Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1986. április 28., hétfő Néhányan a hozzászólók közül: Bíró Edit, Lakatos Nándor,Szitás Ágnes, Tresó László, Gábor Péter és Farkas József (Folytatás az 1. oldalról.) véletlenül szögezte le: fogal­mazhatunk úgy is, hogy a KISZ szervezeteiben nyíltab­ban, hangosabb szóval, ért­hetőbben és nagyobb gyako­risággal kell a párt politiká­ját terjeszteni, érvelni mel­lette. Határozott állásfoglalás volt beszédének az a része is, amikor elmondta: meg­erősítést nyert a taggyűlé­seken, hogy a belépés ön­kéntességét megtartva, ne le­gyen automatikus a tagfel­vétel. A tagok munkájukban a felelősségérzetet és a poli­tikai elkötelezettséget tekint­ve is különbözzenek a KISZ- en kívüli kortársaiktól. Csak egyet lehet érteni azzal a kon gresszus i h a tározatterve- zetben olvasható gondolattal, hogy a hangsúlyt a tudatos politikai cselekvésre, vonzó programokon keresztül a fia­talok megnyerésére kell he­lyezni. Az utóbbi hónapokban gyakorta elhangzott, hogy a fiatalok mennyire vállalnak részt a közéleti szereplésből. A tapasztalatok szerint, saj­nos az ifjúság nagyobb része ettől távol tartja magát. Márpedig lelkes, felelősség- teljes részvételük ebben a te­vékenységben nélkülözhetet­len! Szó esett arról is a szó­beli kiegészítésben, hogy az érdekképviseleti, -védelmi munka jórészt fejlődött a megye KISZ-szervezetinél. Ez azt jelenti, hogy az üze­mek, intézmények többségé­ben ma már nem születik úgy átfogó ifjúságpolitikai kérdésben döntés, hogy elő­zetesen ne kérjék ki a KISZ véleményét. Jellemző példa erre, hogy a VII. ötéves terv vitájában számos olyan gon­dolat közvetítésére került sor, amely fiataloktól szár­mazott. Értékelte Sós Tamás a me­gyei bizottság mellett tevé­kenykedő rétegtanácsok munkáját, amelyek minden­képpen nagy segítséget je­lentettek — a munkabizott­ságokkal együtt — az ifjú­sági szövetség megyei irá­nyítási teendőinek ellátásá­val. Beszéde végén hangsú­lyozta Sós Tamás, hogy a jövő feladatai között — az említettek mellett — alap­vető jelentőségű a KISZ if­júsági jellegének erősítése. Ez persze nem azt jelenti, hogy a 26 éves tagfelvételi korhatárral próbálják meg­oldani ezt a kérdést: ennek ugyanis inkább „üzenetjelle­ge” van, amely egy folyamat kezdetét szimbolizálja. A mostani időszakunkban is megvan a történelmi ki­hívás, amely elengedhetetlen­né teszi a szocializmusban rejlő lehetőségek teljesebb kibontakoztatását, társadalmi erőforrásaink mozgósítását, A legnagyobb tartalék pedig éppen az ifjúság — fejezte be szóbeli kiegészítését a KISZ Heves Megyei Bizott­ságának első titkára. Vállaljuk a keményebb munkát Ezt követően hozzászólá­sokkal folytatódott az ese­mény. Élcsapat vagy tömeg­szervezet legyen-e a KISZ a középiskoláikban, tette fel a kérdést Szitás Agnes, a Gyön­gyösi Berze Nagy János Gimnázium tanulója. Véle­ménye szerint egy „csapat­ra” van szükség, amely se­gít abban, hogy hol, mit . kell elvégezni. Lakatos Nándor, a Mátraiam géplakatosa el­mondta, hogy jelentős tarta­lékok vannak még az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei hálózatának bővítésében. Vállalatuknál új rendszerben történik az Alkotó Ifjúság pályázat. A versenykiírás ötéves időszakot ölel fel. Olyan feladatokat adnak, amelyek megvalósítása az egész gyár érdeke. Az utób­bi időben kiemelkedő szín­vonalú pályamunkák szület­tek az elektronika és a szá­mítógépes tevékenység segí­tésére, felhívta arra is a fi­gyelmet, hogy jobban ki kell használni a főmunkaidőt: alapvető, hogy a jó munká­ért jó bért adjanak, s a tel­jesítményt értékeljék, ne a munkahelyen eltöltött éveket. Nagy reményeket fűz a KISZ keretein belül kibon­takozó agrárifjúsági mozga­lomhoz Juhász László, a Hat­vani Lenin Tsz ágazatveze­tője. A védnökségekkel kap­csolatban megjegyezte: nagy­mértékben elősegítették a gazdasági munka hatékony­ságának növelését, s az el­következőkben olyanokat kell létrehozni, amelyek közvet­lenül kiveszik részüket a fejlődésből. Bencze László, a tárnámé­ra' tsz lakatosüzemének dol­gozója annak az óhajának adott hangot, hogy jó lenne, ha a falusi fiatalok nem a középiskolákban, hanem la­kóhelyükön lennének KISZ- tagok. Ezzel többet tudná­nak tenni községükért, mely- hez nagyobb lenne így a kö­tődésük is. Ezerkétszáz társa nevében szólt Él István, az egri városi Ifjú Gárda pa­rancsnokhelyettese. A 212. számú ipari szakmunkáskép­ző intézet tanulója elmond­ta, hogy szükséges a gárda létszámának növelése. Vi­szont a versenyszellem he­lyett jó lenne, ha a külön­böző összejöveteleken a ta­lálkozójelleg erősödne, mely jobban segítené a célok el­érését. Fontos lenne az is, hogy a megyei és a városi parancsnokság között jobb munkakapcsolat alakuljon ki, mely hozzájárulhatna a kép­zés színvonalának emelésé­hez. Amint hangoztatta: az Ifjú Gárda megbízatás le­gyen, s a legalkalmasabbak kerüljenek ebbe. Szeretnék, ha az alegységek tevékeny­ségét a KISZ-munka szerves részének tekintenék. Ha falun élők nem épít­keznek, nem jutnak hozzá saját lakáshoz — kezdte mon­dandóját Berényi László, a sarudi tsz dolgozója. De a községek ifjai csak úgy jut­hatnak önálló fészekhez, ha a rokonság támogatja őket. Javasolta, hogy szervezzenek olyan építőtáborokat, ame­lyek bevételei egy közös alapba kerülnének, s a pénz­ből az önálló otthonteremtés előtt állókat támogatnák. A bérezéssel kapcsolatban meg­jegyezte, hogy a legtöbb he­lyen még mindig a beosz­tást, a diplomát fizetik meg. Az egyenlősdi visszahúzó erő. A cél: a munka alapján történő minél nagyobb dif­ferenciálás. Kifejtette abbéli aggodalmát is, hogy az ifjú­ság nagy része nem mer kö­zösség előtt beszélni. A pe­dagógusokra vár az a fel­adat, hogy erre megtanítsák őket. ■k A politikai vitakörök meg­újulását sürgette Bozsik Zsu­zsa, a Gyöngyszöv Áfész képviselője. Már csak azért is, mert ezek sokszor unal­masak, s az előadók nem mindig felkészültek. Farkas József, Eger Város KISZ-bizottságának első tit­kára arról adott számot, hogy körzetükben a taggyű­léseket követően csökkent a taglétszám. Mint kijelentet­te, a gyűlések egy része nem volt megfelelően előkészít­ve, több alapszervezet erejét meghaladó, vagy semmitmon­dó tervet készített. A kong­resszusi vitaanyagot hiányo­san dolgozták fel. Ma már az elmúlt évek sablonos gya­korlata nem elegendő. Az alapszervezeteknek és a tag­ságnak kell kezdeményezni a megújulást, s azt nem le­het csupán a kongresszustól várni. Kitért arra is, hogy fontos a káderekkel való foglalkozás. Egyik legfőbb gondjuk, hogy sokan visz- szautasítják a vezetői funk­ciókat és a mozgalmi mun­kát. Mint utalt rá: az sehol sem engedhető meg, hogy jó képességű titkár „vállán vi­gye" a szervezetet. Meg kell tanulni vezetni, mert enél- kül nehéz lesz előbbre lép­ni. A nehézségek ellenére azt is megállapította, hogy a fiatalok nagy része nem tekinthető közömbösnek, pasz- szívnak. Viszont ezek szá­mára vonzóvá kell tenni a KISZ-t. Mint hangsúlyozta, talán a megújuláshoz nem is kellene sok, csak például a meglevő szervezeti szabályok betartása és nagyobb egy- másrafigyelés. A politikai nevelőmunkát is lehet jól végezni, mondot­ta Tresó László, a Gagarin Hőerőmű Vállalat KISZ-bi- zottságának titkára. Ehhez meg kell találni minden egyes helyen a megfelelő módszert és hangnemet. Kulcskérdés: őszintén kell szólni. Az érdekeltséggel kapcsolatban megjegyezte: lehetőség nyílik helyi, úgy­nevezett belső elismerések átadására is, csak élni kell ezzel a lehetőséggel. Megje­gyezte, hogy lépni kellene a vállalkozói KISZ-szervezetek kérdésében is. S azt is szó­vá tette, hogy a megújulás­hoz emelni kell a követel­ményeket, mer.t csak ez ve­zethet pozitív változáshoz. A megyei KISZ-bizottság eddig végzett munkájának mélta­tását követően szóvá tette, hogy még nincs szakszerve­zeti ifjúsági tagozat Heves megyében. Nem szabad so­káig halogatni ezek létreho­zását. Vállaljuk a gazdaságban adódó keményebb munkát — jelentette ki hozzászólásában Gábor Péter, a Heves Me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat KISZ-bizottságának titkára. Többek között utalt arra is, hogy az utóbbi idő­ben nagymértékben csök­kent a KISZ-vezetői munka presztízse, ezért e téren sok még a tennivaló. Megjegyez­te azt is, hogy a KISZ-nek jelen kellene lennie minden olyan döntésnél, amely az ifjúságot érinti. Mennyire érzi megyénk társadalma magáénak az út­törőcsapatokat? — tette fel a kérdést Révészné Bogos Zsuzsa megyei úttörőelnök. A 122 úttörőcsapat szorosan együttműködik a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek ifjúkommunistáival, sőt újab­ban az idősebb generáció is egyre nagyobb figyelmet fordít az általános iskolá­sokra. De az elkövetkezők­ben még inkább tudatosítani kell, hogy a nevelés össztár­sadalmi feladat. Bízik abban, hogy ezt az eddigieknél még többen felismerik. A vita- dokumentumok feldolgozása során az úttörővezetők kifo­gásolták, hogy a kongresz- szusi vitaanyag nem szól kellőképpen a KISZ és az úttörőcsapatok közötti vi­szony további alakulásáról, nem derül fény arra, hogy az ifjúsági szervezetnek mi­lyen új igényei lesznek az úttörőkkel szemben. Liktor István, az egri Fi- nomszerelvénygyár dolgozója kifejtette, hogy a fiatal ér­telmiség tevékenysége nem tükröződik vissza kellőkép­pen a közéletben. Az elkö­vetkezők fontos feladata lesz ezeknek az ifjaknak a meg­nyerése. Megjegyezte azt is: a műszaki-technikai haladás megköveteli, hogy az isko­lák még inkább orientálják a diákokat, a természettudo­mányos pályák felé. Ezután Nagy Imre, a KISZ megyei bizottságának titká­ra megnyitotta az oktatási igazgatóság aulájában ren­dezett: A kommunista ifjú­sági mozgalom története He­ves megyében című kiállí­tást, melyet valamennyi kül­dött megtekintett a szünet­ben. A KISZ-fiatalokra építünk — tettrekési- ség ük re számítunk A küldöttgyűlés további részében először Varga Mi­hály, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg jelentését. Ezután Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára lépett a szónoki emel­vényre. A megyei pártbizottság első titkába köszöntötte a résztvevőket, majd olyan kérdésekről ejtett szót, ame­lyek nemcsak a fiatalság, hanem a megye egésze szempontjából gondolatéb­resztő völt. Külön hangsú­lyozta, hogy ez az esemény a megye életében igen fon­tos politikai jellegében, s külön dicsérte, hogy a hoz­zászólók az ifjúságra jel­lemző bátorsággal, hozzáér­téssel beszéltek napjaink főbb problémáiról. Figye­lemre méltó volt az, ahogy az ifjúsági mozgalom fő jel­szaváról, a megújulásról be­szélt. Véleménye szerint nemcsak a nemzetközi po­litikai, valamint a belső gazdasági helyzet teszt szük­ségessé a megújulásra tö­rekvést, hanem az is, hogy magában a mozgalomban a megtorpanás jelei mutat­koznak. A fő kérdés — ve­tette föl Barta Alajos — az, hogy miként tudja a KISZ megújítani a saját munká­ját. Ehhez természetesen hozzá tartozik a párt politi­kája iránti elkötelezettség, a beilleszkedés abba a kör­nyezetbe, amelyben a me­gye fiataljai élnek. A legfontosabb politikai feladat a gazdaság fejlesz­tése, élénkítése, ugyanis csak így lehetséges az élet- színvonal megőrzése, s a VII. ötéves terv további ré­szében annak emelése. Ez­után említést tett gazdasági életünk jelenlegi helyzetéről, s határozottan leszögezte: az előrelépés csak úgy kép­zelhető el, ha minden gaz­dálkodó és más szervnél megadják a fömunkaidö be­csületét, s ezzel együtt a fegyelmezett munkavégzés lesz jellemző az egész me­gyében. Mindehhez termé­szetesen a minőségi köve­telmények megtartása, illet­ve jobbá tétele is alapvető szempontként szükséges. El­mondta a megyei pártbi­zottság első titkára azt is, hogy a megyei testület a közelmúltban áttekintette az ifjúság helyzetét, s azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy összességében javult a fia­talok helyzete, de sürgősen megoldandó feladatok van­nak a pályakezdők beillesz­kedésének, a fiatalok lakás- helyzetének kérdésében. Ar­ra is utalt, hogy — a de­mográfiai húllómnak meg­felelően — új iskolát épí­tenek a közeljövőben közép- iskolásoknak Egerben és Hevesen, s azt is szorgal­mazzák, hogy elegendő szá­mú munkahely álljon a fia­talok rendelkezésére. Vége­zetül a fiatalok társadalmi megítéléséről beszélt: szólni kell róluk — mondotta —, feltárni hibáikat, de ezek nem adhatnak alapot túlzó általánosításokra, ugyanis a bírálóknak arra kell gon­dolniuk, az ifjúság olyan lesz, amilyennek a felnőttek nevelik. Persze, az is két­ségtelen, hogy ebben a fon­tos politikai tevékenységben a KISZ-nek túl kell nőnie öh magát. A továbbiakban Bársony Károly, a pénzügyi ellenőr­ző bizottság munkájáról, fel­adatairól szólt. Elmondta, hogy a KISZ Heves Megyei Bizottsága idén az előző évihez hasonló költségvetés­sel gazdálkodik, s ezért a rendelkezésre álló pénzesz­közöket ésszerűbben kell felhasználni. Kiemelte a KISZ-vezetők szerepét. Hangsúlyozta, hogy ahol felkészült, agilis titkárok irányítják az alapszenveze- teket, ott aktívabb, tartal­masabb munka folyik. Hiá­nyosnak ítélte viszont a köz­ponti szervektől kapott visz- szajelzést. Bartha Katalin a megúju­ló iskolák, a szakmai pályá­zatok szerepét emelte ki az oktatásban, és sürgette a formális rendezvények fel­számolását. Véleménye sze­rint jobban kell építeni a fiatalok kezdeményezéseire, spontán ötleteire. Stefán Tibor, az Andor- naktályai Egervölgye Tsz- ben folyó mozgalmi mun­káról adott tájékoztatást. Gondként említette a fiata­lok lakáshoz juttatását, s szólt a főmunkaidőn kívüli, kiegészítő tevékenység fon­tosságáról. Elhangzott ugyan­akkor az is, hogy ez jelen­tős terheket ró főként a családalapító fiatalokra. A problémák enyhítésében a gazdasági vezetés nagyobb támogatására is szükség van. Az ebédet követően a le­vezető elnök ismertette azt a két táviratot, amelyet a Staféta című ifjúsági lap, illetve a pétervásári nagy­községi KISZ-bizottság kül­dött a megyei küldöttgyű­lésnek, eredményes munkát kívánva. Majd Belecz Fe­renc, Gyöngyös város kül­dötte emelkedett szólásra, aki a pályakezdők gondjait ecsetelve, javasolta, hogy szorosabbá kell tenni az is­kolák és a munkahelyek közötti kapcsolatot együtt­működési szerződések útján. Ismételten felhívta a figyel­met arra, hogy a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Tyitov szocialista brigádja a kong­resszus idejére felhívást tett közzé kommunista műszak szervezésére. Kérte, hogy minél több kollektíva kap­csolódjon ehhez. Berecz Erika, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola hallgatója annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ha nagyobb önállóság lesz a középiskolai KlSZ-élet- ben, ez jelentősen megköny- nyíti a főiskolai KlSZ-mun- kát is, hiszen rutinosabb fiatalokat kapnak. Megem­lítette, hogy az elkövetke­zőkben igyekeznek szoro­sabbá tenni kapcsolataikat a gyöngyösi főiskolával. Be­számolt arról is, hogy nem­csak a megyeszékhelyen, de számos más településen is szerepet vállalnak a köz- művelődésben. Keresik a nyitás, a kapcsolatteremtés lehetőségeit más KlSZ-szer- vezetekkel. Szorgalmazni kell a me­zőgazdasági szakmunkás - képzést — jelentette ki Ko­váé* Gábor, a Kiskörei Vö­rös Hajnal Termelőszövet­kezet dolgozója. A Heves város körzetében élők ne­vében kért szót, s elmond­ta, hogy a Hevesen épülő oktatási központban erre jó lehetőség kínálkozik. Szor­galmazta az ifjúsági házak kialakítását, mint említette, minden községben lenne Olyan épület, amelyet e cél­ra át lehetne alakítani. A KISZ kinyilvánította véleményét, hogy módosítani kíván a munkáján — kezd­te hozzászólását dr. Hubai László. A változásban, a megújulásban természetesen meg kell őrizni az ered­ményeket. A hibákat, a gondokat viszont fel kell tárni. A kongresszust meg­(Folytatás a 3. oldalon.) A küldöttek egy csoportja Tanácskoztak megyénk KISZ-fiataljainak képviselői

Next

/
Thumbnails
Contents