Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kínai külügyminiszter hazánkban Vu Hszüe-csien állam­tanácsos, a Kínai Népköz- társaság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter kül­ügyminiszter meghívására hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, kedd délelőtt megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét a Hősök terén. Ezután a Külügyminisztériumban hi­vatalos magyar—kínai kül­ügyminiszteri tárgyalásokat tartottak, amelyen Várko­nyi Péter és Vu Hszüe-csien tájékoztatta egymást orszá­gaik szocialista építömunká- járól. A külügyminiszterek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és fej­lesztésük irányait, s véle­ményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A tárgyalásokon részt vett Iván László ha­zánk pekingi, valamint Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Délután Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kon­zuli egyezményt írt alá a Külügyminisztériumban. Az egyezmény megkötését a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudomá- nyos és egyéb kapcsolatok fejlődése tette szükségessé. Aláírása hozzájárul e kap­csolatok további erősítésé­hez. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Vu Hszüe- csien tiszteletére a Gundel étteremben. Ülésezett a bányászszakszervezet elnöksége A múlt év végén kor­mányzati döntés született a gazdaságtalanul termelő ru- dabányai pátvasércbánya be­zárásáról és a gyöngyösoro- szi ólomcinkérc bánya tartós szüneteltetéséről. E bánya­üzemek gazdája, az Országos Érc- és Ásványbányák ve­zetői kedden, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete el­nökségének ülésén tájékozta­tást adtak a döntés óta el­telt öt hónapban történtek­ről. a ' bányabezárással érin­tett dolgozók további haté­kony foglalkoztatásáról, és a két bánya felszíni üzemei­nek kihasználására tett in­tézkedésekről. A vállalat az Ipari- és a Pénzügymi­nisztériummal megállapo­dást kötött; ennek alapján jelentős költségvetési támo­gatást kapott a bányabezá­rási költségek és az átme­neti veszteségek fedezésére. A munkálatok megkez­dődtek. A föld alatti mun­kahelyeken leszerelik a gé­peket és a másutt hasz­nálható anyagokat. A ruda- bányai és a gyöngyösoroszi dolgozók egy részét átme­netileg a vállalat más üze­meiben, Űrkúton és Isten­mezején foglalkoztatják, s vájárokat kölcsönöztek a Borsodi Szénbányáknak. Megkezdődött a fejlesztési program is. Rudabányától néhány kilométerre, Alsó- telekesen gipszbányát tár­nak fel, ahol néhány. hó­nap múlva megkezdődhet az üzemszerű termelés, s a tervek szerint évente mint­egy 200 ezer tonna gipszet bányásznak majd. A gyön­gyösoroszi bánya területén a felszíni üzemrészek hasz­nosításával hulladékakku­mulátorok feldolgozására, az ólom kinyerésére rendez­kednek be. A rudabányai és á gyöngyösoroszi ércelőké- szítő-műben majd kohászati salakot dolgoznak fel, s így másodlagos fémnyersanyagot nyernek. A recski előkészítő­üzemet pedig ásványőrlemé­nyek gyártására alakítják át. Lehetőség nyílt arra is. hogy az idős. a nyugdíjkor­határhoz egyébként is kö­zel álló dolgozók korked­vezményes nyugdíjazásukat kérjék. A szakszervezet elnöksége megállapította, hogy az ed­digi intézkedések körülte­kintőek voltak és a tervek­nek megfelelően alakul a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek szintentartása. Különösen fontosnak tart­ja, hogy egyetlen dolgozó se maradjon ki a személyekre szóló egyéni megbeszélések­ből. s ennek alapján nagyon gondosan intézzék további sorsukat. A szakszervezet már korábban jelezte az Orszá­gos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatalnak, hogy a bányabezárásokkal össze­függő termékszerkezet-vál­tásban egyes új tevékenysé­gek. mint a hulladékakku­mulátorok feldolgozásában a sav semlegesítése vagy az alumíniumsalakból nyert másodlagos nyersanyagnál visszamaradó nitrátok biz­tonságos elhelyezése környe­zetvédelmi intézkedéseket tesz