Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 19. szám ARA: 1986. április 4., péntek 2,20 FORINT Ünnepségek, kitüntetések felszabadulásunk évfordulóján Magyarország felszabadulásának 41. év­fordulója tiszteletére csütörtökön reggel ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszte­letadással felvonták a magyar nemzeti lo­bogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellért-hegyi felszabadulá­si emlékműnél. Zászlófelvonási ünnepséget tartottak a Parlament előtt a Kossuth La­jos téren is, ahol az Állami Zászló kúszott az árboc csúcsára. Az ünnep alkalmából az MSZMP KB, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa tegnap délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szov­jet hősök Szabadság téri emlékművénél és a Hősök terén. Előbbi helyen az Elnöki Tanács és a Minisztertanács képviseletében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a kormány elnöke koszorú­zott. Az MSZMP KB koszorúját Kádár János, az MSZMP főtitkára és Németh Ká­roly főtitkárhelyettes helyezte el. Ugyan­csak koszorúzott Borisz Sztukalin, Szov­jetunió budapesti nagykövete, valamint az állami és társadalmi szervek képviselői. Délben a Parlamentben kitüntetési ün­nepségre került sor, amelyen Losonczi Pál rövid beszédben méltatta hazánk felsza­badulásának történelmi jelentőségét, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Este Horváth István, az MSZMP KB titkára mondott kö­szöntőt, amelyet a rádió és a televízió is sugárzott. Heves megyében számos helyen tartot­tak megemlékezést, koszorúzást a felsza­badulás ünnepe tiszteletére. A megyei köz­ponti eseményre Heves Megye Tanácsán került sor, ahol egyúttal kitüntetéseket ad tak át a kiemelkedő munkát végzett dol­gozóknak. összeállításunkban erről számo­lunk be, s közöljük — a szerkesztőségbe érkezett értesítések alapján — megyénk kitüntetettjeinek névsorát. Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Hazánk felszabadulásá­nak 41. évfordulója alkal­mából csütörtök délelőtt a megyei tanácson tartottak kitüntetési ünnepséget. Az eseményen megjelent Hor­váth Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munka­társa, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára. Az ünnepségen Szabó István, a megyei tanács pártszerveze­tének titkára mondott kö­szöntőt, amelyben méltatta 1945. április 4. történelmi jelentőségét, s egyúttal szólt azokról az eredményekről is, amelyeket az elmúlt négy évtized alatt megyénk elért. Ezt követően a kitünteté­sék átadására került sor, Schmidt Rezső, Heves Me­gye Tanácsának elnöke nyúj. tóttá át a kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Április 4. Érdemrendet adományozta Szabó Erzsébetnek, az Eger- csehi Községi Közös Tanács vb-titkárának. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg Jáhn Ferenc, a Mátrai Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság igazgatóhelyettese, Lu­kács Dezső, a Hatvani Le­nin Tsz elnökhelyettese, Mi- ricz József, a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet igaz­gatója, dr. Németh András, a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Tsz elnöke és dr. Szerdahelyi Ferenc, a He­ves Megyei Tanács Kórház- Rendelőintézet főigazgató- helyettes főorvosa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át Bessenyei Lajos, Heves Város Tanácsa kommunális üzemének szak­munkása, Békési József, Eger Város Tanácsának általános elnökhelyettese, Kocsis Gyu­la, a megyei tanács osztály­vezető-helyettese, Kovács Lajos, a Heves Megyei Ta­nácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat villany- szerelő csoportvezetője, dr. Sándor Gábor, a Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más igazgatója. A Munka Érdemrend brom fokozata kitüntetésben ré­szesült Dér Béla, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese, Énekes István, a Mát- raballai Űj Barázda Tsz el­nöke, dr. Gál János, a He­ves Megyei Finommechani­kai Vállalat gazdasági igaz­gatóhelyettese, Geda József, a Füzesabonyi Petőfi Tsz műhelyvezetője, Miskolczi Erzsébet, a Heves Megyei Tanács főelőadója, Morvái Béla, a Heves Megyei Sü­tő- és Édesipari Vállalat mes­terszakmunkása, Sárosi Ala- dámé, a Káli Nagyközségi Közös Tanács főelőadója és Sipos Lászióné, megyei ta­nácstag, a Gyöngyöshalászi Általános Iskola igazgatója. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a Ki­váló Munkáért kitüntetést .adományozta Heutschy Csa­bának, a Hatvani Városi Tanács főelőadójának, Mol­nár Gézának, az Egri Váro­si Tanács osztályvezető-he­lyettesének, Pallagi Bélá- nénak, a Bátori Községi Kö­zös Tanács vb-titkárának és Vass Sándornak, a Komlói Községi Tanács elnökének. Ugyanezt a kitüntetést kap­ta a pénzügyiminisztertől Ferkó Istvánná, a megyei tanács főelőadója. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésében részesült Szabó Lajos, a Gyöngyösi Városi Tanács fő. előadója. A honvédelmi minisztertől a Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz fokozatát kap­ta Bernáth László főhad­nagy, az Eger Városi Polgá­ri Védelmi Parancsnokság .törzsparancsnok-helyettese és Macsinka István, a He­ves Megyei Polgári Védel­mi Parancsnokság polgári alkalmazottja. A Szolgálati Érdemérmet 15 évi szolgálat után Báthory Gyula, a He­ves Megyei Polgári Védel­mi Parancsnokság őrpa­rancsnoka és Fehér Ágoston, a Heves Megyei Polgári Vé­delmi Parancsnokság fegy­veres őre, ugyanezt a ki­tüntetést kapta 10 évi szol­gálat után Simon Sándor, a Heves Megyei Polgári Vé­delmi Parancsnokság fegy­veres őre. A tanácsi munkában hosz- szú ideje kimagaslóan dol­gozók részére a főtanácso­si és tanácsosi címeket ado­mányozott a megyei tanács elnöke. Megyei főtanácsos lett dr. Bakonyi József, He­ves Megye Tanácsának osz­tályvezető-helyettese. Me­gyei tanácsos Olasz Miklós, a Heves Megyei Földhivatal csoportvezetője, Városi fő­tanácsosi címet kapott dr. Göcző Gézáné, az Egri Vá­rosi Tanács osztályvezetője, iközségi tanácsosit Balogh Sándomé, a Hevesvezekényi Községi Tanács előadója és Zám András, a Mátrade­(Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzás Egerben A koszorúzás pillanatai (Fotó: Perl Márton) Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából Egerben is több helyen ren­dezték ünnepséget. A felszabadulási emlék­műnél a magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottságának koszorúját helyezte el Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Németh László, a városi pártbizottság első titkára. Heves megye és Eger Város Tanácsa nevében Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke és dr. Varjú Vilmos, a városi tanács el­nöke koszorúzott. A szak- szervezet, a Hazafias Nép­front és a Kommunista If­júsági Szövetség megyei szer­vei részéről Farkas Sándor, a szakszervezetek megyei ta­nácsának vezető titkára. Mészáros Albert, a megyei népfronthizottság titkára és Sós Tamás, a megyei KISZ- bizottság első titkára, a fegyveres erők és testületek nevében pedig Nagy Géza alezredes, helyőrségparancs­nok, Domoszlai László ren­dőr ezredes, megyei főkapi­tány és Osváth Péter, a Munkásőrség megyei pa­rancsnokának helyettese he­lyezte el a megemlékezés koszorúját. A népkerti szovjet hősi emlékműnél a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Eger Városi Bizottsága nevében Pócs János, a városi párt­bizottság titkára és dr. Ta­si István, a városi párt-vég­rehajtó bizottság tagja he­lyezte el a kegyelet virágait. Eger Város Tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága részéről Békési József általános elnökhe­lyettes. Berecz Sándorné, a tanács pártalapszervezeté- nek titkára és Molnár Ist­ván, a városi népfrontbi­zottság titkára koszorúzott. A KISZ Eger Városi Bizott­sága nevében Fejes Márton és Orosz Éva, a városi KISZ-bizottság tagjai tisz­telegtek az emlékmű előtt. A fegyveres erők és testü­letek nevében Kis Bálint alezredes, a Heves Megyei Területvédelmi és Hadkie­gészítő Parancsnokság osz­tályvezetője, dr. Jónás Pál rendőr alezredes, megyei főkapitány-helyettes és Zám József, a városi munkásőr- parancsnok helyettese he­lyezte el a megemlékezés koszorúját. Virágcsokrot helyeztek el a vállalatok, üzemek, intézmények párt- szervezeteinek képviselői is. Az epri állami temetőben rendezett megemlékezésen a Magyar Szocialista Mun­káspárt Eger Városi Bizott­sága nevében Palcsó Pál, a városi pártbizottság tit­kára és Bóta Ágnes, a váro­si párt-végrehajtóbizottság tagja helyezett el koszorút. Az Eger Város Tanácsa és a Hazafias Népfront bizott­sága részéről dr. Bakos An­tal elnökhelyettes, dr. Macz- kó Ferenc, a városi tanács osztályvezetője és Molnár György, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnökségi tagja helyezte el a kegyelet virágait. A KISZ Eger Városi Bizottsága ne­vében Aradi Krisztina, a városi KISZ-bizottság tagja, Barta Imre, a városi KISZ- bizottság politikai munka­társa, a fegyveres erők és testületek nevében pedig Czeglédi Lajos alezredes, egységparancsnok, dr. Kár­páti Csaba rendőr őrnagy, a városi rendőrkapitányság helyettes vezetője és Ora- vecz János, a városi mun- kásőrparancsnok helyettese koszorúztak. Virágcsokrot helyeztek el a vállalatok, üzemek intézmények párt- szervezeteinek képviselői is. • • Ünnep és munka Irta: Szabó István, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a TOT slnöke 1945 tavaszának eseményei a magyar nép történelmé­nek jeles napjai. Ünnepi érzéseink elválaszthatatlan ré­sze a barátság és hála, amelyet telszabadítónk, a Szov­jetunió és népe iránt érzünk. Ettől a naptól érzünk itt mindent a magunkénak: a nemzet haladó hagyományait, értékeit, a társadalom gyarapítását szolgáló szellemi és anyagi javakat, közös munkánk erényeit, eredményeit, de tévedéseit, hibáit is. 1945. ánrilis 4-től számítjuk történelmünk, népünk számára legszínesebb fejezetét. A magyar nép felemel­kedésének kezdete, a társadalom, a gazdaság forradalmi megújítása, az ember emberként kezelése vált kézzel­fogható valósággá e tavaszi naptól. Feltételeit a szovjet nép és Vörös Hadseregének hős honvédő háborúja, nagy­szerű katonai és politikai győzelmei teremtették meg számunkra is. A felszabadulás sorsforduló, mellyel történelmi esély nyílott meg népünk és államunk előtt az elmaradottság felszámolására, a fejlett népekhez és országokhoz való felzárkózásra, a világ haladó erőivel való együttműkö­désre. Hogyan váltottuk valóra esélyeinket? A munkásosz­tály és pártja vezetésével begyógyítottuk a háború okoz­ta sebeket. Rövid idő alatt százados mulasztásokat pótol­tunk, kielégítettük a néptömegek elnyomott és elfojtott Igényeit. Valóra váltottuk a társadalmi igazságosság legfontosabb elveit. A kezdet gyors sikerei, a hatalom birtoklása sajnos illúziókat is ok&zott: azt hittük, az előttünk álló út si. mább, az előrehaladás gyorsabb lesz. Nem számoltunk, történelmi tapasztalatok híján talán nem is számol hattunk a gazdaság és a társadalom törvényeinek szigo rú, a tudomány és technika forradalmának hatásaival, a gyorsan kibontakozó globális problémákkal — s mind­ezek hatására a környező világ bonyolult helyzetével. Mai valóságunk a munkásosztály és pártja, a vele szövetséges parasztság — a magyar nép, a társadalom nagy kollektív műve. Gondjaival együtt is olyan törté nelmi produktum és érték, amelyet szégyenkezés nélkül vállalhatunk, amit meg kell védenünk és tovább kell fejlesztenünk. Bízvást vállalhatjuk, hogy hazánkban ezekben az alapkérdésekben olyan nemzeti egyetértés — ahogy mondani szoktuk közmegegyezés — alakult ki az utóbbi három évtizedben, mint történelmünk során csak nagyon ritkán. Népünk nagy, közös vállalkozásai: a tőkés rendszer felszámolása, a szocialista építés alapjainak lerakása, az iparosítás, a mezőgazdaság átszervezése, a gazdaságirá­nyítás reformja, az új magyar értelmiség felnevelése és más korszakos feladatok megoldása után rendszerünk ma új kihívások előtt áll. Egy új világgazdasági helyzet kemény gazdasági versenyében kell helytállni, bizonyítani élet- képességét és erejét. A pártunk XIII. kongresszusán elfogadott határozat valójában ennek a helytállási és bizonyítási szükséges­ségnek a mi viszonyainkra alkalmazott programja. En. nek jegyében kell javítani minőségi teljesítményünket és teljesítőképességünket, elsősorban a tudás, a szellemi kapacitás fejlesztése, a szervezési és munkakultúra ra­dikális javítása útján. E feladat szolgálatába kell állí­tanunk s javítanunk az anyagi érdekeltség rendszerét, fejlesztenünk a társadalom demokratikus intézményeit, az irányítás rendszerét és gyakorlatát. E célokat kell szolgálnia a szocialista vállalkozások legkülönbözőbb formáinak, a nagy állami trösztöktől a vállalatokon és szövetkezeteken át a kiskollektívák és egyének vállalko­zásáig. Erőfeszítéseink sikerességéhez elengedhetetlen az is, hogy folyamatosan megteremtsük a napi cselekvés és a hosszabb távú programok összhangját, megszün- - tessük a jó elvi követelmények és a mindennapi dönté­sek ellentmondásait. Hazánk fejlett mezőgazdaságú ipari ország. Tovább­lépésünk kulcskérdése iparunk szelektív korszerűsítése, nemzetközi versenyképességének megteremtése azokon a területeken, amelyeken adottságaink és lehetőségeink vi­szonylag kedvezőek. A múlt évi feladatokat mezőgazdaságunk és élelmiszer' iparunk nem tudta teljesíteni. Idén a mezőgazdasági termelés 3—3,5 százalékos emelését, ezen belül 16 mil­lió tonna gabona, 100 ezer tonna körüli napraforgó. 1,8 millió tonna zöldség, 1,3 millió tonna vágósertés, több mint 500 ezer tonna baromfi megtermelését várja az ország, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Tudjuk: a VI. ötéves tervidőszak feltételrendszere nagymértékben igénybe vette mezőgazdaságunk eszkö. zeit, irányítóit, szakembereit és dolgozóit, kimerítette tartalékait. A feltételrendszer egyes pontokon' javításra, az eszközbázis pótlására szorul. Néhány fontos döntést már meghoztunk, többet még ezután kell megtennünk ahhoz, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk érdekeltségét ágazatonként is megvalósítsuk. Az idei feladatok nagyok, de megoldhatók. Az agrár- termelés vállalkozói szervezetei — a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok, ház­táji gazdaságok, a termelési rendszerek és az integrá­torok — életképesek és szilárdak. Képesek magasabb kö­vetelmények teljesítésére is. A tervezett terméseredmé­nyekhez szükséges anyagok és eszközök rendelkezésre állnak. Érdekeltségi rendszerünk az agrártermelésben összességében elfogadható. A siker azon múlik, hogy nap­ról napra szakszerűen, késedelem és tétovázás nélkül megtegyük mindazt, amit a technológiai követelmények diktálnak. Lehetetlen azonban észre nem vennünk agrártermé­keink versenyképességi problémáit, a viszonylag magas önköltséget, esetenként a piac által kifogásolt minősé­get is. Munkánk gyengeségeit, vagyis az emberi ténye­zőket minősíti elsősorban, de felveti az anyagi, pénz. ügyi feltételek javításának szükségességét is. Szelektív, takarékos, átgondolt magas műszaki színvo­nalú fejlesztésre — de csak erre — van szükség. El kell hárítani a beruházások, az innováció elé állított pénz­ügyi akadályokat. Kormányzatunknak politikai és gaz. dasági eszközökkel segíteni kell ágazatunk felvevőpiaca­inak megteremtését, bővítését is. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk meglévő termelőerői — elsősorban a szakemberek sok tízezres, a dolgozók milliós tömege, ezek képességei és vállalkozó kedve, hazánk termékeny földje — csak így kerülnek ismét egyensúlyba az eszkö­zökkel. Április 4. ünnep. Ezen az ünnepen — itt és ma — Magyarországon főleg a munka dolgai juthatnak eszünk, be, tehát a múltra emlékezve a jövőre gondolunk.

Next

/
Thumbnails
Contents