Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. május 16., péntek A CSERNOBILI HELYETT TRIESZTI IPARTELEP A KÉPEN Hanis videofelvétel Olaszországban Moszkvában Robert Gale amerikai professzor sajtótájékoz­tatót tartott a csernobili szerencsétlenség sugárfertőzött betegeinek állapotáról (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Kínos helyzetbe hozta az olasz RAI televíziót — majd az ABC és az NBC ameri­kai televízióállomásokat is — egy hamis videofelvétel, amelyet a csernobili atom­erőműben történt szeren­csétlenségről „szenzációs és hiteles” riportként sugároz­tak. A felvételt egy 24 éves jugoszláv bocsátotta egy tv- ügynökség rendelkezésére, amely átengedte azt az olasz állami televíziónak és az amerikai hálózatoknak. Az illető azt állította: turista­ként mintegy 14 kilométeres távolságból, gépkocsijában ülve, titokban sikerült le­filmeznie az atomerőmű kör­zetét a szerencsétlenséget követő napokban. A film bemutatása után két nap­pal az olasz televízió leve­tített egy másik riportfil­met, mégpedig egy trieszti ipartelepről. Ezt követően özönleni kezdtek a nézők levelei, amelyek mindegyike határozottan állította, hogy a szenzációs csernobili, fel­vételek nagyon is hasonlí­tanak a trieszti filmen lát­ható képekhez, azaz mind­két film ugyanott, tehát Tri­esztben készült. Az olasz televíziónak be kellett ismernie, hogy a né­zőknek igazuk van. Visszá­jára fordult a törekvés, hogy a szovjet atomerőmű­ben történt balesetről mi­nél szenzációsabb és meg­döbbentőbb képekkel szol­gáljanak. Az ügyben vizsgálat in­dult, s szerdán letartóztat­ták Rómában az „alkotót”, aki két néven, Stefan Ga- ricSként és Thomas Garing- kértt is szerepel. Csalás vád- jáVal kerül valószínűleg bí­róság elé. A 39. FORDULÓ BECSBEN Haderöcsökkentési tárgyalások — ellentétekkel A NATO álláspontjának módosulása nélkül továbbra sincs remény a haladásra a bécsi haderőcsökkentési fó­rumon. Az osztrák főváros­ban csütörtökön kezdődött meg a 12 éve folyó tárgya­lások 39. fordulója. Az ülé­sen André Wieland, az NDK nagykövete hangoztatta: Mt- hail Gorbacsov áprilisi, ber­lini javaslatai azzal kapcso­latiban, hogy lényegesen csökkentsék a szárazföldi csapatokat, a harcászati lé­gierőt és a nukleáris fegy­verzetet az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő térségben, Új lendületet adhatnak a tárgyalásoknak — minden­esetre csak akkor, ha a Nyugat reális álláspontra helyezkedik, s felhagy azzal az állításával, hogy a VSZ fölényre törekszik a hagyo­mányos fegyverzet terén. Az a tény hogy a NATO nyer­sen és maradéktalanul el­utasította a VSZ februári szerződéstervezetét. csaló­dást okozott és újabb holt­pontot eredményezett a tár­gyalásokon, mutatott rá a szocialista országok képvi­selője. Bizonyos körök szá­mára a jelek szerint már az is sok volt, hogy az év ele­jén — a genfi találkozó széliemében — kibontakoz­tak egy megállapodás kör­vonalai. A NATO azonban továbbra sem akar hallani a fegyverzet csökkentéséről, ugyanakkor elfogadhatatlan ellenőrzési rendszabályokat szorgalmaz. A szocialista or­szágok kitartanak javasla­tuk mellett, amely szerint nemzeti eszközökkel, bizo­nyos katonai tevékenységek előzetes bejelentésével, in­formációcserével. valamint szükség esetén helyszíni kontrollal megfelelően el­lenőrizhető a tervezett meg­állapodás végrehajtása, mon­dotta az NDK nagykövete. Michael Shenstone kana­dai nagykövet újfent az el­lenőrzés kérdését állította a középpontba: a NATO sze­rint a VSZ javaslatai sem­mi ,Javulást” nem jelente­nek a korábbiakhoz képest — amelyeket a Nyugat ugyancsak visszautasított. „CIVILBEN" PRÓZAÍRÓ Új jugoszláv államelnököt választottak A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) Elnöksége csü­törtökön Belgrádban meg­tartott ülésén — a politikai és társadalmi tisztségviselők rendszeres cseréjére vonat­kozó előírásoknak megfele­lően — a következő egyéves időszakra Szinan Haszanit, Koszovo Autonóm Tarto­mány küldöttét választotta meg elnökévé, miután ed­digi elnöke, Radovan Vlaj- kovics (Vajdaság Autonóm Tartomány) egyéves megbíza­tási ideje lejárt. A JSZSZK alelnöke ezzel egyidejűleg Lazar Mojszov, a Macedón Szocialista Köztársaság de­legátusa lett. A JSZSZK Elnöksége ál­lamfői testület. Nyolc tag­ját 5 évi megbízatási időre az ország hat köztársasága és két autonóm tartomá­nyának képviselőházai vá­lasztják meg, ily módon biz­tosítva, hogy közvetlenül és egyenjogúan vegyenek részt az államfői tisztség ellátá­sában. Az államelnökség tagja a JKSZ KB Elnöksé­gének mindenkori elnöke is. A JSZSZK Elnöksége saját tagjai közül választja meg felváltva egy-egy évre el­nökét és alelnökét. éspedig sorrendben Macedónia, Bosz­nia-Hercegovina, Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Crna Gora, Vajdaság és Koszovo képviselője személyében. Szinan Haszani, a jugo­szláv államelnökség új el­nöke 1922-ben született. Al­bán nemzetiségű. 1941-től részt vett a jugoszláv anti­fasiszta népfelszabadító há­borúban. 1942 óta a JKSZ tagja. Főként irodalmi tevé­kenységéről ismert, ö a ju­goszláviai albán nemzetiség legtekintélyesebb prózaírója. —( Külpolitikai kommentárunk )— Helyeslés és elutasítás ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS a közvéleményben, messze­menő helyeslés a nemzetközi feszültség csökkentésé­ért, a fegyvenkezési hajsza lefékezéséért iküzdő pár­tok és csoportok soraiban, ám hivatalos elutasítás a legérintettebb fél, az amerikai kormány részéről. így lehetne összegezni azokat a . reagálásokat, amelyek Mihail Gorbacsov széles körű figyelemmel kísért tele­víziós beszédét az elmúlt 24 órában követték. Mint ismeretes, az SZKP főtitkára nemcsak a csernobili szerencsétlenséggel közvetlenül összefüggő események összegezésére, a tanulságok levonására vállalkozott, hanem felhasználta az alkalmat, hogy kifejtse országa véleményét a nukleáris biztonság, s ezzel szoros össze­függésben az atamkísérletek kérdéséről is. Az ugyanis minden józanul gondolkozó ember szá­mára világos kell (kellene) hogy legyen: ha egy vélet­len baleset, egy hatásaiban szerencsére viszonylag korlátozott erőiművi meghibásodás ilyen fájdalmas következményekkel járt, mennyire veszélyes lenne egy bármilyen kismérvű, ám katonai jellegű atomka­tasztrófa. Ezért szögezte le határozottan a szovjet pártvezető, hogy a műszaki indítványokon túlmenő­en (ezek elsősorban a nemzetközi nukleáris együtt­működés bővítésére, a kiterjedt hibajelzés és megelő­zés javítására irányulnak), mindenekelőtt a nukleáris kísérletek teljes betiltása az elsődleges cél. Gorbacsov amellett, hogy bejelentette, országa három hónappal újra meghosszabbítja a korábban vállalt, egyoldalú nukleáris moratóriumot, azt is megismételte: kész haladéktalanul találkozni az amerikai elnökkel bár­melyik európai fővárosban vagy Hirosimában, és megállapodást kötni az atomrobbantások betiltásáról. Mindennek fényében különösen kiábrándító az a gyorsaság, amellyel a Fehér Ház a moszkvai javasla­tokat ismét elutasította. KÉRDÉSES MOST, hogy mennyire tekinthető vég­legesnek az amerikai „nem”. Nem kevesen vannak az Egyesült Államokban is, akik egyre nyíltabban hangoztatják: 'ki kellene használni a kínálkozó lehe­tőséget, s elindulni azon az úton, amelynek végcélja az atomfegyverek felszámolása lenne. Márpedig a hi­vatalos megfogalmazások szerint ez lenne állítólag Washingtonnak is a távlati célkitűzése. Csakhogy az első lépés megtétele nélkül egyetlen úton sem lehet végigmenni ... (KS) SZERELÉS: 1993-1994-BEN Amerikai űrállomás terve A japán külügymin'sztéri- um elutasítással felérő óva- tosdággal reagált Mihail Gorbacsovnak arra a javas­latára. hogy Ronald Reagan­inél egy hirosimai csúcsta­lálkozó keretében állapodja­nak meg a nukleáris fegy­verkísérletek teljes betiltá­sáról. Csütörtöki sajtóérte­kezletén a minisztérium szó­vivője egyrészt azt hangoz­tatta. hogy Tokió szerint a fegyverkísérletek betiltása előtt a „hatékony ellenőr­zés” mechanizmusáról kel­lene megállapodni, másrészt kijelentette: a japán kor­mány nem kíván semmilyen kezdeményező lépést tenni egy esetleges hirosimai csúcstalálkozó lebonyolításá­ra, ennék előfeltétele az, hogy az Egyesült Állam°k beleegyezzen Mihail Gorba­csov javaslatába. A sajtóértekezletet meg­előzően hasonló szellemben nyilatkozott Nakaszone Ja- szuhiro miniszterelnök is. Vonat­szerencsétlenség Egy utasszállító busz ol­dalának rohant tegnap egy tehervonat Rio de Janeiro közelében egy vasúti-közúti kereszteződésnél, A szeren­csétlenségnek 18 halálos ál­dozata van, a sebesültek száma 30. A nukleáris veszély szele meglegyintette földrészün­ket. Az április végi baleset óta már tudjuk, hogy az érthető emberi aggodalom ezúttal — szerencsére — na­gyobb volt a tényleges fe­nyegetettségnél. Az ukrajnai erőműben le­játszódott események okai­nak feltárása és elemzése hosszú ideig foglalkoztatja majd a szakembereket, s ők a tapasztalatokat minden bi­zonnyal hasznosítani is fog­ják. Az ijedelem első napjai mindenki előtt világossá tet­ték, hogy az esetleges nuk­leáris szennyeződés nem is­mer országhatárokat. Azok azonban, akik az európai kapcsolatok fejlődését aka­dályozó importtilalomról döntöttek, csaknem ponto­san megtalálták a tilalom érvényességének meghatá­rozásakor a különböző po­litikai, társadalmi rendsze­rek közt húzódó földrajzi határokat. A katasztrófa az emberi­esség próbája is volt. Tisz­teletet parancsolóan vizsgáz­Az amerikai Országos Űr­hajózási és Űrkutatási Hi- valtal (NASA) közzétette an­nak a Föld körül keringő állandó űrállomásnak alap­tervét, amelyet az Egyesült Államok — Nyugat-Európa és Japán közreműködésével — a kilencvenes évek ele­jére szeretne megvalósítani. A terv szerint a világűr­ben olyan szerkezetet állí­tanának össze, amelynek két, csaknem 20 méter hosszú függőleges tengelyét körül­tak azok a ma még isme­retlen nevű szovjet embe­rek, akik saját egészségük, életük kockáztatásával aka­dályozták meg, hogy a nuk­leáris erőmű balesete való­ban földrésznyi méretű ka- taszrófává terebélyesedjen. Nem volt hiány külföldön sem az őszinte, a bajból nem politikai tőkét ková­csolni akaró segítségaján­latokból. Nyugat-európai, amerikai orvosok ajánlották fel személyes segítségüket, s közülük többen már a Szov­jetunióban vesznek részt a gyógyításban. A humaniz­mus parancsának engedel­meskedett a kilencedik ik- szet taposó amerikai üzlet­ember, Armand Hammer is, amikor félmillió dollár ér­tékű segítséget vitt szemé­lyesen Moszkvába. Miként akadályozhatok meg a csernobilihez hason­ló vagy még súlyosabb kö­vetkezménnyel járó balese­tek? Semmiképpen sem az­zal, hogy az atomenergiát kiiktatjuk egyre energiaéhe- sebb világunkból. Egyértel­mű az is — erre mutatott belül ötvenméteres vízszin­tes tartószerkezetek kötnék össze, s ezek együttésen rög­zítenének hat, a személyzet tartózkodására, illetbe a ku­tatásokra szolgáló egységet. Két ilyen nagyobb elemet az Egyesült Államok épí­tene, egyet-egyet pedig Ja­pán. illetve a nyugat-euró­pai országok közös űrkuta­tási szervezete. Két kisebb elem raktárként szolgálna. A szerelési munkákat 1993- ban és 1994-ben kellene el­végezni. Az elemeket össze­rá Mihail Gorbacsov szer­dai tévébeszédében —, hogy komoly nemzetközi együtt­működéssel növelni kell az atomenergia békés felhasz­nálásában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sze­repét. Ennek az együttmű­ködésnek természetesen szer­ves alkotóeleme a gyors, ér­demi tájékoztatás is. A leg­fontosabb azonban a köl­csönös bizalom. A szovjet pártfőtitkár e bizalom megerősítéséért a vi­lág előtt vállalta az egyoldalú szovjet robbantási moratóri­um további meghosszabbí­tását augusztus 6-ig, az em­beri történelem egyik leg­gyászosabb eseményének, a hirosimai atombomba fel- robbantásának évfordulójáig. Az igazi veszélyt nem a nemzetközi összefogással megelőzhető erőműbalese­tek hordozzák. A tömeges pusztulás, nukleáris szeny- nyeződés veszélye az egyre nagyobb mennyiségben fel­halmozódó fegyverekben rej­lik. Ezért, mutatott rá Gor­bacsov, haladéktalanul szük­séges lenne, hogy a két leg­sen 14 űrrepülőjárattal jut­tatnák Föld körüli pályára, és fokozatosan szerelnék össze őket. James Fletcher a NASA új igazgatója, aki sajtótájé­koztatón ismertette a ter­vet, leszögezte, hogy bár azok igen jelentősek, most mindenekelőtt az amerikai űrprogram jelenlegi súlyos helyzetén kell túljutni: hely­re kell állítani azt a képes­séget, hogy különböző esz­közöket juttathassanak egy­általán a világűrbe. nagyobb nukleáris hatalom vezetője — az Egyesült Ál­lamokban esedékes csúcs- találkozójukat megelőzve — találkozzon valahol, s meg­állapodjon a nukleárisfegy- ver-kísérletek felfüggeszté­sében. Jelképes erejű Mihail Gor­bacsov javaslata, az, hogy ő és Reagan amerikai elnök találkozójának színhelye le­gyen például Hirosima. Ha a kölcsönös józanság és ön­mérséklet megfékezhetné a fegyverkezésben az egyre szédítőbb tempójú versen­gést, nem csak a bizalom lenne nagyobb, hanem óriá­si pénz- és műszaki eszkö­zök szabadulnának fel a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére és elmélyíté­sére az emberiség súlyos problémáinak megoldása ér­dekében. A pusztító erő növelésé­nek megállítása reményt keltene, hogy Hirosima és Nagaszaki tragédiája nem ismétlődik meg. Ilyen nem­zetközi légkör lehetne a leg­biztosabb záloga annak is, hogy a világméretű össze­fogás a csernobili események megismétlődésének veszé­lyét is minimálisra csökken­tené. Szántó András Megígértük. Teljesítjük. Megígértük, hogy az építési hatóságok által előírt hőtechnikai követelményeket kielégítő, korszerű és olcsó falazóanyagból, a GÁZBETONBÓL 1986-ban kielégítjük az építkezők igényét. A Mátra Gázbetongyárban megkezdtük a termelését és hozzáfogtunk az értékesítéséhez is. VARJUK MEGRENDELÉSEIKET. A gázbeton megrendelhető a Tüzép-vállalatoknái és minden építőanyagot forgalmazó egységnél, valamint a Mátra Gázbetongyár kereskedelmi osztályán, Gyöngyösvisontán. Levélcím: Gyöngyös PL: 155. 3201 Telefon: (37) 13-035-től 039-ig. Telex: 25-354. Budapest, VI.. Mozsár u. 18. Japán óvatosság Csernobil logikája

Next

/
Thumbnails
Contents