Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 3., csütörtök 5. A főzés technikája A gyümölcsfák metszése Gyülmölcsfáink az éves vesszőkön, illetve a két-há- rom éves gallyakon képződött termőrészeken hozzák a legtöbb termést. Az ilyen korú részek aránya határozza meg a növényen a termés mennyiségét és minőségét is. Az idős, elöregedett termőrészeket folyamatosan meg kell ifjítanunk, hogy fáink termőegyensúlyát megőrizzük. A levágandó növényi részt mindig a tengelyére merőlegesen metsszük le, mert így lesz a legkisebb a seb- zési felület. Az ágrészt fogjuk be jó mélyen az olló pengéi közé, így mindig helyesen, a vágópenge tövével, és nem a hegyével vágunk. Fontos, hogy két centiméternél vastagabb átmérőjű részek (gallyak) eltávolítására ne használjunk ollót. A vékonyabb, de elszáradt ágrészek levágására is okosabb a fűrészt használnunk az olló kímélése érdekében. Metszéskor a levágandó részt bal kezünkbe fogva, egyenletes erővel feszítsük a vágás irányába, a támasztópengére. Fontos, hogy vágáskor ne feszegessük az ollót, mert elgörbülhet, sőt el is pattanhat a penge. A vágás síkjában viszont mozgatható a szerszám. A vastag ágakat, gallyakat és az elszáradt koronarészeket fűrésszel távolítsuk el. Ekkor nagy és durva felületű sebet ejtünk a fán, ezért ügyeljünk a munkára. Két-, háromméteres, vagy ennél hosszabb ágat soha ne egyszerre vágjunk le, mert nagy súlya miatt lehasad. Az ágat is lehetőleg mindig tengelyére merőlegesen fűrészeljük. Ügyeljünk, hogy ne vágjunk be a törzsbe, de csonkot se hagyjunk. Teljesen vízszintes vágási felületet se ejtsünk, legyen az mindig kissé ferde, hogy a csapadékvíz lefolyhasson róla. A korona ritkítását mindig a vázág külső részén kezdjük. Innen haladjunk befelé, majd körbe a koronán. Először mindig a sérült, beteg, egymást keresztező (dörzsölő) és meredeken fölfelé törő részeket távolítsuk el a koronából, és csak azután ritkítsuk az egészségeset. Az egy rügy- alapon fejlődött ikervesz- szők közül a kedvezőbb helyzetűt hagyjuk meg, mert az ebből fejlődő villás elágazás később a termés súlya alatt könnyen letörhet. A korona belsejében lehetőleg őrizzünk meg minden termőalapot. Ha itt a vesszőket, gallyakat nem tőből távolítjuk el, hanem ággyűrűre (fél centiméteres csonkra) metsszük, a kihajtó rejtett rügyekből termőalapot nevelhetünk. A ritkító metszéssel végeredményben az a célunk, hogy szellős, ritka koronát alakítsunk ki, amelyben a termőrészek közel azonos arányban vannak a külső és a belső felületen. A csonthéjasok, de különösen az őszi- és kajszibarackfák metszését lehetőleg a pirosbimbós állapotra időzítsük, mert az ágpusztulásukat előidéző kórokozók fertőzése szempontjából ez az időszak a legkevésbé kedvező. Az őszibarackot — erős felkopaszodá- si hajlama miatt — évről évre metszenünk kell. Húszhuszonöt centiméterre ritkítsuk meg a vesszőket, ügyelve arra, hogy a korona belseje se maradjon kopasz. A metszés, fűrészelés során ejtett sebek a károsí- tók fertőzésére adnak lehetőséget. Ezért minden forintosnál nagyobb sebet gondosan kezeljünk. Mindenekelőtt éles késsel (kacorral) vágjuk sima felületűre, majd pedig kenjük áit fertőtlenítő és gyógyító hatású sebkezelő anyaggal, a Cellciddel. A Műszaki Könyvkiadó Villamos háztartási készülékek sorozatában nagyon érdekes könyv jelent meg Kiss Ferenc tollából A főzés technikája címmel. Napjainkban divattá vált az ínyencségek otthoni készítése, foglalkoznak ezzel nők s férfiak egyaránt. Egymással versengenek a könyvesboltban a szakács- könyvek, s nyilván népszerűsége fokozásáért receptgyűjteményeket közöl még a regényújság is. A televízióban külföldi és hazai sztárok készítik kedvenc ételeiket, nem feledkezve meg a recept közléséről sem. Társaságban szokássá vált a vendégek előtti grillezés vagy a fondü. A szakácskönyvek hívei közük az egyes ételek hozzávalóit, azok mennyiségét, a legfontosabb tennivalókat, de semmit nem szólnak az ételkészítés módjáról, a konyhatechnikáról, pedig az eredményhez ez is nagyon fontos. A konyhatechnikán itt természetesen a tűzhelyen és sütőn kívül értjük a különböző grilleket, palacsintasütőket, légkeveréses edényeket is. E könyv célja, hogy a konyhai „barAki barkácsolásra adja a fejét, azon tlőbb-utóbb úrrá lesz a gyűjtőszenvedély. Gondot időnként csupán a tárolás problémája okoz. Ott, ahol valamilyen kis helyet kiharcol a barkácsoló magának (éléskamra, garázs, pince, padlás) a házi káosolót” megismertesse a korszerű táplálkozáshoz nélkülözhetetlen eszközökkel és kezelésükkel, így a segítségükkel készült ételek tökéletes táplálkozásélettani hatást és gasztronómiai élvezetet nyújthatnak. Megtudható a könyvből a fontosabb főzéstechnológiai módszerek lényege, például mit kell azon érteni, hogy párolás, pirítás, gőzben való főzés, hogyan kell a szakácskönyvek ilyen utasításait végrehajtani, milyen hőmérsékleten, milyen készülékkel. De foglalkozik a könyv a korszerű és egészséges táplálkozásnak olyan új módszereivel is, mint a grillezés, frittelés, nyomás alatti párolás, milyen készülékek valósítják meg ezeket, és hogyan kell őket használni. Olvashatunk azokról a ma még kevéssé elterjedt, de a jövőben biztosan nagyobb jelentőségre szert tevő módszerekről is, mint a mikrohullámú térben való ételkészítésről, a nyomás nélküli gőzben főzésről, és a kávéfőzésről — új, nyomásfokozó szerkezet segítségével. Megtudható a könyvből, hogy a tűz felfedezése óta műhely eszközeit, szerszámait a falra is helyezheti. (A). Ezeket tartó lécre szögezett bőrpántokba, vagy deszkapolcba fúrt megfelelő méretű lyukakba állíthatjuk. A sokzsebes, derékra erősíthető kötény nemcsak védi a ruházatot, de a jól méretezett rekeszek segítségével kezünk ügyében tartja a szükséges szerszámokat a házi bütykölésnél és a kerti munkáknál egyaránt. A 75x28 cm méretű kötényhez 80 cm széles erős vászonanyagot használunk. A iszélrélszeket aláhajtjuk, s a teljes szélességet (24 cm-t) visszahajtjuk. 17x17 cm nagyságú anyagból zsebeket varrunk fel. A csavarhúzók részére méretre vágott, tölcséresen az alapanyagra illesztett önálló tokot készítünk. A kalapácstartó pántot célszerű vékonyabb bőrből — például elhasznált táska még hibátlan részéből — készíteni. A barkácskötény derékpántja 4 cm széles, 2 m hosszú hevederből készül. Ajánlatos az oldalrészen néhány bőrpántra fűzött kulcskarikát is rögzíteni. A hevedervégződés — az utóbbi 80—100 évet leszámítva í— nagyjából nem változott a főzés technológiája, a konyha egyetlen komoly felszerelési tárgya a tűzhely volt. A korszerűsítést a villamos energia alkalmazása indította el, de ez nem a tűzhellyel kezdődött el. Napjainkra az jellemző, hogy a tűzhely elveszítette a konyhában a vezető szerepét. A főzés egy-egy változatát speciális készülékek (kenyérpirító, kávéfőző, grill, légkeverős edény stb.) vették át — nem utolsósorban a gazdaságosság és a kevesebb energia fel- használása érdekében. A könyv áttekinti a főzés- és sütéstechnikai alapismereteket, a háztartási villamos főző- és sütőkészülékeket (beleértve a használati és karbantartási tudnivalókat is), a nagykonyhák villamos főző- és sütő- készülékeit, valamint a villamos fűtőtesteket. Akik szívesen készítenek ételt, sok hasznos ismerethez juthatnak a könyvből, még azok is, akik nem villany- tűzhelyen főznek-sütnek, készítenek kávét stb. állítható, egymásba fűzhető kapoccsal záródik. A kötényt fagerendára kapcsolva, tárolásra is felhasználhatjuk. A különféle szerszámok tárolására ezenkívül magunk is készíthetünk szerszámosládát, mint a C ábrán látható, jó erős deszkából, stabilan összeerősítve. De praktikus a C. ábra utolsó mintája, amit fellépőzsámolyként is használhatunk. A méretvétel szabályai Ha önállóan akarunk szabni-varrni, legelőször is meg kell állapítanunk saját méreteinket. A méretvételnek vannak szabályai, ezeket meg kell tanulnunk. Első és legfontosabb követelmény a pontosság. Elsősorban az, hogy mennyit leszünk kénytelenek munka közben igazítani, alakítgatni és mérgelődni. Lényeges az is, hogy próba közben is mindig ugyanolyan melltartó legyen rajtunk, mint amilyenben a ruha viselésekor leszünk. Egy más formájú, más vállpánthosszúságú ugyanis megváltoztathatja az egész ruha ,állását”. A méretvételnél az ábra szerinti helyeken, lazán tartott mérőszalaggal, de ráhagyások nélkül, pontosan vesszük le a következő legfontosabb méreteket: 1. Mellbőség. A test körül, a mell legkiemelkedőbb pontján átvezetjük a centiméiért. 2. Der ékbőség. A derékvonal helyének pontos megjelölése szükséges, ezért előbb egy keskeny szalaggal kössük át a derekat, azután mérjük meg a bőséget. 3. A mérőszalagot a csípő legszélesebb pontján vízszintesen vezetjük körül. 4. Mellmagasság. A mérőszalagot a váll- vonal találkozási pontjához helyezzük, és a mell legkiemelkedőbb pontjáig mérjük függőlegesen a távolságot. 5. Eleje derékhossza. A nyaknál lévő „sótartóhoz” illesztjük a centimétert, és a mell legkiemelkedőbb pontján keresztül, a deréköv alsó széléig vezetve mérjük. 6. Háta derékhossza. A hát középvonalán mérjük: a nyabkörnél lévő csigolyától a deréköv alsó széléig vezetve leolvassuk a méretet. 7. Vállszélesség. Méretét a nyak- és a vállcsúcs között mérjük. 8. Kar hossza. Karunkat könnyedén behajlítva, vállcsúcstól könyökön át a csuklóig mérjük az ujja hosszát. 9. Felsőkarbőség. A felsőkar legvastagabb pontján mérjük körbe. 10. Nyakbőség. A nyak alsó vonalán — nem szorosan fogva a mérőszalagot — mérjük. 11. Szoknya hossza. Az elejeközép és az oldalvonal közötti távolság felénél, a deréköv szélétől mérjük, így sem a csípő, sem a has domborúsága nem befolyásolja a hosszméret megállapítását. 12. Testmagasság. Talptól a fejünk tetejéig mért távolság aminek méretét azért jó tudni, hogy tisztában legyünk azzal is, milyen konfekció- illetve mérettáblázathoz tartozunk. A barkácseszközök helye • • On kérdez — az orvosunk válaszol Napjainkban mindjobban az érdeklődés középpontjába kerül az egészségügy, s ami ebben még külön is érdekes, a megelőzés. Olvasóink kérésére .— tekintettel az egészségügyi .kérdésekről szóló levelek növekvő számára — április közepétől új rovatot indítunk lapunk kéthetente megjelenő Család, .otthon, iskola elnevezésű oldalán: ön kérdez — orvosunk válaszol címmel. Várjuk jeligés leveleiket. A borítékra vagy a levelezőlapra kérjük, írják ffel: /ön kérdez — hz orvosunk válaszol. (A szerk.) Nyakkendő — nőknek is „Vedd el férjed (testvéred, apád) divatjamúlt, keskeny nyakkendőit és csinálj belőle magadnak divatot!” — körülbelül ilyesmit tanácsolnak fiatal nőknek n divatdiktátorok, amikor ötletet adnak: hogyan és mihez lehet a legújabb módi szerint nyakba tekerni a keskeny fazonú kra- vatlikat. Lássunk néhány [lehetőséget: 1. Talán szokatlannak tűnő megoldás, de érdekes hatású kontrasztot nyújt a sportosan megkötött, megcsomózotl nyakkendő a nyitott gallérú csipkés blúz nyakában. 2. Így is viselhető a nyakkendő: A V-kivágású pamutpulóverhez lazán, könnyedén masnira kötve. 3. A kosztümkabát alatt, a blúz kivágásán túl, mélyen lecsúsztatva lóg a laza csomóra kötött nyakkendő. Iramún Nagyüzemek, áfészek, kistermelők! Kis frakciójú FÉMZÁROLT VETÖBURGONYA-AKCICM 20%-kal OLCSÓBBAN! Desire-, Romanó-, Delcóra-fajtákból amíg a készlet tart. Forgalmazza: Vetőmagtermeltető Vállalat Egri Területi Központja. ügyintéző: Domány László Telefon: 11-442. Telex: 63-335. Nagyobb tétel esetén a megye területén házhoz szállítjuk. ^_
