Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
NÉPÚJSÁG, 1986, május 10., szombat 1. ,,Életem legszebb két évtizede is Heves megyéhez köt“ Beszélgetés Pálinkás Ferenccel, a megyei rendőr-főkapitányság nyugalmazott vezetőjével — Filmek, regények, újsághírek alapján a főkapitányi tisztet még ma is valamiféle misztikum lengi körül, önnek kétségkívül Igazdagok a tapasztalatai, hiszen 37 esztendőt töltött el szolgálatban, $ két évtizedet ,az említett beosztásban, éppen megyénkben. Elgondolkodott már azon, milyennek is kell lennie egy rendőr-főkapitánynak? — Általában olyannak, mint mindenki másnak. Még pontosabban: embernek lenni! Gondolkodónak, érzőnek, olyannak, aki más fejével is képes formálni, alakítani az életet. Én azokban is az embert kerestem, láttam, akikekkel a különböző eljárások közben találkoztam. Megpróbáltam mindig beleélni magam a helyzetükbe. De ugyanígy a kisrendőr, a beosztott tiszt helyzetébe is. — Az ember nem születik főkapitánynak. Hosszú utat kellett bejárnia. hogy eddig eljusson. Mindenekelőtt: mi indította erre a pályára? — Indítottak. Békéscsabán. a megyei pártiskolán, még 1947-ben barátkoztam össze egy rendőrtiszttel. Ö villantotta fel ennek a munkának a szépségeit. Megtetszett. Két év múlva — pró- barendőr-nyomozóként — Szolnokon már állambiztonsági ügyek vizsgálatával foglalkoztam. Később szakmai tanulmányokat folytattam Budapesten, majd 14 hónapos képzésen vettem részt a Szovjetunióban. Ezután Zala megye következett, ahol a főkapitány operatív helyettese lettem ... — ... bizonyára nem könnyű politikai körülmények közepette ... — ... akkoriban a déli és a nyugati határainkon nagy volt a mozgás. Az emberek egy része nyugatra igyekezett, mások befelé az országba ... Ott ért az ellenforradalom is. A szovjet csapatok szabadítottak ki bennünket a börtönből. Fiatal főhagynagy, két kis- katonával. Rögtön meg is kértek, menjek velük a parancsnokihoz, s hamarosan megkezdtük az ellenforradalmárok fe'számolását. a rend helyreállítását. Ezt követően rövid ideig Egerben, majd Szegeden szolgáltam. — Utána pedig, mondhatni, az állandóságok korszaka következett el az ön életében. — Nyíregyházára kerültem, a Szabolcs-Szatmár megyei főkapitány helyettesévé neveztek ki. Tíz évet töltöttem el a Nyírségben. A nejem ottani születésű. Ezzel együtt is. amikor 1966- ban megbízást kaptam ide. Hevesbe, a családom nagyon örült neki. Szerették a várost, Egert. A húsz év számomra azért is szép, hiszen itt született négy unokám. — Abban az időben ön. volt az ország legfiatalabb főkapitánya ... — ... harminckilenc évesen tényleg a legfiatalabb most a nyugalomba vonulók között viszont a legidősebb . . . — Jócskán volt alkalma a megyék közrendjének, közbiztonságának, rendőri munkájának összehasonlítására, még ha különböző történelmi korszakokban is. — A bűncselekmények alakulása minden esetben attól is függött, hogy milyen az adott terület gazdasági helyzete, milyen az emberek kulturáltsági szintje. Nem véletlen, hogy a Nyírségben a hatvanas években, de még a hetvenesekben is igen sok volt az erőszakos bűntett. Sötét Szabolcsként emlegették azt a vidéket, s kétségtelenül az emberek felkészültsége, kulturáltsága sok kívánnivalót hagyott maga után. Azóta azonban nagyon sokat fejlődött hazánknak az a része. Én úgy gondolok vissza rá, hogy jólelkű, vendégszerető emberek lakják. — És Heves megye? — Kétségtelenül a legszebb két évtized az életemben, ami Egerhez. a megyéhez fűződik. Kezdetben nem volt könnyű dolgom, az itteniek bizony nehezebben fogadják be a máshonnan érkezőt. Szerencsére nem tartott hosszú