Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-20 / 117. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 20., kedd 5. Öskoponya Tolnából Hazai tájakon Gyuri vagy Györgyi? Tolnai Gyuri — vagy Györgyi? — öskoponyája. Előtte egy szintén korabeli lábszárcsont (Németh Ernő felv.) Galga menti falumúzeumok Enteriőr a zsámboki tájházban Ennek a Gyurinak vala­hogy laposabb a feje teteje. Nem olyan ívelt, mint az if­jabb vagy idősebb Györgyö­ké általában, hanem egy ke­vésbé emelkedő vonalat kö­vet; akár azt is feltételez­hetnénk, hogy jól megkólin- totta valahol valaki. De nem! A szóban forgó Gyurit sen­ki sem gyapálta meg vesze­delmesebben, hanem épp el­lenkezőleg: töretlen koponyá­val vészelte át mindazokat az éveket, amelyeket a föld fe­letti járással-keléssel töltött el, s azokat is, amelyeket immár odalent szunnyadóit át az alatt a legkevesebb húsz, de megeshet, hogy nyolcvan évezred alatt. Ez a Gyuri — minden Györ­gyök tiszteletre méltó ősap­ja — ugyanis nem annyira Homo sapiensként tehát a tudományos értelemben vett emberként tengette életét. hanem sokkal inkább Home neanderthalensisként, azaz jégkorszaki ősemberként. így született meg itt, a Kárpát­medencében, s így került be aztán teteme az Ös-Duna ár­Thomson dán régész 1836- ban állította fel azt az el­méletet. hogy az emberiség kultúrájának legrégibb em­lékei három stádiumról ta­núskodnak : a kőkorszakról, amelyben a fémek használa­ta még ismeretlen volt, a bronzkorról, és a vaskorról. Thomson ezzel új tudo­mányt, az ősrégészetet, vagy amint elnevezte a történe­lem előtti (prehisztórikus) régészetet alapította meg. Később a kő- és bronzkor között még a rézkort is megkülönböztették. A bronz a réznek és az ónnak olyan keveréke, amely keményebb és szívó- sabb. ezért használatra al­kalmasabb, mint a réz vagy az ó«. Nem tudjuk bizto­san. hogy melyük nép talál­ta fel ezt a keveréket, de általános a feltevés, hogy valahonnan Indiából szár­mazik a bronzkultúra, és nem valamely hódító nem­zet. hanem kereskedés út­ján. Mindenesetre Mezopo­támiában, Indiában és Egyip­tomban az i. e. 4. évezred­ből már maradtak fenn réz­tárgyak de a puha rezet terének kavicsmezőjébe, ahonnan tavaly a bajai Ma­gyar Hajózási Kisszövetkezet kotróhajója kiásta. Későbbi „keresztapja”, Szőr György, Madocsa kör­nyékén szolgáló kotrómester fedezte fel, amint megvil­lantja barnásveres koponya­tetejét a szürkésfehér kavi­csok között, s ugyancsak ő érezte kötelességének, hogy el ne kallódjon a gépe út­jába került emberdarab. Utánanyúlt, felvette, haza­vitte. Előbb iskolás kislá­nyának szánta, de aztán megbizsergette a kíváncsi­ság: hátha valamivel több ez a vízi ajándék, mint aminek első pillanatra látszik. Be is kopogott vele a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Múzeumba, ahol előbb — ez év februárjában — köszö­nettel átvették, majd a kö­zelmúltban a Magyar Tudo­mányos Akadémia biológiai osztályának antropológiai bi­zottsága kihirdette róla, hogy Szőr György lelete európai szenzáció. Lévén ez a ma­radvány az egyik legtelje­hamarosan felváltotta a bronz (i. e. 3. évezred ele­jén). Európában kb. egy év­ezreddel később terjedt el a réz használata, s ennek meg­felelően a bronzé is. Kelet- és Közép-Európában a bronzkor i. e. 1900-tól kb. i. e. 900-ig, Észalk-Európában i. e. 1700-tól kb. i. e. 1000-ig tartott. Az európai bronzkori tele­pek nagy számából és mé­reteiből viszonylag jelentős népsűrűségre következtet­hetünk. A gazdagabb és szegényebb sírok az ősközös- ségi társadalom bomlását, az osztálytagozódás kezdetét mutatják. A leletek munka- megosztásról is tanúskod­nak; felismerhetők a föld­művesek, állattenyésztők, kézművesek