Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-29 / 100. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 29., kedd ÚJRA HARCOK BEJRUTBAN „Szíria nélkül nincs libanoni rendezés” Válságban az ENSZ Az ENSZ pénzügyi válságának megtárgyalására, a világszervezet főtitkárának kérésére hétfőn felújította munkáját a közgyűlés 40. ülésszaka. Pérez de Cuellár arra hívta' fel a figyelmet, hogy az ENSZ fennállásának eddigi legsúlyosabb pénzügyi válságát éli. Ennek következtében veszély fenyegeti az alapokmányban foglalt kötelezettségeinek teljesítését, mindenekelőtt a béke és a fejlődés szilárd alapjainak megteremtésére irányuló törekvéseit. Ez a válság elsősorban politikai jellegű — mondotta a főtitkár. Hétfő délelőtt kiújultak a harcok a bejrúti demarkációs vonalak mentén. Sok a sebesült, a főváros két részét összekötő átjárókat lezárták. A bejrútiak abban reménykedtek, hogy az új maronita pátriárka párbeszédé, a háború befejezését sürgető szavai után a politika veszi át a főszerepet a fegyverek helyett — ahogy a politikusok ígérték. A pátriárka vasárnapi felszenteléséhez fűzött remények nem váltak valóra: a derűlátók azt jósolták, hogy a szertartás a muzulmán és keresztény erők nagy találkozója lesz, s a párbeszéd kezdete. A muzulmán vezetők azonban csak képviselőiket küldték el a felszentelésre, s a találkozó elmaradt. Figyelemre méltó azonban, hogy Háfez Asszad Szíriái elnök képviseletében jelen volt Iszam en-Najeb külügyi államminiszter. A politikai megoldás úgy tűnik, semmivel nem került közelebb és Rasid Karami kormányfő — aki vasárnap a libanoni Tripoliban Goul- ding ENSZ-főtitkárhelyettessel is tanácskozott az ország déli részének helyzetéről — maga is borúsan jegyezte meg: semmiféle megoldás nincs kilátásban. Miután Asszad elnök a szovjet televíziónak adott interjújában ismét megerősítette, hogy „Szíria nélkül nincs libanoni rendezés”, a hét elején újabb tanácskozások kezdődnek Damasz- kuszban Abdel Halim Had- dam alelnök, valamint a Szíriához közelálló muzulmán szervezetek képviselői között. Események, képekben Kabulban a hétvégén megünnepelték az áprilisi forradalom nyolcadik évfordulóját. A képen: iskolások felvonulása Ismét halálos áldozatokat követelt a rendőrterror Dél-Afri- kában. A képen látható asszony egyik fiát is megölték, majd lakását átkutatták a hatóságok Atomerőműszerencsétlensé Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban, a csernobili atomerőműben: megsérült az egyik atomreaktor. A Szovjetunió Minisztertanácsának Moszkvában, hétfő este kiadott közleménye beszámol arról, hogy intézkedéseket foganatosítanak a baleset következményeinek elhárítása érdekében. A sérülteket orvosi ellátásban részesítik. Kormánybizottságot hoztak létre. Csernobil Ukrajna területén található, Kijevtől északra, a Pripjaty és az Uzs ösz- szefolyásánál. Itt kezdődik a Dnyeperen létrehozott kijevi víztároló. Az eseményről kiadott közlemény elhangzott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremjában is. A szerencsétlenség okáról, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről nem ismeretesek részletek. ' SZABADSÁG RÁDIÓ Hírszerzőkből él — önirányítással Az NSZK-ban működő, az amerikai titkosszolgálatok által fenntartott Szabadság Rádió szovjetellenes felforgató tevékenységéről számolt be hétfőn Moszkvában megtartott sajtóértekezletén Oleg Tumanov, a rádióállomás orosz adásának egykori főszerkesztője. A negyvenhárom éves férfi huszonegy év után nemrég tért vissza hazájába. 1965-ben matrózként szökött meg a Földközi-tengeren tartózkodó egyik szovjet hadihajóról. Tumanov több fontos tisztséget töltött be a Szabadság Rádiónál. 1985 májusától, az orosz nyelvű adások főszerkesztőjelként dolgozott. Néhány hónappal ezelőtt a Szovjetunió egyik nagykövetségéhez fordult, kérve a hazatérési engedélyt, amit meg is kapott. Tumanov beszámolója Szerint a Szabadság Rádió tevékenységének nagyobb részét hírszerzői adatok gyűjtése, továbbítása teszi ki. Magát a rádióadót, s annak egyes szerkesztőségeit a CIA és más amerikai titkosszolgálatok munkatársai irányítják. Munkájukban felhasználják az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének, elsősorban a konzulátusnak, s a szovjet fővárosban dolgozó amerikai újságíróknak a szolgálatait is — jelentette ki Oleg Tumanov. WOLFGANG EBERT: Kérdőív diktátoroknak Egy nagy robbanóerejü bombát hatástalanítanak a szakemberek az észak-írországi fővárosban egy gépkocsiban A dél-koreai Csondzsuban rendőrök támadnak azokra az egyetemista tüntetőkre, akik a választási rendszer reformját követelték (Népújság-telefotó — AP — MTI — KSj Baby Doc haiti és Marcos Fülöp-szigeteki rendszerének bukása után a diktátorokhoz való viszony problémás lett a szabad világ vezetői számára. Áprilisban Dél-Korea elnöke, Csőn Tu Hvan hivatalos látogatásra érkezett az NSZK-ba. A látogatás előestéjén a szövetségi külügyminisztérium kérdőíveket küldött szét az NSZK külföldi követségeire, amelyeket mostantól fogva minden diktátornak ki kell töltenie, ha el akar látogatni az NSZK-ba. A dokumentum kérdéseket és feleletvariációkat tartalmaz. A megfelelő válasz aláhúzandó. 1. Milyen úton került hatalomra X állam feje? (Választási machinációkkal; államcsínnyel; örökölte a funk- ciót; meggyilkolta elődjét.) 2. Hogyan báni el politikai ellenfeleivel? (Elkergette az országból; bebörtönözte; meggyilkolta; megfosztotta a lehetőségtől, hogy politikai tevékenységet folytasson.) 3. Hol van jelenleg az ellenzék? (Emigrációban; börtönben; koncentrációs táborokban; a temetőben.) 4. iMióta van hatalmon X állam feje? (Hónapok, évek, évtizedek óta.) 5. Mennyi ideig szándékozik még hatalmon maradni? (Órákig, napokig, hetekig.) 6. A jelenlegi legközelebbi barátai? (Katonák; rendőrség; iparmágnások; fináncoligarchia; -az Egyesült Államok.) 7. Ellenfelei? (Diákok; munkások; parasztok; gg egész nép.) 8. X állam feje milyen céllal szándékozik Bonnba utazni? (Hitelért; demonstrálni a hagyományos barátságot; menedéket keresni a jövőre nézve.f 9. Milyen körülmények miatt hálasztaná el bonni látogatását? (Az egészségtelen bonni éghajlat; helyhiány az előkelő hotelekben; repülőtéri köd; az NSZK politikurC Külpolitikai kommentárunk "y-| Njsm telitalálat... HÁLA A TELEVÍZIÓNAK, az ember ma már „szabad szemmel” is jól láthatja, ami tőle sok ezer kilométerre történik. E szemtanústátusnak azonban — valljuk meg — ára van. Igencsak gyakran megesik, hogy nem örülünk annak, amit látunk és néha csak „a célfotó” dönti el, mi nagyobb, a kíváncsiságunk, vagy a szomorúságunk. Mindez, sajnos, nemcsak a céltalan, esztelen merényletekre vonatkozik, hanem bizonyos kormány- szintű megnyilatkozásdkra — megnyilvánulásokra is. Amikor hétfőn megkaptuk a hírt, hogy Madridban tizenkét nyugat-euróipai ország hadügyminisztere a NATO úgynevezett Eurocsoportja keretében áttekinti az új fegyverek listáját, majd megérkezett japán tudósok látványos tiltakozása az országnak az ame- . rikai világűr-fegyverkezésben való részvétele ellen, lehetetlen volt nem gondolni egy minapi .televíziós közvetítésre. Ezt a közvetítést a magyar nézők százezrei is látták. Egy amerikai kísérleti telepről elindult egy rakéta, amely öt kilométer magasban (!) a szemünk láttára telibe talált egy mindössze egy méter átmérőjű alumíniumtárgyat. Weinberger hadügyminiszter a katonai műszaki főiskolán mondott beszédében büszkén közölte: újfajta rakétáról van szó, amelynek nincs (nukleáris) robbanófeje, ez a fegyver pusztán sebességi energiájával pusztít. A tekintélyes Christian Science Monitor című amerikai lapot nem akármilyen leleplezésre inspirálta az új kísérlet: közli nyájas olvasóival, hogy az USA-ban jelenleg kilenc (!) fajta nukleáris fegyver gyártása folyik, és nem egynek közülük már köze lehet az űrfegyverkezéshez. Az amerikai magatartás riasztó következetességének tanúja a világ: rendszeres „nem” a sűrűn érkező moszkvai javaslatokra, és ugyanennek az éremnek a másik oldalaként példátlan intenzitású fegyverkezés. Erre a trendre érkezett csak a legutóbbi órákban két figyelemre méltó vészjelzés. Az egyik az a háromezer vezető japán tudós aláírásával ellátott okmány, amely azoknak a tiltakozását fejezi ki, akik nemcsak elképzelik, hanem tudják is, mi lehet a Földből egy kozmikus háború esetén. A másik jelzés Mitterrandnak egy hétfői japán lapban megjelent nyilatkozata. A francia elnök a tokiói tőkés csúcs előtt emlékeztette nyugati kollégáit, hogy a fő cél továbbra is a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés. A nyilatkozó persze nem mondta ki, „csak” érzékeltette, hogy egyesek mintha elfelednék ezt. . . .. . ÜL A NÉZŐ a képernyő előtt és látja, amint az új amerikai rakéta telibe találja a távoli célpontot. És valahogy — az elemi önvédelem logikája jegyében — mindennek inkább érzi azt, amit lát, mint telitalálatnak. Harmat Endre Télies idő Észak-Olaszországban A tavasz megfeledkezett Észak-Olaszországról. Míg a déli tartományokban, főleg Szicíliában derűs az időjárás, Lombardia, Piemonte, Veneto és Trentino-Alfo Adige tartományokban, az Alpok vidékén, ítéletidő sújtja a lakosságot. A sűrű havazások és esőzések immár hat napja tartanak, áradások, lavinák és földcsuszamlások követik egymást. sainak nyári szabadsága; a Kohl kancellár ellen jelenleg folyó ügyészségi nyomozás miatt.) 10. Milyen formában jelentik be X államfő bonni látogatásának elhalasztását? (Ködösített; ködös; durva.) 11. Hogyan értékelik X államban a bonni látogatást? (Abszurd; nem kívánatos; veszélyes.) 12. Milyen mértékben rövidítheti meg X állam feje a hivatalos látogatást? (A kancellárral váltott szívélyes köszöntő szavakig, amik persze a rezidenciáján hangzanak el a fotóriporterek jelenlétében; a von Waizsäcker szövetségi elnökkel való kézfogásig.) 13. X állam feje hol szeretne menedékjogot kapni rendszere bukása után? (A francia Riviérán lévő kastélyában; Reagan amerikai elnök farmján; A. Stroessner paraguayi elnök betonbunkerében.) i 14. Ki fogja elkísérni X állam elnökét a bonni látogatásra? (A felesége, illetve feleségei; a szeretője, illetve szeretői; tizenöt tagú családja.) 15. Mi siettetheti X állam fejének bukását? (Az ország gazdasági helyzete; a titkos- rendőrség árulása; a nép növekvő elégedetlensége.) , 16. Külföldi bankbetétei? (összegük millió dolláros tételekben; a titkos betétek letéti helye.) 17. Vannak-e X országban kommunisták, és ha igen, mennyien? (Megközelítő tényleges izámuk, amelyet X állam feje az USA kormányának tudomására hoz.) 18. Kit látnak X állam fejében az NSZK iparmágnásai? (A két ország közötti gazdasági kapcsolatok stabilitásának fenntartóját; az NSZK barátját.) 19. Milyen érdekei fűződnek Washingtonnak X államhoz? (Katonai bázisok; Amerika határaihoz való közelsége; kedvező stratégiai helyzet a Szovjetunióval kapcsolatban; amerikai cégek jelenléte.) 20. Mi várható X államban a hatalomváltás után? (Haladás; visszafejlődés; a kialakult helyzet megőrzése.) 21. Milyen sors vár X állam fejére? (Washington ejti; idejében a segítségére siet; elküldi az elnök személyes megbízottját, Ph. Habibot, és vele egy helikoptert, hogy a megbuktatott diktátor elhagyhassa az országot.) (A hamburgi Zeitből ford.: Záhemszky László)
