Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. május 17., szombat Megyénk közlekedésbiztonságának is meghatározó tényezője a gyalogosok biztonsága. A gyalogos balesetek évenkénti, tartósan jelentkező nagy szá­ma az összes közlekedési balesethez viszonyítva elfogadhatatlanul magas. Jóllehet, sokan ismerik a gyalogosként közlekedők helyzetét, a veszély- forrásokat és talán a balesetek okait is, a bizton­ságos közlekedés feltételeinek megteremtéséhez ma már nem látszik elégségesnek a mégoly kor­szerű jogi, illetve műszaki beavatkozás. Ennél többről van szó! Motorizációs fejlődésünk jelenle­gi szakaszában elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a biztonság érdekében a viselkedési normák át­alakítására is szükség van. Mostani összeállításunkat ennek jegyében szen­teltük a gyalogosoknak, s az általános felismeré­seken túl közreadjuk az Eger belvárosában beve­zetett forgalmi rend egyesztendős tapasztalatait. Balesetek a zebrán NINCS REND A TÁBLAERDÖBEN! Az egri gyalogbelvárosról Hazánkban a biztonságos közlekedés akut problémá­ja a gyalogos elütések na­gyon magas részaránya. Az elmúlt évtizedben az összes személysérüléses baleset 30 százaléka gyalogosokkal történt. A nálunk lényege­sen fejlettebb motorizáció­val rendelkező országokban ez a részarány csak 10—15 százalék. A statisztikából ismeretes az is, hogy a bal­esetek következtében meg­haltak száma rendkívül ma­gas más országok adataihoz viszonyítva. Megdöbbentő, hogy az elhalálozottak 40 százaléka gyalogosként vett részt a közlekedésben. A többi résztvevő halálozási részaránya ennél jóval ala­csonyabb: például a sze­mélygépkocsi-vezetők 13, a motorosok és segédmoto­rosok 6—6, a kerékpárosok 14, az utasok 18 száza'éka halt meg közlekedési bal­eset következtében. További kedvezőtlen ten­dencia. hogy az elmúlt tíz évben másfélszeresére emel­kedett a kijelölt gyalogos- átkelőhelyeken történt el­ütések száma. Sajnálatos módon kiemelkedő a gyer­mekbalesetek növekedése: hatéves korig megkétszsre- ződött. 7—14 év között meg­háromszorozódott a korosz­tályukon belül balesetet szenvedettek aránya. Az elemzések azt mutat­ják. hogy a gyalogosbalese­tek mintegy kétharmadát maguk a gyalogosok okoz­zák. A kijelölt gyalogos-át­kelőhelyen ez a részarány mintegy 50 százalékos. El­gondolkodtató adat az is, hogy hazánkban a gyalogos- baleseteknek egyharmada a „aebrákon" történik; Ezek a részarányok helytelen gyalogos és járművezetői magatartás elterjedtségére figyelmeztetnek, egyben megkérdőjelezik a gyalogos­átkelőhelyek elhelyezésé­nek, kialakításának bizton­ságát. Leggyakoribb okok Leggyakoribb hiba a gya­logosoknál a vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttest­ről. Ez teszi ki a balesetek zömét, mintegy 50—70 szá­zalékát. Ezt követi az álló jármű vagy oszlop előtt való áthaladás, majd a tilos jel­zésnél, illetve tiltott helyen történő átkelés, a zavaró magatartás. Az életkor sze­rinti elemzések kimutatták, hogy a gyermekek, a fiata­lok nagyobb arányban oko­zói, az idős korúak gyakrab­ban szenvedő alanyai a gya­logosba leseteknek. A járművezetők hibájá­ból bekövetkezett gyalogos­balesetekben a főbb okok: a gyalogos számára az el­sőbbség meg nem adása és a sebesség nem megfelelő alkalmazása mintegy 40— 40 százalék