ideig ez az állapot. Tapasztalt vezetők dolgoztak itt a rendőrségen, igaz, az akkori szakmai és technikai felkészültség nem érhetett fel a maival. Mindenesetre nagyon sokat tettek azért, hogy új. általuk nevelt fiatalok kerüljenek a helyükbe, akiknek tudása valóban megüti vagy meghaladja a megkívánt mércét. Napjainkban a vezető beosztásúak túlnyomó többsége egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik. — Számos dologban kellet változást elérni. Gond volt például a nálunk dolgozók lakáskörülményeivel. Örülök, hogy úgy mentem el nyugdíjba, hogy ma már javarészt megoldódott ez a probléma. Jelentősen korszerűsödött a krimináltech- nikai felszereltségünk. Korszerűtlen. öreg épületben volt található a főkapitányság, továbbá valamennyi városi, járási kapitányság. Mai „fellegvárunk” — Botos Barna tervezőnek is köszönhetően — szépen illeszkedik a történelmi megye- székhely környezetébe. Gyöngyösön is új épületbe költöztünk. az egrit és a hatvanit felújítottuk, illetve korszerűsítettük. S a belügyi szervektől nemrég kapott tájékoztatás szerint új helyet kap Heves város kapitánysága is. Az sem mellékes. hogy ma már megfelelő számú gépjárművel, korszerű eszközökkel végezzük munkánkat. Kétségtelen, a népgazdaság sokat áldozott minderre. — önt elsősorban közvet. lensége miatt emlegették, emlegetik megyénk állampolgárai. Bizonyára ennek hátterében valamilyen érdekesebb történetről is beszámol nekünk . .. — Lehet, hogy most csalódni fog. de nem rendőri, hanem éppen emberi sztorit szeretnék elmesélni. Rendszeresen jártak hozzám ittlétem alatt, különféle tanácsokat kérni. Általában soron kívül fogadtam őket Nem nagy panaszok voltak ezek, de igyekeztem mindegyiknek a végére járni. Egyúttal így arról is megbizonyosodhattam, hogy beosztottaim miként végzik a munkájukat. Említek egy különleges élményt: két különböző alkalommal két leányanya fordult hozzám azzal a kéréssel, keressem meg a gyermekük apját. Az egyik még a kicsit is elhozta magával, aki akkor még ka- ronülő volt. Elmondta, egyszer összefutott más városból érkezett fiúkkal. Az egyikkel össze is jött, elkísérte őt a szálláshelyére is, de csak annyit tudott, hogy honnan érkezett és mi a keresztneve. S persze, hogy a társaság többtagú volt. Közülük kellett megkeresni a gyermek apját. Végül is az említett nyomon kiindulva, sikerült! Ugyanígy történt a másik esetben is — Akadt-e, aki visszaéli az ön nevével vagy ismeretségével, esetleg megpróbálkozott vele? — Ilyet soha nem tapasztaltam. Persze, olyasmire már volt példa, hogy valaki a kapitányságon a hogy- létem iránt érdeklődött, s ekkor soron kívül elintézték neki az útlevélügyét. Ettől függetlenül — úgy érzem —, sok jó barátom, kedves ismerősöm van a megyében. Sokan rám köszönnek az utcán. s ha nem ismerem őket, megkérdezem tőlük, honnan tudják, hogy ki vagyok. Gyakran kapom azt a választ. az újságból ismernek . . — ön megyénk politikai közéletének fontos személyisége is. Egy főkapitánynak mi a szerepe ebben a tevékenységi körben? Ilyen minőségében hogyan ítéli meg megyénket? — Az semmiképpen sem elegendő, ha az ember csak a saját szakterülete alapján igyekszik részt venni a közéletben. Széles körre kitekintve próbáltam ellátni pártbeli teendőimet. A megyei párt-végrehajtóbizottság tagja vagyok. Megyénkről? Az ipari termelésben a jobbak közé tartozunk, de nem panaszkodhatunk a mezőgazdaságban dolgozókra sem. Magam nagyon szeretek a termelőszövetkezetek be járni. Ez nosztalgia is: szüleim földművelők voltak, s én is, 14 éves koromig, egy faluban. Gyulaváriban éltem, Az is örvendetes, hogy jó gondolkodású, valóban fel készült fiatalok élnek a megyében. Mindig is szerettem velük együtt dolgozni. — Azért csak megfonto lásra méltó az a tény, hogy az utóbbi években nőtt a bűncselekmények száma. Ar. ro a következtetésre kellene jutnunk, hogy nem elégségesek a rendőrség erőfeszítései? — Helytelen szemlélet uralkodik napjainkban. Mintha a bűnözés, illetve az ellene való küzdelem csak a mi dolgunk lenne kizárólag! A fő feladatunk a mar megtörtént bűntettek feltárása, a megelőzésnek viszont társadalmi méretekben ható tennivalónak kell lennie! A fejekben kell mindenekelőtt rendet teremteni: bizonyára más volna a kép, ha például azzal fizettetnék meg a társadalmi vagyonban esett kárt, aki hanyagságával idézte elő azt. Az erőszakos bűncselekmények is elkerül- hetőbbek, ha igyekszünk szűkíteni az iskolázatlanok, a kultúrálatlanok körét. A közlekedésben renitenske- dőkkel szemben jobban kellene élni a jogosítvány visz- szavonásának jogi lehetösé- ével, hisz a maguk módján a közúti bűntettek is terror- cselekmények: általában azok sérülnek meg súlyosabban, akik vétlenek. Meg kell szabadítani útjainkat az agresszív és az ittas gépjármű- vezetőktől ! — Ezután a dolgos pihenés ideje következik. Tervezett már rá? — A politikai testületekben továbbra is szeretném hasznosítani tapasztalataimat. Aztán ott a kertem a Szépasszony-völgyben. Büszke vagyok rá, hisz ott minden az én kezem munkája Sikerélményt ad. S talán egyszer papírra vetem az életutam. Ha másnak nem. legalább az unokáimnak. Szalay Zoltán A NEB VIZSGÁLTA Milyenek a telkek Egerben? A végleges otthon megteremtése hovatovább akkora feladatnak bizonyul, hogy sokaknak életük végéig nem is sikerül megoldaniuk. Boldog embernek számit manapság, aki elmondhatja magáról, hogy olyan lakással rendelkezik, amit megálmodott magának. Pedig erre egyre több lehetőséget biztosít az állam. Különböző kedvezményekkel ösztönzi a magánerős építkezéseket. Ehhez azonban egyebek mellett telek kell. Nemrégiben az Egri Városi Népi Ellenőrzési Bizottság azt vizsgálta a megyeszékhelyen, hogy a helyi tanács milyen módon gazdálkodik a meglévő telkekkel, a város rendezési terve mennyiben szolgálja az igények kielégítését, s milyen további intézkedések szükségesek. Általános rendezési terv Egerben, az V. ötéves tervidőszakban nem volt üres beépíthető állami telek. A magánerős családi lakóházak építése lényegében az elavult, korszerűtlen épületek átépítésére korlátozódott. A városi tanács, a VI. ötéves tervben célul tűzte ki, hogy a hiányzó lakásokat magánerős építéssel kell pótolni. Alapelvként határozta meg. hogy a tanácsi telekgazdálkodás a magánforgalomban beszerezhető telkek mellett állami kínálattal elégítse ki az építésre vállalkozók igényeit. A tervidőszak elején tapasztalt lemaradások egyre fokozták az igényt, ezért a tanács testületi ülésein határozatot hozott az ez irányú szakigazgatási munka meggyorsítására. Az 1982- ben életbe lépő határozat az Almagyar, Merengő és Tihamér városrész beépítéséről, a város egyéb területein a magánerős építések terület- előkészítésének helyzetéről szólt. Ennek számonkérése során a testület megállapította, hogy a Ví. ötéves tervidőszak elején jelentkező lemaradások felszámolására tett intézkedések eredményesek. Ugyanekkor felhívta a terv- és munkaügyi, valamint a műszaki osztály vezetőinek figyelmét, hogy a város lakosságának építési igényeit széles körűen kiszolgáló telekkínálat folyamatos biztosítása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítsanak az építési lehetőségek megteremtésére. A Népi Ellenőrzési Bizottság megállapította, hogy