Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. mójus 6., csütörtök A TASZSZ JELENTÉSE Csernobili helyzetkép Erőltetett ütemben folynak a munkák a csernobili sze­rencsétlenség következmé­nyeinek felszámolására. a fertőzött körzetek sugár- mentesítése érdekében. A helyzet egyelőre súlyos, de nincs \>k megalapozatlan borúlátásra — jelentette szerdán a TASZSZ hírügy­nökség két különtudósító- ja a Csernobili Atomerőmű körzetéből. A reaktorokat leállították, de továbbra is fenntartják a szükséges munkarendet, vál­tozatlanul ügyeletet tarta­nak az erőműben. Az atom­erőmű dolgozóit folyamato­san vizsgálják az orvosok, felügyelik egészségi állapo­tukat. Gennagyij Kar iáka, a pártbizottság helyettes tit­kárának szavat szerint, a szerencsétlenség idején az emberek önfeláldozóan cse­lekedtek, mindenki teljesí­tette kötelességét. Az emberek nem kímé'- ték magukat — írják a TASZSZ különtudósítói. — Szavaikból kiderül, hogy nem éreztek félelmet. Rend­kívüli helyzet következett be, amire mindig készen kell állniuk az atomerőmű dolgozóinak. A szerencsétlenséget kö­vetően azonnal kiürítették Pripjaty települést. Az atomerőmű dolgozóinak családtagjai most új helyen élnek. A dolgozók egy része még nem kapott hírt csa­ládtagjairól. Nem könnyű azonnal kapcsolatot terem­teni velük, hiszen több tíz­ezer embert költöztettek új helyre. Ez természetesen sokakat nyugtalanít, de az atomerőműben szolgálatot teljesítő dolgozók tudják, hogy megfelelően gondos­kodnak hozzátartozóikról. Az atomerőmű címére na­ponta érkeznek táviratok, amelyekben az emberek fel­ajánlják segítségüket. A se­gítőkészség nem kevésbé fontos a szerencsétlenség következményeinek felszá­molásában, mint a műszaki megoldások, mert ebben a nehéz helyzetben — amely először fordult elő — nem­csak tapasztalatra és tudás­ra van szükség hanem helytállásra is. Különösen sok munkájuk van most a szállításban dolgozóknak. A főbb közle­kedési csomópontokon su- gáraásmérőkkel felszerelt szakemberek dolgoznak. Az övezetből elszállítják a szarvasmarhákat, a lovakat, az egyéb állatokat. A foga­dó gazdaságokban már fel­húzták a nyári karámokat. A helyi rádióadó rendsze­resen tájékoztat a kitelepí­tésről és a sugárhelyzetről. Pániknak, munkamegtaga­dásnak nincs nyoma — ír­ják a helyszínről a TASZSZ tudósítói. Mindenki, aki járt az atomerőmű körül kialakí­tott 30 kilométeres övezet­ben, speciális közegészség - ügyi kezelésben részesült. Hivatalos adatok szerint a kitelepítettek döntő többsé­gének egészségét nem fe­nyegeti veszély. A kitele­pítettek ellátása érdekében minden szükséges intézke­dést megtettek. Grigorij Revenko, a kije­vi területi pártbizottság el­ső titkára a TASZSZ tudó­sítóinaik nyilatkozva kije­lentette: a szerencsétlenség következményeinek felszá­molásában részt vesz az egész kijevi terület, az egész or­szág. Mindent meg kell ten­ni a termelés zavartalansá­gának biztosítása érdeké­ben, nagy figyelmet fordít­va a vetési és egyéb mező- gazdasági munkákra. „Még nem jött el az ideje, hogy levonjuk az általános kö­vetkeztetéseket” — jelentet­te ki Revenko, hozzátéve: több tényre, pontos hely­zetfelmérésre van szükség. A TASZSZ tudósítói el­ismeréssel számolnak be az orvosok munkájáról, akik­nek más szakemberekkel együtt mindent ellenőrizni­ük kell: a vetések, a talaj, a vizek és a levegő állapo­tát. Az üzletekbe induló összes szállítmányt ellenőr­zik. A városokba szállítói! zöldséget kétszer is: a föl­deken és az üzletek pult­jainál. A kijevi terü'eten folyamatosan mossák az utakat, erre a eélra több száz különleges locsolóautóí állítottak forgalomba, jeébkelxzöe Szovjet—amerikai megbeszélések A nukleáris háború vélet­len kirobbanásának veszé­lyét csökkentő