Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-30 / 126. szám
A Dlepui/aqhirdetési melléklete Az őszi búza permetezését végzi a KA— 26. típusú helikopter. Óránként 150 hek tárnyi területen tud egyenletesen permetezni Az országutak vándorai, — de még azok is akik csak hétvégeken állnak ki a garázsból, — a jó idő beköszöntővel szinte mindig találkozhatnak a földek fölött dünnyögő alacsonyan szálló, ám nagy permetsávot szóró sárga gépekkel. .A mezőgazdasági repülőkkel, helikopterekkel ... A laikus ebből könnyen levonja a következtetést; ma már majd minden gazdaságban, tsz-ben kerül pénz arra, hogy a korszerű technika eme növényvédős képviselői megvásárolhassák, bevethessék. Ugyan ki hinné, hogy Heves megye, s környékének összesen hetven mezőgazdasági termeléssel foglalkozó „üzemét”, mindössze hat légi jármű, illetve egy alig harminc főnyi közös vállalat munkatársai látják el. Persze, nem gondolta volna ezt az a néhány szakember sem, aki 1970-ben javasolta az egri, gyöngyösi történelmi borvidék termelőinek; alakítsanak gazdasági társulást, a szőlőkultúrák védelmében vegyenek helikoptereket! Az indokok alaposak voltak. A nagyüzemi gazdaságokat a hatalmas, változatos domborzatú területeket szántóföldi masinákkal már képtelenség lett volna hatékonyan ellátni. Megoldhatatlan lett volna gyors mozgatásuk, megoldhatatlan kellő kihasználásuk... A helikopterek viszont — ha már megvannak — győzik az egyéb növények kiszolgálását is. A Heves megyeiek e kezdeményezésükkel az élenjárók között voltak. Ezt bizonyítja, hogy rövid idő alatt mind többen és többen kérték, hogy részesülhessenek a légi szerkezeték adta előnyökben, s így 1977-ben megalakulhatott az Agroplán önálló közös vállalat — Hevesen. Az élvonalban .. . Negyvenhét taggazdaság, négy repülő, két helikopter s az ország — mindössze négy hasonló feladatra vállalkozó cégek közül — a legnagyobb területi „fennhatóság”. Ez a pillanatnyi gyors .mérleg, amely azonban alig árul el valamit arról, hogyan, s miyen eredményesen működik az immár lassan tízesztendős „társulás”. Pedig még belegondolni sem könnyű teendőik sokaságába. Kérik őket fejtrágyázásra, gyomirtásra.* lombtrágyázásra, szőlő-, zöldség s egyéb növényvédelemre, porozásra, öt megyében — Vácszentlászlótól majd Miskolcig. Ez azt jelenti, hogy például tavaly 280 ezer hektáron dolgoztak, a kilenc évvel ezelőttinél 80 ezer hektárral többön. Miként lehetett ezt a növekedést elérni? Nos, természetesen nemcsak azzal, hogy folyamatosan fejlesztették gépparkjukat, hanem inkább a szervezés minőségének növelésével, magas szintűvé emelésével. A növényvédő szakmérnökök előzetesen óráról órára beosztják mikor, mit, hol. mivel kell megszórni s utána már „nincs más dolguk”, csak. hogy a lehetőségeket akár percről percre biztosítsák. Bizony, percről percre, hisz a leggondosabb tervet is fölboríthatja egy csak - közepes erősségű. de rossz irányba fújó szél is, .hogy az időjárás egyéb viszontagságairól már ne is beszéljünk. Jelenleg épp amiatt, hogy az úgynevezett gabonafehérítő rendkívül nagy pusztítást okoz, két újabb brigádot kellett fölállítani. Így nyolc gép szórja az irtószert. A különleges veszélyhelyzet miatt még a szőlő védekezését is háttérbe szorították. Egy nap A föntebbiek tükrében így érthető, hogy bár hivatalosan csak nyolckor kezdődne a munkaidő, a pilóták már hat körül a levegőben vannak. Biztos ami biztos, ki kell használni a legmegfelelőbb viszonyokat Az ügyelet hét órától „él" — rádión, telexen, URH-n lehet bejelenteni az esetleges műszaki hibákat vagy egyéb rendkívüli eseteket, amiket a központban a nyolcórás értekezleten értékelnek, elemeznek. A szervezők ezután gépkocsiba szállnak. naponta két-háromszáz kilométert utaznak. vagyis gyakorlatilag mindenütt ott vannak, mindent ellenőriznek. Biztosítják, a repülőkhöz a töltőket, a szállítószalagokat, a rakodógépeket, a permetlékeveröket s a felszerelést szállító teherautókat. Itt most érdemes megállni egy pillanatra! Az Agroplán ugyanis — mint továbblépni szándékozó — 1982-ben szerződést kötött a MÉM Repülőgépes Szolgálattal, hogy amennyiben ők vállalják a légi gépek beszerzését, kölcsönadását akkor a hevesiek kiépítik az úgynevezett földi lépcsőt. Ezzel mindenki jól jár, hisz egyrészt biztonságosabbá válik a partnerek ellátása, másrészt tény az is. hogy viszonylag gyorsan megtérül a befektetés. Kár azonban, hogy a légi gépek felújítására, a normális alkatrész utánpótlására pillanatnyilag még nincs remény. Az elöregedett konstrukciókat átmenetileg talán tőkés áruval lehat fölváltani, a későbbikben pedig korszerű. román szerkezetekben bíznak a pilóták s a szervezők. A jövőre tekintve Így, valószínűleg megoldódna az a probléma. hogy igazi, nagy munkacsúcsok idején most a legnagyobb erőfeszítések mellett sem tudnak minden igényt kielégíteni. Ez természetesen nem a taggazdaságokra vonatkozik, hiszen ezek automatikusan elsőbbséget élveznek a kívülállókkal szemben. A sorrendiséget pedig az operatív tanácsok és az operatív bizottságok határozzák meg, úgy, hogy véletlenül se merülhessen föl a protekciózás vádja. Mert bizony, amikor nagy a szükség, mindenki azt szeretné, hogy éppen náluk végezzék el a legideálisabb időben például a gabona vegyszeres gyomirtását. S ugyanez az eset, a hét-nyolc napos meghatározott fordulókat igénylő, szőlő védelménél is ... A szervezés nyíltsága a garancia arra, hogy senki sem érzi csalódottnak magát. S, hogy ez mennyire fontos, azt jelzi, hogy ma a megye összes effajta tevékenységének 70 százalékát a Kiss István vezette agroplánosok végzik. Nem kímélve sem szombatot, sem vasárnapot. Mert a jelszó: majd pihenünk novembertől januárig .. Közös érdek Ehelyütt senkinek sem kell bizonygatni, hogy aki ezeknél a feladatoknál spórolni akar. az megérzi. Jóval kevesebb hozamot várhatnak a tsz-ek. az állami gazdaságok. akár a búzánál, akár a napraforgónál, ha garasoskodva, nem veszik igénybe a sárga gépmadarakat. Esztendőről esztendőre változhat a helyzet, hol a futrinkák, hol más kártevők ellen kell gyorsan és hatékonyan föllépni.. . Apropó takarékosság! A közös vállalat az eddigi eredmények alapján most már „megengedheti” magának, hogy a megszerzett nyereségből visszatérítsen a partnereknek, illetve hogy ősszel, amikor csökken az érdeklődők száma, kedvezményeket biztosítson a jelentkezőknek. (Érdemes Itt megemlíteni, hogy tavaly a tervezett 1 millió 200 ezer forinttal szemben 4 millió 36 ezer forintot könyvelhettek el „pluszként".) Egyértelművé válik tehát az, hogy a valaha kényszer szülte közös érdekek egyre inkább az előbbre lépés mozgató rugóivá válnak. Csordás István pilótával tart megbeszélést Kiss István igazgató felszállás előtt A merev szárnyú gép munka közben (x.)
