Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-12 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 110. szám ARA: 1986. május 12., hétfő 1,80 FORINT GONDOK AZ ALAPANYAG-ELLÁTÁSSAL - IDÖARÁNYOSAK-E A TERVTELJESÍTÉSEK Négy hónap, négy vállalat Hajrá negyedév után — félév előtt Megyénk üzemeiben, gyáraiban. szövetkezeteiben éppúgy, mint szerte az országban, — nemrégiben ősz szegezték az első negyedévi munka eredményeit, hogy elemezvén az adatokat, ha kell. fölkészülhessenek a „félévi hajrára". Van ahol szükség lesz rá. van ahol megfelelő ütemű a termelés, elég kimondani: csak így tovább! Ezúttal négy hevesi. Heves környéki ..cégnél" érdeklődtünk, hol tartanak, milyen örömeik, gondjaik vannak május elején. A patak Amikor kilencéves koromban a falusi kultúrház nagytermében először láttam televíziót, a bemondóra rányújtottam a nyelvem. Aztán gyorsan elbújtam az előttem ülő háta mögé, mert szörnyen megijedtem, hogy a bűvös dobozból engem is látnak, s mindjárt kiszól a szigorú férfi: „Ejnye, te gyerek, milyen neveletlen vagy!" Amikor mindezt a fiamnak elmeséltem, még nem volt kilencéves, talán még iskolás sem, de mi tagadás, jól kinevette az anyját. Hát hogyne, neki már természetes, csakúgy, mint a többi mai gyereknek, hogy a „televízión nőnek fel”. Nem a „technika csodáit", a gyerekek számára is ma már ihétköznapi vívmányokat — mint a kvarcjáték, vagy a videó — szeretném én itt ecsetelni. Még csak a távé káros, avagy hasznos voltáról sem értekezni, hiszen lépten-nyomon hallhatunk, olvashatunk e témáról. A fenti kis történet mindössze azért jutott eszembe, mert míg a mai gyerekek, serdülők hozzászoktak az őket körülvevő gépekhez, berendezésekhez, egy sor egyéb, természetes dologról már nem tudnak. Hangsúlyozom: természetes tárgyak, jelenségek hiányoznak az életükből, s ma már a miénkből, felnőttekéből is. Körülvettük magunkat mindenféle műanyag — ámbár lehet, még oly praktikus tárgyakkal —, s közben egyre inkább távolodunk az eredetitől, a valóditól. A lakótelepen, a házunk mellett folyik a kis patak. Néhány éve még. ha rásütött a nap, vize tisztán csillogott. Átellenben, a tízemeletes házak között a játszótér. Olyan, amit manapság „fémerdőnek" szokás nevezni: a betonalapzaton unalmas vasállványok. kocka vagy téglalap alakúak . .. Csoda-e, ha a gyerekek inkább a patak partját választották? Hiszen olyan jól lehet kavicsot dobálni bele, izgalmas dolog faággal megkotorni az alját, hogy vize fodrozzon a kavargó homoktól... Ám mindez néhány éve volt. Most a patak szomorú, lesújtó látványt nyújt. Konzervdobozok, hatalmas hullámpapírok, régi matracok, s még ki tudja mennyi másfajta szemét sodródik lassan-lassan tovább benne. Gazos, elvadult a medre is. pedig milyen szép a füves partja! Ki szennyezi, ki szemeteli be? — nem tudni. De az tény, hogy az itt élőknek „nincs szüksége” a természetes vízre, a kis patakra. Játsszanak csak a gyerekek a betonon, lógjanak a vas- rudakon. cserélgessék egymás videojátékát az ormot-' lan kőtömb-virágtartókon ücsörögve. A patak pedig csak fogadja magába a sok szeny- nyet: a bicikligumit, a rozsdás mosógépfedelet, a megannyi szemetet. Pedig itt a május. Ragyogóan süt a nap. dúsan zöld a fű. Itt, közvetlen közelünkben, a panelházak között. Hosz- j szabbak a napok... És ha kora esténként egy-egy ház lakóinak eszébe jutna, hogy kitisztítanák a patakot...? Talán csak egy-egy aktív, jó szervező kellene . . . Mikes Márta Az Agroplán Vállalat igazgatója, Kiss István derűlátóan szólt az eddigiekről, nemrégiben fejeztük be a kora tavaszi fejtrágyázást az eredetileg el.képzeltnél tíz hektárral nagyobb területen, azaz összesen 45 ezer hektáron. Most folyik a gabona vegyszeres gyomirtása ötvenezer hektáron, ez is szinte kész, egy-ikét gazdaság híján. Sok gondot okozott ugyanis a szeles idő. amikor a gépek nem szánhatták föl. Hogy elkerüljük a nagyobb lemaradásokat, szombaton és vasárnap is tartunk ügyeletet, dolgoztunk május elsején is. Mint megtudtuk, a héten fognak hozzá a gabonafélék másodszori fej trágyázásához 25 hektáron. Időarányosan túlteljesítették a pénzügyi tervet, amely a tavalyi, nehéz évhez képest is 3 millióval emelkedett. A mező- gazdasági üzemek ugyanis fokozottabban kérik az Agroplán segítségét. Egyrészt mivel a belvíz miatt földi gépekkel nemigen lehet dolgozni, másrészt a masinák meglehetősen elöregedettek. De azt sem lehet elfelejteni, hogy a „repülősökkel” alapvetően mindé n-iitt elégedettek. Az Agro- plánnak — egy szerencsés kimenetelű baleseten kívül — nagyobb problémája eddig nem volt. Az időjárás a kártevők elterjedésének kedvezett és számítani lehet a vetésfehérítő bogár megjelenésére: fölkészültek ellenie. Báder Miklósné, a Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet elnökasszonya ke serűbben fogalmaz. Annak ellenére. hogy az első négy hónapban 23,5 milliót értékesítettek s ez megfelel a? elképzeléseknek. Félő. hogy á továbbiakban gyengébbek lesznek az eredmények. Az ok az alapanyaghiány. Itthon ugyanis úgy tűnik, nem sikerül olyan minőségű textileket beszerezni, amelyek az oly kényes igényű nyugati vendégeknek megfelelnének. Enélkül pedig hiába a gyakorlott hímző- és varróasszonyok tudása, gyorsasága. Jó lenne pedig, ha a külpiacra küldendő viseleti ingeket is ütemesebben termelhetnék mert a második félévben már nem sok remény van a lemaradások pótlására. Mivel speciális anyagoikra van szükségük, arra is csekély a remény, hogy importtal segíthetnének a bajokon. Pedig a kapukon belül megoldják a gondokat. Olyannyira, hogy e hónapban kezdenek egy újabb nyugatnémet cégnek gyártani és okkal bízhatnak még további piacok meghódításában. Ha ... De ez nem rajtuk múlik. Szabó Jenő, a Szolnoki Mezőgép Hevesi Üzemegységének igazgatója „csatlakozik az előtte szólóhoz." összes ipari árbevételük.tér ve 145 millió valamivel ma. gasabb a múlt évinél. A vállalati integráción belül csigás szállítóeszközöket adnak a belföldi vevők részére. s kevés pótalkatrészt Ez 40 milliós érték. Hatvan- milliónyi az, amelyet beépített adapterek értékesítése révén szocialista országokból várnak. Az NDK-ból ás Csehszlovákiából pedig közvetlenül 32 milliót. Az indulás az első negyedévben jobb volt, mint tavaly. de távol van még az ideálistól. A német partnerek ugyanis nem ütemesen szállítják az alapanyagot. S emiatt akadozik az áruk kibocsátása. Az MV-típusú szállítócsigákhoz például a hajtóműveik hiányoznak. Emiatt nem tudtak április végéig szállítani a vevőknek, akik nyilván türelmetlenek. Folynak a tárgyalások, részleges eredményekkel. Most azzal is próbálkoznak a vállalat vezetői, hogy magyar anyagokat keressenek, ez viszont a készletgazdálkodást boríthatja föl. összességében pedig e vállalatnál is előbbrelépésről számolhatnának be. A fön- tebbiek ellenére az első három hónap ötmilliós nyereséggel zárult. A Metalloglobus tarna- szentmiklósi részlegének főosztályvezetője, Bana Z sig- mond egyértelműen leszögezi: ők pillanatnyilag nem elégedettek. Az elmaradás oka kettes: egyrészt az ipari üzemek általában rossz tempóban kezdtek, így a kevesebb termelésből kevesebb hulladék származott. De az is tény, hogy egyre jobban takarékoskodnak figyelnek arra, hogy minél kevesebb maradék keletkezzék. Ez a kép nagyjából megfelel a korábban megszokottaknak, év végéig valószínűleg helyreáll az egyensúly. A lemezüzemben 106 százalékot értek el. Ezt is keveslik, de