intézkedések­ről folytattak Genfben nem- hivatalos megbeszéléseket a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői. A The New York Times keddi jelentése szerint a kétnapos tárgyalás témája az úgyne­vezett kockázatcsökkentő központok létrehozása volt. A múlt év novemberében megtartott genfi csúcstalál­kozón Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megálla­podott arról, hogy megvizs­gálják az ilyen központok létrehozásának lehetőségét. A lap úgy értesült, hogy a Genfben megtartott meg­beszélésen az amerikai kül­döttséget Richard Perle had­ügyi államtitkár, a szovjet küldöttséget Alekszej Obu­hov. a genfi leszerelési tár­gyalásokon résztvevő dele­gáció tagja vezette. Az elképzelések szerint a Shultz Szöulban Shultz amerikai külügy­miniszter szerdán Szöulba érkezett ahol a dél-koreai vezetést tájékoztatja a fej­lett tőkés országok tokiói csúcstalálkozójáról. Az ame­rikai diplomácia vezetője szöuli látogatása után Ma­nilába utazik. Röviddel meg. érkezése után Shultz talál­kozott Li Von Kjung kül­ügyminiszterrel. Madridi kerekasztal A spanyol fővárosban ke­let-nyugati kerekasztal- megbeszélésen szakértői esz­mecsere folyik a gazdasági, a kulturális, és a leszerelési kérdésekről. A tanácskozást a nemzetközi békeév spa­nyol szervezőbizottsága kez­deményezte. A madridi kerekasztal- értekezlet. amelyen spanyol, szovjet, belga és magyar nemzetközi politikai szakér­tők vesznek részt, o magja eszközeivel is elő kívánja segíteni a népek közötti bé­kés párbeszéd elmélyítését. Magyarországot az Országos Béketanács felkérésére Ma­jor László, a Külpolitika cí­mű folyóirat főszerkesztője képviseli. Szovjetunió és az Egyesült Államok közösen tartana fenn Moszkvában és Wo- shingtonban ilyen központo­kat, amelyek elősegítenék a kölcsönös tájékoztatást a hadgyakorlatokról, a külön­böző katonai jellegű lépé­sekről, a nukleáris kísérle­tekről, elősegítenék közös tervek kidolgozását, a „nuk­leáris iterrorizmus" eshető­ségére, arra az esetre, ha nukleáris fegyverek birtoká­ba jutott személyek. vagy szervezetek mit terrorista akciqra vagy zsarolásra igyekeznének felhasználni. A központok személyzetet a két ország közösen adná: mindkét városban együtt dolgoznának a szovjet, illet­ve az amerikai megbízottak. Bár a Fehér Ház erede­tileg nem támogatta a sze­nátorok tervezetét és legfel­jebb külön-külön működő és nemzeti személyzettel dolgozó „kockázatcsökken­tő központok” létrehozását Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szerdán fogadta Habib Mangalt, Af­ganisztán szovjetunióbeli nagykövetét. A találkozót az afgán diplomata kérte. Mint a TASZSZ jelentet­te. megbeszélésükön az Af­ganisztán körüli helyzet po­litikai rendezésével kapcso. tartotta megvalósíthatónak, végül beleegyezett abba, hogy ezekről kétoldalú tár­gyalásokat kezdjenek. A Szovjetunió késznek nyilat­kozott az ilyen tervek meg­vitatására. A genfi csúcstalálkozóról kiadott záróközlemény nem határozza meg pontosan, hogy milyen keretek kö­zött tárgyaljon a két or­szág a központok létrehozá­sának lehetőségéről. A mos­tani genfi nemhivatalos tárgyalásokon egyebek kö­zött ennek kérdését vitat­ták meg. A lap úgy értesült, hogy — a vegyi fegyverek elter­jedésének megakadályozá­sáról folytatott és ugyan­csak a csúcstalálkozó záró­közleményében javasolt, márciusban megtartott szov­jet-amerikai szakértői meg­beszéléshez hasonlóan — a tárgyalás „tárgyszerű és konstruktív” volt. latos kérdésekkel foglalkoz­tak. Mindkét fél hangsúlyozta azt a szándékát, hogy a szovjet és az afgán nép ér­dekében továbbra is erősí­tik és fejlesztik a Szovjet­unió és Afganisztán közötti baráti és jószomszédi kap­csolatokat. Átszállás az űrben Kedden, több mint öt­hónapos