Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 26., szombot 1. den más közös összejöve­tel iránt. Őszintén szólva nem tudnám megmondani, hogy ez minek köszönhető, hiszen a vezetőség három­négy évvel ezelőtt is ugyan­ilyen aktivitással tevékeny­kedett. Lehet, hogy most érik be munkánk gyümöl­cse. — Ha szót kapna, miről beszélne a megyei küldött- gyűlésen? — Mindenképpen elgon? dolkodtató, hogy alacsony a bolti eladók fizetése. Előfor­dult már az is, hogy a szak­ma kiváló tanulója verseny országos győztese elhagyta ezt a pályát, elment teker­cselőnek. Az utóbbi iuő- ben csak azok je!en*kez- nék ide, akiket nem vet­tek fel máshová. A vásár­lókat azonban ez nem ér­dekli. Ha felkész jltebo fiatalokat kapna a s'.akma, kevesebb lenne a panasz az elárusítókra... A me­gyei értekezleten arra is tel szeretném hívni a fi­gyelmet, hogy jelenleg mindenki sokat vár a kongresszustól. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az ott hozott határozatok annyit érnek, amennyit a tagság megvalósít belőlük. Homa János A kereskedők képviseleteken Az április 26—27-én sor­ra kerülő Heves megyei KlSZ-küldöttgyűlés egyik résztvevője Bodonyi Ferenc. a hatvani áfész-áruház osz­tályvezetője. A fiatalember decemberben töltötte be a 30. életévét, s immáron 16 esztendeje tagja az ifjúsági szövetségnek. Több éve a munkahelyi iKISZ-bizott- ság titkára, a megyei KISZ- bizottság tagja. Hogy ered­ményesen dolgozott, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megkapta a KISZ KB Dicsérő Oklevelét, s nem­régiben Kiváló Ifjúsági Ve­zető érmet. Ezek mellett a Kiváló Szövetkezeti Munká­ért kitüntetésnek is birto­kosa. — Hogyan képes eleget tenni a mozgalmi és a munkahelyi feladatoknak, hiszen mindkettő egész em­bert kíván? — Nagyon nehéz — vá­laszolta. — Ez a kettős igénybevétel a család ro­vására megy. Szerencsére feleségem, — aki két és fél éves kislányommal jelen­leg gyesen van —, megértő. Elfogadja, hogy az ifjú'ági szövetségben vállalt felada­taim miatt nemegyszer ké­sőbb megyek haza, netán otthon is ezzel foglalkozom. Közvetlen munkatársaim is sokat segítenek abban, hogy zökkenőmentesen dol­gozzam a KlSZ-bizottság- ban, melyhez negyvenkilenc tag tartozik. — Társai hogyan fogad­ták a kongresszusi vitado­kumentumot? — Mindenki nagy vára­kozással tekint a megújulás elé. A Mi a teendőnket ak­tívan elemeztük. Egybe­hangzó vélemény: az elkö­vetkezőkben el kell kerülni a formalitást, differenciál­tabb rétegmunka, hatéko­nyabb érdekvédelem és ér­dekképviselet szükséges. Fel­Bodonyi Ferenc: Megnöve­kedett az igény a kö­zös összejö­vetelek iránt (Fotó: Kőhidi Imre) merült az is, hogy jó lenne, ha a kereskedők ágazati KISZ-bizottságot alapíthat­nának. Ez hozzájárulhatna, hogy a mostaninál jóval többen csatlakozzanak a szövetséghez. Ugyanis jelen­leg meglehetősen kévés kö­zöttük az ifjú kommunista. Ennek egyik oka az is, hogy nehéz összeegyeztetni a tag­gyűléseket, összejövetele­ket, különböző munkaidő­beosztás miatt. — Az elmúlt időszakban milyen sikeres programo­kat szervezett az áfész KISZ-bizottsága? — Figyelemmel kísértük az MSZMP. a Magyar Szakszervezetek és a Szov­jet Kommunista Párt kong­resszusát. A határozatokat feldolgoztuk, megbeszél­tük. Különösképpen a gaz­dasági téren adódó felada­tokat vettük számba, mert ez mindennapi tevékenysé­günkhöz nélkülözhetetlen. Rendezvényeink közül ki­emelkedik a csehszlovákiai kirándulás, a közös farsan­gi mulatság. De másféle si­kereket is elkönyvelhettünk, így például budapesti szín­házlátogatásokat szervez­tünk. Érdekes módon meg­növekedett ezek iránt az igény, csakúgy, mint min­Később se lankadjék a figyelem Bencze László: Nehéz fia­talítani egy melléküzem­ágban (Fotó: Szántó György) Határozottság, energikus tettrekészség, a dolgok ál­lására való lankadatlan fi­gyelem . . . Már néhány perces beszél­getés után is úgy érezni, a fentebbiek jellemzők Bencze László, a Tarnamérai Lenin Tsz tarnazsadányi lakatos­üzemének dolgozójára. S ez nem is csoda, hisz több évi KISZ-titkároskodás, majd művezetői tevékenység so- nán ha korábban nem is lettek volna, ki kellett, hogy alakuljanak ezek a tulajdon­ságai. Érthető tehát, miért esett rá a választás, hogy eddig szószólója — képvise­lője — legyen a Heves kör­nyéki fiataloknak a megyei küldöttgyűlésen. — Bár úgy érzem, el­mondhatom, hogy alaposan ismerem a mieink életét, úgy gondoltam, a szombati eseményre készülődve nem árt még egyszer alaposan tájékozódni arról, mi a fiúk. lányok véleménye a mozga­lom jelenéről, és arról, hogy mit csináljunk tovább. Sok­felé mentem, sokakkal be­szélgettem. örülök annak, hogy általában egyezett a véleményünk. A szőke fiatalember a központifütés-szerelés miatt elnézést kérve leültet a konyhai nagyasttalhoz. E máskor talán lényegtelen mozzanat most meg kell, hogy említtessék, így ugyan­is rögtön a „témánál" va­gyunk. — öregszik, egyre keves- bedik a tagságunk. Dolgo­zóink 35 százaléka fiatal, azaz 30 év alatti. Mégis mindössze 14-en vagyunk, hogy úgymondjam, aktívak. Hogy miért, annak első szá­mú oka közismert, a csalá­di élet alapjainak lerakásá­val foglalkozik majdnem mindenki. Igazán fiatalítani pedig nem igen tudunk, hisz manapság a szakmun­kások az iparban jobban megtalálják a lehetőségeket, mint a tsz-melléküzemágak- ban. De van bőven gond ott is, ahol húsz év körüliek a srácok .. . — Még néhány szóval föl­vázolja a területükön álta­lában kialakult helyzetet, vastag paksamétát kerit elő. — Hogy mindez miért? Nos, az előbbiekhez, vagyis a szervezeti élethez kapcso­lódik mondanivalóm is, ha szót kapnék. Én úgy látom, hogy ott a legjobb a közös­ségi élet, ahol a tervezéshez értő, tervezni jól tudó if­jak is csatlakoznak a moz­galomhoz. Egyes helyeken azonban hiányoznak a pe­dagógusok, a népművelők, az agrárszakemberek. il­letve a gazdasági vezetők, azok, akik fölkészültségük folytán is könnyeden tud­nának a KISZ-bi.i utat és főleg példát mutatni. — Zárójelben most hozzá­teszem, az ö hathatósabb segitségükkel talán meg le­hetne oldani, hogy az ed­digieknél felelöscenlrikusab- bak lehessünk. (Én személy szerint legalábbis sajnálom, hogy „befulladt” a radar, vagy az alkotó ifjúság moz­galom. Lennének még bő­ven feltáratlan tartaléka­ink.) Beszélgetésünk végül is azzal ér véget, hogy a ta­pasztalt mozgalmi ember eltöpreng azon, vajon mi­ért nem sikerült elég jó kapcsolatot kialakítani a tö­megszervezetek és a társa­dalmi szervezetek képvise­lőivel. — A munkahelyi vezetők most eléggé érdeklődnek irántunk, de attól tartóik, hogy csak a kongresszus miatt. Én küldöttgyűlésünk eredményeképpen azt vár­nám, hogy továbbra se lankadják ez a figyelem. Meg azt, hogy ezentúl sok­kal világosabban, konkré­tabban, határozottabban ismerjék feladatainkat, nem félve rámutatni hibáinkra és persze kijavítva azokat. . Németi Zsuzsa Az eredmények alapot adnak a megújulásra A KISZ Heves Megyei Bizottságának beszámolójából Már-már közhely, de igaz: az 1980-as évtized első felében alaposan átalakult életünk, s egyúttal megnőttek az ifjúsági szövetséggel szembeni követelmények. A XI. KISZ.kongresszus előtt nem véletlenül került a mozgalom zászlajára a folyamatosság és a megújulás jelszava. Ennek a felhívásnak kétségtelenül csak ott tehetnek megfelelő módon eleget, ahol kellően kritikus szemmel tekintenek vissza a maguk mögött hagyott időszakra. s a tényeket — az eredményeket, de a hibákat isx —, a következtetéseket alkotóan hasznosítják a jövendő el­képzelésekben. Ha nem is a teljesség igényével, de részletekre kitérő, elemző, őszinte hangvételével az iménti gondolatfüzérbe