Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 19. szám ARA: 1986. április 4., péntek 2,20 FORINT Ünnepségek, kitüntetések felszabadulásunk évfordulóján Magyarország felszabadulásának 41. évfordulója tiszteletére csütörtökön reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellért-hegyi felszabadulási emlékműnél. Zászlófelvonási ünnepséget tartottak a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren is, ahol az Állami Zászló kúszott az árboc csúcsára. Az ünnep alkalmából az MSZMP KB, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a Hősök terén. Előbbi helyen az Elnöki Tanács és a Minisztertanács képviseletében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke koszorúzott. Az MSZMP KB koszorúját Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Károly főtitkárhelyettes helyezte el. Ugyancsak koszorúzott Borisz Sztukalin, Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint az állami és társadalmi szervek képviselői. Délben a Parlamentben kitüntetési ünnepségre került sor, amelyen Losonczi Pál rövid beszédben méltatta hazánk felszabadulásának történelmi jelentőségét, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Este Horváth István, az MSZMP KB titkára mondott köszöntőt, amelyet a rádió és a televízió is sugárzott. Heves megyében számos helyen tartottak megemlékezést, koszorúzást a felszabadulás ünnepe tiszteletére. A megyei központi eseményre Heves Megye Tanácsán került sor, ahol egyúttal kitüntetéseket ad tak át a kiemelkedő munkát végzett dolgozóknak. összeállításunkban erről számolunk be, s közöljük — a szerkesztőségbe érkezett értesítések alapján — megyénk kitüntetettjeinek névsorát. Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából csütörtök délelőtt a megyei tanácson tartottak kitüntetési ünnepséget. Az eseményen megjelent Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára. Az ünnepségen Szabó István, a megyei tanács pártszervezetének titkára mondott köszöntőt, amelyben méltatta 1945. április 4. történelmi jelentőségét, s egyúttal szólt azokról az eredményekről is, amelyeket az elmúlt négy évtized alatt megyénk elért. Ezt követően a kitüntetésék átadására került sor, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke nyúj. tóttá át a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Április 4. Érdemrendet adományozta Szabó Erzsébetnek, az Eger- csehi Községi Közös Tanács vb-titkárának. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg Jáhn Ferenc, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatóhelyettese, Lukács Dezső, a Hatvani Lenin Tsz elnökhelyettese, Mi- ricz József, a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, dr. Németh András, a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz elnöke és dr. Szerdahelyi Ferenc, a Heves Megyei Tanács Kórház- Rendelőintézet főigazgató- helyettes főorvosa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Bessenyei Lajos, Heves Város Tanácsa kommunális üzemének szakmunkása, Békési József, Eger Város Tanácsának általános elnökhelyettese, Kocsis Gyula, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Kovács Lajos, a Heves Megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat villany- szerelő csoportvezetője, dr. Sándor Gábor, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója. A Munka Érdemrend brom fokozata kitüntetésben részesült Dér Béla, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Énekes István, a Mát- raballai Űj Barázda Tsz elnöke, dr. Gál János, a Heves Megyei Finommechanikai Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Geda József, a Füzesabonyi Petőfi Tsz műhelyvezetője, Miskolczi Erzsébet, a Heves Megyei Tanács főelőadója, Morvái Béla, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat mesterszakmunkása, Sárosi Ala- dámé, a Káli Nagyközségi Közös Tanács főelőadója és Sipos Lászióné, megyei tanácstag, a Gyöngyöshalászi Általános Iskola igazgatója. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a Kiváló Munkáért kitüntetést .adományozta Heutschy Csabának, a Hatvani Városi Tanács főelőadójának, Molnár Gézának, az Egri Városi Tanács osztályvezető-helyettesének, Pallagi Bélá- nénak, a Bátori Községi Közös Tanács vb-titkárának és Vass Sándornak, a Komlói Községi Tanács elnökének. Ugyanezt a kitüntetést kapta a pénzügyiminisztertől Ferkó Istvánná, a megyei tanács főelőadója. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésében részesült Szabó Lajos, a Gyöngyösi Városi Tanács fő. előadója. A honvédelmi minisztertől a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Bernáth László főhadnagy, az Eger Városi Polgári Védelmi Parancsnokság .törzsparancsnok-helyettese és Macsinka István, a Heves Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság polgári alkalmazottja. A Szolgálati Érdemérmet 15 évi szolgálat után Báthory Gyula, a Heves Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság őrparancsnoka és Fehér Ágoston, a Heves Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság fegyveres őre, ugyanezt a kitüntetést kapta 10 évi szolgálat után Simon Sándor, a Heves Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság fegyveres őre. A tanácsi munkában hosz- szú ideje kimagaslóan dolgozók részére a főtanácsosi és tanácsosi címeket adományozott a megyei tanács elnöke. Megyei főtanácsos lett dr. Bakonyi József, Heves Megye Tanácsának osztályvezető-helyettese. Megyei tanácsos Olasz Miklós, a Heves Megyei Földhivatal csoportvezetője, Városi főtanácsosi címet kapott dr. Göcző Gézáné, az Egri Városi Tanács osztályvezetője, iközségi tanácsosit Balogh Sándomé, a Hevesvezekényi Községi Tanács előadója és Zám András, a Mátrade(Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Egerben A koszorúzás pillanatai (Fotó: Perl Márton) Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából Egerben is több helyen rendezték ünnepséget. A felszabadulási emlékműnél a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottságának koszorúját helyezte el Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Németh László, a városi pártbizottság első titkára. Heves megye és Eger Város Tanácsa nevében Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és dr. Varjú Vilmos, a városi tanács elnöke koszorúzott. A szak- szervezet, a Hazafias Népfront és a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei szervei részéről Farkas Sándor, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára. Mészáros Albert, a megyei népfronthizottság titkára és Sós Tamás, a megyei KISZ- bizottság első titkára, a fegyveres erők és testületek nevében pedig Nagy Géza alezredes, helyőrségparancsnok, Domoszlai László rendőr ezredes, megyei főkapitány és Osváth Péter, a Munkásőrség megyei parancsnokának helyettese helyezte el a megemlékezés koszorúját. A népkerti szovjet hősi emlékműnél a Magyar Szocialista Munkáspárt Eger Városi Bizottsága nevében Pócs János, a városi pártbizottság titkára és dr. Tasi István, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja helyezte el a kegyelet virágait. Eger Város Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága részéről Békési József általános elnökhelyettes. Berecz Sándorné, a tanács pártalapszervezeté- nek titkára és Molnár István, a városi népfrontbizottság titkára koszorúzott. A KISZ Eger Városi Bizottsága nevében Fejes Márton és Orosz Éva, a városi KISZ-bizottság tagjai tisztelegtek az emlékmű előtt. A fegyveres erők és testületek nevében Kis Bálint alezredes, a Heves Megyei Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság osztályvezetője, dr. Jónás Pál rendőr alezredes, megyei főkapitány-helyettes és Zám József, a városi munkásőr- parancsnok helyettese helyezte el a megemlékezés koszorúját. Virágcsokrot helyeztek el a vállalatok, üzemek, intézmények párt- szervezeteinek képviselői is. Az epri állami temetőben rendezett megemlékezésen a Magyar Szocialista Munkáspárt Eger Városi Bizottsága nevében Palcsó Pál, a városi pártbizottság titkára és Bóta Ágnes, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja helyezett el koszorút. Az Eger Város Tanácsa és a Hazafias Népfront bizottsága részéről dr. Bakos Antal elnökhelyettes, dr. Macz- kó Ferenc, a városi tanács osztályvezetője és Molnár György, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökségi tagja helyezte el a kegyelet virágait. A KISZ Eger Városi Bizottsága nevében Aradi Krisztina, a városi KISZ-bizottság tagja, Barta Imre, a városi KISZ- bizottság politikai munkatársa, a fegyveres erők és testületek nevében pedig Czeglédi Lajos alezredes, egységparancsnok, dr. Kárpáti Csaba rendőr őrnagy, a városi rendőrkapitányság helyettes vezetője és Ora- vecz János, a városi mun- kásőrparancsnok helyettese koszorúztak. Virágcsokrot helyeztek el a vállalatok, üzemek intézmények párt- szervezeteinek képviselői is. • • Ünnep és munka Irta: Szabó István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a TOT slnöke 1945 tavaszának eseményei a magyar nép történelmének jeles napjai. Ünnepi érzéseink elválaszthatatlan része a barátság és hála, amelyet telszabadítónk, a Szovjetunió és népe iránt érzünk. Ettől a naptól érzünk itt mindent a magunkénak: a nemzet haladó hagyományait, értékeit, a társadalom gyarapítását szolgáló szellemi és anyagi javakat, közös munkánk erényeit, eredményeit, de tévedéseit, hibáit is. 1945. ánrilis 4-től számítjuk történelmünk, népünk számára legszínesebb fejezetét. A magyar nép felemelkedésének kezdete, a társadalom, a gazdaság forradalmi megújítása, az ember emberként kezelése vált kézzelfogható valósággá e tavaszi naptól. Feltételeit a szovjet nép és Vörös Hadseregének hős honvédő háborúja, nagyszerű katonai és politikai győzelmei teremtették meg számunkra is. A felszabadulás sorsforduló, mellyel történelmi esély nyílott meg népünk és államunk előtt az elmaradottság felszámolására, a fejlett népekhez és országokhoz való felzárkózásra, a világ haladó erőivel való együttműködésre. Hogyan váltottuk valóra esélyeinket? A munkásosztály és pártja vezetésével begyógyítottuk a háború okozta sebeket. Rövid idő alatt százados mulasztásokat pótoltunk, kielégítettük a néptömegek elnyomott és elfojtott Igényeit. Valóra váltottuk a társadalmi igazságosság legfontosabb elveit. A kezdet gyors sikerei, a hatalom birtoklása sajnos illúziókat is ok&zott: azt hittük, az előttünk álló út si. mább, az előrehaladás gyorsabb lesz. Nem számoltunk, történelmi tapasztalatok híján talán nem is számol hattunk a gazdaság és a társadalom törvényeinek szigo rú, a tudomány és technika forradalmának hatásaival, a gyorsan kibontakozó globális problémákkal — s mindezek hatására a környező világ bonyolult helyzetével. Mai valóságunk a munkásosztály és pártja, a vele szövetséges parasztság — a magyar nép, a társadalom nagy kollektív műve. Gondjaival együtt is olyan törté nelmi produktum és érték, amelyet szégyenkezés nélkül vállalhatunk, amit meg kell védenünk és tovább kell fejlesztenünk. Bízvást vállalhatjuk, hogy hazánkban ezekben az alapkérdésekben olyan nemzeti egyetértés — ahogy mondani szoktuk közmegegyezés — alakult ki az utóbbi három évtizedben, mint történelmünk során csak nagyon ritkán. Népünk nagy, közös vállalkozásai: a tőkés rendszer felszámolása, a szocialista építés alapjainak lerakása, az iparosítás, a mezőgazdaság átszervezése, a gazdaságirányítás reformja, az új magyar értelmiség felnevelése és más korszakos feladatok megoldása után rendszerünk ma új kihívások előtt áll. Egy új világgazdasági helyzet kemény gazdasági versenyében kell helytállni, bizonyítani élet- képességét és erejét. A pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat valójában ennek a helytállási és bizonyítási szükségességnek a mi viszonyainkra alkalmazott programja. En. nek jegyében kell javítani minőségi teljesítményünket és teljesítőképességünket, elsősorban a tudás, a szellemi kapacitás fejlesztése, a szervezési és munkakultúra radikális javítása útján. E feladat szolgálatába kell állítanunk s javítanunk az anyagi érdekeltség rendszerét, fejlesztenünk a társadalom demokratikus intézményeit, az irányítás rendszerét és gyakorlatát. E célokat kell szolgálnia a szocialista vállalkozások legkülönbözőbb formáinak, a nagy állami trösztöktől a vállalatokon és szövetkezeteken át a kiskollektívák és egyének vállalkozásáig. Erőfeszítéseink sikerességéhez elengedhetetlen az is, hogy folyamatosan megteremtsük a napi cselekvés és a hosszabb távú programok összhangját, megszün- - tessük a jó elvi követelmények és a mindennapi döntések ellentmondásait. Hazánk fejlett mezőgazdaságú ipari ország. Továbblépésünk kulcskérdése iparunk szelektív korszerűsítése, nemzetközi versenyképességének megteremtése azokon a területeken, amelyeken adottságaink és lehetőségeink viszonylag kedvezőek. A múlt évi feladatokat mezőgazdaságunk és élelmiszer' iparunk nem tudta teljesíteni. Idén a mezőgazdasági termelés 3—3,5 százalékos emelését, ezen belül 16 millió tonna gabona, 100 ezer tonna körüli napraforgó. 1,8 millió tonna zöldség, 1,3 millió tonna vágósertés, több mint 500 ezer tonna baromfi megtermelését várja az ország, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tudjuk: a VI. ötéves tervidőszak feltételrendszere nagymértékben igénybe vette mezőgazdaságunk eszkö. zeit, irányítóit, szakembereit és dolgozóit, kimerítette tartalékait. A feltételrendszer egyes pontokon' javításra, az eszközbázis pótlására szorul. Néhány fontos döntést már meghoztunk, többet még ezután kell megtennünk ahhoz, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk érdekeltségét ágazatonként is megvalósítsuk. Az idei feladatok nagyok, de megoldhatók. Az agrár- termelés vállalkozói szervezetei — a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, háztáji gazdaságok, a termelési rendszerek és az integrátorok — életképesek és szilárdak. Képesek magasabb követelmények teljesítésére is. A tervezett terméseredményekhez szükséges anyagok és eszközök rendelkezésre állnak. Érdekeltségi rendszerünk az agrártermelésben összességében elfogadható. A siker azon múlik, hogy napról napra szakszerűen, késedelem és tétovázás nélkül megtegyük mindazt, amit a technológiai követelmények diktálnak. Lehetetlen azonban észre nem vennünk agrártermékeink versenyképességi problémáit, a viszonylag magas önköltséget, esetenként a piac által kifogásolt minőséget is. Munkánk gyengeségeit, vagyis az emberi tényezőket minősíti elsősorban, de felveti az anyagi, pénz. ügyi feltételek javításának szükségességét is. Szelektív, takarékos, átgondolt magas műszaki színvonalú fejlesztésre — de csak erre — van szükség. El kell hárítani a beruházások, az innováció elé állított pénzügyi akadályokat. Kormányzatunknak politikai és gaz. dasági eszközökkel segíteni kell ágazatunk felvevőpiacainak megteremtését, bővítését is. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk meglévő termelőerői — elsősorban a szakemberek sok tízezres, a dolgozók milliós tömege, ezek képességei és vállalkozó kedve, hazánk termékeny földje — csak így kerülnek ismét egyensúlyba az eszközökkel. Április 4. ünnep. Ezen az ünnepen — itt és ma — Magyarországon főleg a munka dolgai juthatnak eszünk, be, tehát a múltra emlékezve a jövőre gondolunk.