arányban, ezek­hez járul még a látási vi­szonyokhoz való nem meg­felelő alkalmazkodás. Veszélyhelyzetek, magatartásformák A gyalogosközlekedés ve­szélyhelyzetei abból az ob­jektív körülményből adód­nak, hogy a gyalogosként közlekedők részben, illetve egészében szabályozatlan áramlata egy szabályozott járműforgalommal találko­zik. A gyalogos gyakran nincs tisztában a feléje közeledő gépjármű fizikai mozgás- törvényeivel sem. Nem is­meri például a súrlódási tényezőket, sem a jármű kormányzási és fékezési tulajdonságait. Főleg a gyer­mekek, de sok felnőtt is abszolútizálja saját mozgás- törvényeit abból kiindulva, hogy a gépkocsi is olyan gyorsan tudja változtatni. Ez lehet az egyik oka a fe­gyelmezetlenségen kívül a járdáról való hirtelen lelé- pésnek, az álló jármű, illet­ve oszlop mögül való kilé­pésnek is. Az esti gyalogosbalesetek döntő többsége az észlelés­beli hiányosságokra vezet­hető vissza. A gya'ogos lát­ja ugyan a kivilágított gép­kocsit azt viszont nem tud­ja. hogy a gépkocsi vezető­je nincs abban a helyzet­ben, hogy őt felismerje. A rosszul látó gyalogosok nemcsak sötét ruháik, kontrasztnélküli. háttérbe való beolvadásuk következ­tében szenvednek balesetet, hanem a közvilágítás hiá­nya. vagy gyenge színvona­la miatt is. A gyalogosok zavart, dön­tésképtelen viselkedése is gyakran oka a baleseteknek. Ez egyrészt visszavezethető a szabályozottság ismereté­nek hiányosságaira, vala­mint annak az egyezmé­nyes jelrendszernek, szokás­nak a hiányára, amellyel a gyalogos egyértelműen kö­zölni tudná átkelési szán­dékát a gépjármű vezetőjé­vel. Fokozhatja a veszély- helyzetet a zebránál a gép­kocsivezető erőszakos vi­selkedése, amely a gyalogo­sok között ijedtséget okoz, eredménye pedig a döntés- képtelenség. Az egriek és a történel­mi városba látogató turis­ták egy napról napra szé­pülő, rendezettebb belvá­rosban élhetnek, dolgozhat­nak, sétálhatnak, szórakoz­hatnak. Az 1985. május 26-án bevezetett új forgal­mi rend is ezt a célt szol­gálta: a városmag embe­ribb arculatúvá, a környe­zet védetté váljon. Az új forgalmi rend mégis ren­geteg — eddig megvála­szolatlan — kérdést vet fel a járművezetőkben és a gyalogosokban egyaránt. Ol­vasói levelekből állítottuk össze az egy évet megélt forgalmi rendről az egyér­telműbb szabályozást sürge­tő véleményeket. A levél­írók között voltak keres­kedők, orvosok, tanárok és közlekedési szakemberek. Ezért hisszük magunk is, hogy még mindig NINCS REND A TABLAERDÖ- BEN! Az első kérdés akkor ve­tődik fel a járművezetőben, amikor „KORLÁTOZOTT FORGALMI) BELVÁROS" táblával jelzett útkereszte­ződéshez ér. Hiába próbál­ja felidézni magában e tan­folyamon tanultakat. hi­szen a közúti közi: kedés rendjét előíró jogszabály­ban, a KRESZ-ben ez a fo­galom. illetve jelzőtábla nem szerepel. Vajon mi le­het e tábla konkrét jílen- téstartalma. mi a kötelező, mi a megengedett, mi a ti­los a járművezetők és gya­logosok számára, ha a kor­látozott forgalmú területen közlekednek? Honnan kel­lene ezt tudni, különösen azoknak, akik nem helybe­liek? Mit jelent ez a tábla a külföldi turisták számára, akik „csak" a nemzetközi egyezménybe foglalt jelző­táblákat ismerik? E kérdé­sek azért sem válaszolhatók meg. mert egyes helyeken fő táblaként, más helyeken viszont egyéb közúti jelző­táblák kiegészítő táblájaként helyezték el a „KORLÁTO­ZOTT FORGALMI) BEL­VÁROS" táblát. Azt sem értik a járműve­zetők, hogy mi értelme volt a korlátozott forgalmú te­rület bejáratánál a „Se­bességkorlátozás” és a „Vá­rakozni tilos” jelzőtáblák elhelyezésének, ráadásul a menetirány szerinti bal ol­dalon? A KRESZ szerint ugyanis e táblák hatálya csak a következő útkeresz­teződésig tart, a „Várakoz­ni tilos" tábla hatálya ezen belül ik csak az úttest azon oldalára terjed ki, amelyi­ken azt elhelyezték! Ugyan­itt láthatók a „Mindkét irányból behajtani t los" jelzőtáblák a „Kivéve áru- szállítás 18—11 h-ig és en­gedéllyel rendelkező jármű­vek, taxi 0—24 h-ig kiegé­szítő táblákkal. A Városi Tanács behajtási engedélye­ket ad ki a belvárosban la­kók. az itt telephellyel ren­delkezők. továbbá külön en­gedélyeket egyes áruszállí­tók. eseti engedélyeket a költözködök stb. gépkocsijai számára. A KRESZ viszont csak jelzőtáblákkal teszi le­hetővé járművek behajtásá­nak korlátozását, és megha­tározza a kivételekre vonat­kozó kiegészítő jelzőtáblák fajtáit is. de ezek között „Kivéve engedéllyel rendel­kező járművek" tábla nem szerepel. Még nagyobb ellentmon­dás, hogy — mivel nem „en­gedélyes" jármű — a kerék­pár is ki van tiltva a bel­városból. Érthetetlen, hogy az energiatakarékos. kör­nyezetkímélő, igen kis hely­igényű kerékpár nem. de bármilyen nagyméretű és tömegű tehergépkocsi, sőt pótkocsis szerelvény is köz­lekedhet a gyalogosok bizton­sága és a műemléki környe­zet védelme érdekében lét­rehozott korlátozott forgal­mú belvárosban. Méret- és tömegkorlátozást ugyanis nem vezettek be az illeté­kesek, a „Járműszerelvény- nyel behajtani tilos" jelző­táblát pedig a korlátozott területnek nem az összes, hanem csak néhány bejára­tánál helyezték el. Ellentmondásos az is. hogy — mivel a csak 18—H h-ig terjedő áruszállítást nem tudták megszervezni — a „Kivéve áruszállítás" ki­egészítő táblák többségén az időszakot lefestették, hogy az áruszállító tehergépkocsik bármikor behajthassanak. Így azonban kérdésessé vá­lik a védeni kívánt terület forgalmának korlátozottsá­ga. Jó néhány helyen műkő­ből készült virágládákkal zárták le az úttestet a for­galom elől. A közlekedési szabályokat ismerő autós nem érti a dolgot. mert tudja, hogy a KRESZ az út­test — vagy egy részének — lezárására csak a piros- fehér korlátot, a terelőfű­zért és terelőkúpokat en­gedélyezi. de azokat is csak úgy. hogy éjszaka meg van­nak világítva! Még szem­betűnőbb azonban, hogy a virágládákkal lezárt úttest mellett, a járdán rendsze­resen közlekednek azok a tehergépkocsik, amelyek a lezárt, illetve gyalogúinak nyilvánított útszakaszon le­vő üzletek. intézmények szükségszerű ellátását vég­zik. Ez különösen a Szé­chenyi utcai — gyalogút — szakaszra jellemző. Egyes helyeken a virágládák el­helyezése olyan, hogy — közúti jelzőtábla hiányában — személygépkocsik is be­hajtanak a „lezárt” útsza­kaszra, pl. a Dr. Sándor Imre utcában. Egyébként a virágládák között mindenütt kerékpárosok. segédmotor­kerékpárosok hajtanak ki­be. a jogi szabályozás hiá­nyában talán azt gondolva, hogy a virágládák csak a gépkocsik behajtását van­nak hivatva megakadályozni. Jelentős gépjárműforgalom zajlik a gyalogúinak kije­lölt drága díszburkolattal el­látott Gerl Mátyás utcában és a