Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-30 / 126. szám

A Dlepui/aqhirdetési melléklete Az őszi búza permetezését végzi a KA— 26. típusú helikopter. Óránként 150 hek tárnyi területen tud egyenletesen permetezni Az országutak vándorai, — de még azok is akik csak hétvégeken állnak ki a garázs­ból, — a jó idő beköszöntővel szinte min­dig találkozhatnak a földek fölött dünnyögő alacsonyan szálló, ám nagy permetsávot szóró sárga gépekkel. .A mezőgazdasági repülőkkel, helikopterekkel ... A laikus ebből könnyen levonja a követ­keztetést; ma már majd minden gazdaság­ban, tsz-ben kerül pénz arra, hogy a kor­szerű technika eme növényvédős képvise­lői megvásárolhassák, bevethessék. Ugyan ki hinné, hogy Heves megye, s környéké­nek összesen hetven mezőgazdasági terme­léssel foglalkozó „üzemét”, mindössze hat légi jármű, illetve egy alig harminc főnyi közös vállalat munkatársai látják el. Persze, nem gondolta volna ezt az a néhány szakember sem, aki 1970-ben java­solta az egri, gyöngyösi történelmi borvi­dék termelőinek; alakítsanak gazdasági társulást, a szőlőkultúrák védelmében ve­gyenek helikoptereket! Az indokok alaposak voltak. A nagyüze­mi gazdaságokat a hatalmas, változatos domborzatú területeket szántóföldi masi­nákkal már képtelenség lett volna hatéko­nyan ellátni. Megoldhatatlan lett volna gyors mozgatásuk, megoldhatatlan kellő kihasználásuk... A helikopterek viszont — ha már meg­vannak — győzik az egyéb növények ki­szolgálását is. A Heves megyeiek e kezdeményezésük­kel az élenjárók között voltak. Ezt bizo­nyítja, hogy rövid idő alatt mind többen és többen kérték, hogy részesülhessenek a légi szerkezeték adta előnyökben, s így 1977-ben megalakulhatott az Agroplán ön­álló közös vállalat — Hevesen. Az élvonalban .. . Negyvenhét taggazdaság, négy repülő, két helikopter s az ország — mindössze négy hasonló feladatra vállalkozó cégek közül — a legnagyobb területi „fennhatóság”. Ez a pillanatnyi gyors .mérleg, amely azon­ban alig árul el valamit arról, hogyan, s miyen eredményesen működik az immár lassan tízesztendős „társulás”. Pedig még belegondolni sem könnyű te­endőik sokaságába. Kérik őket fejtrágyá­zásra, gyomirtásra.* lombtrágyázásra, sző­lő-, zöldség s egyéb növényvédelemre, po­rozásra, öt megyében — Vácszentlászlótól majd Miskolcig. Ez azt jelenti, hogy például tavaly 280 ezer hektáron dolgoztak, a kilenc évvel ezelőttinél 80 ezer hektárral többön. Miként lehetett ezt a növekedést elérni? Nos, természetesen nemcsak azzal, hogy folyamatosan fejlesztették gépparkjukat, hanem inkább a szervezés minőségének növelésével, magas szintűvé emelésével. A növényvédő szakmérnökök előzetesen óráról órára beosztják mikor, mit, hol. mivel kell megszórni s utána már „nincs más dolguk”, csak. hogy a lehetőségeket akár percről percre biztosítsák. Bizony, perc­ről percre, hisz a leggondosabb tervet is fölboríthatja egy csak - közepes erősségű. de rossz irányba fújó szél is, .hogy az idő­járás egyéb viszontagságairól már ne is beszéljünk. Jelenleg épp amiatt, hogy az úgynevezett gabonafehérítő rendkívül nagy pusztítást okoz, két újabb brigádot kellett fölállítani. Így nyolc gép szórja az irtó­szert. A különleges veszélyhelyzet miatt még a szőlő védekezését is háttérbe szorí­tották. Egy nap A föntebbiek tükrében így érthető, hogy bár hivatalosan csak nyolckor kezdődne a munkaidő, a pilóták már hat körül a leve­gőben vannak. Biztos ami biztos, ki kell használni a legmegfelelőbb viszonyokat Az ügyelet hét órától „él" — rádión, te­lexen, URH-n lehet bejelenteni az esetleges műszaki hibákat vagy egyéb rendkívüli eseteket, amiket a központban a nyolc­órás értekezleten értékelnek, elemeznek. A szervezők ezután gépkocsiba szállnak. naponta két-háromszáz kilométert utaznak. vagyis gyakorlatilag mindenütt ott van­nak, mindent ellenőriznek. Biztosítják, a repülőkhöz a töltőket, a szállítószalagokat, a rakodógépeket, a permetlékeveröket s a felszerelést szállító teherautókat. Itt most érdemes megállni egy pillanat­ra! Az Agroplán ugyanis — mint tovább­lépni szándékozó — 1982-ben szerződést kö­tött a MÉM Repülőgépes Szolgálattal, hogy amennyiben ők vállalják a légi gépek be­szerzését, kölcsönadását akkor a hevesiek kiépítik az úgynevezett földi lépcsőt. Ezzel mindenki jól jár, hisz egyrészt biztonságosabbá válik a partnerek ellátá­sa, másrészt tény az is. hogy viszonylag gyorsan megtérül a befektetés. Kár azon­ban, hogy a légi gépek felújítására, a normá­lis alkatrész utánpótlására pillanatnyilag még nincs remény. Az elöregedett konst­rukciókat átmenetileg talán tőkés áruval lehat fölváltani, a későbbikben pedig kor­szerű. román szerkezetekben bíznak a pi­lóták s a szervezők. A jövőre tekintve Így, valószínűleg megoldódna az a prob­léma. hogy igazi, nagy munkacsúcsok ide­jén most a legnagyobb erőfeszítések mel­lett sem tudnak minden igényt kielégíteni. Ez természetesen nem a taggazdaságokra vonatkozik, hiszen ezek automatikusan elsőbbséget élveznek a kívülállókkal szem­ben. A sorrendiséget pedig az operatív ta­nácsok és az operatív bizottságok határoz­zák meg, úgy, hogy véletlenül se merül­hessen föl a protekciózás vádja. Mert bizony, amikor nagy a szükség, mindenki azt szeretné, hogy éppen náluk végezzék el a legideálisabb időben példá­ul a gabona vegyszeres gyomirtását. S ugyanez az eset, a hét-nyolc napos megha­tározott fordulókat igénylő, szőlő védelmé­nél is ... A szervezés nyíltsága a garancia arra, hogy senki sem érzi csalódottnak magát. S, hogy ez mennyire fontos, azt jelzi, hogy ma a megye összes effajta tevékenységé­nek 70 százalékát a Kiss István vezette agroplánosok végzik. Nem kímélve sem szombatot, sem vasárnapot. Mert a jelszó: majd pihenünk novembertől januárig .. Közös érdek Ehelyütt senkinek sem kell bizonygatni, hogy aki ezeknél a feladatoknál spórolni akar. az megérzi. Jóval kevesebb hozamot várhatnak a tsz-ek. az állami gazdaságok. akár a búzánál, akár a napraforgónál, ha garasoskodva, nem veszik igénybe a sárga gépmadarakat. Esztendőről esztendőre vál­tozhat a helyzet, hol a futrinkák, hol más kártevők ellen kell gyorsan és hatékonyan föllépni.. . Apropó takarékosság! A közös vállalat az eddigi eredmények alapján most már „megengedheti” magának, hogy a megszer­zett nyereségből visszatérítsen a partne­reknek, illetve hogy ősszel, amikor csök­ken az érdeklődők száma, kedvezményeket biztosítson a jelentkezőknek. (Érdemes Itt megemlíteni, hogy tavaly a tervezett 1 mil­lió 200 ezer forinttal szemben 4 millió 36 ezer forintot könyvelhettek el „pluszként".) Egyértelművé válik tehát az, hogy a va­laha kényszer szülte közös érdekek egyre inkább az előbbre lépés mozgató rugóivá válnak. Csordás István pilótával tart megbeszélést Kiss István igazgató felszállás előtt A merev szárnyú gép munka közben (x.)

Next

/
Thumbnails
Contents