Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 4., vasárnap ’TJP] 5. Az inka birodalom Kolumbusz felfedezéseit megelőzően — a XVI. szá­zad előtt — Peru földjén született meg Dél-Amerika egyik leggazdagabb kultú­rája. Peru neve és ősi mű­vészete a köztudatban a legutolsó korszaknak, a spa­nyol hódítók által 1532-ben leigázott és megsemmisített inkáknak a nevéhez fűződik, bár évezredekre visszatekin­tő előzményei voltak. A te­rület első lakosai Ázsiából odakerült vadászok lehettek, akik a Bering-szoroson át jutottak oda kalandozásaik során. Feltehetőleg i. e. 8000 körül jelentek meg el­ső ízben ezen a területen, i. e. 3000 körül a vadászok már állandó lakói voltak e táj­nak: ők a több évezredes fejlődés első láncszemei, őket az a kezdetleges föld­művelést is űző lakosság kö­vette amely az i. e. 2500— 1200 között élt a tengerpar­ton. Itt alakult ki az első jelentős műveltség, a cha- vini kultúra is i. e. 1200— 400 között. Az ősközösség szintjén élő lakosság már ismerte a fazekasságot és termesztette a kukoricát. Időszámításunk első évezre­de során az úgynevezett klasszikus korban (400—1000 közötti) egyidejűleg több jel­legzetes műveltség alakult ki. A prekolumbián művelt­ségek közül az utolsó kor­szak az inka kultúráé. Az inka birodalom ebben a kor­ban érte el teljes kiteljese­dését, messze a jelenlegi Pe­ru határain túl: északon egészen az egyenlítőig húzó­dott, délen pedig még a mai Chile területének nagy ré­sze is hozzá tartozott. A gazdasági élet alapja a vi­szonylag belterjes földmű­velés, valamint a láma és az alpaka tenyésztése volt. A hierarchikus rendszerű, lépcsőzetes fölépítésű inka társadalomban az arisztokra­ták álltak a csúcson: ők al­kották a kiváltságosok osz­tályát. Közülük kerültek ki az állam politikai, katonai és vallási vezetői. Uralkodá­suk idején fontos városi köz­pontok jöttek létre, kitűnő úthálózatot és jelentős öntö­zőrendszert építettek ki. A fennsíkon kőből építkeztek. Legjelentősebb építménye­ik hatalmas tömbjei, vas­tag falak tartotta teraszai védelmül szolgáltak. Az egyik erőd építésénél a kőtömbök vastagsága elérte a hat mé­tert. A házak falát tufakő­ből rakták, és agyaggal ta­pasztották össze. Kör alakú alapra helyezett szobraik is kőből készültek; nagyon jel­lemzők a valószínűleg szer­tartási célokat szolgáló, há­tukon üreges lámaszobrocs­kák. Számos, ugyancsak tufa­kőből agyaggal összeragasz­tott síremlék maradt fenn, egyes hajdani településeket félkör alakban veszik kö­rül ezek: Egy síremlék lát­ható első képünkön. A második kép egy haj­dani „obszervatóriumot” mu­tat. A homokkő tömbben lépcsősen ülőhelyek vannak vésve, itt ülve figyelték a Nap járását. A két középső ülőhely volt a központ, in­nen keletre lehetett látni. A papok jegyezték fel a napfelkeltét, és helyezték el itt az áldozati ajándékokat. A spanyol hódítás 1532- ben szétzúzta az inka biro­dalmat, megsemmisítette kul­túráját, ezzel megkezdődött az írott történelem időszaka. (KS) A Haringvliet-gát építésének egyik szakasza ^ Harcban a tengerrel <KS) Hollandia 33 539 km2-nyi területének egynegyede fekszik a tenger szintje alatt, és további negyede egy szintben a tengerrel. A parti terület állandóan süllyed, egy évszázad alatt 20 centiméterrel. A tenger és a folyók hordaléka ál­tal feltöltött, rendkívül termékeny mélyföldön a Rajna, a Maas és a Schelde torkolati ágai széles tölcsérekké alakul­tak. A dagályhullámok hatalmas mennyiségű sós vizet zú­dítanak a tölcsérekbe, s széles árterületek kerülnek víz alá. A hollandok évszázadok óta gátakkal védik földjei­ket, ám minden erőfeszíté­sük ellenére gyakran törtbe területeikre a tenger s kü­lönösen a vihardagályok okoztak nagy katasztrófá­kat, mint az 1953. február elsejei is, amely 90 helysé­get öntött el. Ekkor hatvan­ezren váltak hajléktalanná, s 1795-en haltak meg. De ré­gibb szomorú emlékek is vannak. 1277 decemberének egy viharos éjszakáján a ha­talmas szökőár 30 falut pusztított el. A Szent Erzsé- bet-árnak nevezett kataszt­rófa 1421-ben százezer em­beréletet követelt az akkor még nem sűrűn lakott part­vidéken. A holland parlament még 1953-ban elfogadta az úgy­nevezett deltatervet, amely a szigetekre tagolt Zeelan- don és a három folyó bo­nyolult torkolati hálózatán gátak és zsilipek építésével fékezi a tenger támadásait, szabályozza a folyók vízál­lását, megrövidíti a tenger­partot, s a gátakon épített modern utakkal kapcsolja egybe a szigetvilágot az or­szág belsejével. A terv egyik igen fontos szakasza az északról szá­mított második torkolatnak, a Haringvliet-öbölnek a gát­ja. Amíg ez a gát el nem ké­szült, minden dagály 260 millió köbméter vizet jut­tatott az öbölbe. A Haringvliet-gátat tar­tó 22 ezer betonoszlopot a széles tölcsértorkolat köze­pén gátakkal övezett mun­kagödörben, mintegy 10 méterrel a tengerszint alatt építették fel. A betonoszlo­pok képezik az alapját a gát zsiliprendszerének. Ezzel sza­bályozzák a Rajna és a Maas torkolatának a vízállását. A Haringvliet-gát zsilipjei együttműködnek a Rajnán és a Maason létesített többta­gú gát- és zsiliprendszerrel. A 4,5 kilométer hosszú gát koronáján,, 18 méterrel a tengerszint fölött, 22 méter széles, négysávos autósztráda fut. — Ez borzasztó! Ikreim varrnak? — Nem, uram — mondja megnyugtatóan a nővér. — Ez csak egy gyerek. Legkö­zelebb jöjjön józanul. ★ — A férjem ma reggel el­ment horgászni, de biztos vagyok benne, hogy nem fog semmit. — Miből gondolja? — Mert a halbolt ma lel­tározás miatt zárva van. ★ — Pincér, van kaviárjuk? Már olyan sokat hallottam róla, de még nem ettem és nem is láttam ... — Ebben az esetben van kaviárunk. ★ — Képzeld, Fritz, a szüle­imnek abba a gyönyörű té­likertjébe, ahol eljegyeztük egymást, belecsapott a vil­lám! — Későn. ★ Müller úrnak az utcán a fejére esik egy virágcserép. — Ne higgye, hogy a nö­vények nem éreznek fájdal­mat! — inti egy arra járó kertbarát. ★ — Asszonyom, nem tart növényeket a házban? — A férjem vegetáriánus! ★ — Főúr! Ez magának bé­csi szelet? Nevetnem kell! — Ennek szívből örülök. A legtöbb vendég ugyanis káromkodik! H er, ­umor ét elején „Jaj a metró" — nyögi a szorongatott Kairó Egyre több fellah árasztja -el Kairót, pedig a város semmit sem tud nyújtani nekik. Az egyiptomi metro­polis összeomlik, az embe­rek mégis azt mondják, „ma­les” — nem tesz semmit. Egyelőre azonban egyre nö­vekszik a zűrzavar. A Szabadság tér és a Ramszesz utca egészen a Fő pályaudvarig építési terü­let. Az autók, buszok és te­herautók még a szokásosnál is lassabban vergődnek ke­resztül a főváros sok közle­kedési dugóján. Porfelhő és kipufogó gázok borítják az utcákat. Kairó földalattit épít, és mindenki szidja. Az építtetők a franciák, 17 oéggel. Franciaország Kairó­nak adott ajándékát valósít­ják meg, és ugyanakkor min' dennap az idegösszeomlás­hoz visznek közel. Az épí­tésvezetőket már háromszor cserélték. A munkák kb. 12 hónappal döcögnek a terv mögött. A földalatti csak, 4,5 km hosszú lesz, 150 millió dol­lárba kerül, és tíz év múlva össze fogja kötni a délen Heluanba, északon Heliopo- liszba menő elővárosi vas­utat. A nyomvonal csak olyan utcákon mehet, ame­lyeket ki lehet ásni. Külön­ben valószínűleg az öreg há­zak százai omlanának össze. Értékes régiségek helyett a franciák markológépeikkel foflyton villany-, telefon­vagy vízvetékbe és csator­nákba ütköznek olyan helye­ken, ahol az egyiptomiak térképei szerint ilyeneknek egyáltalán nem volna sza­bad lennie. A térképek a második világháború idejé­ből származnak, amikor Kairónak 2 millió lakosa volt, most viszont 12—14 millió van. Sok új vezeté­ket fektettek le, de vagy nem jegyezték föl, vagy pon­tatlanul, ill. hibásan. Ha a belváros lakásaiban vagy irodáiban kialszik a villany, elnémul a telefon, mindenki felnyög: jaj, a metró. Ha a szennyvíz az utcán bűzlik, megint: az az átkozott metró. Az egész városban túl sok az ember és az autó. Az ösz- szes minisztérium és állami vállalat túl sok embert fog­lalkoztat, van olyan iskolai osztály is, ahol 100 tanuló van, de a születésekkel és bevándorlással a lakosság lélekszáma évente még min­dig kb. 300 000-rel nő Kairó­ban. A Hatóan i Acélműben például 25 000-ren dolgoznak, pedig csak 7000-re volna szükség. A bürokrácia és az állami vállalatok ezért ha­vonta csak kb. 180 márkának -megfelelő összeget fizetnek és így mindenki mellékke­reset után néz. Tanárok korrepetálnak, banktisztvi­selők taxiznak. Már régen egyiptomiak százezrei szállták meg a XIII—XIV. században ke­letkezett Holtak városa sír­emlékeit és mauzóleumait. A kiszáradt holttesteket ki­dobták a szemétre és egy- egy ilyen síremlék fülkéit egyenként 10—30 márkáért kiadták. S eközben a metróépítés mentén, hidak alatt, bárká­kon újabb nyomornegyedek jönnek • létre bádogból, kar­tonból és sátorlapból. Sza­porodnak a csavargók, több­nyire gyerekek, akik lop­nak, koldulnak vagy nappal dolgoznak, éjjel pedig az irodaházak padlóján alsza­nak. A portás 10 piaszterért vagy szexért cserébe engedi meg. ;,Males" — mondja apati- kusan 46 millió arab, bízva Allahban. És mit csinál a kor­mány? Kampányt indított a televízióban a males-gondol- kodásmód ellen. Péter hazaviszi a barátnő­jét. Levetkőznek, pornófüze­teket bújnak, kipróbálnak valami újat. — Képzeld Susi — lelken­dezik ezután a fiú — egy év múlva nagykorúak leszünk, elmehetünk esténként egy kocsmába és rendelhetünk egy üveg sört. Felfújható gázvezeték Varratok nélküli, egy km hosszú acél gázvezetéket le­het készíteni a kijevi Paton Intézet mérnökeinek tech­nológiája alapján. Két acélszalagot egymás­ra helyeznek, majd átvezetik egy automata hegesztőgépen, amely egyesíti a szalag két oldalát. Az ily módon he­gesztett szalagot azután rá­tekercselik egy hengerre, amelyet könnyűszerrel a fektetés színhelyére lehet szállítani. Itt a szalagot letekercse­lik, és 12 atmoszféra nyomá­sú sűrített levegőt fúvatnak bele. Így felfújva a szalag csőalakot vesz fel. Az új típusú csőkészítés előnye az anyagtakarékosság (az acél­csövek vastagsága mindösz- sze 2 mm, átmérője elérhe­ti a 300 mm-t, a nyersanyag- megtakarítás jelentős), to­vábbá a csőfektetési munkák meggyorsulása. (Europeo) Tüzelőanyag-akció — amíg a készlet tart! A lakosság tüzelőanyag-beszerzésének elősegítésére. TÜZELŐANYAG-FAJTÁTÓL FÜGGŐEN Az Észak-magyarországi TUZÉP V., Heves, Nógrád és BAZ megyei telepein JELENTŐS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHATÓK 5,— Ft/mázsa, 10,— Ft/mázsa, 15fF,/máI5a különböző szénfajták és brikettek. ENGEDMÉNNYEL!

Next

/
Thumbnails
Contents