Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-25 / 97. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 25., péntek fl Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése !rC Külpolitikai kommentárunk )—i A robbanás London központjában lezárták azt a részt, ahol csütörtökre virradóra robbanás történt a brit légitársa, ság irodájában (Népújság-telefotó: AP — MTI — KSj AZ OXFORD-STREETEN BEKÖVETKEZETT detonációt a közelmúlt eseményeire gondolva legegyszerűbb lenne figyelmeztetésnek minősíteni. Nyu- gat-Európában és főleg az Egyesült Államokban mar íz első pillanatokban úgy is értékelték. Hiszen kézenfekvő sőt, a Líbia elleni amerikai bombázás óta sugallt, hogy lehet számítani terrorakciókra jó néhány fejlett tőkés országban, de legfőképpen Angliában, hiszen a londoni kormány tevékenyen segítette Washingtont a Tripoli és Bengazi elleni támadáskor. Ha a mostani londoni merényletet egybevetjük Reagan amerikai elnök alig korábbi nyilatkozatával, amelyben Iránt és Szíriát is bombázással fenyegette, mondván „Libia mellett ők a nemzetközi terrorizmus hátországai”,. hát rögtön látható, hogy ürügyként nem is jöhetett volna gyorsabban terrorakció Még szerencse, hogy a pokolgépet csütörtök hajnalra időzítették, így a még néptelen londoni belvárosban senkiben nem tett kárt. Mert ha esetleg emberéletet is kioltott volna a detonáció, akkor alighanem azon töprenghettek volna a megfigyelők, hogy melyik pillanatban küldi újra az elszánt amerikai elnök gépeit a Közel-Keletre. ÉPPEN EZÉRT SOKAKNAK gyanús ez a merénylet. Például maguknak a líbiaiaknak, akik pár napja kormányszinten figyelmeztettek: Nyugat-Európában bizony lehetségesek a közeljövőben terrorakciók, de azokat az amerikai és az izraeli titkosszolgálat emberei hajtják végre. Ezt a verziót is felvetették az újságírók londoni illetékeseknek, de azok elvetettek ezt a lehetőséget. Pedig nagy a valószínűsége, hogy csütörtökön hajnalban valakik zavarbombát vetettek a világpolitikai színpadra. Ám a jelenlegi feszült helyzetben az ilyen zavarkeltés vagy bármilyen terrorakció beláthatatlan következményekkel járhat. Avar Kárul\ Reagan fenyegetése Losonczi Pál befejezte nigériai látogatását (Folytatás az 1. oldalról) gériai Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására tett hivatalos baráti látogatást. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Horváth Ottó egészségügyi miniszterhelyettes Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, és Reményi Gyula altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökének első helyettese. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Vár- konyi Péter külügyminiszter, Medve László, egészségügyi miniszter, valamint politikai életünk több más vezető személyisége. Fülöp-szigetek Rendkívüli segély az Aquino- kormánynak Reagan elnök ázsiai kőrútjának előestéjén az amerikai kormány bejelentette: jelentős összegű rendkívüli segélyt szándékozik nyújtani a Fülöp-szigetek új konmányának. A kormány a korábban — még Marcos elnöksége idején — meghatározott összegen felül a jelenlegi pénzügyi évben 100 millió dollárt kér erre a célra a kongresszustól, s meg akarja gyorsítani a már korábban megszavazott segélyösszegek folyósítását. Az összegekből százmi llic dollárt készpénzben bocsátanak az Aquino-kormány rendelkezésére, további ötvenmillió dollárt adnának katonai segély formajában. Az amerikai kormí.ay ahhoz is hozzájárulást kért a törvényhozástól, hagy megemeljék a Fülöp- szigetekről importált cukor mennyiségét. Ez további 15 millió dolláros jövedelmet biztosítana az országnak. A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy Reagan elnök ázsiai útja előtt telefonon érintkezésbe lép Aquino el- nökasszonnyal. Az amerikai elnök eddig még nem vette fel a közvetlen kapcsolatot az ország új államfőjével — a mostani bejelentés. az újabb segélyek tervével együtt, mintegy megnyugtatásul szolgál: Washington támogatni kívánja az új kormányzatot. Reagan ázsiai útja során, az indonéziai Bali-szigeten, külön is találkozik majd a Fülöp-szigetek új alelnöké- vel, Salvador Laurellel, aki külügyminiszteri minőségében lesz jelen Báliban, az ASEAN tagállamainak tanácskozásán. Reagan pénteken indul kéthetes ázsiai útjára, amelynek során részt vesz a vezető tőkés államok tokiói csúcsértekezletén . Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak vezetésével a kormány és a szakszervezetek képviselői csütörtökön, a Parlamentben megbeszélést tartottak. A tanácskozáson áttekintették a szakszervezetek XXV. kongresszusán született azon javaslatokat, amelyek megvalósítása állami intézkedést igényel A kormány képviselői vállalták, hogy programba veszik az ajánlások megvizsgálását és az érdekegyeztető munka keretében — a VII. ötéves terv megvalósítása során — megteszik a szükséges és lehetséges intézkedéseket. A kormány képviselői nyomatékkai szóltak arról, hogy 1986 első negyedében a gazdaságban még a tavalyi, kedvezőtlen tendenciák voltak túlsúlyban. Az ipari termelés alig, a bérkifizetések ezzel szemben továbbra is a tervezettet meghaladó mértékben emelkedtek. A konvertibilis elszámolású kivitel a tavalyi szinten maradt, a behozatal ezt meghaladóan nőtt, ezért a külkereskedelmi áruforgalomban hiány keletkezett. A helyzet ilyen alakulása nincs összhangban az ez évre meghatározott gazdaságpolitikai követelményekkel és veszélyezteti a tervben kitűzött célok elérését. Ezért — a tervben előirányzott és végrehajtandó intézkedések mellett — további, a gazdasági folyamatokat kedvező irányba befolyásoló lépések váltak szükségessé. Ezek egyik csoportja az egyensúlyi követelményekkel összhangban az exportteljesítmények, ezen belül a konvertibilis elszámolású kivitel növelését szolgáló termelés fokozását, illetve az ésszerűen megvalósítható importmegtakarítást ösztönözni. Igen nagy fontossága van annak, hogy a gazdálkodó szervezetek — különösen a gépiparban, a könnyűiparban és az élelmiszeriparA Szovjetunió teljes mértékben támogatja Afganisztánnak a szuverenitása védelmében tett erőfeszítéseit, valamint az afgán kormánynak a politikai megoldás érdekében kidolgozott reális és konstruktív programját. Ezt tartalmazza egyebek között az a szovjet— afgán közös közlemény, amelyet Szultán Ali Kist- mandnak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB PB tagjának, az ország miniszterelnökének Szovjetunióban tett hivatalos, baráti látogatását követően hoztak nyilvánosságra csütörtökön Moszkvában. Mindkét részről megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fejlődnek a két ország baráti, jószomszédi kapcsolatai és sokoldalú együttműködése. A Szovjetunió hangoztatta, hogy kész segítséget nyújtani az 1986—1990-es évekre szóló afgán gazdaságfejlesztési tervek végrehajtásához, egyebek között a tervezésben, építésben, valamint a kitermelő ágazatok, a könnyűipar és más iparágak műszaki megújításában. A Szovjetunió ugyancsak kész segítséget nyújtani mezőgazdasági beruházások építéséhez, a szállítás, hírközlés, egészségügy fejlesztéséhez, vaban — jobban elégítsék ki a külpiaci keresletet, az eddiginél gyorsabb ütemben tárják fel a termelés növelésének tartalékait. Az intézkedések másik csoportja a gazdálkodási felelősség növelését, a vásárlóerő szigorú szabályozását, az állami költségvetés helyzetének javítását szolgálja. Ennek keretében a kormányzat kiemelten foglalkozik a gazdaságtalan ágazatok, illetve vállalatok problémáival. A kedvezőtlen jelenségek ismétlődésének elkerülésére olyan intézkedések is szükségessé váltak, amelyek az elmúlt évinél szigorúbban érvényesítik a teljesítmények és a keresetek összhangjának követelményét, azt, hogy a keresetek növelésének fedezete mindenütt a megtermelt jövedelem legyen. A tervezett intézkedések végrehajtásában igen nagy szerepük van a gazdálkodó egységek vezetőinek, ezért közvetlen érdekeltségi, felelősségi rendszerükben is változtatásra volt szükség. A szakszervezetek képviselői támogatásukról biztosították a kormánynak azt a törekvését, hogy a nehézségeket elsősorban a népgazdasági forrásképződés gyorsításával, a kívánatos irányú szerkezeti változások elősegítésével oldja meg. Helyeslik és támogatják azokat a lépéseket is, amelyek a teljesítmények és a keresetek közötti összhang biztosítását, a vásárlóerő-kiáramlás szabályozását célozzák. Kifejtették: a szak- szervezetek a jelenlegi körülmények között is fontosnak tartják, hogy a lehetőségekkel összhangban intézkedések szülessenek néhány, a társadalom egyes, különösen rászoruló rétegeinek szociális helyzetét és közérzetét befolyásoló kérdésben. A kormány és a SZOT képviselői egyetértettek abban, hogy a megtett intézkedések akkor vezetnek eredményre, ha azok a vállalati kollektívák részéről aktív támogatásra találnak. A SZOT képviselői kijelenlamint afgán állampolgárok oktatásához a Szovjetunióban. A tárgyaló felek azonosan értékelték a világban kialakult helyzetet, a veszélyes mértékű feszültség okait é~ a nemzetközi politikai éle egészségesebbé tételének útjait. Szilárd meggyőződésük, hogy valamennyi érdekelt állam erőfeszítéseire szükség van az ázsiai békz megóvása és a kontinens biztonságának megszilárdítása érdekében. Szovjet és afgán részről egyaránt rámutattak arra a fontos szerepre, amelyet az el nem kötelezett országok játszanak az egyetemes béke megóvásában és megszilárdításában. Ezzel összefüggésben szovjet részről hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió tisztelettel adózik Afganisztán el nem kötelezett politikája iránt. A tárgyalásokon mindkét küldöttség állást foglalt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos, demokratikus alapon történő átalakítása, és a valamennyi ország számára egyforma gazdasági biztonságot nyújtó új gazdasági viiágrena kialakítása mellett. Szultán Ali Kistmand hivatalos, baráti la ogrtásra hívta meg Nyikotaj Rizsko- vöt, a Szovjetunió miniszterelnökét. tették: a kormány, a gazdasági vezetők számíthatnak rá, hogy a szakszervezetek és tisztségviselőik minden munkahelyen támogatják a hatékony termelés bővítésére irányuló kezdeményezéseket, fellépnek a teljesítménykövetelmények fellazítása ellen, mert ez felel meg valamennyi dolgozó, a társadalom érdekeinek. Ugyanakkor ismételten megerősítették: a szakszervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy előrelépés történjen a fő munkaidőben végzett munka rangjának növelésében, igényelték, hogy a kor- , mány gyorsítsa meg az ehhez szükséges bérezési formák és munkaszervezési feltételek megteremtését, vala- ' mint a munkafegyelem megszilárdítását szolgáló intézkedések kidolgozását és bevezetését. A tanácskozás résztvevői, abból kiindulva, hogy a vállalatok a helyi szakszervezetek részvételével jelenleg készítik saját középtávú terveiket, fontosnak tartót- : ták