szünet után, ismét kigyulladtak a fények a Szaljut—7. űrállomás fedél­zetén. L eonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov vissza­tért régi, űrbéli otthonába. Oleg Atykovval együtt, majdnem az egész 1984-es esztendőt itt töltötték. Ezúttal nem a Földről ér­keztek, hanem az űrállomá­sok harmadik nemzedékének első képviselőjéről, a Mirről, amely azonos pályasíkon, de 3000 kilométernyire a Szal­jut—7—Kozmosz—1686. űr­együttes mögött haladt. A régi űrállomást utol kellett érni a Szojuz T—15-tel, amely a szovjet űrhajózás­ban végbemenő műszaki nemzedékváltásnak megfele­lően, a sorozat utolsó kép­viselője. Viktor Blagov, a repülés- irányító központ vezetőjének helyettese elmondta, hogy a Mirről történt leválást kö­vetően, a Szaljut T—15 ala­csonyabbra ereszkedett, de kétszeri korrekcióval vissza­hozták a szükséges pályá­ra. Ezzel egyidőben, a régi űrállomást a Kozmosz—1686. hajtóműveinek felhasználá­sával a szükséges helyzetbe állították, A Szojuz T—15 űrhajósai 300 kilogrammnyi terhet, műszereket, berendezéseket vittek magukkal a Mirről, hogy ott is folytathassák kí­sérleteiket. A terhelés miatt az űrhajó súlypontja jelen­tősen elmozdult, de a földi irányítás bízott Kizim ta­pasztalatában, s abban hogy a több hónapos földi gya­korlás nyomán, jól megold­ja a feladatot. Lézeres távolságmérőt és optikai irányzókészüléket használtak a Szojuz T—15 tájékozódásának megköny- nyítésére. Földárnyékban kü­lönleges, feltehetőleg az inf­ravörös fénytartományban működő távcsövet alkalmaz­tak. A parancsnok és a fe­délzeti mérnök munkáját egyebek között miniszámí­tógépek, táblázatok, a geo­déták mérőtábláihoz hason­ló eszközök segítették. Az űrhajósokkal való kapcso­lattartásban hajók is részt vettek: Dél-Amerika part­jainál a „Georgij Dobro- volszkij űrhajós", Afrika nyugati partjainál a „Vla- gyiszlav Volkov űrhajós" se­gítette a műveletet. Az űrállomástól 1015 mé­ternyire, az űrhajó sebessé­ge még 12,6 km volt órán­ként, 545 méternél már csak 7,9, majd végül 1,08 km/óra. Mint kedden este a szovjet tévéhíradóban látható volt: az összekapcsolás sikerült. Szudánban az új nemzetgyűlés megválasztotta az új mi­niszterelnököt Szadik Al-Mahdi személyében. A képen: a bal oldalt látható Al-Mahdi fogadja a gratulációkat (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Sevardnadze—Mangal találkozó rC KüJ^oiitikai kommentárunk J—| Tokiói mérleg VÉGET ÉRT A NAGY HARANGZÚGÁSSAL rek­lámozott hetes csúcs, a leggazdagabb tőkés országok immár hagyományos állam- és kormányfőinek ta­lálkozója. A moszkvai Pravda joggal mutat rá a mostani ülés egy nem akármilyen jellegzetességére, amit más világlapok is szóvátesznek. „A tőkés csúcs- találkozók — írja az SZKP központi lapja — az ere­deti elképzeléseket módosítva, gazdasági csúcsokból egyre nyíltabban politikai csúcsokká válnak — még­hozzá olyanokká, amelyeket az Egyesült Államok arra kíván felhasználni, hogy ne csak a huszadik század végéig, hanem azon túl is szövetségeseire eről­tesse saját akaratát.” A FELKELŐ NAP ORSZÁGÁNAK fővárosában valóban tömény politikai „étrend” került az asztalra, és végig az a törekvés tűnt uralkodónak, hogy „ame­rikai fogásokkal” teljen meg a többségükben vona­kodó vendégek „tányérja”. Ha az ember visszagon­dol a korábbi ilyen csúcsokra (például az emlékeze­tes velenceire, ahová gondolákkal érkeztek a részt­vevők), valóban az tűnik fel, hogy akkor jó részt az energiagondok, az infláció és a munkanélküliség di­lemmái jegyében gazdaságcentrikus volt a tárgyalá­sok karaktere. Bár az ismert okokból a nyugati vi­lág néhány mutatója valóban kedvezőbb lett, a hely­zet távolról sem indokolja, hogy e találkozók ere­deti célját egyszerűen a politikai