szükségessé. Szokásaink A fogyasztói érdekvédelemről Csökkent a közvetlen vevőkárosítás Lapunkban röviden már hírül adtuk, hogy a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa legutóbbi ülésén tájékoztatót hallgatott meg szűkebb hazánk fogyasztói érdekvédelmi helyzetéről. A beszámoló­ból kitűnt, hogy az életkörülmények változásával együtt járt a vásárlói igényesség fejlődése. A la­kosság érzékenyen reagál a fogyasztói árak, a ke­reskedelmi szolgáltatások színvonalának, a ter­mékek minőségének alakulására, változására. Születésünk első óráitól formálnak, alakítanak minket. Az évek múltán szokásaink szerint tartjuk természetesnek azt. amit teszünk és ahogy tesszük, és ha akad közöttük egy­két furcsaság, a kérdő te­kintetekre igy válaszolunk: így szoktam meg! Kétségtelen, hogy a szo­kás hatalma nagy erő. hi­szen tartós, hosszú beideg­ződések, gyakran több év­tizedes gyakorlat van mö­göttük és — mi tagadás —. ha akarjuk, sem tudunk könnyen változtatni raj­tuk. Vannak köztük jók és rosszak, olyanok, amelyek szellemi és testi épségün­ket szolgálják, szép szám­mal akadnak olyanok is, amelyeken jószántunkból vagy parancsra, változtat­nunk kell. Az évek múltán szokásaink életmóddá csontosodnak és előfordul, hogy éppen ezen a begya­korlott életmódon szüksé­ges erős akarattal formál­nunk, alakítanunk, ha egészségesen élni akarunk tovább. A beidegzödött szokások mindennapi gyakorlattá válásában első helyen áll a példamutatás, hiszen az ember utánzó lény, és fel­nőtt korában is szívesen él úgy, ahogyan szüleitől, testvéreitől, barátaitól lát­ta, tanulta. Sokféle jel mutat arra, hogy nem vagyunk tökéle. tes példaképek, és egye­bek között számos olyan, egészségünk megóvásával nem összeegyeztethető pél­dát követünk, amelyet sürgősen abba kellene hagynunk. Fiataljaink — gyerme­keink', unokáink — egy ré­szének életmódja sem ajánlható már példaként, amit bizonyít az is, hogy napjainkban egészségneve­lési tanácskozások, konfe­renciák zajlanak, követik egymást, mert a társada­lom is mind jobban érzi a felelősségét. A tudomá­nyos előadások szinte az élet minden területét fel­ölelik, a káros szenvedé­lyektől az egészséges élet­mód, a helyes táplálkozá­si szokások kialakításáig, mihdent érintenek csalá­don belül és azon kívül. E konferenciákon hang­súlyozódik a személyes, sőt a vezetői példamuta­tás szerepe, annak a népi mondásnak az érvényre juttatása, amely szerint: semmi jót nem várhatunk attól,- aki bort iszik és vi­zet prédikál. Nehéz változtatni szoká­sainkon, gyakran iszonya­tosan nehéz! Ám, ha vál­toztatni kell, mégis meg kell tennünk, mert akarva, nem akarva, példák va­gyunk. Tőlünk tanulnak ugyanis élni a fiatalok, és így rajtunk is múlik, hogy ők minden vonatkozásban jobban éljenek, és szemé­lyes példamutatásunk alap­ján olyan helyes szokásaik alakuljanak ki, amelyek életüket hosszabbá, boldo­gabbá teszik. Szalay István A vizsgálatokból kitűnt, hogy az elmúlt öt évben nyolc százalékkal növekedett megyénk kiskereskedelmi forgalma. Dinamikusan nőtt az iparcikkek eladása, ugyancsak bővült az élel­miszereké. s némileg csök­kenő tendencia tapasztalha­tó a ruházati ágazatban és a vendéglátásban. A fo­gyasztói érdekvédelem ki­emelt feladatként kezeli .a napi, alapvető cikkek folya­matos ellátását. Megnőtt a kereslet az olcsó húskészít­mények iránt, ugyanakkor itt választéki és minőségi problémák is adódtak. A kistelepülések áruellátásá­nak javítását szolgáló prog­ramnak köszönhetően keve­sebb a fennakadás, elsősor­ban csak a túrajáratok ké­sése miatt akadozik néha a tej, kenyér, péksütemény kiszállítása. Az igényekkel továbbra sem áll arányban az ala­csonyabb árfekvésű méter­áru kínálata, és gyermekci­pőkből sem megfelelő a választék. A szociálpolitikai törekvéseket nem kísérj ru­galmasan az ipar, a lakos­ság szegényesnek ítéli meg a gyermekruházati • és bú­torválasztékot. Bár az ipar egyre több színes televíziót, hűtőgépet, automata mosó­gépet