nehéz ellene tenni mindaddig, amíg az építési kedv és az építőipari kapacitás nem növekszik. Ez kellene egyébként ahhoz is. hogy a műanyagtermékeket az eddigieknél sikeresebben tudják értékesíteni. Az első negyedévben 97 milliót forgalmaztak, elsősorban a lakosságot szolgálván ki. Ez a vártnak 83 százaléka, de még így is több, mint tavaly volt. Talán az elkövetkezendő hónapokban e területen is megélénkül a vásárlói kedv. csengő szólt... S a csengő felbemg. . . Nem az osztályteremben, nem izgalmas feleletekre hív. hanem búcsúzásra. Egy végső kézszorításra. S a középes főiskolás „vén diák" elindul. Üj, ismeretlen útra lép. Tervekkel, vágyakkal telve, mégis megilletö- dötten, jélsizqen. Ki tudja, az évek múltával hányszor de hányszor merít erőt ezekből a pillanatokból. S hogy, mikor adnak neki tartást, emberi méltóságot ezek az emlékek. Ma még mindez: jelen. A tanárok, szülők ünnepélyes komolysága, a társak, barátok könnyes-mosolygós arca. És a virágok. . . A rengeteg virág. Ám, az időnek nem lehel megálljt parancsolni, a szirmok lehullanak De a csengő ezúttal nekik, a távozóknak szól. Az ő tiszteletükre itt — utoljára. (Képeink az egri dobósok és gárdonyisok ballagásán készültek.) (Fotó: Szántó György) A BOLGÁR DELEGÁCIÓ ISMERKEDŐ KÖRÚTJA Vendégségben a Mátra alján Búzacipóval fogadták Hriszto Kosztovot a vendéglátók (Fotó'- Perl Márton) A természet is kegyes volt a kiadós májusi eső után, a tavasz harsogó színeivel fogadta Hriszto Kosztovot. Goszpodin Goszpodinovot és Fecca llievát — Targoviste megye küldöttségét — szombaton a Mátravidék. Bágyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese és Pa- tócs László, a gyöngyösi városi pártbizottság titkára kíséretében először a nagy- rédei termelőszövetkezettel ismerkedett a delegáció. Frecska Sándor, a határainkon túl is híres szövetkezet Állami-díjas elnöke a termelési rendszerről adott tájékoztatót, Korsós Benjámin, a helyi tanács elnöke pedig a falu életét mutatta be. Ezután a termelőszövetkezet elnöke határjárásra invitálta látogatóit, bemutatva a bortárolót, a hűtő- házat és a megyénkben első ózonos fertőtlenítő, környezetkímélő palaakozósort. Beszámolt arról hogy innen, a Mátra áljáról a tengerentúlra: Japánba és Kanadába is eljut a fagyasztott málna. A kora délutáni órákban, a Mátra „fővárosa”. Gyöngyös várta a vendégeket. Murcsányi László, a városi tanács elnökhelyettese, miután beszélt a település múltjáról és jelenéről, a természeti kincsekben gazdag hélytörténeti kiállítással is rendeelkező Mátra Múzeumba hívta vendégeli. Nagyon tanulságos és élményekben gazdag volt ven dégeink számára — mondták — az egymilliárdon felüli forgalmat bonyolító Gyöngy- szöv Áfészban tett látogatás. Rohánszky Ferenc, az igazgatóság elnöke beszámolt arról, hogy öt országgal állnak kereskedelmi kapcsolatban: köztük Bulgáriával is. A szövetkezetiek készek a termékcsere bővítésére, bár ahogy az elnök mondotta, ünneprontás nélkül kéri a szállítások pontosabb betartását. Goszpodin Goszpodinov kíváncsi volt arra is, hogy a kereskedelmen kívül hogyan lehetne még szorosabbá fűzni a Gyöngyszövvel kialakult kapcsolataikat. Rohánszky Ferenc a néhai Postakocsi fogadóból átalakított pattinkaüzemben mondotta el: készek a nagyobb turistaforgalomra is és várják a bolgár népzenészeket. szakácsokat a szövetkezet szállodájába. az Avarba, amellyel a szombati nap utolsó programjaként ismerkedtek meg barátaink. Tegnap délelőtt kirándulást tettek vendégeink Budapesten, ahol a főváros történelmi, művészeti látnivalóiból kaptak ízelítőt. Délután pedig az egri stadionban — szorítva a testvér - csapatnak — labdarúgó- mérkőzést tekintettek meg Start előtt (Fotó: Köhidi Imre)
