Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-23 / 120. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. május 23., péntek Bánk bán a Föld túlsó oldalán Beszélgetés a vietnami kulturális miniszterrel Hazánkban az idén először rendezzük meg a vietnami kultúra napjai eseménysorozatot. Ez koncentráltan tudósit e távoli nép művészetéről s a benne tükröződő mindennapjairól, melyekre az utóbbi években többnyire a békés építőmunka, s nem a fegyverek ropogása jellemző. A feladatok óriásiak, ám elszántságát, kitartását és hazaszeretetét a vietnami ember már többször bebizonyította. A munka után pedig igényli a szórakozást, művelődést is, így a háborús időszak után az évezredes gyökerű kultúra ismét felvirágzott. Ennek egyik legbiztosabb jele, hogy különleges feladatokra is vállalkoznak a művészek. Például nemzeti drámánk, a Bánk bán bemutatójára, amely egyúttal az első magyar drámai premier volt Vietnamban. Nguyen Van Hien vietnami kulturális minisztertől, a hazánkban tartózkodó kulturális delegáció vezetőjétől e bemutatóról érdeklődtünk. — A magyar nagyközönség a Stúdió '86 egyik adásából értesült a Bánk bán bemutatójáról, s azt hiszem, mindenki, akit foglalkoztat a magyar alkotások külföldi fogadtatása, kíváncsi a hírekre: tetszett-e a vietnami közönségnek ez a kelet-európai alkotás'.’ — Az egyik előadáson én is ott voltam, így személyes tapasztalat birtokában mondhatom: nagy sikere van a Bánk bánnak hazámban Alig lehet jegyet kapni a darabra . — Milyen összetevői vannak e sikernek? — A távoli világból érkező alkotásnak szól egyrészt az érdeklődés, másrészt a darabot bemutató hanoi Tuong Színház játékának. Az előadásra jóval többet költöttünk, mint egy átlagos bemutatóra, s a darab kiállításában ez tükröződik is. A művészek ugyancsak nagy lelkesedéssel és műgonddal készültek erre a premierre. De engedje meg, hogy most én kérdezzek, mert nagyon kíváncsi vagyok arra: hogyan ítélik meg a magyar emberek ezt a bemutatót? Milyen ennek itt, a Bánk bán szülőföldjén a visszhangja ? — Mi elsősorban Érdi Sándor tv-riportjából értesültünk a vietnami vállalkozásról, s a néhány perces bejátszás, véleményem szerint, alaposan felcsigázta a szin- házkedvelők érdeklődését, örülünk annak, hogy nemzeti drámánk ilyen messzire eljutott, s a látottak alapján igazi csemegét sejtünk az előadásban. Láttuk a riportból, hogy a darabot nem az itthon megszokott formájában játszották, hanem átültették egy másik, a miénktől gyökeresen eltérő játékstílusra és jelképrendszerre. Ezért bizonyára sokakat foglalkoztat az is: megmaradt-e vajon a mű autentikussága? Mennyit értenek és ismernek meg így történelmünk egy nehéz időszakából a vietnami nézők? — A Bánk bánt a hazám, ban nagyon kedvelt tuong stílusban adják elő, mely a vietnami színjátszás legősibb irányzata. Azért volt szükség erre az adaptációra, hogy az ezen nevelkedett közönséghez a művet közelebb vigyük. Ugyanakkor számos jelzést kap a publikum arról, hogy ez a darab honnan érkezett: a díszletek például a középkori Európái idézik, de a jelmezekben is találunk ilyen elemeket. A kísérőzenét két együttes, egy vietnami és egy európai szolgáltatja, mintegy feleselve egymással. Nem feledkezhetünk meg. arról sem, hogy a darab egyik központi kérdése, az idegen elnyomók elleni harc, közel áll a vietnami nép tapasztalataihoz. — Ügy gondolom, hogy a két kultúra találkozásából egészen különleges előadás született. Elképzelhető-e, hogy a későbbiekben a magyar színházrajongók is láthatják az „önök" Bánk bánját? Biztos vagyok benne, hogy nagy közönségsikert aratna ez az egyéni ízű bemutató. Nem gondoltak arra, hogy most, a vietnami kultúra napjaira ezt a produkciót hozzák el? — Az Egerben is bemutatandó, cheo stílusban játszott müvet nemzetközi delegáció választotta ki Vietnamban, hiszen önökhöz Bulgáriából érkeztünk és Csehszlovákiában is hasonló rendezvény- sorozat vár ránk, így más igényekre is tekintettel kellett lennünk. Másrészt most azt szeretnénk megismertetni az európai emberekkel. milyen az eredeti vietnami színjátszás, ezért is esett a választás a legnépszerűbb irányzat, a népi eredetű cheo egy darabjára. — Mi természetesen nem zárkózunk el attól, hogy a Bánk bánról tévéfelvétel készüljön, sőt az élő bemutatónak sincs akadálya, azonban a nagy földrajzi távolság miatt, alapos szervezésre van szükség. — Számíthatunk-e újabb magyar művek vietnami bemutatójára? — Olyan kulturális élet megteremtésén fáradozunk, amely nem zárkózik el a más kultúrkörökből érkező határoktól sem, hiszen egymás jobb megismerésével mindegyik fél gazdagodhat. Igv valószínűleg találkozhatnak még a vietnami emberek a magyar művészet értékes alkotásaival is. — Köszönjük a beszélgetést, és elképzeléseik megvalósításához sok sikert kívánunk! * Ma. este 7 órakor, az egri Gárdonyi Géza Színházban vendégszerepei a Thai Binh-i Cheo Színház. A Thi Kinh, az irgalmas buddha asszony című darabot mutatják be, amely tulajdonképpen egy tragikus szerelmi történet. Az évezredes gyökerű, a nép körében született játékstílus a gyarmati évek és a felsza. badító háborúk pusztításait átvészelve, ma újra virágba szökkent. így alighanem az idei évad egyik csemegéjét láthatjuk majd, mely egy távoli földrészen élő, mégis hozzánk mind közelebb álló nép sajátos világáról hoz híradást. Művészi tradíció, szüntelen megújulás Bemutatjuk a pécsi Nemes Endre Múzeumot ,\ múzeum épülete A nevezetes pécsi múzc umutcában. a Káptalan ut ca 5. szám alatt láthatók Nemes Endre Svédországba te lepült és tavaly elhunyt magyar származású művész képei. A múzeumot 1984-ben avatták fel. Nemes Endre sorsa hason latos sok közép-európai érte! miségi sorsához, akit a tör ténelem országról országra űzött, s csak hosszú ideig tartó zaklatottság után ta lálta meg helyét Európa va lamelyik országában. hog' újabb évtizedek teljenek cl. míg ismét kapcsolatot ta Iái Magyarországgal, ahova a nyelv, a kultúra, a ha gyomány s az érzelmek fűzték. Felvidéki tisztviselő család volt a Nágel család: Endre 1909-ben született Pécsváradon. de hamarosan visszaköltöztek Iglóra. Érettségi után Budapesten, Bécsben tanul 1928-tól kezdve Nemes Endre néven a Kassai Munkás című újságba ír, verseskötete jelenik meg. (Testvére, Nágel Lajos a Gondolat című folyóirat szerkesztője volt, ma könyvkiadó. Svájcban él.) Később Prágába megy; a város akkor európai kulturális központ, sok emigráns él itt. Nemes Endre karikatúrákat rajzol műkritikát ír. Ekkor ismeri meg a korabeli avantgárd irányzatokat, a szürrealizmust. Magyarországról Horthy elől menekült. Csehszlovákiából 1938-ban Hitler elől. mégpedig Finnországba — •magyarok csak ide mehettek vízum nélkül. A helsinki festészeti iskola tanára lett. de 1940-ben száműzték az országból. előbb Svédországba ment, aztán baráti segítség révén Norvégia fogadta be. Beállt a hadseregbe s amikor a németek leverték az ellenállást. Svédországba szökött, ahol internálták. Végül letelepedhetett, ismét festeni kezdett, újságol szerkesztett, tanított. Kiállításai voltak a világnak szinte minden táján: Prágában. Tokióban. az USA-ban. S végül Budapesten: 1970-ben a Műcsarnokban a Huszadik századi magyar származású művészek külföldön című tárlaton vett résat. Három év múlva ön- állló kiállítása nyílt Budapesten, 1982-ben gyűjteményes kiállítása Budapesten és Pécsett. Egyetemi dísz- doktor, a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje kitüntetés tulajdonosa. Megpróbáltatásokban, fordulatokban bővelkedő gazdag életmű. Szinte minden anyagot. műfajt kipróbált. Karikatúrákat rajzolt, díszlet- és jelmezterveket készített a svéd Királyi Operába. Kikísérletezte a nagy hőingadozásokat elviselő zománcművek technológiáját. Márványintarziákat tervezett, köztéri szobrai állnak különböző svéd városokban. A götebor- gi kórház számára textil- triptiohont tervezett. Igazi műfaja mégis a grafika és a festészet, mégpedig a szürrealizmusnak egy sajátos északi változata, amely jószerivel ismeretlen Magyarországon. mert a magyar művészet a két világháború közti évtizedekben és a fel- szabadulás után is más irányba fejlődött. Mindenesetre az a több mint 250 festmény, akvarell. gouache, rajz. kollázs és sokszorosított grafika amelyet a pécsi múzeumnak ajándékozott a művész, nemcsak Nemes Endre ötvenéves művészi •tevékenységét reprezentálja. hanem bepillantást enged a nyugati szürrealista festészet egyik áramlatába is. Nemes Endrét így jellemezte Németh Lajos művészet- történész pécsi kiállítása megnyitásakor: ,,A kortárs svéd festészet egyik legjelentősebb alakja iskolateremtő erővel és tekintéllyel van jelen északi hazája képzőművészetében. Nemes Endre ugyanakkor olyan művész aki éljen bárhol is. a magyar kultúra elkötelezettje marad. Európai szellem, aki nem vált kozmopolitává. Művészete sokgvö- kérzetű, mégis egységes, mivel képein együtt él a művészi tradíció és a szüntelen megújulás." A pécsi múzeum megnyitásának előzményeihez tartozik. hogy Nemes Endre 1935-től 1970-ig nem járt Magyarországon: csak amikor Ortutay Gyula biztatására hazajött, hogy részt vegyen az említett Műcsarnok-beli kiállításon. S amikor a nyolcvanas évek elején elérkezett hozzá a Baranya Megyei Tanács vezetőjének ajánlata egy pécsi .múzeum lehetőségéről, kész volt műveinek adományozására, hiszen hívta a szülőfalu Pécsvárad is. ahol idős emberek még emlékeznek a Nágel csatádra. A Káptalan utca 5. számú házat a Nemes Endre-gyüj- temény számára állították helyre. Az épület múltját nem ismerik pontosan a szakemberek, valószínűleg a középkorban épült, jelenlegi alakját a XVIII. században nyerte el. Egyemeletes, sátortetős, az ablakokat kö- keret- szegélyezi. Kanonokház volt hosszú ideig. A múzeum hétfő kivételével naponta 10-töl 18 óráig tekinthető meg abban az utcában. ahol Victor Vasarely. Martyn Ferenc. Uitz Béla. Amerigo Tot művei és a Zsolnay-gyár tárgyai láthatók. Gárdonyi Tamás TAMÁSI OROSZ JÁNOS Haza akarok menni Egy óra körül tört rá az álmosság. De nem fekhetett le; még el kellett olvasnia a könyvet. Nem volt rossz könyv; jó sem; egy más világban íródott egy más világ számára. Gondolta: letusol. Előtte még beosont a gyerekekhez: a takarója persze mindkettőnek a földön volt. Nézte őket egv kis ideig; megint megfogadta. hogy holnaptól nem lesz türelmetlen, nem lesz.. . Szóval megfogadta azt, amit az ember mindig megfogad egy alvó kisgyereket nézve. Majd betakargatta őket. Haza akarok menni. A mondat megütötte. Gyomrát összerántotta a fájdalom; de ugyanakkor egész testében is érzékelte az idegek gyors reakcióját. Mintha valamennyi idegszála érzékeny vevőkészülékként egyszerre fordult volna a hang felé; nem is a kiejtett szavak jelentésére figyelve először, csak azok rezgésére. A panasz, a fájdalom hullámhosszán érkeztek a jelek. Haza akarok menni. Anna sóhajtott fel kétségkívül álmában. Talán a takaró érintésére; talán csak véletlenül pont ebben a pillanatban Talán álmában szólt valakihez; talán álmából kiáltott ki valakikhez: menekülve lidéreek, boszorkányok elől. Vagy talán nem is a képzelet szörnyei fenyegetik? Hiszen mindössze három és fél esztendős; s aligi három hete jár óvodába. Haza akarok menni. A mondat hullámverése nem csitult benne. Ott zúgott, ott dörömbölt a fülében; csattanva, robajlásszerűen érkezett szívébe, agyába. S az érzelmek hatalmas lavináját indította el. Az óvoda. Ügy tűnt pedig, hogy Anna boldogan vetette bele magát új életformájába. Imádta a gyerekeket, imád ta a társaságot; már a játszótéren is folyton a gyerekközösséget kereste. Ogv tűnt. megváltás neki az óvoda: Egyetlen pillanatig sem tétovázott soha: még a legelső reggelen sem kellett nyugtatni, vigasztalni. Alig várta, hogy mehessen. Vissza sem pillantotta folyosóról, s azóta sem mondta, egyetlen egyszer sem» hogy nem akar óvodába menni. Haza akarok menni. Talán csak most szól. álmában; mert koravénen, annyi tiltás megtapasztalása után már tudja: élni kötelesség!? Hogy mindent meg kell szokni; az életet is. Hogy hiába is mondaná ébren ugyanezt; csak türelmes, vagy türelmetlen meggyőzést, rábeszélést kapna; esetleg néhány jutalom ígéretének illúzióját. Jutalmat a szófogadásért, jutalmat a lemondásért, jutalmat a beletörődésért. Haza akarok menni. De honnan szól valójában ez az üzenet? Nem kibúvó- e rögtön az óvodára gondolni? Hazája lett-e három és fél év alatt e néhány tucat négyzetméter annak, akit úgv vártak ide!? Tilalomfák. korlátok, a szabad tér szűkítése; s a feltételek kölcsönhatásának kialakulása. Mindmegannyi átértékelődése a fogalmaknak. Sok-sok leépülésből épül fel a jellem. És te...!? Koppant. ütött a gondolat. Persze. Hiszen lehet: már régen önmagára gondol. A gyermek létére saját létét tükrözteti; s a különbség csupán az érzelmi. tartományok leszűküléséből adódik. Már alig van lehetőség a végletekre; egy kiborulásnak itt már rituáléja van: idegösszeroppanás. gyógyszerek. rácsos ágy. Esetleg csak alkohol, csontmerevségig. Haza akarok menni. Gondolatban végigszaladt tekintete a néhány tucat négyzetméteren. Hazája lett-e e lakás, e pár esztendő alatt? Nem a falakat. s nem a bútorokat faggatta Nem a falakon feszülő ta patát, ami után oly hosszú ideig talpaltak együtt: s amelyen még a felragaszlas friss mámorának napjaiban megjelentek a gyermeki kéz hieroglifái; a -zsírkréta és a filctoll erővonalai. És nem a bútorokat faggatta: nem a bőrgarnitúrát s nem a csillárokat. amelyek oh hosszú hónapokig szinti egyetlen beszédtémát szolgáltattak: felhívtad-e őket: nem kellene-e többet adni: mikor érkeznek már meg Haza akarok menni. Futottak, nyargaltak gon dolatai. vissza-visszaveröd ve a falakról, a bútorokról. Nem őket faggatta; a választ máshol kereste, más honnan várta. De gondolatainak rezgése minduntalan tárgyakba ütközött; s a tárgyak lassan elnyelték, beszippantották azokat. Még érzékelte valahol, az árnyé kon túl. azt a kapcsolatot, amely megadhatta volna a választ; amely talán meg is adta. de jeleit elnyelték ugyanazok a tárgyak. S le. hét: már az is csupán kérdéseket sugárzott. Haza akarok menni. Az órára pillantott. Négv perce áll a sötét szobában S e négv percbe egy teljes élet látomása belefért. No Iám — mosolyódott él —. ilyesmit nem csak a halál közelgése válthat ki. Vagy...!? — rázkódott meg újra. egész testében, elko- morodva. Hol és mikor kéz dődik a halál!? Haza akarok menni Koncs János Képek a Nemes Endre Múzeumból (Läufer László felvétele — KS)
