Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-04 / 103. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 4., vasárnap ’TJP] 5. Az inka birodalom Kolumbusz felfedezéseit megelőzően — a XVI. század előtt — Peru földjén született meg Dél-Amerika egyik leggazdagabb kultúrája. Peru neve és ősi művészete a köztudatban a legutolsó korszaknak, a spanyol hódítók által 1532-ben leigázott és megsemmisített inkáknak a nevéhez fűződik, bár évezredekre visszatekintő előzményei voltak. A terület első lakosai Ázsiából odakerült vadászok lehettek, akik a Bering-szoroson át jutottak oda kalandozásaik során. Feltehetőleg i. e. 8000 körül jelentek meg első ízben ezen a területen, i. e. 3000 körül a vadászok már állandó lakói voltak e tájnak: ők a több évezredes fejlődés első láncszemei, őket az a kezdetleges földművelést is űző lakosság követte amely az i. e. 2500— 1200 között élt a tengerparton. Itt alakult ki az első jelentős műveltség, a cha- vini kultúra is i. e. 1200— 400 között. Az ősközösség szintjén élő lakosság már ismerte a fazekasságot és termesztette a kukoricát. Időszámításunk első évezrede során az úgynevezett klasszikus korban (400—1000 közötti) egyidejűleg több jellegzetes műveltség alakult ki. A prekolumbián műveltségek közül az utolsó korszak az inka kultúráé. Az inka birodalom ebben a korban érte el teljes kiteljesedését, messze a jelenlegi Peru határain túl: északon egészen az egyenlítőig húzódott, délen pedig még a mai Chile területének nagy része is hozzá tartozott. A gazdasági élet alapja a viszonylag belterjes földművelés, valamint a láma és az alpaka tenyésztése volt. A hierarchikus rendszerű, lépcsőzetes fölépítésű inka társadalomban az arisztokraták álltak a csúcson: ők alkották a kiváltságosok osztályát. Közülük kerültek ki az állam politikai, katonai és vallási vezetői. Uralkodásuk idején fontos városi központok jöttek létre, kitűnő úthálózatot és jelentős öntözőrendszert építettek ki. A fennsíkon kőből építkeztek. Legjelentősebb építményeik hatalmas tömbjei, vastag falak tartotta teraszai védelmül szolgáltak. Az egyik erőd építésénél a kőtömbök vastagsága elérte a hat métert. A házak falát tufakőből rakták, és agyaggal tapasztották össze. Kör alakú alapra helyezett szobraik is kőből készültek; nagyon jellemzők a valószínűleg szertartási célokat szolgáló, hátukon üreges lámaszobrocskák. Számos, ugyancsak tufakőből agyaggal összeragasztott síremlék maradt fenn, egyes hajdani településeket félkör alakban veszik körül ezek: Egy síremlék látható első képünkön. A második kép egy hajdani „obszervatóriumot” mutat. A homokkő tömbben lépcsősen ülőhelyek vannak vésve, itt ülve figyelték a Nap járását. A két középső ülőhely volt a központ, innen keletre lehetett látni. A papok jegyezték fel a napfelkeltét, és helyezték el itt az áldozati ajándékokat. A spanyol hódítás 1532- ben szétzúzta az inka birodalmat, megsemmisítette kultúráját, ezzel megkezdődött az írott történelem időszaka. (KS) A Haringvliet-gát építésének egyik szakasza ^ Harcban a tengerrel <KS) Hollandia 33 539 km2-nyi területének egynegyede fekszik a tenger szintje alatt, és további negyede egy szintben a tengerrel. A parti terület állandóan süllyed, egy évszázad alatt 20 centiméterrel. A tenger és a folyók hordaléka által feltöltött, rendkívül termékeny mélyföldön a Rajna, a Maas és a Schelde torkolati ágai széles tölcsérekké alakultak. A dagályhullámok hatalmas mennyiségű sós vizet zúdítanak a tölcsérekbe, s széles árterületek kerülnek víz alá. A hollandok évszázadok óta gátakkal védik földjeiket, ám minden erőfeszítésük ellenére gyakran törtbe területeikre a tenger s különösen a vihardagályok okoztak nagy katasztrófákat, mint az 1953. február elsejei is, amely 90 helységet öntött el. Ekkor hatvanezren váltak hajléktalanná, s 1795-en haltak meg. De régibb szomorú emlékek is vannak. 1277 decemberének egy viharos éjszakáján a hatalmas szökőár 30 falut pusztított el. A Szent Erzsé- bet-árnak nevezett katasztrófa 1421-ben százezer emberéletet követelt az akkor még nem sűrűn lakott partvidéken. A holland parlament még 1953-ban elfogadta az úgynevezett deltatervet, amely a szigetekre tagolt Zeelan- don és a három folyó bonyolult torkolati hálózatán gátak és zsilipek építésével fékezi a tenger támadásait, szabályozza a folyók vízállását, megrövidíti a tengerpartot, s a gátakon épített modern utakkal kapcsolja egybe a szigetvilágot az ország belsejével. A terv egyik igen fontos szakasza az északról számított második torkolatnak, a Haringvliet-öbölnek a gátja. Amíg ez a gát el nem készült, minden dagály 260 millió köbméter vizet juttatott az öbölbe. A Haringvliet-gátat tartó 22 ezer betonoszlopot a széles tölcsértorkolat közepén gátakkal övezett munkagödörben, mintegy 10 méterrel a tengerszint alatt építették fel. A betonoszlopok képezik az alapját a gát zsiliprendszerének. Ezzel szabályozzák a Rajna és a Maas torkolatának a vízállását. A Haringvliet-gát zsilipjei együttműködnek a Rajnán és a Maason létesített többtagú gát- és zsiliprendszerrel. A 4,5 kilométer hosszú gát koronáján,, 18 méterrel a tengerszint fölött, 22 méter széles, négysávos autósztráda fut. — Ez borzasztó! Ikreim varrnak? — Nem, uram — mondja megnyugtatóan a nővér. — Ez csak egy gyerek. Legközelebb jöjjön józanul. ★ — A férjem ma reggel elment horgászni, de biztos vagyok benne, hogy nem fog semmit. — Miből gondolja? — Mert a halbolt ma leltározás miatt zárva van. ★ — Pincér, van kaviárjuk? Már olyan sokat hallottam róla, de még nem ettem és nem is láttam ... — Ebben az esetben van kaviárunk. ★ — Képzeld, Fritz, a szüleimnek abba a gyönyörű télikertjébe, ahol eljegyeztük egymást, belecsapott a villám! — Későn. ★ Müller úrnak az utcán a fejére esik egy virágcserép. — Ne higgye, hogy a növények nem éreznek fájdalmat! — inti egy arra járó kertbarát. ★ — Asszonyom, nem tart növényeket a házban? — A férjem vegetáriánus! ★ — Főúr! Ez magának bécsi szelet? Nevetnem kell! — Ennek szívből örülök. A legtöbb vendég ugyanis káromkodik! H er, umor ét elején „Jaj a metró" — nyögi a szorongatott Kairó Egyre több fellah árasztja -el Kairót, pedig a város semmit sem tud nyújtani nekik. Az egyiptomi metropolis összeomlik, az emberek mégis azt mondják, „males” — nem tesz semmit. Egyelőre azonban egyre növekszik a zűrzavar. A Szabadság tér és a Ramszesz utca egészen a Fő pályaudvarig építési terület. Az autók, buszok és teherautók még a szokásosnál is lassabban vergődnek keresztül a főváros sok közlekedési dugóján. Porfelhő és kipufogó gázok borítják az utcákat. Kairó földalattit épít, és mindenki szidja. Az építtetők a franciák, 17 oéggel. Franciaország Kairónak adott ajándékát valósítják meg, és ugyanakkor min' dennap az idegösszeomláshoz visznek közel. Az építésvezetőket már háromszor cserélték. A munkák kb. 12 hónappal döcögnek a terv mögött. A földalatti csak, 4,5 km hosszú lesz, 150 millió dollárba kerül, és tíz év múlva össze fogja kötni a délen Heluanba, északon Heliopo- liszba menő elővárosi vasutat. A nyomvonal csak olyan utcákon mehet, amelyeket ki lehet ásni. Különben valószínűleg az öreg házak százai omlanának össze. Értékes régiségek helyett a franciák markológépeikkel foflyton villany-, telefonvagy vízvetékbe és csatornákba ütköznek olyan helyeken, ahol az egyiptomiak térképei szerint ilyeneknek egyáltalán nem volna szabad lennie. A térképek a második világháború idejéből származnak, amikor Kairónak 2 millió lakosa volt, most viszont 12—14 millió van. Sok új vezetéket fektettek le, de vagy nem jegyezték föl, vagy pontatlanul, ill. hibásan. Ha a belváros lakásaiban vagy irodáiban kialszik a villany, elnémul a telefon, mindenki felnyög: jaj, a metró. Ha a szennyvíz az utcán bűzlik, megint: az az átkozott metró. Az egész városban túl sok az ember és az autó. Az ösz- szes minisztérium és állami vállalat túl sok embert foglalkoztat, van olyan iskolai osztály is, ahol 100 tanuló van, de a születésekkel és bevándorlással a lakosság lélekszáma évente még mindig kb. 300 000-rel nő Kairóban. A Hatóan i Acélműben például 25 000-ren dolgoznak, pedig csak 7000-re volna szükség. A bürokrácia és az állami vállalatok ezért havonta csak kb. 180 márkának -megfelelő összeget fizetnek és így mindenki mellékkereset után néz. Tanárok korrepetálnak, banktisztviselők taxiznak. Már régen egyiptomiak százezrei szállták meg a XIII—XIV. században keletkezett Holtak városa síremlékeit és mauzóleumait. A kiszáradt holttesteket kidobták a szemétre és egy- egy ilyen síremlék fülkéit egyenként 10—30 márkáért kiadták. S eközben a metróépítés mentén, hidak alatt, bárkákon újabb nyomornegyedek jönnek • létre bádogból, kartonból és sátorlapból. Szaporodnak a csavargók, többnyire gyerekek, akik lopnak, koldulnak vagy nappal dolgoznak, éjjel pedig az irodaházak padlóján alszanak. A portás 10 piaszterért vagy szexért cserébe engedi meg. ;,Males" — mondja apati- kusan 46 millió arab, bízva Allahban. És mit csinál a kormány? Kampányt indított a televízióban a males-gondol- kodásmód ellen. Péter hazaviszi a barátnőjét. Levetkőznek, pornófüzeteket bújnak, kipróbálnak valami újat. — Képzeld Susi — lelkendezik ezután a fiú — egy év múlva nagykorúak leszünk, elmehetünk esténként egy kocsmába és rendelhetünk egy üveg sört. Felfújható gázvezeték Varratok nélküli, egy km hosszú acél gázvezetéket lehet készíteni a kijevi Paton Intézet mérnökeinek technológiája alapján. Két acélszalagot egymásra helyeznek, majd átvezetik egy automata hegesztőgépen, amely egyesíti a szalag két oldalát. Az ily módon hegesztett szalagot azután rátekercselik egy hengerre, amelyet könnyűszerrel a fektetés színhelyére lehet szállítani. Itt a szalagot letekercselik, és 12 atmoszféra nyomású sűrített levegőt fúvatnak bele. Így felfújva a szalag csőalakot vesz fel. Az új típusú csőkészítés előnye az anyagtakarékosság (az acélcsövek vastagsága mindösz- sze 2 mm, átmérője elérheti a 300 mm-t, a nyersanyag- megtakarítás jelentős), továbbá a csőfektetési munkák meggyorsulása. (Europeo) Tüzelőanyag-akció — amíg a készlet tart! A lakosság tüzelőanyag-beszerzésének elősegítésére. TÜZELŐANYAG-FAJTÁTÓL FÜGGŐEN Az Észak-magyarországi TUZÉP V., Heves, Nógrád és BAZ megyei telepein JELENTŐS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHATÓK 5,— Ft/mázsa, 10,— Ft/mázsa, 15fF,/máI5a különböző szénfajták és brikettek. ENGEDMÉNNYEL!