a telekgazdálkodás. ennek szerves részeként a magánerőből épülő lakások telekigé- nyének kielégítése tekintetében következetes volt. A megtett intézkedések felgyorsították a munkát. Az igényeket a telepszerű, többszintes és a magánerős csa- ládiház-építés tekintetében mennyiségileg ki tudják elégíteni. A telkek fekvése, nagysága, ára. közművesi- tettségi foka és az infrastrukturális ellátottság színvonala viszont jelenleg még jócskán hagy kívánnivalót maga után. A megyeszékhely korábbi rendezési tervét a tanácsülés 1983-ban módosította. A fokozódó telekigény ugyan, is a város építési tilalommal terhelt területeinek felülvizsgálatát tette szükségessé. Közismert Eger földrajzi helyzete, a műemlék- védelem követelményei és egyéb tényezők, amelyek az előbbiek ellenére korlátozottan adnak lehetőséget további tömbbelsők feltárására. Nagyobb földrészlet pedig csak az általános rendezési terv jelenlegi szerkezeti rendszerének megváltoztatásával vonható be építési telek céljára. Az igények kielégítését javarészt két területen igyekeztek megoldani az Almagyar-dombon és a Pásztor-völgyben Az Almagyar-dombra részletes rendezési terv készült, mely négy ütemben 401 telek kialakításával számolt. A szakemberek által készített költségbecslés 299 ezer forint átlag telekárat jelölt meg. E magas ár indokolta, hogy a szociális körülményekhez igazodó olcsóbb telkeket is kijelöljék. A választás a Pásztor-völgyre esett, mivel erre a területre már volt egy régebben készült beépítési terv. Ennek megfelelő módosításával viszonylag rövid idő alatt lehetőség adódott részleges közművel ellátott olcsóbb telkek kialakítására. Úgy az Almagyar- dombon. mint a Pásztorvölgyben a magánerős építkezéseket szolgálta a parcellázás. Némi feszültséget okozott, hogy az Almagyar-dombon teljes közművesített telkeket adtak át az építkezni szándékozóknak. Ebbe az út, a járda, a csapadékvíz, a szennyvíz, az ivóvíz, villany- hálózat és a középnyomású gázhálózat tartozik. A rendkívül magas közművesítési költségek viszont igen megnövelték a telkek tartós használatbavételi díját. A szociális szempontok figyelembevételével átlagosan 200 ezer forintba került itt egy telek. A lényegesen olcsóbb Pásztor-völgyben viszont a részleges közművesítés okozott gondokat. Ez ugyanis csak az ivóvíz, a villanyhálózat és a szennyvízelvezetés biztosításából állt. Ezért itt átlagosan 79 ezer forintért lehetett telket kapni. Az Almagyar-dombon 164 telekből 150-et értékesítettek, 105 telken az építkezés folyamatban van. A másik szóbanforgó terület már közel sem volt ennyire népszerű. A 130 telek közül 120. at ugyan értékesítettek, de csak ötvenen látszanak az építkezés nyomai. Megvalósult elképzelés A vizsgálat során a népi ellenőrök arra a következtetésre jutottak, hogy a fiataloknak, és a kiskeresetű többgyermekes családoknak adott támogatások, illetve szociálpolitikai kedvezmények nem voltak elegendőek. A telkek használatba vételét és az építési engedélyezési eljárást még gyorsabbá és lehetőség szerint egyszerűbbé kell tenni. Az építési tilalom alól felszabaduló telkek tulajdonosai kellő mértékben kapjanak tájékoztatást jogaikról és kötelezettségeikről. A tanács illetékeseinek pedig megfelelő formában kell informálódni a tulajdonosok szándékairól A vizsgálat mindezeken kívül még számtalan megállapítást, javaslatot tartalmazott annak érdekében, hogy a jövőben minél gyorsabban. s minél kevesebb gonddal épülhessenek az új otthonok. A legbiztatóbb észrevételük viszont azt tartalmazta, hogy az alapvető cél megvalósult: a telekkínálat meghaladja a keresletet. . . (kis szabó)