gyárt, s ad át a hazai kereskedelemnek, még min­dig nem képes lépést tar­tani a felfokozott igények­kel. A vendéglátásban az új üzemelési formák megjele­nésével figyelmesebb, ud­variasabb lett a kiszolgálás. A szerződéses és jövedelem­érdekeltségű egységek adták 1985-ben megyénk kiskeres­kedelmi forgalmának kö­zel negyven százalékát. Az árnyékos oldalhoz tartozik ugyanakkor, hogy a jövedel­mezőbb szakmákban jelent­kező túlzott vállalkozási kedv nem mindig párosul az ellátás hasonló ütemű ja­vulásával. A kereskedelmi felügyelő­ség nagyító alá tette a ga­ranciális javítások alakulá­sát is. A korábbiakhoz ké­pest fegyelmezettebb a ha­táridők betartása, ugyanak­kor az alkatrészhiány sok esetben hátráltatja a mun­kát. A kereskedelmi etika szi­gorúan elítéli az árdrágítást, a hamis mérést, a megkülön­böztetett kiszolgálást, a hiánycikkekkel való vissza­élést. •£ téren van némi ja­vulás. elsősorban a közvet­len vevőkárokítás csökken. Visszatérő probléma a zöld­ség-, gyümölcsféléknél, az építőanyagoknál, a ruházati termékeknél a minőségi osz­tály feltüntetésének elha­nyagolása, a használati-ke­zelési útmutatók hiánya. Fő­ként a magánszektorban ha­rapódzott el a termékek ere­detének. minőségének hamis tanúsítása. A megtévesztő márkajelek. márkanevek használata miatt tavaly ti­zenhat kisiparos ellen indí­tottak eljárást. A megyei tanács kereske­delmi osztálya évente átla­gosan mintegy nyolcvan köz­érdekű bejelentésnek jár utána. A kereskedelmi fel­ügyelőség szórós munkakap­csolatot alakított ki az SZMT közgazdasági és szo­ciálpolitikai osztályával, s ennek eredményeképp ja­vult az ellenőrzések terv- szerűsége, hatékonysága. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy nincs már teendő. Az elkövetkezendő időszak­ban fokozott figyelmet kell fordítani a piacfelügyeletre, ha kell újszerű módszerek­kel toudbb kell csökkenteni a vásárlói megkárosítások lehetőségeit. Rendszeressé kell tenni a visszatérő el­lenőrzéseket, s olyan fe­lelősségre vonást kell alkal­mazni. amelynek megfelelő visszatartó hatása van. Összefogás a gyerekekért (Fotó: Köhidi Imre) A Heves Megyei Tanács Egyesített Csecsemő- és Egészségügyi Gyermekottho­nában napok óta nagy a for­galom. Szocialista brigádok képviselői szinte egymásnak adják a kilincset, ajándékok­kal teli dobozokkal, csoma­gokkal érkeznek. Az intézet vezetősége a ..Társadalmi munkával Eger városért” akció keretében azzal a kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy pró­bálják megtalálni annak a módját, miként nyújthatná­nak segítséget a szocialista brigádok az otthon három­százötven lakójának. Dr. Ri- tecz Éva igazgató főorvos­tól és Mata Istvánné inté­zetvezető főnővértől megtud­tuk, hogy nem ~ hiába kér­tek. A tenni akaró kollelv tivák szép számmal jelent­keztek a gyermekcsoportok patronálására. A huszonhárom szocialista brigád nagy része már át­adta ajándékait, tegnap dél­előtt a Finomszerelvénygyár anyagellátási. főosztályának Május 1. és az áfész József Attila szocialista brigádja kedveskedett a kicsinyeknek. Rajtuk kívül olyan vállala­tok siettek az otthon segít­ségére, mint például az Eger —Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, a Vilati, a Rövi- köt, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vagy a Tigáz. A csomagok elsősor­ban kötött bébiholmikat, já­tékokat, könyveket tartal­maztak. Emellett az otthon­lakók szívesen fogadták az alig használt, újszerű öltö­zékeket is, hiszen azokkal is színesíthetik ruhatárukat. A tegnapi, bensőséges han­gulatú, rövid kis ünnepsé­gen minden szónál többet mondott az apróságok tekin­tete, amikor átvették az ajándékokat. A szocialista brigádok nem csak egysze­ri esetnek tekintették az összefogást. A jövőben fo­lyamatosan szeretnék ily módon patronálni az intéz­ményt. AZ MSZMP HÍVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 130. szám ARAr 1986. június 4., szerda 1,80 FORINT

Next

/
Thumbnails
Contents