Dobó téren. Ez érthe­tő is, hiszen a Centrum Áru­házát és a Cipőipari Szö­vetkezetei nem lehet elzár­ni a külvilágtól, az áru- és anyagellátást biztosítani kell. Az viszont érthetetlen, hogy annak ellenére minden jár­műforgalmat kizáró gyalog- úttá nyilvánították ezeket az útvonalakat, arra kénysze­rítve az áruszállító teher­gépkocsik vezetőit, hogy nap mint nap KRESZ-sza- bályt szegjenek. (Így lehet lejáratni a jelzőtáblák te­kintélyét.) Még érthetetlenebb, hogy márciusban újabb, nagy te­hergépkocsi-forgalmat von­zó létesítményt (Áfész Lak- berendezési Áruház) telepí­tettek a korlátozott forgal­mú területre, a Gerl Mátyás utcába. Sajnos tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy egyes gyalogosodnak elméletben teljes védelmet nyújtó — útszakaszokon ma relatíve ve­szélyesebb gyalogosan köz­lekedni, mint az új forgal­mi rend kialakítása előtt. Fokozza a veszélyt, hogy — mivel a gyalogutak végét se­hol sem jelölték — a gyalo­gosok nem tudják, hogy már kijutottak a „védett” útsza­kaszról. Tisztázatlan az is. hogy a nagy anyagi áldo­zattal létesített díszburko­lat a gyalogosoké, a gépko­csiké. vagy mindkettőé? Mennyiben szolgálja a gya­logosok érdekeit és a kör­nyezet védelmét, hogy a Katona István téren (az ún. Tábornok ház mögött) a díszburkolattal fedett te­rületet — tiltó tábla hiányá­ban — a gépjárművek par­kolóhelynek használják, de ennek megakadályozására senki sem intézkedik? (A je­lenleg folyó építkezések sze­rint díszburkolaton közle­kednek a Zalár utcában is.) Végül alapvető, az új for­galmi rend értelmét megkér­dőjelező kérdésként merül fel: miért közlekedik, vára­kozik olyan sok gépjármű a korlátozott forgalmú bel­városban? Ezeken az utcá­kon sajnos nem a gépjár­művek, hanem a gyalogosok közlekedése korlátozott, mert a hatalmas volumenű pia­ci és bevásárlóforgalom — főleg pénteken és szomba­ton — a tiltás és az elkép­zelések ellenére benyomul a belvárosba. Érthetetlen, hogy az ut­cákat már-már eldugulással fenyegető járműtömeget to­vább növelendő, a piac mel­lé — természetesen a korlá­tozott forgalmú területre — nemrég taxiállomást is te­lepítettek. Elismerésre méltó az a tö­rekvés, hogy megóvják a műemléki belvárost, hogy javítsák az ott lakó. dolgo­zó, bevásárló, szórakozó em­berek közérzetét és bizton­ságát. A helyes célt azonban nem lehet helytelen eszkö­zökkel és módszerekkel el­érni, nem szabad a közleke­dés rendjét a — Heves me­gyében is érvényes — KRESZ szabályainak és a reális szállítási igényeknek semmibevételével megvaló­sítani. Talán még nem ké­ső a zavarokat okozó forgalmi rend felülvizsgálata, a köz­lekedési szabályoknak meg­felelő átdolgozása, a belvá­ros közlekedési fegyelmé­nek helvreállítása. Bútorkereskedelmi Vállalat. Kápolna és Vidéke Atesz május 12-től május 31-ig kedvezményes bútorvásárt rendez Kápolnán a bútorboltban. A vásár ideje alatt egyes szekrénysorok, ülőgarnitúrák, egyedi bútorok árengedménnyel vásárolhatok, amíg a készlet tart.- Az akció időpontjában lit) kin-es körzetben 30 ezer forint feletti áruvásárlás esetén ingyenes házhozszállításról gondoskodunk. OTP-, takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk Bolt nyitva: hétköznap: 7.30-tnl lti h ig szombat: 7.30 löl 13 h-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents