­vítse nemzetközi kapcsola­tainkat és kereskedelem­fejlesztő akciókkal töre­kedjen külgazdasági ‘egyen­súlyunk javítására. Van tehát feladat, kü­lönös tekintettel, hogy a kamarai közreműködéssel a népgazdaság és a vállala­tok előtt álló elképzelések megvalósuljanak. Mentusz Károly A Magyar Kereskedelmi Kamara szombaton, a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontban tartotta VII. köz­gyűlését. Az elnökségben he­lyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint a kormány több tagja, ott vol­tak a társadalmi és érdek- képviseleti szervek vezetői. Az elnökség írásos beszá­molójához Beck Tamás, a kamara elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Elmondot­ta: a kamara tagjainak szá­ma az 1980. évi 484-ről 1250- re nőtt. Sokféle módon segítik a vállalatok és a kormányzat kapcsolatának javítását. Az elnökségi üléseken rendsze­resen részt vesznek a kor­mány vezető tisztségviselői. A vitákban a vállalati ve­zetők kifejtik véleményüket és közvetlenül megismerhe­tik a gazdaságirányítás szem­pontjait is. Viszonylag kevesebb ered­ményt sikerült elérni a vál­lalatok közötti érdekegyez­tetésben. Ebben szerepet ját­szott az is, hogy az elmúlt években a vállalati működés pénzügyi feltételei romlot­tak. A kamara fontos feladata a magyar vállalatok külpia­ci munkájának segítése is. Elsősorban azokban az or­szágokban támogatják a vál­lalatok piacra jutását, ahol a magyar áruknak még nin­csenek hagyományaik. A kamara szorgalmazza a vállalati jövedelemszabá­lyozás alapvető átalakítását. Felszólalt a vitában Kapo- lyi László ipari miniszter is. Hangoztatta: jelenleg, ami­kor növekszik a vállalati Ön­Fából vaskarikát, az le­hetetlen. De fából valu­tát...? Ez sem olyan egy­szerű. Leleményre van hoz­zá szükség, nem is akár­mennyire. Ezt bizonyítja a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság gyöngyösi társulati parkettagyára, ök tudják, hogyan lehetsé­ges e furcsa varázslat. Pe­dig nem kis összeg forog kockán. Évente 50 millió forint, amely az utolsó fil­lérig „kemény” valutában számítandó. Az egész éves termelési értékük ennek éppen a há­romszorosa. Az arány szem­állóság. a decentralizáció, különösen fontos, hogy meg­felelő információk álljanak a vállalati vezetők rendel­kezésére. . Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben köszöntötte a közgyű­lés résztvevőit. — Eleget kell tennünk a tervben megfogalmazott élet­színvonal-célkitűzéseknek is — mondotta Havasi Ferenc —, mert csak így tartható fenn társadalmunk politikai konszenzusa, amely alapja az MSZMP harminc éve tar­tó eredményes politikájának. Ezt az egységet már nehe­zebb viszonyok között is si­került fenntartani. Az azon­ban igaz, hogy nem elég ál-, dozatvállalásra, bizalomra, megértésre felszólítani az embereket. Ha egy bizonyos idő után nem tapasztalják a helyzet szerény javulását sem, akkor ezzel szavunk hitelét kockáztatjuk. Ez a tét, amelynek figyelembevé­telével kell megválaszolni a kérdéseket: módosítsuk-e terveinket, céljainkat — vagy a gyakorlatunkat javítsuk. Könnyebb lenne persze új dokumentumokat csinálni, mégis a nehezebbet kell vá­lasztanunk, ragaszkodva a tervben foglalt célokhoz, kö­vetelményekhez, hogy élén­kíteni tudjuk a gazdaságot, megteremteni az előrehala­dáshoz szükséges feltétele­ket. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a magyar közvé­lemény támogatja társadal­mi, gazdasági céljainkat. Befejezésül Havasi Ferenc tolmálcsolta a közgyűlésnek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának üdvözletét és jó kívánságait a kamara to­vábbi sikeres munkájához. betűnő tehát és figyelemre méltó. Hány üzem képes ezt utánuk csinálni, kérdezhet­jük. Miről is van szó? A par­kettáról. Annak is három változatát állítják elő a mátraalji gyárban. Ezekből összesen 320 ezer négyzet- méter készül évente. A legnagyobb tételben az úgy­nevezett mozaikparketta, amiből 220 ezer négyzetmé­tert állítanak elő. A hatá­ron túlra indítják útra majdnem 80 százalékát. Ke­resett cikk még a lamella- parketta is, amelyből az éves termelés 30 ezer négy­Marjai József a kormány nevében üdvözölte a kamara közgyűlésének résztvevőit. A miniszterelnök-helyettes azokról a kormányzati in­tézkedésekről szólt, amelyek­nek célja a szelektivitás erősítése, a szerkezetátalakí­tás gyorsítása. Elmondotta, hogy az exportösztönző pá­lyázati rendszer része a kongresszusi határozat, a VII. ötéves terv teljesítését szolgáló programnak. A kormányzat szerepének és felelősségének hangsúlyo­zása mellett azonban azt is el kell mondani, hogy a sze­lektivitás elősegítése, a struk­túraváltás gyorsítása nagy­mértékben múlik a vállala­tokon is. A hatékony foglalkoztatás megoldása nem csupán kor­mányzati feladat. Nem le­het elfogadni olyan vélemé­nyeket, hogy a jelenlegi gaz­dasági környezetben és esz­közrendszer mellett ezen a területen nincs mód az elő­relépésre. Befejezésül elmondotta, hogy a közgyűlésen megfo­galmazott javaslatokat, ész­revételeket a kormányzat ta­nulmányozni fogja, s min­dent elkövetnek annak érde­kében, hogy azokat a lehető legjobban hasznosítsák. A vita befejezése után a közgyűlés elfogadta a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara módosított alapszabályát. Ezután megválasztották a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnökségét és felügye-, lő bizottságát. A kamara el­nöke ismét Beck Tamás, a Buda-Flax vezérigazgatója, főtitkára Lőrincze Péter lett. A felügyelő bizottság elnö­kévé Kisgergely Lajost, a Péti Nitrogénművek vezér- igazgatóját választották. zetméter. Kemény valutát kapnak a kétharmadáért. Mi készül még ebben a gyárban fából? Balkonhoz, kerítéshez és lépcsőhöz va­ló deszkát, bútor- és dísz­lécet, valamint szegélye­zéshez való elemeket gyárta­nak. Ojabban egyre nagyobb kereslet érzékelhető a lép­csők iránt, amelyeknek anyaga főként akácfa. Az első félévet exportter­vük 61 százalékos teljesíté­sével zárják, ez már biztos­ra vehető. Vajon ezt az arányt a következő időszak­ban is tudják tartani? — Nem valószínű — vá­laszol Farkas Imre gyár- igazgató. — Ugyanis a tőkés világban júliustól augusztus közepéig tart az úgynevezett uborkaszezon. Mindenki nyaralni megy, a kereskedéíem szinte leáll. De arra számítunk, hogy ér­tékesítési gondjaink nem lesznek és mintegy kétmillió forinttal meg tudjuk toldani Meleg hangú, szinte csa­ládias ünnepségre került sor szombaton, Egerben, az MN Lenkey János Honvéd Kollé­giumban. Ez alkalommal rendezték meg — immár ki­lencedik esetben — a végzős, érettségit tett fiatalok úgy­nevezett kibocsátó ünnepsé­gét. Az eseményen megje­lentek a város tanácsi és if­júsági szervezetének, a mun­kásőrségnek, a gimnáziumok­nak és az 1. Számú Általá­nos Iskola Lenkey János Úttörőcsapatának képvise­lői is. A jelentéstétel és a Him­nusz elhangzása után Kár­páti Lajos alezredes, kollé­giumi igazgató mondott ünne­pi beszédet a mintegy száz végzett hallgató előtt, akik ősztől kezdve hazai, illetve szovjet és lengyel katonai fő­iskolákon, egyetemeken foly­tatják tovább tanulmányai­kat. A szónok bevezetőjé­ben elmondotta, hogy négy évvel ezelőtt félénk kisdi­ákokként érkeztek a törté­nelmi városba' a jelenlévők, most pedig bátor, erős fia­talemberekként, alkotmá- nyilag is felnőtt állampol­gárokként hagyják el a kol­légium falait. Azt is öröm­mel állapította meg az igaz­gató. hogy valamennyi ta­nulójuk sikeresen érettségi­zett, a kollégiumi átlag 4,08 lett. Többen kitűnően és je­lesen végeztek. Országos ta­nulmányi versenyeken a döntőkig kerültek, de a moz­galmi és sporttevékenysé­gekben is emlékezetes sike­reket értek el. A végzősök között 13 fiatalt felvettek a A washingtoni katedrá- lisban megtartott kórus- hangversennyel kezdődtek meg az Egyesült Államok fővárosában a Liszt Ferenc zenei fesztivál eseményei. A fesztivál alkalmából Ma­rion Barry, Washington pol­gármestere ünnepélyes nyi­latkozatban Liszt Ferenc- emlékhétnek nyilvánította a kezdődő hetet. A sorozaton kilenc hang­versenyt tartanak, elsősor­ban Liszt zongoraműveiből. Hat előadáson és egy tudo­az év végéig a valutabevé­telünk eredeti szintjét. — Alapanyaggal hogyan állnak? — Talán furcsán hangzik, de tölgyfából nincs annyi, amennyi kellene. Az akác kezd tért hódítani a belső- építészetben is. Ebből nincs hiányunk. — Mi lesz a hulladékkal? — Nálunk semmi sem megy veszendőbe. Az üzemi munkához szükséges hő­mennyiséget is például fű­részporból állítjuk elő. De a fűrészporból brikettet is készítünk egy nyugatnémet gép segítségével, amelynek bérletét ugyancsak ezzel a brikettel egyenlítjük ki. A gép évi 1000 tonna ki­tűnő tüzelőanyagot présel össze minden kötőanyag nélkül a fűrészporból. En­nek 80 százalékát exportál­ják. A berendezés bérleté­re 10—15 százalékot kell fel­használniuk. Tehát gazdasá­gos az ügylet. Hazai értéke­pártba, ami a nevelőmunka példásságát bizonyítja. Eh­hez sok segítséget kaptak az elöljáróktól, akik meg­különböztetett figyelmet for­dítottak a kollégiumra, a felszerelésekre, a technikai eszközök biztosítására. Vé­gezetül azt kívánta volt nö­vendékeinek, hogy megin­gás nélkül menjenek tovább az eddigi úton, váljanak jó tisztekké, hazát és beosztot­taikat szerető emberekké. A harmadikos diákok nevé­ben Szilágyi Ágoston. a KISZ-bizottság titkára bú­csúztatta a végzősöket, de köszönő szavakat mondtak a Lenkey úttörőcsapat pionír­jai is. Ezt követően kitüntetések­re, oklevelek ás jutalmak átadására került sor. ame­lyeket a fiatalok a tanulás­ban, a szocialista verseny­mozgalomban és társadal­mi munkában érdemeltek ki. Szilvás János ezúttal ve­hette át az ajándékok mel­lett az Aranykoszorús KISZ Jelvény kitüntetést is. A végzős diákok nevé­ben Bakos Attila kitünően érettségizett fiatal —, aki majd Kijevben tanul tovább —, búcsúzott a kollégiumtól, a tanároktól, a diáktársak­tól. ígéretet tett arra, hogy mindig szeretettel gondol­nak vissza az itt eltöltött évekre és gyakran visszatér­nek látogatóba a szívükbe zárt, kedves városba. Az Internacionálé elhang­zása után a végzős fiatalok koszorút helyeztek el név­adójuknak a kollégium falán elhelyezett emléktábláján. mányos tanácskozáson mél­tatják a nagy zeneszerző életművét, vezető művészek tartanak — Liszt műveire alapozva — mestertanfolya­mokat. A fesztivált az ame­rikai főváros vezető kultu­rális intézményei szervezik: a Smithsonian Intézet, a Kongresszusi Könyvtár. a Kennedy Kulturális Központ, és két — a kórusművészet terén kimagasló — egyházi intézmény: a Nemzeti Ka- tedrális és a Szent Máté székesegyház. sítésre a brikett ötödét szánják. Lenne még további kereslet is, de a gép nem tud többet gyártani. Felné­meten is állítanak elő fű­részporból brikettet, és azt is megcélozták ugyanott, hogy a berendezést saját terveik szerint - készítik el. Minden olyan üzemet el tudnának látni brikettgyártó géppel, amelyben nagyobb mennyiségű fűrészpor kelet­kezik. A gyöngyösiek még to­vábbi 50 százalékkal növel­hetnék a préselt tüzelő gyár­tását, mert lenne hozzá ele­gendő alapanyaguk. A meg­oldáson törik a fejüket. Ide tartozik még, hogy a mát- rafüredi erdészeti iskolát, amely szeptemberre lesz "ké­szen, már fabrikettel fűtik. Az elmondottak tehát azt bizonyítják, hogy fából, ha nem is vaskarikát, de valu­tát lehet csinálni. G. Molnár Ferenc ÉRTÉKESÍTÉSI GONDJUK NINCS Fából— valutát Liszt Ferenc-lesztivál Washingtonban

Next

/
Thumbnails
Contents