témáktól roskadozó asztal alá seperjék. A dolog lényege ugyanis az, hogy miközben Ronald Reagan amerikai elnöknek sike­rült, ráadásul Líbia megnevezésével, a többi részt­vevőre erőltetnie a nemzetközi terrorizmussal kap­csolatos amerikai álláspontot (jórészt megint csak Margaret Thatcher brit kormányfő hathatós közre­működésével), a ma is húsbavágó gazdasági témák példátlanul elsikkadtak. Pedig a terrorizmus kétség­telenül komoly dilemmája enyhén szólva nem old­ható meg ünnepélyes nyilatkozatokban deklarált (részben Moszkva cimére is intézett) vádaskodások­kal, arról nem is beszélve, hogy ettől bizony nem tűnik el sem a japán—amerikai viszonylatban lé­tező ötvenmilliárd (!) dolláros kereskedelmi deficit, sem a vezető tőkés hatalmak egyéb gazdasági ellen­téteinek szövevénye. MIKÖZBEN REAGAN A NYILATKOZATOT — nyilván az év végi részleges amerikai választásokra gondolva — nagy diadalnak minősíti, mind japán, mind amerikai üzleti körökben egyértelmű csalódás­sal fogadták azt a hírt, hogy a számukra legfontosabb területen egyszerűen nem történt semmi. Harmat Endre A kínai vezérkari főnök az USH-ban Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszterrel és William Crowe tengernagy, gyal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának el­nökével tárgyalt Washing­tonban lang Tö-cse, a kí­nai néphadsereg vezérkari főnöke, aki több mint két­hetes hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Álla­mokba. A tábornok, Csang Aj-ping honvédelmi mi­nisztert nem számítva, a legmagasabb rangú kínai katonai vezető, aki a kap­csolatok felvétele óta Wa­shingtonban jár. A megbeszélések témája: a két ország fegyveres erői közötti további kapcsolat Amerikai értesülések szerint megtárgyalták a további kölcsönös látogatások lehe­tőségét, sőt közös gyakorla­tok tartásáról is szó esett, ezekről azonban nem szüle­tett megállapodás. A Kínai Népköztársaság haditechnikai eszközöket kíván vásárolni az Egyesült Államoktól, a tárgyalásokon erről is szó volt. A katonai természetű eszközök eladásához a kong­resszusnak is hozzá kell já­rulnia. A kínai vezérkari főnök az Egyesült Államokban több katonai intézményt és alakulatot keres fel. gyakor­latokat tekint meg. Rabin Washingtonban Többszázezer dolláros megrendelést kap az izrae­li hadiipar és katonai ku­tatás az Egyesült Államok­tól űrfegyverkezési eszkö­zök kifejlesztésére annak a megállapodásnak kereté­ben, amelyet Washington­ban írt alá Jichak Rabin izraeli és Caspar Weinber­ger amerikai hadügyminisz­ter. Bár a megállapodás érdemi részét nem tették közzé, nemhivatalosan mindkét részről jelezték, hogy az izraeli fejlesztési munka elsősorban a rövid és közepes hatótávolságú rakéták leküzdésére, „ellen- rakéták" kidolgozására irá­nyul majd. Eddig 29 izraeli vállalat jelentkezett már rendelésért az amerikai űr­fegyverkezési program irá­nyítóinál. Az Egyesült Államok ko­rábban már Nagy-Britanniá. val és az NSZK-val kötött megái lapod ást arról, hogv kutatási és fejlesztési meg­rendeléseket ad számukra az űrfegyverkezési program keretében. A Pentagon köz­lése szerint jelenleg nem folynak tárgyalások más országokkal, az olasz hadi­ipar azonban ugyancsak szeretne szerződéses formák között is részt kapni a sok százmillió dolláros fegyver­kezési program rendelései­ből. Rabin washingtoni tárgya­lásain ismét kérte: emeljék fel az Izraelnek szánt ka­tonai segély összegét. A washingtoni kormány a jö­vő pénzügyi évre 1,8 milli­árd dollárt irányzott elő er­re a célra, de Tel-Aviv leg­alább kétmilliárdot akar kapni. A hadügyminiszter tárgyalt erről Weinbergeren kívül Bush alelnökkel. Shultz külügyminiszterrel és a kongresszus két házá­nak vezetőivél' is.

Next

/
Thumbnails
Contents