munkaeszközei, sírjai. Lovat is tartottak, amelyet a korszak végén már igáztak is. Házi állat­ként használták a kutyát a sertést és a szarvasmarhát is, de nagyobb jelentőségű volt a földművelés, amit a sarlók sokasága bizonyít. Természetesen vadászattal és halászattal is foglalkoz­tak. Ruhájuk szőtt gyapjúból készült. Agyagedényeik kéz­sebb előemberlelet, szerte Középkelet-Európában! Tucatszám gyűltek össze Szekszárdon a csupán csak óvatos becslésekre, előzetes minősítésekre vállalkozó ma­gyar tudósok. Zárt ülésüket két akadémikus — Tigyi Jó­zsef biológus és Bökönyi Sán­dor állathyios ősrégész — vezette. Szoros határidőket megjelölve, megállapodtak, hogy kik, mit tegyenek az őskoponya vizsgálatának az érdekében. Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke például. Tolnai Gyuri neoroanatómiai vizsgálatát fogja igen rövid időn belül elvégezni; Gre- guss Pál, a Budapesti Mű­szaki Egyetem professzora, lézeres fényképezéssel elem­zi majd a leletet; Bacsó Jó­zsef ék pedig a debreceni atommagkutató intézetben fogják vallatóra a Kárpát­medence eme tiszteletre mél­tó őspolgárát... Az összesen nyolc tudósi közösségre bízott külső mé­rés és belső elemzés ered­ményeként nyilván az is ki­derül majd, hogy Tolnai Gyuri férfi volt-e valójában. Mert már ott, a szekszárdi múzeumban elhangzott egy olyan ellenvetés, hogy Szőr György keresztfia esetleg lány lehetett. Ezt a nagy kér­dést a Gyenis Gyula egyete­mi docens vezette antropoló­gusoknak kell majd tétele­sen eldönteniük; remélhető­leg egy határozott igen vagy nem kíséretében. Egy szó, mint száz: a tu­dományos szenzációk hazai listája ismét gyarapodott, mégpedig egy ritkán kézbe fogható, nagy lelettel. Azzal" a lapos koponyatetővel, ame­lyet az igen alapos elemzés után, leghamarabb 1988-ban állítanak majd ki, természe­tesen Szekszárdon. a „be­gyűjtés” és a legelső össz- tudományi értékelés színhe­lyén . . A. L. zel készültek, mert a koron­got még nem ismerték, de a faluk már vékony, alakjuk választékos, díszítésükre olykor csigamotívumot hasz­náltak. Bár Európában számos bronzkori települést feltár­tak. kiemelkedően értékes és érdekes az a bronzkori falu amelyet Nyugat-Berlin mellett, Lichterfelden túr­tak fel. Egy kórházépítés helyén bukkantak az első maradványra még 1957-ben, azóta folyamatosan tartott az ásatás. A bronzkori falu valamikor kevés homokkal fedett agyagdombon épült, több oldalról terasz, kis víz­esések, mocsarak védték. A falu kb. 8 házból állt, falu­kat rőzséből fonták. és agyaggal tapasztották be. A tetőt náddal borították. Az egyhelyiségű, 5X8 méteres ház egyik részéhez kis tol­dalékot építettek, ebben volt a tekerőmalom. Belül kö­vekből összeállított tűzhely volt. A házakon kívül igen sok használati tárgy is elő­került az ásatások során, valamint sírokat is feltár­tak. „Üdvözöllek messze bér­cekről Szent helyek, Hol a Galga lassú andalgással Hempelyeg.” — Petőfi Sán­dor sorai csengnek fülünk­ben, amikor a Galga menté­re gondolunk. A táj a ka­nyargó utakról minden év­szakban kínál megcsodálni valót. A természettel való találkozás ősi érzését élheti át az erre járó. A Galga mentiek az első pillanattól befogadják az idegent. Ösz­töneikben a vendéglátás ked­vessége. Szívesen éneklik da­laikat, megmutatják sok­szoknyás, hímzett viseletű­ket, mesélnek egykori szoká­saikról, lakóépületeikről. A falumúzeumokban kincsként őrzik hajdani használati esz­közeiket. Ha Gödöllőről, a táj ka­pujából indulunk útnak, ki­tárulkozik előttünk e jelleg­zetes tájegység. Kevesen fe­dezték még fel a fővárostól kőhajitásnyira rejlő kincse­ket. A kirándulók a Duna­kanyar bűvöletében nemigen jutnak el máshová. Pedig a Galga mente falvainak meg­ismerése nem csupán a nép­rajzosok, a történészek szá­mára nyújt élményt. Gödöl­lőt elhagyva Dány. Zsámbok, Aszód, Iklad, Galgamácsa útvonalat egy nap alatt könnyűszerrel megtehetjük. (Üjabban a Dunatours szer­vezett utakat is kínál erre a vidékre, jó programmal, el­fogadható áron.) Ám, bár­hogy tervezi valaki az útját, nem hagyhatja ki a falumú­zeumokat. Hazánkban a legtöbb he­lyen az utolsó pillanatban eszméltek: lebontották a ré­gi házakat, s nem maradt mutatóba sem. Itt. a Galga mentén, utolsó pillanatok­ban még sikerült egész utca­sorokat megmenteni, s a né­pi építészet legjellegzetesebb­jeit falumúzeumokká avat­ták. Így például Dányban, a múlt század végén épült nád­tetős, vert falú zsellérház­ban a paraszti életforma tárgyait gyűjtötték össze. Egyedülálló a házak ormá­ra egykoron kitűzött keresz­tekből álló gyűjtemény. Gal- gamácsán megtekinthetjük Dudásné Valkó Juli hagya­tékát. Itt egy jómódú pa­rasztgazda házát rendezték be tizenöt esztendővel ez­előtt. A berendezést a falu­ból hordták össze, ugyanis — Én nem hiszek a rek­lám erejében! — mondja a vállalati igazgató a reklám­osztály vezetőjének, mert sokallja a reklámra fordí­tott kiadásokat. — Ne haragudjon, igaz­gató elvtárs, nem tudok ma­gával egyetérteni. Csak egy példát mondok: hallotta már, hogy kotkodácsol a tyúk, amikor tojik? — Természetesen. — És azt is tudja, hogy a liba, meg a kacsa viszont ilyenkor csöndben van. — Igen. — . Na látja, nem vélet­len, hogy mindenki tyúkto­jást vásárol és nem libato­jást vagy kacsatojást! ★ — Doktor úr. köhögök. — Hány éves? az utolsó pillanatban dőlt el a ház sorsa. Mire védetté nyílvánították, minden régi — kacatnak vélt — holmit kitakarítottak belőle. Sze­rencsére volt itt-ott még szö­vőszék, megmaradt a régi kemence is. Valamikor azt gondolták, hogy itt tanulhat­ja majd a jövő generáció az ősi mesterségek fortélyait. A nyitott múzeum elképzelés, álom maradt csupán. Ikladon, ebben a német nemzetiségű községben, a tányérokat gyűjtötték. A mú­zeumba is jutott belőlük. A századeleji kisgazda portája az egykori életmódot is tük­rözi. A tornácot gondozott szőlő futja be. Ugyanakkor a mostani berendezés — mind a portán, mind a há­zon belül — az egykori ál­lapotnak megfelelő. Akár egyéni utat válasz­tunk, akár csoporthoz csat­lakozunk. utolsó állomásul választhatjuk Zsámbokot. S ha egy kis szerencsénk van, a tájházban megtekinthetjük a lakodalmast. A falu köz­pontjában épült házban fo­gadják a vendégeket. A vert falú épület jómódú paraszt- gazda hajlékát tükrözi. Bár a tárgyak több háztartásból kerültek a múzeumba, még­is jellemzően mutatják be a huszadik század első felében élt módosabb gazdák életvi­telét. Lapu Istvánná, a ház őrzője, szívesen magyarázza el az eszközök használatát. Igazi látványosság tárul a látogató szeme elé. amikor kihúzza a sublót fiókját. A — Nyolcvan. — És ötvenéves korában köhögött? — Nem. — És amikor hatvanéves volt? — Nem. — És amikor hetven? — Akkor sem. — Hát mikor köhögjön, ha nem most? ★ — Képzeld Walter — új­ságolja a feleség —. azt ál­modtam, hogy egy értékes gyöngysort kaptam tőled! Szerinted ez mit jelent? főkötők, a kendők színe és hímzése sok mindent elárul viselőjéről. Sajnos az egyko­ri ruhákat vagy eldobták az ötvenes-hatvanas években, vagy odaadták a gyűjtők­nek. Az asszonyok annak örülnek csupán, hogy leg­alább az ünnepi viseletűket eltették a szekrény mélyére, emlékül. Ezeket vették elő és öltik magukra a lakodalmas­ra. Valamikor a hagyomány- őrző együttesek előszeretet­tel mutatkoztak be szemlé­ken, fesztiválokon lakodalmi jelenetekkel. Zsámbokon sa­játos varázsa