Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 103. szám ÁRA: 1986. május 4., vasárnap 1,80 FORINT SZÍNES FELVONULÁSOK, NAGYGYŰLÉSEK, GAZDAG PROGRAMKÍNÁLAT Ünnepélyes májusköszöntő A gondolat kiváltó motívumának 100. évfordulóját, hazánkban pedig a 42. szabad május elsejét ünnepeltük csütörtökön. Budapesten, a Dózsa György úton mintegy negyedmillió fővárosi vonult fel. A központi díszemelvényen ott volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, valamint a Politikai Bizottság tagjai. Kádár János ez alkalom­mal is nyilatkozatot adott a sajtónak: „Ez a felvonulás, amelyet most az idő is se­gített, hangulatában kitűnő, és kifejezi népünk egységét alapvető bel- és külpoliti­kai törekvéseink, szocializmust építő programunk támogatásában” — mondotta többek között. A munkásság nemzetközi ünnepéről világ- és országszerte tömeg­demonstrációkon emlékeztek meg. Az események sorában szerepelt például Győrött, a Rába Stadionban megrendezett nagygyűlés, amelyen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke tartott ünnepi köszöntőt. Dél­ben az Országház előtt, a Kossuth téren a felvont Állami Zászlónál volt zenés őr­ségváltás. Heves megyében számos településen került sor ünnepi eseményre. A kiemelt rendezvények színhelye volt ezúttal: Verpelét, Bélapátfalva, Heves, Hatvan, Füzes­abony és Kompolt. Következő összeállításunkban ezekről az eseményekről tudósítunk. meket, hogy azok a tényle­ges teljesítményeket tükröz­zék! A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be, majd Sas Kálmán értékelte a cementgyár ta­valyi szereplését a munka­versenyben. Negyvennégyen kaptak Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, két brigád arany-, tizenkettő.-tizenkettő pedig ezüst, illetve bronz fokoza­tot, kilenc kollektíva okleve­let vehetett át. Az ünnep­ség második részében a Mikófalvi Népi 'együttes mű­sorát tekinthették meg az érdeklődők. Színpompás Nagygyűlés Verpeléten A május elsejei ünnepsé­gek központi megyei esemé­nyét idén Verpeléten ren­dezték meg. A nagyközség­ben a reggel fél 8 órai zenés ébresztő után egész 9-ig gyü­lekeztek a felvonulók a Sza­badság téren, az ÉMÁSZ helyi kirendeltsége mellett, illetve az iskolánál. Pontban fél 10-kor indultak el a különböző helyekről, hogy zászlóikkal, tábláikkal vé­gigvonulva a helységen, hir­dessék a békés május else­jét. Mintegy hétszázan a szé­pen felékesített sporttelep­re vonultak, ahol hangosbe­szélőn köszöntötték többek között a tavaly 153 millió forintos értéket előállító áfész-dolgozókat, a munká­ban ugyancsak élen járó ta­karmánykeverő, cukorka­üzem, a MÁV, a posta mun­kásait, a VOSZK borpalac­kozójának dolgozóit, akik ebben az évben ismét el­nyerték a Vállalat Kiváló Te­lepe címet, továbbá a helyi Dózsa Tsz tagságát, vala­mint Tarnaszentmária társ­község demonstráción részt vett képviselőit. A Himnusz akkordjai és a szavalat után Maczkó Já­nos, a nagyközségi pártbi­zottság titkára üdvözölte a megjelenteket, közöttük az elnökségben Németh Lászlót, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagját, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárát, dr. Varjú Vil­most, Eger Város Tanácsá­nak elnökét és Molnár Ist­vánt, a Hazafias Népfront Eger Városi Bizottságának titkárát. Az ünnepség szónoka Far­kas Sándor, a Szakszerveze­tek Heves Megyei Tanácsá­nak vezető titkára volt. Szer­te a világon sok százmillió békeszerető ember ünnepli május elsejét, a munka ün­nepét — említette beszéde elején —, közismert, hogy éppen száz éve, a chicagói alakult a gazdaság, agrár­ipari országból fejlett szo­cialista nagyiparral és nagy­üzemi mezőgazdasággal ren­delkező ipari agrárország lettünk. Szólt a termelésben az elmúlt évtizedekben el­ért sikerekről, az oktatás és a kulturális élet jelentős elő­rehaladásáról. Nem hállgatta el azonban a meglévő gon­dokat sem, s szorgalmazta azok mielőbbi megoldását. Előadásában Farkas Sán­dor külön fejezetet szentelt napjaink egyik legfontosabb kérdésének, a munkafegye­lem erősítésének, annak, hogy vissza kell szerezni a főmunkaidő rangját, a 8 órai munka igazi becsületét, mert csak így érhetünk el újabb eredményeket. Ebben a szocialista munkaverseny- mozgalomnak ,is hajtóerőnek kell lennie! Beszéde végén az SZMT vezető titkára rö­viden elemezte a mai nem­zetközi helyzetet, és síkra- szállt a béke megőrzésének fontossága mellett. A verpeléti nagygyűlés to­vábbi részében kitüntetése­ket. jutalmakat adtak át a munkában élen járt dolgo­zóknak. illetve kollektívák­nak. Ezután a sportpályán felállított díszemelvényen a helyi óvodások, majd álta­lános iskolások tánccsoport­jai, illetve énekkarai szó­rakoztatták a közönséget. Ugyancsak e pódiumon mu­tatta be műsorát a felsőtár- kányi Rozmaring néptánc­együttes, illetve a helyi mű­velődési ház táncsoportja. Fergeteges hangulatot terem­tett előadásával az Egri Nép­táncegyüttes. A délután a sportprogramoké volt: a höl­gyek kispályás fociban. a gyerekek tréfás vetélkedők­ben, a néphadsereg helyi alakulata és a község veze­tői pedig nagypályás labda­rúgó-mérkőzésen mérhették össze ügyességüket. A nap eseménysorozata szabadtéri diszkóval zárult. Bélapátfalván, a szép fekvésű Vince-réten tartották a nagygyűléssel egybekötött majálist. Amíg a vendégek gyülekeztek, a helyi úttörőzenekar szóra­koztatta a jelenlévőket, majd az általános iskola irodalmi színpada emlékezett meg a munkásmozgalom nemzet­közi ünnepéről. Ezt követően köszönthet- ték a dolgozók az elnöksé­get, amelyben helyet foglalt többek között Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára is. Az ünnepi beszédet Sas Kál­mán, a Bélapátfalvi Cement­gyár igazgatója tartotta. Nem múlik el év — mondotta a szónok — úgy, hogy május elsejének szerteágazó gondo­latai ne kapnának új meg új időszerűséget. Évtizedek fej­lődése hozta, hogy a belső osztályharc és forradalmi át­rendeződés korszaka vissza­vonhatatlanul lezárult, s a munkásosztály megmozdulá­sából színes népi ünepély lett. De ezekben az években sem merült feledésbe e nap igazi tartalma: mikor a munkások, az emberek tíz­es százezrei munkájuk ered­ményeit írják a transzparen­sekre. Szólt ezután az előadó napjaink időszerű kül- és belpolitikai kérdéseiről. Mint hangsúlyozta, jelenleg gaz­daságirányításunk gyújtó­pontjában a vállalati érde­keltség áll, mind sikereseb­ben. Komoly hiba viszont, hogy ez nem vezet tovább az egyes dolgozók hasonló érzékenységű személyes ér­dekeltségére. Épp ezért cél­ratörőbben kell hajtóerőként kezelni a személyi jövedel­köszöntő Hevesen A reggeli zenés ébresztő után szabályos rendben vo­nultak a város dolgozói a dísztribün elé, ahol a nagy­gyűlést Juhász Lajos, az MSZMP Heves Város Bizott­sága első titkára nyitotta meg. „Nagyszerű dolog tudni, hogy a mai napon más-más órában ugyan — ahogy a Föld forog —. mégis egy­szerre menetelnek, öt földré­szen a május elsejét ünnep­lő tömegek. Még ahol a jog­fosztás tiltja a seregszem­lét, csak a lábak együttdob- banását tilthatják meg, a szívekét nem...” Ezt követően az ünnepség szónoka Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára lé­pett a mikrofon elé. „A ter­mészet rendje, hogy tavasz- szal új életre kel a határ, a virágok, a hajtások új gyü­mölcsöt, új színt, új pompát ígérnek. Ez a telet váltó év­szak a mi népünk számára nem csupán a természet megújhodását, álmából való ébresztését jelenti. Hozzákö­tődnek új és legújabb kori történelmi kiemelkedő sors­fordulói, 1848, 1919 és 1945 forradalmi eseményei, s hoz­záfűződik a forradalmi kül­detését teljesítő osztály, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje is — kezdte beszédét, majd ilyen gondo­latokkal méltatta a nagy változásokat: „Nemzeti ffiúl- tunk kiemelkedő történelmi személyiségei olyan erős. szi­lárd, független országról ál­modtak, ahol a népakarat érvényesül. Megvalósult!” A nagygyűlést követően, a hagyományokhoz híven, ki- sebb-nagyobb csoportokban beszélgetve, virslivel és vurstlival múlatták . a derűs délelőttöt a dolgozók. Az ér­deklődőket esztrádműsor szórakoztatta, a délután kis­pályás labdarúgó-mérkőzés­(Folytatás a 2. oldalon) munkástüntetés mártírjainak emlékére határozta el a II. Internacionálé 1889-ben e nap méltó megünneplését. A továbbiakban az előadó szólt azokról a főbb állomások­ról, amelyek egy-egy mér­földkövet jelentettek a nem­zetközi munkásmozgalom­ban. Ezt követően arra a kérdésre adta meg a választ, milyen is a mai Magyaror­szág. Pártunk legfelsőbb fó­ruma — szögezte le — sok­oldalúan elemezve, doku­mentálva rajzolta fel. a .gondokat, a hiányosságokat sem elhallgatva, hazánk mai arculatát. Megváltozott tár­sadalmi rendünk, az embe­rek élete, gondolkodása, ma­gatartása. Gyökeresen át­Az ünnepség szónoka Farkas Sándor volt Verpeléten (Fotó: Szántó György) Anyák napján Ügy hozta az élet, hogy — ha a naptárban ott is ma­radtak a piros betűk — az idén országszerte munkával telik az anyák napja. Figyelmünk megszokott teendő­inkre irányul. Sokunknak talán a máskor hagyományos virág, akár a legszerényebb csokréta megkötésére sem jut idő, jó néhányunkat kilométerek választanak e1 azoktól, akik mellett legalább most feltétlenül ott lenne a helyünk. S lehet, hogy az ünnepeltek sem várhatják mind üdvözlésre szeretteiket. Dolguk van nekik is, mire pedig a végére érnek, inkább kedvükre való, ha lepi­hennek. Nem egy édesanya számára legfeljebb néhány gon­dolat jut május első vasárnapján. Villanásnyi kép kö­zös életünkből, futó emlékezés valami különösen szépre, kedvesre. A gyermekkorból idézünk egy kockát, esetleg azt a pillanatot, amelyben felismertük, hogy tulajdon­képpen ki is az, aki ránk mosolyog, vagy a kezünket fogja, beszélni, lépni tanít. Lehet, hogy az apró, hosz- szabb, keservesebb sírásokkal megzavart szülői álmok, a betegágynál töltött aggódó virrasztások jutnak az eszünkbe. Esetleg az iskola tűnik elő, ahová először vezetett; előfordulhat, hogy a katonaságtól haza várt levelek izgalmára gondolunk. S az ígért, de valahogy elmaradt látogatások biztosan fájó keserűségére, az el­fojtott, de soha ki nem mondott panaszra. Mert a leg­közelebbi találkozás — bármily soká is váratott magára — elfeledtette a bánatot. Legnagyobb elfoglaltságunk közepette sem tudunk megfeledkezni róluk. Legalább néhány pillanatra meg­áll a toll, a szerszám a kézben és kimondatlanul is az édesanyákat köszöntjük. Azokat, akiknek életünket, ér­telmünket, nyelvünket, felnevelésünket, sorsunk türel­mes, fáradságos vigyázását köszönhetjük. A lemondást, amelynek árán nekünk már több, jobb jutott minden­ből, mint nekik. Az áldozatot, amiért nem vártak, kér­tek soha semmit viszonzásul. A ragaszkodást, amit ak­kor is kimutatnak, amikor a gyermek már maga is szü­lő, nagyszülő. Virágot akartunk sokan erre a napra, de jó néhá- nyunknak üdvözlő sorra, perces telefonra sem futja talán az idejéből. Mert most más dolog akadt. Lega­lábbis így valljuk, magyarázzuk. S az édesanyák meg­értik ezt is. Hiszen a számukra az a legfontosabb, a legnagyobb öröm, hogy vagyunk. Piros betűs ünnep híján is legyen hát övék, a leg- drágábbaké most is május első vasárnapja. S külön kö­szöntés nélkül sem essék csorba a boldogságukon! Gyóni Gyula Gáspár Sándor Japánba utazott Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Ja­pán Szakszervezeti Főtanács (SZÓHJÓ) meghívására szom­baton magyar szakszervezeti küldöttség utazott Japánba. HÉTFŐIG HALADÉK Határzár — Csehszlovákia felé is Szombaton változatlanul zárva volt a Nickelsdorf— hegyeshalmi határállomás, ugyanakkor a tüntető oszt­rák parasztok közölték: most nem zárják le a Klingen­bach—soproni határforgal­mat — legalábbis hétfőig. Egyelőre a torlódásoktól el­tekintve zavartalan a forga­lom a két, Soprontól délre fekvő határátkelőhelyen: Deutschkreutz—Kopházánál és Ruttersdorf—Kőszegnél. E két utóbbi határállomáson a tüntetők — a pénteki pél­dára — szombaton a határ­forgalom időleges, „figyel­meztető” akadályozására ké­szültek. Változatlanul zárva tartanak a gazdák két átke­lőhelyet az osztrák—cseh­szlovák határon: Drassen­hofennél és Bergnél, Brno, illetve Pozsony irányában. Hegyeshalomnál a három­napos ünnep során több 10 ezres forgalomra készültek fel. Ezzel szemben mindösz- sze három nyugatnémet ke­rékpáros turistának sikerült átjutni a határzáron. NEM ÉRI EL A KÁROS HATÁRT Folytatódnak a sugárszintmérések A hazai műszaki ellenőrző szolgálat folytatja a levegő, a víz, a talaj, a növényzet és az élelmiszerek mérését. A legfrissebb mérési adatok szerint Budapest térségében a levegő radioaktív sugár­szintje csökkent, másutt lé­nyeges változás nincs. A sugárzási szint mindenütt távol van az egészségre ká­ros határtól. A polgári védelem szak­emberei a fokozott elővigyá­zatosság érdekében továbbra is ajánlják, hogy a gyerme­kek csak a tejipar által for­galomba holott, ellenőrzött tejet fogyasszák, valamint, hogy a frissen szedett nagy­levelű zöldségeket (paraj, saláta, sóska stb.) fogyasz­tásra illetve főzésre történő előkészítés előtt bő vízben többször mossák meg. Az ellenőrző méréseket megszakítás nélkül folytat­ják.

Next

/
Thumbnails
Contents