illeszkedik a KISZ Heves Me­gyei Bizottságának írásos beszámolója, amelynek tar. talmát — kivonatosan — az alábbiakban Ismertetjük. Az ifjúsági szövetség megyénkben napjainkban 1183 alapszervezet csaknem 30 ezer tagját képviseli. Ez azt is jelenti, hogy nőtt a létszám, s a szervezettség meghaladja az országos át­lagot. Nos. a Hevesben élő fiatalok 40,2 százalékáról mondható el, hogy helytálltak a gazda­ságépítésben, a tanulásban azzal együtt is, hogy az élet- és munkakörülmé­nyekben a foglalkoztúás szerkezetében, az iskolázott­ság szintjében változások következtek be. E terület KISZ-esei mindig i; gazdag hagyományokkal rendel­keztek a termelési mozgal­mak sikeressé tételében. Ki­emelhetők közülük a társa­dalmi munkák: a hozzájá­rulás a margitszigeti úttörő­stadion felújításához, mely­ben a Mátraalji Szénbányák, illetve támogatás a VIT- alap növeléséhez, melyben a Gagarin Hőerőmű ifjúkom­munistái vitték a prímet. Részvétel a Hámán Kató Politikai Képzési Központ, a sástói, a bükkszéki és az egri úttörőtáborok megte­remtésében. a védnökség eredményei közül említésre érdemesek a gyöngyösi és a hevesi fiatalok energiataka­rékossági akciói, a füzes­abonyiak fáradtolaj-be­gyűjtése, valamint a bese­nyőtelki tsz KISZ-tagjainak segítése a húsprogram meg­valósításában. A műszaki fejlesztés gyorsításában játszottak nagy szerepet pél­dául a Finomszerelvény- gyárban, az Egri Dohány­gyárban az FMKT-k, Füzes­abony körzetében a FAI-ok. Az újítómozgalomban ' is elkönyvelhetők sikerek: a petőfibányai kiállítás és an­két, vagy pályázat kiírása az Eger Ifjú Üjítója, illetve a Mátravidéki Fémműveknél az Alkotó Mérnök címekre. Ám a gondok sem kerülték el ezt a tevékenységi for­mát. Számos jó ötlet — írja a beszámoló — azért hal el, mert kigondolójától idegen a dokumentálás, a megvaló­sítás túl hosszú, bürokrati­kus volta. Az anyagi és er­kölcsi elismerés jobbá téte­le is a jövő feladata. A szo­cialista brigádmozgalom szintén megújításra szorul, legtöbb helyen ugyanis a vállalások formálisak, álta­lánosak. s így nehezen ér­tékelhetők. Még 1982-ben a tizenéves határozat megadta a lehe­tőséget a diákélet sokszí­nűbbé alakítására. A tapasz­talat azonban az, hogy ez­zel nem mindig tudtak él­ni a tanulói KlSZ-szerveze- tekben. Részben az intíz- ményi hagyományok, rész­ben a felkészületlenség mi­att. Az ötnapos tanítási hói, az új érettségi és felvételi rendszer szintén nem vált előnyére a tanintézeti moz­galmi tevékenységnek. Vilá­gossá vált viszont, hogy az ún. öntevékenység a jövő útja. A büszkeségek közé sorolhatók az iskolaszövet­kezetek: az első középiskolai takarékszövetkezet hazánk­ban a hatvani Széchenyi közgazdasági szakközép­ben, az ötszázadikat a GATE gyöngyösi főiskolai karán alapították. A jelenleginél kedvezőbb gazdasági helyzetben a tár­sadalom az egyén terhei­ből többet tudott magára vállalni, mint az elmúlt években — szögezi le az írásos anyag. S ez kétség­kívül meghatározó az érdekérvényesítés frontján. Ebben bizony jócskán akad tennivaló! Tényekre támasz­kodik a beszámoló harma­dik (C) fejezete, amikor megállapítja: a pálya­kezdőkkel való foglalko­zás, beilleszkedésük segíté­se nem javult “ kívánt mértékben! Sokszor a KISZ- szervezetekben sem tudják, miként lehet változtatni ezen. Tipikus konfliktusfor­rás az elméleti képzettség és a gyakorlati ismeretek hiánya közötti ellentmondás. Ehhez kapcsolódnak az anyagi és erkölcsi megbe­csülésben mutatkozó gon­dok. kifogások. No. és az a tény, hogy a munkásfiatalok többségének pluszmunka vállalására is szüksége van. ha boldogulni szeretne. Az értelmiségiek között ugyan­csak sokán folytatnak jöve­delemkiegészítő tevékeny­séget, legtöbbször a szakte­rületüktől egészen távol eső munkakörben. Hogy ér­vényesülnek az érdekvédel­mi jogosítványok? Ebben