Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 100. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 29., kedd J. Száz éve született Györgyi Déies Hagyományokat még csak- csak. dinasztiát azonban sokkal kevésbé lehet alapítani. Nevük és munkásságuk to- vábbörökítése érdekében legföljebb annyit tehetnek az Ssök, ha jó géneket adnak át, s ha példás képzésben, nevelésben részesítik a ftakat. Egyáltalán: úgy élnek és cselekednek, hogy követendő mintát lássanak bennük az utódok. Hogy mennyire lehet így átadni, átvenni a tehetség stafétabotját, arra kiváló példa az a Györgyi família, amely egy egész sor festő- és építőművészt adott a magyarságnak, és amely családnak az egyik híressége, Györgyi Dénes építész most száz éve, 1888. április 25-én született. iMint annyian mások, e rajnak a felmenői is idegen hazából származtak ide. Bécsben éltek és Gierglek- nek hívták őket. E németes névvel vált birodalomszerte ismert ötvösmesterré a ma már dinasztiaalapítóként tisztelhető Alajos, és szintén Gierglként indult el a festőkarrier útján ennek Alajos nevű fia. ö aztán már Pest- Budán vált rendkívül keresett arcképfestővfe, főképpen .a vidéki nemesség leányainak, fiainak tehetséges és szorgalmas portréfestőjévé. i(,,Második” Alajos legszebb ábrázolása Deák Szidóniát mutatja; ez a félig a néző felé forduló, nemes arcélű hölgy a Magyar Nemzeti Galéria féltett kincseként tekint szelíd szigorúsággal az .utókorra.) lA Györgyi nevet szintén 5, az ötvös piktor fia választotta magának, évszám szerint pontosan 1859-ben. Aztán -már Györgyi néven iskoláztatta Géza nevű fiát, aki építész és festő lett — egyebek között az ő tervei nyomán nyerte el mai alakiját a Kelet-ázsiai Múzeum épülete —, és szintén Györgyiként szerzett nevet az iparművészet elméletének és gyakorlatának kiváló ismerője, művelője, Györgyi Kálmán, a születésének centenáriumán most megidézett Dénes tudós édesapja. Akárcsak közvetlen elődje, Dénes is az iparművészet megújítóinak köréből indult el, hogy mind nagyobb és nagyobb építészeti feladato- ikat vállalva kiteljesítse a századforduló táján — a millenniumi idők szellemében — fogant, úgynevezett magyaros stílust. Legelsőül ugyanis iparmű- vészeinkben, azaz belsőépítészeinkben, kárpitszövőinkben, ablaktervezőinkben ébredt fel a vágy, hogy az ősi — legalábbis annak mondott, vélt — magyar motívumokkal hálózzák, hintsék tele az újonnan épülő házak felületeit. S tehették ezt annál inkább, mert a kor legnagyobb stílusáramlata, a szecesszió, igen jól be tudta fogadni az általuk kedvelt fonadékos, burjánzó for- imakineset. Aztán — elsősorban Kós Károly érdemeként — a magyaros szecesszióépítészet is mind nagyobb teret nyert, s egyre-.másra épültek a hegyes oromzatú, színes csempevirágokkal felékesített paloták. Az olyan középületet, mint például a Városmajor utcai elemi iskola, amelyet szintén Kós Károly kezdett el tervezni, de amelynek jellegzetesen magyaros épületcsoportját már Györgyi Dénes adta át a székesfőváros elöljáróságának 1912-ben. Ekkor még csak alig huszonhat éves volt a Giergl famíliának ez a leszármazottja. Tegyük hozzá, nem csupán tehetséges és jól iskolázott, hanem — szerencsés tagja. Györgyi Dénes ugyanis Kostól és körétől olyan jó indíttatást kapott, hogy amikor útjaik szétváltak, akkor sem imaradtak el a nagy és még nagyobb megrendelések. Reá bízták például a keszthelyi Balaton Múzeum épületének a tervezését. Ez akkoriban, az 1920-as évek válságos időszakában igazán nem mindennapi feladat volt. Tető alá is hozta sikeresen, igaz, a magyaros szecesszión túllépve, az oldottabb eklektika jegyében. Ugyanez az eklektika — a történelmi ihletettségű historizmusnak a századunk első harmadában jelentkező igényekhez való igazítása — testesült meg a Debreceni Déri Múzeum kupolás teremsorában is (ezt Münnich Aladárral közösen tervezte), s csakígy a debreceni egyetem monumentális, de láthatólag már kevesebb egyéni invencióval felvázolt, sokkal inkább a megrendelő kívánalmainak megfelelő épületeiben. Aztán az eklektikában is továbblépett, s eljutott a Baxihaus művészcsoportja által meghirdetett geometrikus szemléletig, a gyakorlatiasság alázatos szolgálatáig. Ez irányú munkásságát azonban csak alkalmi építmények, elsősorban is ideig-óráig használt pavilonok jelezték. A brüsszeli világkiállítás magyar bemutatóhelye például 1935-ben, a párizsi nemzetközi kiállítás magyar helyiségcsoportja 1937 -ben stb. Györgyi Dénes mindemellett kiváló elméleti szakemberré is kiképezte magát. Nem csupán tanára volt az Iparművészeti Főiskolának, hanem az igazgatója is, az Üj magyar építőművészet című többkötetes terv gyűjteménynek pedig lelkes és gondos szerkesztője. Tisztes kort ért meg: 1961- ben, hetvenöt évesen hunyt el. A. L. H eti umor ét elején — Néhány napja rendkívüli szabadságot kért a sógora temetésébe. Ma pedig találkoztam vele az utcán. Mivel tudja ezt megmagyarázni? — kérdezi az irodavezető a tisztviselőtől. — De hát én nem mondtam azt, hogy meghalt — védekezik a beosztott. — Csak azt mondtam, hogy szeretnék elmenni a temetésére. ★ — Nem szeretem a temetői virágokat. — Pedig éppen ott kap az ember a legtöbbet! ★ — Halgass egy tapasztalt asszonyra. Férjhez keil menned! — Tudom, de meg kell várnom, amíg egy tapasztalatlan férfi mondja ezt nekem. — Igaz, hogy Jozsó új színdarabot ír, amiben játszik is, és ö is rendezi? — Igen. Már láttam a próbát és azt hiszem, a néző is ő lesz. ★ — Adj 20 koronát. Reggel óta nem ettem. — Én sem. — Akkor adj 50-et és meghívlak vacsorára. Királygyilkosság Visegrádon A középkori Magyarországon a hatalmi vita eldöntésének nem a politikai gyilkosság volt elfogadott és gyakorolt módja, de pontosan 600 esztendővel ezelőtt előfordult ilyesmi is. Kis Károly király korabeli portréja A lovagkirálynak is nevezett, Anjou-házból való I. Lajos' királyunk, akit Nagy Lajosnak nevez a történet- írás, 1382. szeptember 10-ről 11-re virradó éjszaka, éjfél tájban. Nagyszombatban meghalt. Bár az ország nem lelkesedett a nőuralomért, Lajos utolsó akaratához híven mégis elismerék királyul elsőszülött, tizennégy éves Mária leányát, akit szeptember 17-én Székesfehérvárott az esztergomi érsek megkoronázott. Miután azonban a kormányzásban a Gorái Miklós nádorra támaszkodó Erzsébet özvegy királyné intézkedései elégedetlenséget keltettek (a kiskorú Mária helyett anyja fogta az ország gyeplőjét), erős ellenzék alakult politikája ellen. Már 1385-re három pártra szakadt az ország. Az egyiknek Garai nádor volt a vezére, aki Erzsébet befolyása alatt állt. Erzsébetnek nem tetszett Máriának Luxemburgi Zsigmond- dal tervezett házassága, amely még Nagy Lajos akarata volt, s ezért a francia udvarral tárgyaltak Mária és Orleansi Lajos frigyéről, ami egyértelmű lett volna a Luxemburgok, Vencel német—cseh király, a nápolyi III. Károly király és a pápa elleni szövetséggel. Ilyen oktalan háborúra egyenesen kihívó diplomáciai ballépésre korábban — sem az Anjouk, sem az Árpád-házi királyok alatt — nem volt példa. Nem csoda, hogy nyilvánosságra hozatala elkeseredést és elégedetlenséget váltott ki. A másik párt tagjai — Lackfi István horvát bánnal az élen — lovagi kötelességüknek tekintették Nagy Lajos utolsó akaratának a végrehajtását, és Luxemburgi Zsigmond útját egyengették. A harmadik csoport, a Horváti-testvérek vezetésével a nápolyi III. Károly fiát, Nápolyi Lászlót akarta Máriával összeházasítani. Ugyanekkor III. Károlyt akarták a magyar trónon látni, hogy erős kezű férfi uralkodó irányítsa az országot. Ez a törekvés a hagyományos magyar jogfelfogásra támaszkodott, amely szerint az Anjou-ház nem volt idegen dinasztia: az Árpád-ház leányága, V. Istvántól származtatta. Ugyanis a nápolyi király ugyanannak az V. Istvánnak volt a leszármazottja, mint Nagy Lajos, és az Anjou-ház magyar ágán belül a Durazzói al- ágnak volt a feje. Mivel pedig az Árpád-ház férfitagjainak törvényes öröklési jogához kétség nem fért, a törvényes magyar király az Anjou-ház egyetlen nagykorú férfitagja, III. Károly lehetett volna, akit egykor a még gyermektelen Nagy Lajos is utódjául szemelt ki, udvarában neveltette, s 1371 —1376 között a szlavóniai báni tisztet viselte. Horváti Pál zágrábi püspök tehát Nápolyba hajózott, és „az összes magyar főúr nevében” meghívta Károlyt őseinek „törvényes és jog szerint őt illető trónjára”. Károly megfelelő kísérettel 1385. október 23-án ért Zágrábba, majd Budára, hogy — miként üzente a királynéknak — segítségükre legyen a kormányzásban. Károlyt 1385. december 31-én Székesfehérvárott megkoronázták, s II. (Kis) Ká- rolyként került a magyar királyok sorába. II. Károly óvakodott egyoldalú párturalom létesítésétől, s kormányát a három párt embereiből állította ösz- sze. Már-már sikerült néhány hét alatt magához hajlítania az ellenpánti főurakat. Csak a nádori tisztéből elmozdított Garai és Erzsébet nem törődött bele az új helyzetbe. 1386. február 7-én Erzsébet fontos megbeszélésre magához kérette Kis Károlyt, aki kíséretet hátrahagyva elvonult Máriával és Erzsébettel egy külön szobába. Ezalatt Garai, a két Bebek és Forgách Balázs pohárnokmester a szomszéd teremben várakoztak. Kisvártatva Garai elérkezettnek látta a pillanatot, intett Forgáchnak, aki fontos üzenet ürügyén a király elé járult, majd köpenye alól előrántotta meztelen kardját, s többször a király fejére sújtott. Az egyik vágás szinte átszelte II. Károly koponyáját, és bal szemére is megvakította. A zajra, kiáltásra a szomszéd teremből is berohantak az olaszok és Garaiék is, s vad dulakodás támadt, amelyben Forgách és az olasz Nac- carela is nehéz sebeket kapott. Ekkor hangzott el egy középkori népballada szerint Erzsébet királyné szájából: „Vágd, fiam, vágd, Forgách, tiéd leszen Gimes és Gács!” Egy XVI. századi följegyzés szerint Erzsébet így biztatta Forgáchot: „Balázs, öld meg a királyt, Neked adom Gimes várát!” A király nem halt meg azonnal. Egy hétig — a külvilágtól elzárva — a palotában tartották, majd átszállították Visegrádra, ahol február 24-én meghalt. Az egyik változat szerint belehalt sérüléseibe, a másik szerint megfojtották, a harmadik krónika úgy tudja, hogy megmérgezték. Tetemét egyházi szertartás nélkül földelték el a Visegrád melletti Szent András bencés apátságban. Dr. Csonkaréti Károly A király pecsétjének előlapja A király pecsétjének hátlapja Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerőszolgálati Iroda állásajánlatai: HM-i Tanácsi Építőipari Vállalat: Eger, Sas út 94. TPA—L számítógépéhez gyakorlott szervező-programozót keres felvételre. Érdeklődni lehet a vállalat szervezési osztályán. Telefon: 10-622/198. Eger és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ: Eger, Knézich K. u. 2. Felvételt hirdet Katona István téri DUETT Áruházának műszaki osztályára, szakképzett eladói munkakör betöltésére. Jelentkezés: az áruház vezetőjénél, illetve a műszaki osztály vezetőjénél. VlZÉP Egri Fő-építésvezetőség: Eger, Lenin út 142/C. Felvételre keres hegesztő vizsgával rendelkező lakatosokat, Eger és környéke munkaterületre ácsokat. HM-i ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Felvesz egri munkahelyre középfokú végzettséggel rendészt. Jelentkezés: a vállalat személyzeti vezetőjénél. AMFORA—ü VÉRT: Eger, Cifrakapu tér 24. Közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel, gépírni tudó ügyviteli alkalmazottat keres felvételre. Park Szálló: Eger, Klapka u. 8. Mátraházi Vörösmarty Turistaházba azonnali belépéssel szakácsot és felszolgálót. Jelentkezés: Egerben, a Park Szálló munkaügyi osztályán vagy a helyszínen. HM-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételre keres gépkocsi-előadót — rehdelés-nyllvántartót szakirányú középfokú végzettséggel; egri szervizbe autószerelőket, karosszérialakatosokat, autófényező szakmunkásokat; verpeléti szervizbe autóvillamosssági- szerelőt; műszáki előadót közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel. Tehergépjármű Javító Leány- vállalatához felvesz karosszérialakatos művezetőt középfokú szakirányú végzettséggel. HM-i Településtisztasági V.: Eger, Merengő u. 3._ „C” és „F.4” kategóriás jogosítvánnyal gépkocsivezetőket keres felvételre. Szolnoki MEZŐGÉP Egri Gyára: Eger, Lenin út 261. Felvételre keres forgács nélküli hidegalakítót; esztergályost; fémfestőt; CNC esztergályost; tekercselőt. Jelentkezés: a gyár munkaügyi csoportvezetőjénél. V Györgyi Dénes: A Városmajor utcai elemi iskola épülete A Debreceni Déri Múzeum épülete (Németh Ernő felvételei — KS)