hangsúlyozni, hogy a j tervek kidolgozásába és megvitatásába be kell vonni a vállalati kollektívákat | annak érdekében, hogy a terv minél megalapozottabb legyen, a dolgozók azt sajátjuknak érezzék és mindent megtegyenek sikeres megvalósítása érdekében. A megbeszélés résztvevői megelégedéssel szóltak azoknak a vállalatoknak és szövetkezeteknek a munkájáról, amelyek eredményesen gazdálkodnak. Kifejezték elismerésüket e kollektíváknak, szocialista brigádoknak, mindazoknak, akik a szocialista munkaverseny-mozga- lom élenjáróiként, a napokban vehetik át a párt, a kormány és a szakszervezetek magas kitüntetéseit. ★ A Magyar Hírlap és a Népszava szombaton közli Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Nagy Sándornak, a SZOT titkárának a tanácskozásról szóló nyilatkozatát. Irak—Irán Heves harcok Hadijelentéseiben mindkét szemben álló fél megerősítette, hogy szerdán heves harcok folytak az iraki—iráni front északi szakaszán. a kurdisztáni hegyvidék területén. Az iráni csapatok négy- jelentős iraki támadást vertek vissza ezen a területen — jelentette a Reuter brit hírszolgálati iroda egy tehe- ráni katonai közleményre hivatkozva. A közlemény szerint az iráni egységek jelentős veszteségeket okoztak az iraki támadóknak a Sajed Han mellett lezajlott több mint hatórás ütközetben. Az iraki bombázások következtében öt személy megsebesült. A bagdadi rádióban felolvasott közleményből viszont az derül ki. hogy az iraki csapatok szerdán, ugyanazon a frontszakaszon 17, eddig iráni kézen levő állást foglaltak vissza, szétzúztak két ellenséges dandárt. és jelentős számú foglyot ejtettek. Hamenei iráni miniszter- elnök szerdán szigorú takarékosságot követelt, hogy az ország csökkenő olajbevételei ellenére is biztosítani tudják az anyagi eszközöket a háború folytatásához, Reagán elnök szerdán Szíriát és Iránt is katonai akcióval fenyegette meg arra az esetre, ha bebizonyosodnék, hogy részük van amerikaiak ellen elkövetett merényletekben. Egy amerikai újságírócsoportnak azt mondotta, hogy „amennyiben közvetlen bizonyíték lenne" a két ország közreműködésére ilyen akciókban, akkor elrendelné városaik bombázását. A Fehér Ház sürgősen igyekezett csökkenteni az elnök kijelentéseinek hatását: tisztségviselői azt mondották, hogy egyelőre nincs ösz- szefüggés a terrorcselekmények és Szíria, illetve Irán között, s ha találnának is erre bizonyítékokat, az Egyesült Államok „előbb más módszereket alkalmazna”, így diplomáciai és gazdasági szankciókat, s csak a legvégső esetben kerülhetne sor katonai intézkedésekre. Az amerikai elnök lelkes dicséretben részesítette az interjúban Margaret Thatcher brit miniszterelnököt azért, hogy — a Líbia elleni bombázásban részt vett, brit támaszpontokról kiindult amerikai repülőgépek felhasználásának engedélyezésével — „ismét bebizonyította: Nagy-Britannia a legszilárdabb szövetséges a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben". Reagan sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy „ez a nagyon bátor politikai tett" most problémát okoz a brit miniszterelnöknek. Az elnök nyilatkozataiban utalt arra, hogy ázsiai útján, Tokióban, fel kívánja vetni a „terrorizmus elleni harc” kérdését, de nem közölte részletesen, mit vár el az Egyesült Államok partnereitől e téren. Egy magas rangú kormányképviselő, aki korábban tájékoztatta az újságírókat a tokiói csúcstalálkozó terveiről, azt mondotta, hogy „nagyobb együttműködésre" van szükség e téren, de Washington egyelőre nem számít arra, hogy európai partnerei gazda, sági bojkott alá helyeznék Líbiát. Szovjet—afgán közös közlemény