elég.változó a kép. Az ipari üzemekben általában jól, a szolgáltatásban és a mező­gazdaságban már nem min­denütt. Figyelemre méltó gondolat: ahol a KlSZ-szer- vezetek megfelelően részt vállalnak a gazdasági és egyéb feladatok megoldásá­ból, a KISZ-vezetök pedig alaposan ismerik jogaikat és a reális lehetőségeket, ott az érdekérvényesítésre sem lehet panasz! Nem újdonság, hogy nap­jaink legtöbb feszültséget felszínre hozó kérdésköre — a lakáshoz jutás. Az egyre növekvő árak mind jobban nehezítik az önálló otthon megteremtését a fiataloknak. Bár az öt év alatt emelke­dett a megépített lakások száma, igazságosabbá vált az elosztás, de a tanácsi bérla­kások arányának csökkenése igen érzékenyen érintette ezt a korosztályt. Nem felejthe- tők persze az eredmények: Egerben 198 lakásos tanácsi. 50 lakásos OTP, illetve Gyöngyösön 42 lakásos OTP- garzonház. Könnyebbé vált a telekhez jutás módja, sok munkahelyi kedvezményről született döntés. Mindez azonban egy pillanatra sem töltheti el megelégedéssel a KISZ-szervezeteket. Ha politikáról, ha nem­zettudatról, ha a gondolko­dásmód helyénvalóságáról, vagy helytelenségéről van szó. nem szabad szó nélkül elmenni amellett, mekkora mindebben a felelőssége az ifjúsági szövetségnek. De amellett sem, vajon képes-e eleget tenni az ebbeli köve­telményeknek? Nos. az MSZMP politikájának ter­jesztése, tudatosítása általá­ban megfelel a kívánalmak­nak. Kétségtelen azonban, az utóbbi esztendőkben jól ki­vehető jelenség az értékrend átalakulása. Az okok is körvonalazha­tók: a kiélezett nemzetközi helyzet, a válságjelenségek, hazai nehézségeink, ellent­mondásaink zavarokat okoz­nak a fiatalok gondolkodásá­ban. A tanultak és a valóság összeegyeztetésében váltak bizonytalanokká. Tudatuk, szemléletük formálásában olyan rendezvények segíthet­nek igazán, mint az Egri If­júsági Ház Átriumi esték so­rozata. a sablonokat kerülő ünnepségek, az értelmes megmozdulások. Az elkövet­kezőkben nagy előrelépést hozhat a politikai képzésben a felsőtárkányi központ, ahol az oktatás valamennyi for­májához nagyszerű feltételek állnak rendelkezésre. A beszámoló ugyancsak részletesen elemzi a szabad­idős tevékenység lehetősége­it a megyében. Jócskán van­nak hiánylistára felveendő tények. Hatvanban a műve­lődési központnak nincs in­tézménye, kevés a szabadtéri művelődés helye, akadnak községek, ahol még mozi sincs. Ezzel szemben a klub- mozgalom jelentősen előreha­ladt, de azok felszereltségén, s a klubtanáesok munkájá­ban is van javítani való. A sportnak, a turisztikának — e mozgalmak kétségtelenül fellendülőben vannak — a közösségteremtésben igen nagy a szerepe. De — olvas­ható az összefoglalóban: — nagy .azoknak a vezetőknek a száma, akik a sport érté­keit lebecsülik, vagy hiányos felkészültségük miatt mun­kájukban nem ,hasznosítják, illetve az indokoltnál erőseb­ben hangsúlyozzák a gátló tényezőket... öt éve, a X. kongresszu­son rengeteg szó esett o KISZ munkastílusáról. A szervezeti élet korszerűsítése, az önálllóság előtérbe helye­zése kedvezően hatott. A ré­tegtanácsok, az állandó és időszakos munkabizottságok szélesebb körben adnak mó­dot a vélemények megisme­résére. Pontosabb munka- megosztás. a helyi adottságok körültekintőbb figyelembe­vétele kívántatik viszont a tervezésben. Arról adhatunk számot, hogy megyénk KlSZ-szervei. ifjúkommunistái e nehezebb gazdasági és belpolitikai helyzetben is részesei voltak munkahelyük, iskolájuk, la­kóhelyük eredményeinek. Ez pedig jó alapot biztosít a szövetség megújulási törek­véseinek — zárul a KISZ Heves Megyei Bizottságának összegző jelentése, amelyet ma és holnap plenáris ta­nácskozáson, illetve szekció­üléseken vitatnak meg a KISZ-fiatalok Egerbe eljött küldöttei.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents