Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-27 / 123. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 27., kedd 5c A 10 ezer néző legboidogabbika Egyházaskozárról érkezett, hogy gólvonalon túlra hajtsa a libát — és ezért feleségével Mexikóba utazhasson! SZÚR *86 A millió rózsaszálból ezúttal a közönségnek is juttatott Csongrádi Kata Ursula (Csala Zsuzsa) epekedik dr. Búbéért me'** A János vitéz egykori szegedi boszorkánya, Gobbi Hilda ezúttal motorizálva küzdött a tiszta, virágos Budapestért A révül a Revü tánckar képviselte A játék hevében bizony előfordultak kocódások mű véssek és kritikusaik között (Kőhidi Imre képriportja) Zalatnay Saroltára inkább a legifjabb korosztály volt kiváncsi... SÁRKÖZ Nevét a népművészet tette híressé A Tolna megyei Sárköznek, hazánk e népművészetéről ismert tájegységének neve már az 1459-ből származó oklevelekben megtalálható. A népi eredetű néprajzi tájnév a Sárvíz és a Duna folyó közti területet jelöli. A név mindmáig használatos pedig az ármentések nyomán a táj képe teljeser megváltozott. Lapályos terű let. és öt községet fogla! magában: öcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta községeket. E kis földrajzi tájegység ártere, dúsan termő fekete földje gazdag életmódot biztosít lakó nak A Sárközben ma is virágzó népművészet első írásos emlékei az 1715-ös évekre nyúlnak vissza. A híres sárközi szövésről-fonásról ez időből maradtak írásos feljegyzések, amikor a földesúr bizonyos adónemek helyett szőttest kárt. Az idők folyamán egyre színesedett, fejlődött a népviselet, mely a XVIII. században még egyszerű volt, a XIX. század első felében már gazdag, sokféle lett. Az igénytelen, saját készítésű bútorok mellett elterjedt a faragott, festett asztalosbú- tcrok, és a színes cserépedényeik használata is. A gazdag és középparasztok lakásaikat polgári kényelemmel rendezték be gyönyörű viseleti darabjaik ládákban hevertek. A két világháború között a hagyományőrző területek egyre kisebbé zsugorodtak. A felszabadulás után a népművészet minden ágának funkciója és megjelenésformája is megváltozott. A kezdeti nehézségek után kibontakozott a régi hagyománykincset őrző és ápoló sárközi népi iparművészet díszítőművészeti munkássága. Sárköz nevét a népművészet tette híressé. 1952-ben Decsen „Sárköz fővárosában” 36 parasztasz- szony szövetkezetét alakí- itott. Kezdetben népművészeti szőttessel, hímzéssel és hímestojás-készítéssel foglalkoztáik. Közülük többen — a legtehetségesebbek — Kiállítás Decsen: Parasztszobarészlet (MTI-fotó—KS) hivatásos művészekké váltak, vagyis népművészekből népi iparművészekké, a Népművészet Mestereivé lettek. A szövetkezet később ki- teljesedett, bővült bevezette a hímzett konfekció, népi kisbútor, népi fazekasáruk. .faragott dísztárgyaki, nép- művészeti baba és a népviseleti ruhák készítését — utóbbit a Magyarok Világ- szövetsége és neves néptánc- csoportok részére. Szőttesei (párnái, térítői, futói, szádái és hímzett blúzai) országhatárainkon túl is kedveltek. Mintaelemeiket a természetből vették. A szőtteseken: a csillagrózsa, kerekrózsa, csibeszem, vasmacska, páros galamb, lóherelevél, a hímzéseken: a kiskutya, baglyos, napos sütőlapátos, „három rúzsa, három levél, három tik” makkos, pávaszemes a bútorokon: a tulipán és gránátalma elnevezés is erre utal. A decsi tájmúzeumban bemutatják Sárköz falvainak építkezési stílusát lakás- és öltözködési kultúráját. S. E. H eti umor ét elején — Papa miért van a zsiráfnak olyan hosszú nyaka? — Azért, hogy elérje a faleveleket. — Es a falevelek miért vannak olyan magasan? — Hogy a zsiráfoknak ne kelljen lehajolniuk evés közben. ★ Az utóbbi időben mindig Károllyal látlak együtt. — Igen. Ö egészen más, mint a többiek. — És mennyiben más? — Hát éppen annyiban, hogy mindig velem látod. ★ — Kaphatok valamit enni? — kérdezi a turista a menedékházban. — Nem. — És itt éjszakázhatnék? — Nem. — De legalább meleg vizük van? — Az van. — Akkor kaphatnék? — Sajnos, már kihűlt. ★ — Több mint egy fél éve, hogy titokban összeházasodtam Dusánnál, de már nem tudom magamban tartani ezt a titkot. — És mit akarsz csinálni? — Mindent megmondok a feleségének. •ér — Ügy látom, szereted a fiatal nőket! — mondja az egyik nyugdíjas a másiknak a parkban. — Miért is ne? Az ember csak egyszer öreg! •ír — A maga kutyája beleharapott a lábamba — mondja a fiú a lánynak. — Az én kutyám? — Igen nézze meg! — De nekem nincs is kutyám! — Azt tudom, de valahogy csak el kellett kezdeni a beszélgetést. Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő- szolgálati Iroda állásajánlatai: FIGVEGEM! A MATRA VOLÁN Egri üzemegysége „B-j-C’-kategóriás gépkocsivezetői tanfolyamot szervez 1986. június hó második felében. Jelentkezési feltétel: — 18. életév betöltése, — 8 általános iskolai végzettség, — büntetlen előélet. Jelentkezés: EGER, Lenin út 194. Üzemegység! személyzeti és oktatási osztály. Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát: Eger, Széchenyi u. 1—3. Felvételre keres munkaszervezőt; gépjármű-villamossági szerelőt; targoncavezetőt; „E”-kategóriával rendelkező gépkocsivezetőt; lakatost; központifűtés-szerelőt; villany- szerelőt; pincemunkást; palackozót; anyagmozgatót. Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: Eger, Kossuth u. 18. Gépjavító üzemébe felvesz géplakatost: autóvillamossági szerelőt; mezőgazdasági gépszerelőt (hidraulikus): minősített hegesztőt; munkafelvevőt műszeres mérésekre; taka- i rítőnőt. Borsod Megyei Tejipari V., Egri üzeme: Eger Sas. út 60. Felvesz gépkocsivezetőt „C"- és „C”#-.,E”-kategóriás jogosítvánnyal; elszámoltától; telex-telefonkezelőt; raktárost; szobafestő-mázolót; termékleszedőt; üzemi segédmunkást; raktári rakodót. Országos Ere- és Ásványbányák: Eger, Kertész u. 128. Központjába felvesz bányamérnököt és gépírónőt, felnémeti őrlőüzemébe esztergályost; Istenmezejére vájárt és lakatost. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Gyöngyösi Hűtőházába közgazdasági végzettségű adminisztrátor-pénztárost keres felvételre. Jelentkezés: Gyöngyös, Karácsondi út 1/a. Hatvani Szállító Telepére felvesz kereskedelmi gyakorlattal és gépkocsival rendelkező üzletszerzőt. Jelentkezés: Kistelek, Molnár János telepvezetőnél.
