Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 6., kedd 3. Cukorrépakampányra készülnek Selypen A Mátravidéki Cukorgyárak selypi gyárában a cukorrépakampányra való felkészülés kapcsán. 58 millió forintot fordítanak a nagyjavítási és karbantartási munkálatokra. A két évvel ezelőtt elkezdődött technológiai korszerűsítést az idén is folytatják a selypi szakemberek. A hetedik ötéves tervidőszak végére a répa beérkezésétől a végtermék megjelenéséig számitógépes rendszer irányítja a technológiai folyamatokat, s ez a megoldás energia és létszámmegtakaritást eredményez. Hernek István üzemmérnök a SI EMENS-rendszer főzőautomatika programját ellenőrzi Nagy Gyula a csigafelhordót javítja Nagy Gyula főfütő a gőztároló csöveit ellenőrzi (Fotó: Szabó Sándor) Mit tesz az egri IKV? A hőszolgáltatási konferencia ntán... Az Ingatlankezelési Társaság, már tizenöt éve összefogja az országban ezzel foglalkozó vállalatok tevékenységét. Hőszolgáltatási szakbizottsága első ízben szervezett nemrég Egerben, hazai és külföldi cégek bevonásával, Hőszolgáltatás ’86 címmel kiállítást és tanácskozást. iAz energiatakarékosság időszerű kérdéseiről mintegy 350 épületgépész szakember cserélt véleményt. Á gazdag programsorozat külön erénye volt, hogy az előadások mellett, filmvetítésekkel, gyakorlati bemutatókkal is illusztrálták a témához kapcsolódó legújabb kutatások eredményeit. Többek között szó volt az épületek energia- takarékos szerelvényeiről és gyártásáról. A távhőszolgáltatás hatékonyságának javításáról, az épületek tervezésért)!, üzemeltetéséről és felújításáról az új hőtechnikai szabványnak megfelelően. /■ Karácsony Lászlót, az Egri Ingatlanközvetítő és Lakásberuházó Vállalat igazgatóját a vendéglátó részéről kértük meg, hogy értékelje a tanácskozást, és tájékoztasson arról, milyen közvetlenül is hasznosítható tapasztalatokat szereztek. — Tavaly már hazai intézmények, vállalatok képviselői Hajdúszoboszlón találkoztak — kezdi az igazgató —, és véleményt cseréltek a hőszolgáltatás hazai eredményeiről. A mostani rendezvényre viszont már 18 külföldi cég képviselői is eljöttek, népszerűsítve nálunk is jól hasznosítható termékeiket. Több tervezővállalat. gazdasági munkaközösség és egyéni feltaláló jelentkezett. A Budapesti Műszaki Egyetem oktatói — közöttük dr. Menyhért József professzor — külön is védnökséget vállaltak a rendezvény felett, jóllehet a szervező a Székes- fehérvári Ingatlankezelő Vállalat volt. — Milyen konkrét, önök által is alkalmazható eljárásokról, műszerekről kaptak ismertetést? — Csak néhányat emelnék ki. Szenzáció számba ment a Tatai Márvány Építőipari Szövetkezet és Közös Vállalat találmánya, az ADAKTHERM elnevezésű vegyszer és az ADAKMAD adagoló szivattyú. Ez a távfűtési rendszerben megakadályozza a vízkőkiválást és korróziót, s egy korábban Svédországból importált anyagot helyettesít. Már ebben az évben mi is alkalmazni fogjuk. — Az egyik svéd vállalat gyártja azt az automatikus füst-gázszabályozót. amelyet a meglévő távfűtő művek korszerűsítésére mi magunk is felhasználunk Egerben. Mintegy másfél millió forint költségráfordítással mind a hat kazánunkra felszereltetjük. Ez legalább 10 —15 százalékos energiamegtakarítást jelent, s környezetvédelmi szempontból is előnyös. — Tervezik-e a melegvízszolgáltatás lakásonkénti mérését? Az egri Csebokszári- lakótelepen az új lakásokban már elhelyeztek ilyen mérőműszereket. — Valóban így van. A Rákóczi úti új épületben a kivitelezéskor 35 mérőszerkezetet felszereltek. A Fővárosi Finommechanikai Vál. Lalatnak erről a készülékéről azonban kiderült, hogy nem alkalmas a fogyasztás mérésére. Nemrégiben kaptuk meg az Ipari Minisztériumnak erre vonatkozó utasítását. így továbbra is marad az átalánydíjas elszámoltatás. — Nem esett még szó a régi IKV-fenntartású épületek felújításáról... — Az idén 38 millió forintot fordítunk rekonstrukcióra. Ebből az összegből 6 lakás teljes korszerűsítésére,. és 54 részleges felújítására futja, Egerben és Bélapátfalván. Ez utóbbiak tetőszigetelésére. homlokzatok és nyílászárók felújítására V és fél millió forintot szánunk. Természetesen a legújabb energiatakarékossági rendelkezéseket szem előtt tartjuk a munkálatoknál. — Visszatérve a konferenciára. Hogyan értékeli annak eredményeit? — A közvetlen gyakorlati eljárásokon túl helyes kezdeményezés, hogy a szervezők négy kötetben megjelentették a fórum előadásainak anyagát. Hármat már kézhez is kaptunk. Ez hatékonyan segíti szakembereink továbbképzését. A folytatás sem marad el, hiszen kétévenként változó helyszí. nen újból összejönnek az épületgépész szakemberek. Az bizonyos, Egerből ismeretekben gazdagodva, jó érzéssel távoztak... Jámbor Ildikó Hol tart ma a Magyar Tudós Társaság? Közgyűlés elolt A Magyar Tudományos Akadémia régi hagyománya, hogy minden év májusában összehívja legfőbb szervét, a közgyűlést, ahol az elnök és a főtitkár összegzi az elmúlt közgyűlés óta eltelt időszakban, az elnökség, illetve a tudományos szakosztályok tevékenységének főbb vonásait. Az Akadémia, a „Magyar Tudós Társaság", 1825-ben történt alapítása óta igyekezett — nem mindig könnyű helyzetben — a tudomány legjobb képviselőit soraiba tömöríteni, és a magyar ta~ dományos életnek valódi központjává válni. Törekvéseit jól tükrözi az első közgyűlésen (1831) elfogadott terve, amely célul tűzte ki a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekeinek szolgálatát. Már a 'következő években megalkotta a magyar nyelv első helyesírási szabályzatát, szótárakat adott ki, tankönyveket készített, pályázatot hirdetett országos jelentőségű kérdések tudományos megoldására. Fennállásának első száz esztendejében, hol kisebb. hol nagyobb sikerrel szolgálhatta az Akadémia alapításakor kitűzött célokat. A felszabadulás után a társadalmunkban bekövetkezett mélyreható változások szükségessé tették az Akadémia átszervezését. A.» erről szóló 1949. évi XXVII. törvény abból indult ki, hogy olyan központot kell létrehozni, amely az elméleti és alkalmazott tudományok fejlesztésével, művelésük tervszerű irányításával képes az ország összes tudományos erőit a szocialista társadalom építésének szolgálatába állítani. Visszatekintve az azóta eltelt időre, nyilvánvaló, hogy igazán csak ettől az időszaktól kezdve valósulhatott meg a? alapítók álma: a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekeinek szolgálati. Jelentős kutatóhálózat létesült, új, korszerű kutatóintézetek nőttek ki a földből, ahol a kutatók ezrei végzik sokszor nem látványos, de annál hasznosabb tevékenységüket. Ma már egészen természetes, hogy a tudósok testületé minden fontos országos jelentőségű problémát véleményez, a jobbítás szándékával javaslatokat tesz a legmagasabb társadalmi és állami szervek felkérésére, legyen az akár egy új ötéves terv koncepciója, akár egy pártkongresszus dokumentuma. A tudósok, kutatók munkájának eredményei ma már testet öltenek mind az ipari üzemekben, mind a szántóföldeken. S természetes, hogy az Akadémia kutatási kapacitásának egy része valóban a ma termelésének bővítésén, hatékonyabbá tételén fáradozik, nem feledve, hogy jelentős kapacitás maradjon a jövő termelését megalapozó alapkutatásokra, amelyekért az Akadémia országos felelősséggel tartozik. A múlt évi közgyűlésen új tisztikar került az Akadémia élére, s ekkor határozták meg az Akadémia munkájának elvi alapjait és fő irányait is 1990-ig. A mostani munkaközgyűlés május 8—9-én az új tisztikar bemutatkozása lesz szegy évi tevékenység tükrében, nagyobb összegezés tehát nem várható. A közgyű lést megelőző osztályrendez- vényeken több tudományom területen igen érdekes elméleti és gyakorlati kértle seket vitatnak meg. Hortl József Nem bántja a szemét? Ezzel a kétértelmű, de igen találó kérdéssel nap mint nap találkozhatunk a szemétgyűjtőtartályok, teherautók oldalain. A felirat azonban úgy tűnik, csupán költői kérdés marad, mert széttekintve hangulatos megyeszékhelyünk egyes részein a jobbérzésű, szépre, tisztaságra vágyó emberek arca sokszor elkomorodik. Elég, ha a patakparton végigbalHagunk. Eldobált zacskók, konzerves dobozok, s megannyi szemét fedi a zöld fövenyt, a vízről nem is beszélve. Nemrégiben nem kis meglepetésemre ázottan úszó koszorúhalomra lettem figyelmes. Valószínűleg köztéri szobraink valamelyike elől „menekítette” ide egy tréfás kedvű, feltehetőleg alkoholmámorban leledző embertársunk. Olyan érzés volt. mintha pataktemető csobogott volna a kis híd alatt... De mostanában a belváros sem nyújt valami vigasztaló képet. Hiába a csaknem 10 méterenként elhelyezett szemétgyűjtő edények, lépten-nyomon sorsjegycédulák, jégkrémborítók zizegnek lábunk alatt. Ízlések és pofonok persze különböznek, mégis az őszi avarszőnyegen némiképp hangulatosabb sétálni, mint ezen a gusztustalan papírhalmazon. És akkor még nem szóltunk buszmegállóink látványáról. A város szívében levő pályaudvaron áthaladva gyakran eszembe jut: vajon mit érez a kikapcsolódni vágyó, szépre éhes turista, amikor leszállván a sárga „csuklósról” kosztenger fogadja. Az első benyomás bizony elég lehangoló lehet számára. A Városgondozási és Mélyépítő Vállalat igazgatója, Dvorzsák Lajos felháborodással vegyes hangon mondta el, hogy az utcák, terek tisztaságáért küzdő dolgozóik is már-már tehetetlennek érzik magukat. A reggeli órákban ugyanis hiába varázsolják ragyogóvá az egyes területeket, délutánra ismét mindent elborít a piszok. A patak medrét és partját idén már kétszer is kitakarították, az eredményt azonban csak ideig-óráig tapasztalhattuk. Egyre jobban erősödik a gondolat, hogy a szép szó nem elég meggyőző erejű. Egyedüli, hatásos intézkedésnek sajnos, a bírságolás tekinthető. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem említenénk meg néhány jó példát is, amit mindenkinek követésre ajánlhatunk. A Hadnagy utcai lakótelepen levő 10-es Számú Általános iskola tanulói szüleik bevonásával nemrég két napot szenteltek a környék csinosítására, társadalmi munkában. Az összefogás, az erőfeszítés jelei ma is érezhetők. Az ott lakók megbecsülik saját munkájukat, és óvják ennek gyümölcseit. Az ő szeműiket bántotta a szemét... Talán egyszer azt is megérjük, hogy mindenki felelősséget érez majd közterületeink tisztaságáért. Addig is marad a néhányurtkban élő jószándék, s a bírság, amelyet az elkövetkezőkben remélhetőleg gyakrabban alkalmaznak a rend őrei. (bárt a)
