Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-07 / 81. szám

2. NÉPÚJSÁG. 1986. április 7.. hétfő Az MSZBT Aranykoszorús jelvényével tüntették ki a hazánkban vendégszereplö Árka. gyij Rajkint, a Moszkvai Miniatűr Színház művészeti vezetőjét. A képen: Apró Antal átadja a kitüntetést. (MTI-fotó: Petrovits László felvétele. Népújság-telefotó —KS) Magyar—szovjet közös kutatócsoport —( Külpolitikai kommentárunk )— A sokadik menet IMMÁR SOKADJÁRA RUGASZKODNAK NEKI a Contadora-csoport tagjai a közép-amerikai válság békés rendezésének. A tárgyalások, több holtpont után, újra élénkülni látszanak. Alighogy befejeződött a latin-amerikai parlament tizenhat tagja — köztük a tavaly felvett Kuba és Nicaragua — küldöttségeinek guatemalai tanácsko­zása. már össze is ült Panamavárosban a Contadora- és a Limai-csoport, valamint a térségben levő öt érin­tett ország külügyminiszteri értekezlete. Az összesen tizenhárom vezető politikus úgy látszik nem babo­nás: minden kedvezőtlen előjel ellenére átfogó meg­beszéléseket folytattak a közvetítő államok által ki­dolgozott béketervröl. Ennek első változatát egyedül Nicaragua fogadta el, s a számára hátrányos módo­sítások után is kész keresni a kivezető utat. Guate­mala, Honduras, Salvador és Costa Rica azonban — ha különböző mértékben is — engedett az amerikai nyomásnak és megakadályozta az áttörést. WASHINGTONBAN EGY HÉTEN BELÜL várható a szenátus új, immár végleges döntése a kontráknak nyújtandó százmillió dolláros segélyről, s a latin­amerikai országok tanácskozás-sorozata nem titkol­tan a Capitolium honatyáira is hatni kíván. A maga részéről ugyanezt igyekszik elérni a Fehér Ház, ami­kor a Pentagon és a CIA közreműködésével min­denáron bizonyítani szeretné a sandinisták „támadá­sát” Honduras ellen. Az eddig napvilágot látott té­nyek azonban inkább amellett szólnak, hogy nagyon is átlátszó „konspiráció” keretében az amerikaiak beszélték rá a hondurasi hatóságokat a „segítség­kérésre”. Az amerikai sajtó „nagymenői”, köztük a nálunk is jól ismert Art Buchwald kíméletlenül a világ tu­domására hozzák véleményüket: Reagan személyes meggyőződéséből kiindulva, egész presztízsét latba Vetve — és némiképp kockáztatva is — igyekszik beavatkozni egy szuverén ország belügyeibe, nevet­séges állításokra ragadtatja magát az Egyesült Álla­mokat fenyegető állítólagos „vörös veszély” miatt, s milliárdokba kerülő konfliktus felé sodorja Amerikát. MERT AZ MÁRIS VILÁGOS, hogy a százmilliós segély csak az első lépés lenne a konfliktus „viet- namizálásához” vezető úton. Ez a sajátosan ameri­kai szóhasználat teljesen egyértelműen á válság eszkalációját, a közvetlen katonai részvételt jelenti. Ettől azonban mind egységesebb fellépéssel óvnak a latin-amerikai országok. Kitartó erőfeszítéseiket il­lene végre a Potomac partján is észrevenni. HORVÁTH GÁBOR Palme-gyilkosság Egy újfasiszta szervezet tagjai is bűnrészesek Pillantás a hétre A hírügynökségek előre­jelzései között szereplő ese­mények kivétel nélkül hely­változtatással kapcsolatosak. Igaz, van közte millió kilo­méterben és akad néhány száz méterben mérhető, de az egybeesés azt bizonyítja, hogy néha nem árt egy kis mozgás — még a mai, mo­dern kommunikációs eszkö­zök világában sem. HÉTFŐ: A lengyel politikai kon­szolidáció részeként ör­vendetesen növekszik az ország nemzetközi aktivi­tása is. Marian Orzechows- ki külügyminiszter az NSZK-ba látogat, míg másnap Zbigniew Szalaj- da miniszterelnök-helyet­tes Rómába utazik. Mind­két helyszín kiemelkedően fontos a lengyel külpoliti­ka számára. KEDD: Az EGK kutatási minisz­terei Luxemburgban gyűl­nek össze egynapos ta­nácskozásra. Ä legfonto­sabb napirendi pont két­ségkívül az Eureka-prog- ram és az amerikai ihle­tésű csillagháborús tervek eddigi munkálatai és pers­pektívái körül kialakuló vita lesz. SZERDA: Bush, amerikai alelnök a több országot érintő kö­zel-keleti kőrútjának utol­só állomására, a Jemeni Arab Köztársaságba érke­zik. Észak-Jemen jelentő­ségét növelték a közel­múltban lejátszódott, saj­nálatos dél-jemeni esemé­nyek, valamint a közel­ben folyó iraki—iráni há­ború is. CSÜTÖRTÖK: Háromnapos látogatásra az NSZK-ba érkezik Csőn Tu Hvan dél-koreai állam­fő. A növekvő belpolitikai feszültségek miatt, a ka­tonai rezsim igyekszik külföldi támogatókat sze­rezni és bizonyítani sza­lonképességét. A nyugat­német „zöldek” és a szo­ciáldemokraták minden­esetre élesen ellenzik Csőn Tu Hvan vizitjét. PÉNTEK: A csillagászok tekintete az égboltra irányul. Ezen a napon kerül Föld-közeibe a Halley-üstökös. A poli­tikusok kissé földhözra­gadtabbak — őket jobban érdeklik például a Vu Hszüen-csien kínai kül­ügyminiszter tokiói tár­gyalásai. SZOMBAT: 3 napos látogatásra Wa­shingtonba érkezik Naka- szone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök. Tárgyalásai során szó lesz majd a még mindig hatalmas japán ke­reskedelmi többletről épp­úgy, mint a katonai ki­adások amerikai vélemény szerinti „túl alacsony” szintjéről és a szigetorszá- • gi kutatók szerepéről a „stratégiai védelmi kezde­ményezés” programjaiban. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak egyezménye alapján a SZUTA Űrkutatási Intéze­te és az MTA Központi Fi­zikai Kutató Intézete közös nemzetközi kutatókollekti. vát hozott létre. A Buda­pesten most megalakult, mérnökökből, és fizikusok­ból álló csoport Szabó Fe­rencnek, a KFKI főigazga­tójának vezetésével tevé­kenykedik. A kollektíva feladata, hogy meghatározott témák­ban a népgazdaság külön­böző területein hasznosítsa az űrkutatás során a nagy megbízhatóságú elekt_ Reagan amerikai elnök, szokásos, szombati rádióbe­szédében sürgette a kong­resszust, hogy vegye figye­lembe az amerikai hadügy­minisztérium működésének vizsgálatára létrehozott bi­zottság javaslatait. Reagan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van védelmi rend­szerének jelentős felülvizs­gálatára, amely egyébként a legnagyobb változtatásokat hozná az 1950-es évek vé­ge óta, amikor is Eisenhower elnök átszervezte a hadügy­minisztériumot. Az amerikai elnök mór a múlt héten elrendelte a Pa- ckard-bizottság azon javas­latainak megvalósítását, amelyeket elnöki rendelet­tel is hatályossá lehet ten­ni. Szombati beszédében Reagan felszólította a kong­resszust, hogy vizsgálja meg (és hagyja jóvá) azokat a ronikus berendezések létre­hozásában szerzett tapasz­talatokat. E tevékenység részét képezi a KGST komp­lex - programjának. Az egyezmény alapja az a szo­ros és baráti együttműkö­dés, amely a két intézet kö­zött a Vega-űrprogram so­rán létrejött. Mindkét or. szág népgazdasági érdeke, hogy az eddig megszerzett ismeret és tudás megőrizhető és folyamatosan továbbfej­leszthető legyen, s a csúcs­technológiájú műszereket megalkotó szakembergárda együtt maradjo«. A KFKI és a SZUTA Űrkutatási Intézetének ma­gyar és szovjet munkatár. javaslatokat, amelyek élet­be léptetése kongresszusi megerősítést igényel. A javaslatok között sze­repel, hogy a hadügyminisz­térium költségvetését az ed­digi, évenkénti megajánlás helyett kétévenként kellene kidolgozni és jóváhagyni. A bizottság javasolja azt is, hogy meg kellene erősíteni a vezérkari főnökök egyesített bizottságának szerepét, va­lamint létre kellene hozni egy új hadügyminiszter-he­lyettesi posztot a katonai vá­sárlások felügyeletére. David E. Bonion michi- gani képviselő, ismertetve a Demokrata Párt válaszát a beszédre, nem tért ki a had­ügyminisztérium átalakításá­ra vonatkozó elnöki javas­latokra, hanem arra figyel­meztetett, hogy az Egyesült Államok „milliárd dolláros" háborúba keveredett Közép- Ameri kában. sai a Központi Fizikai Ku­tató Intézetben kialakított laboratóriumban, elsősorban elektronikus jellegű felada. tok megoldásán dolgoznak együtt. A munka három témában indult meg, és ezeket a későbbiek során újabbakkal bővítik. A ku­tatócsoport az űrszondákhoz kifejlesztett berendezése« gyakorlati alkalmazási lehe­tőségeinek feltárása mellett, újabb űrműszereket is ter­vez és gyárt. A magyar és szovjet szakemberek együtt készítik el azt a fedélzeti számítógépet, amely a MARS Phobos nevű holdjá­nak vizsgálatára 1988-ban felbocsátandó űrszonda le­szállóegységét vezérli. Bonion szerint az Egyesült Államok eddig közel egy- milliárd dollárt pumpált a térségbe katonai és gazda­sági segély formájában. s ezeket a segélyeket főleg a Nicaraguával határos Hon­duras kapta. Bonion elmond­ta, hogy eddig százmillió dollárt kaptak a nicaraguai ellenforradalmárok. Emellett az amerikai kormányzat újabb százmillió dolláros se­gélyt kíván juttatni a kont­ráknak, mégpedig úgy, hogy az összegből hetvenmillió dollár fegyverek vásárlására lenne fordítható. A demokrata párti képvi­selő arra szólította fel a washingtoni kormányt, hogy a katonai megoldás helyett inkább működjön együtt az­zal a Contadora-csoporttal, amelyik a térség problémái­nak békés megoldására tö­rekszik. Feltehetőleg egy újfasisz­ta szervezet tagjai is bűn­részesek a Palme-gyilkos- ságban — jelentette a TASZS2 a Svenska Dag­bladet című stockholmi na­pilap értesülésére hivatkoz­va. Az újság szerint a ható­ságoknak mind ez idáig nem volt tudomásuk a szer­vezet létezéséről, s csak a nyomozás során figyeltek fel annak több tagjára. Az újfasiszta szervezet titkos központja valószínűleg egy Európán kívüli országban van. s több csoportja mű­ködik az európai országok­ban, egyebek iközött Svéd­országban is. Neve azonos az egykori náci párt elneve­zésével, s vezetői is e szel­lemnek megfelelően szerve­zik mozgalmukat, arra szó­lítva fel, hogy „minden eszközzel harcolni kell a kommunizmus ellen”. A Palme-gyilkosság indí­tékait elemezve a Svenska Dagbladet hangsúlyozza, hogy a szociáldemokraták mindig is célpontjai voltak a nácik támadásainak. Pal­me álláspontja a nicaragu­ai sandinista vezetéssel kapcsolatban, a dél-afrikai apartheid-rendszer ellen harcolók iránt érzett rokon- szenve könnyen lehetett a gyilkosság indítéka — mutat rá a svéd lap. Reagan rádióbeszéde Olasz bo A rosszból is megárt a sok. Borhamisítók min­dig voltak, mindig lesznek, de régebben Olaszor­szágban még visszafogták magukat a kotyvasz­tok, hamisítási tevékenységük kimerült az egysze­rű „sikkasztásban”: nyolc egység víz, egy egység bor, egy egység etil-alkohol. Azután veszélyesebb szerekhez nyúltak, mint például a metil-alkohol, és alkalmazásában már nem ismertek mértéket. Olaszországban most egy­értelműen bebizonyosodott, hogy tizenkilenc halálese­tet okozott az elmúlt he­tekben a metil-alkohollal „kezelt" bor. De ki tudja, hogy mielőtt a botrány ki­tört volna, hány hirtelen elhalálozásnak lehetett ugyancsak ez az oka? Elő­ször több mint két héttel ezelőtt csak Milánó kör­nyékéről érkeztek halál­esetekről szóló jelentések. Elhangzottak a tévéhíradók­ban, mint a bűnügyi króni­ka bármelyik más híre, és senki sem gondolta akkor még, hogy egyéni szeren­csétlenségnél többről van szó. Azután napról napra egyre többen haltak meg „bormérgezésben”, a kórhá­zakban a betegek szeme világáért küzdenek az or­vosak, mert a metil-alkohol először a látÓ6zervet tá­madja meg. A tévében bemutatták a kerülendő borfajtákat. A tájékoztatási eszközök fi­gyelmeztették a lakosságot, hogy „ne vásároljon feltű­nően olcsó bont, de külö­nösen őrizkedjenek a cím­ke nélküli palackoktól.” Metil-alkoholos bor Literjét mindössze két-háromszáz lírából elő tud állítani a hamisító (egy kávé ára öt­hatszáz líra), így a végter­mék valóban „versenyké­pesebb” a természetes úton termelt bornál, amely csu­pán a termelőnek legalább ezer lírájába kerül. A fi­gyelmeztetések azonban nem hozták meg a kívánt elrettentő hatást, az újabb és újabb halálesetekből ítél­ve a mérgezett bor to­vábbra is zavartalanul fo­gyott és fogy talán ma is. Lombardia, Piemonte. Li­guria, Veneto, Puglia, Emi- Íia-Romagna tartományok­ban, de a fővárosban, Ró­mában is találtak mérge­zett bort. A hatóságok ed­dig negyvennyolc borfor­galmazó céget tettek „feke­telistára’1,, gondosan meg­nevezve a kerülendő bor­fajtákat, több vállalkozót vittek el a rendőrök meg­bilincselve. A csendőrség körülbelül 300 ezer hektoli­ter „alaposan gyanúsítható” bort kobzott el. A veszély azonban korántsem múlt el: a rendőrség tudja, hogy va­lamelyik borcégnél még mindig ott van mintegy 3200 hektoliter metanol, de nem tudják, hogy melyik­nél. A mérgezett bor esetét a miniszterelnöki hivat íl, ? képviselőház a legsürgetőbb témaként tartja napirenden. Súlyos közegészségügyi problémáról, valamint Olasz­ország külgazdasági érde­keiről van szó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a mérgezett bor nem maradhatott meg a borexportáló Olaszor­szágban. A mezőgazdasági minisz­ter rendeletére ezután csak minőségjelző címkével ellá­tott bort lehet külföldre el­adni. Pandolfi miniszter címkéjében azonban nem igen bíznak Nyugat-Euró- pában: Dánia éppen a na­pokban állította meg hatá­rainál az olasz szállítmá­nyokat, és nemcsak a bo­rokat, de mindenfajta olasz szeszesitalt kirekeszt. A hé­ten az NSZK is hasonló módon cselekedett. Auszt­ria és Svájc még befogad­ja az olasz borokat... A mérgezett bor egy más­fajta, kulturális jellegű veszteséget is okozott Olasz­országnak azzal, hogy szét­rombolta a megbízhatóan minőségi olasz borok ké­pét. Az olasz boroknak ki­terjedt irodalma van, üzle­tekben árusítják egy-egy bortermelő vidék termékei­nek zamatát, készítési mód­ját ismertető katalóguso­kat. A kis kereskedők or­szágában a borkereskedők a legbüszkébbek szakmájuk­ra sokan közülük — joggal — úgy érzik, hogy kultúrát terjesztenek árujukkal. Az elhivatott borkereskedőnek könnybe lábad a szeme, amikor meg­hallja a pult feletti polcon levő rádióban az újabb bor- hamisítási híreket. Hiába tudja minden régi vevője, hogy az ő bora makulátlan, eljött az idő, amikor már a jó bornak is kell a cégér. Az sem vigasztalja túlsá­gosan, hogy kirakatában a fogyasztók védelmét ellátó társaság ki tette a feliratot: „Itt nem árusítanak me- til-alkohöíos bort”.

Next

/
Thumbnails
Contents