van a helyszí­ni bemutatónak. Igaz. itt is imitáció mindez, mégis ere­detinek tűnik. A falumúze­um kertjében gyülekezik a vendégsereg és a hagyo­mányőrző együttes. Közösen éneklik a dalokat, majd ké­sőbb közösen rophatják va­csora után a táncot is. El lehetne meditálni azon; va­jon nem nagyon művi-e a vőfély köszöntője. A beállí­tott jelenetek csupán után­zói az igazinak. Azon sem ártana elgondolkodni, mi­képpen lehetne felfrissíteni a jó néhány esztendeje sike­resnek ígérkezett kezdemé­nyezést. Kiváltképpen most. amikor a kultúra, a népmű­vészet bemutatása és az ide­genforgalom közös találko­zási pontjait kutatjuk. Mindenesetre ezek az adottságok léteznek: egy szép táj értékei, hagyomá­nyai, a Galga mentén. E. K. — Csak várj türelemmel, drágám! Az asszony izgatottan bontja ki a születésnapjára kapott csomagocskát — ben­ne egy könyv, címe: Mit jelentenek az álmok? ★ — Érdekes — csóválja a fejét a férj — nem emlék­szem, hogy valaha is pénzt tettem volna a takarékper­selyedbe! — Te nem, de nem min­den férfi ilyen fösvény! ★ — Mondd, Christi — kér­di húgától a kis Peter —. szerinted lehet még a nagy­mamának gyereke? — Ki van zárva. Egész nap tablettát szed! Bronzkori település Eger Város Tanácsa V.B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: VILATI EGRI GYARA: Eger, Faiskola u. 9. Felvételt hirdet esztergályos, géplakatos, temezlakatos. szakmunkások részére, valamint felvesz betanított munkásokat festőfizemi és mechanikai szerelőmunka végzésére. EGER—TÁRNÁ VÖLGYI VÍZGAZDÁLKODÁSI ES TALAJVÉDELMI TÁRSULAT: Eger, Torok köz 3. Azonnali belépéssel felvesz D-kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőket Sírok és Besenyőtelek térségéből. Jelentkezés: Vízgazdálkodási Társulat Géptelep, Sírok, Szovjet hadsereg u. 99. PANORÁMA SZÁLLODA ES VENDÉGLÁTÓ V.: Eger, Bajcsy-tömbbelső Azonnali belépéssel felvesz Unicornis éttermébe konyha­mészárost, konyhalányokat; Kazamata éttermébe konyha­mészárost, konyhalányokat, vendéglátó eladókat: Mátrafüredi Benevár éttermébe konyhalányokat. Jelentkezés az üzletek vezetőinél, illetve a vállalat munkaügyi osztályán. FINOMSZERELVÉNYGYÁR: Eger Felvesz műszaki rajzolót; gépi forgácsoló szakmunkást; betanított munkást; női dolgozókat minőségellenőri munkakörre. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger, Kistályai út 8. Felvételre keres elemző közgazdászt; belső ellenőrt;- faipari technikust; szobafestőt; asztalos szakmunkást. BUBIV. 7. SZ. GYÁREGYSEGE: Eger, Faiskola u. 7. Felvesz középfokú végzettséggel készárukönyvelőt; anyaggazdálkodót; asztalos, lakatos, kárpitos szakmunkást; szállítómunkást; betanított munkást. MÁTRAI ERDŐ- ES FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG: Eger, Kossuth u. 18. Központjába felvesz közgazdasági végzettségű, gyakorlattal rendelkező, gépírni tudó kereskedelmi nyilvántartót. Mefag Egri Erdészete és Gépjavító Üzeme határozott időre alkalmaz középfokú végzettségű, gyakorlattal rendelkező gépírni tudó adminisztrátorokat, valamint bérelszámolót. Jelentkezés: az erdészet, ill. gépjavító üzem vezetőjénél. Eger, Tárkányi u. Tel.: 10-734 és 10-216. KAEV 10. SZ. GYÁRA: Eger, Kistályai út 6. Felvételre keres üzemtechnikust; gyors- és gépírónőt; segédmunkásokat és női betanított munkásokat. EMÁSZ EGRI ÜZEMIGAZGATÓSÁGA: Eger, Szabadság tér 13. Felvesz villamos üzemmérnököt (erősáramú) és villamosipari technikust. PARK SZÁLLÓ: Eger, Klapka u. 8. Azonnali belépéssel felvesz italmérőt; szobalányokat és mosónőket: Dobos cukrászüzemébe férfi cukrászt; Fehér Szarvas vadásztanyába szakácsot. H eti umor ét elején

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents