Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 24., csütörtök r CSEHSZLOVÁKIA A levegő királya Petr Jirmus A légi akrobatika Cseh­szlovákiában a legsikeresebb sportágak közé tartozik. Er­ről tanúskodik az Európa- és világbajnokságokon nyert számos érem is. A tavaly Békéscsabán rendezett ver­senyen például a 27 éves Petr Jirmus összesen hat ér­met szerzett. Három aranyat, egy ezüstöt, egy bronzot, s az abszolút világbajnoknak kijáró aranyérmet. — Hogyan kezdődött a sportolói pályafutása? — A többi fiúhoz hason­lóan szülővárosomban, Ces- ké Budejovicében előbb a labda után futattam, s télen korcsolyáztam. A repüléssel csak tizenöt éves koromban találkoztam. A légi akroba­tikára tulajdonképpen a ki­emelkedő csehszlovák sike­rek nyomán figyeltem fel. 1978-ban ültem először be a repülőgépbe, s egy évvel később már a nemzeti válo­gatott tagja voltam. — Nem félt soha, amikor beszállt a repülőgépbe? — Amikor az ember re­pülni kezd, nem érez félel­met. Ez talán hiba is, mert éppen a kezdeti időszakban a legkevésbé felkészült. Mi­nél többet repül az ember, annál inkább fél, pontosab­ban annál inkább tiszteli a repülés szabályait, s így job­ban vigyáz magára. A légi akrobatikában sok tényező­nek van szerepe. A zsűrinek, az időjárásnak, a pillanatnyi lelkiállapotnak, s mindenek­előtt magának a repülőgép­nek. A gép, amelyen most repülök, a csehszlovák Zlin 50 LS teljes mértékben meg­bízható. Biztonságos benne a repülés ügyes, könnyen irányítható. — Mit érez általában egy verseny rajtja előtt? — Ideges vagyok, ahogy minden sportoló ideges a verseny előtt. Magamban előre átélem az egész gya­korlatsorozatot, igyekszem felkészülni minden nem várt eseményre, mint például a légörvénylés, az oldalszél. De amint felérek a levegő­be, elmúlik az idegességem, a start előtti lámpalázam, és teljes mértékben összponto­sítok a hat-tíz percig tartó gyakorlatsorozatra. — Van még más kedvelt sportága, vagy valamilyen más hobbija? 1— Télen nem repülünk, mert a repülőterek nedve­sek, rendszerint rossz az idő, és rövidek a napok. Ilyenkor a kiegészítő spor­tokra kerül sor. Futok, síe­lek, úszom, de elsősorban a teremlabdarúgást szeretem. Kedvelem a jó zenél, szíve­sen járok moziba vagy ol­vasok, elsősorban detektív- regényeket. Egyébként több időt szeretnék fordítani a családomra, feleségemre Alenára, és Tornáé fiamra, akikre az utóbbi időben nem sok időm jutott. Vladimir Sysel Világszerte elismert az NDK nyomdagépipara. A lipcsei Polygraph gépeket ott találjuk hazánk sok nyomdájában is. Ezeken készül legtöbb napilapunk, folyóiratunk. Karl-Marx- Stadt műszaki főiskoláján a mikro­elektronikai kutatások állnak a feladatok középpont­jában. öreg ember, nem vén em­ber. Ezt bizonyítja a 88 éves Paul Liebert, a Szak- szervezeti Tanács öreg- sportoló csoportjának tagja. Évente rendszeresen részt vesz a berlini veterán spor­tolók versenyén Stolberg város látképe a Harz­hegységben. A vidék csodálatos természeti szépségével vonzza a látogatókat A berlini „ERNST THÄL­MANN úttörőpalotában egy­szerre 2000 kisdiák szórakoz­hat. A képen: izgalmas sakkcsata az épület bejárati csarnokában (Fotók: ADNZB — KS) A különböző madárfajtákkal ismerkednek az Odera menti Frankfurt diákjai az Ifjú Technikusok és Természetku. tatók Állomásán. Az NDK-ban arra törekszenek, hogy a fiatalok kielégíthessék egyéni érdeklődésüket és fej­leszthessék speciális képességeiket. E célt szolgálják az úttörőházak és klubok, sportközpontok. A neustadti mezőgép kombinát gyártja a KGST vala­mennyi országában használat os mezőgazdasági gépeket és felszereléseket. A kombinátban mintegy ezer gyártmány, közöttük 120 kulcsfontosságú termék készül. A képen: FORTSCHRITT fejőberendezés a hajdúböszörményi ál­lattartó telepen SZOVJETUNIÓ fi gyorsítás programja Az SZKP XXVII. kongresszusa jóváhagyta a Szovjetunió társadalmi­gazdasági fejlesztésének gyorsítására kidolgozott programot, amely azt a célt tűzi ki, hogy a következő tizenöt esztendő alatt kétszeresére kell növelni az ország gazdasági erejét, 2,3—2,5-szörösére a munka termelékenységét. A realitást illetően mindez kételkedést vált ki egyes nyugati „szovjetológu- sokból”. Felteszik a kérdést: a Szovjetunió honnan teremti elő a szükséges eszközöket ilyen óriási tervek megvalósításához? A pártkongresszus, a kongresszuson elfogadott do­kumentumok kimerítő vá­laszt adnak az ország tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sének meggyorsítását előse­gítő módszerekre és eszkö­zökre vonatkozóan. Ahhoz, hogy objektiven értékeljük a szovjet gazdaság lehető­ségeit, elsősorban azt kell számításba venni, hogy a Szovjetunió jelenleg az ipa­ri nagyhatalmak egyike, amely kolosszális méretű nemzeti gazdasággal, ter­mészeti kincsekkel, hatalmas termelési és műszaki-tudo­mányos potenciállal rendel­kezik. Az ország, sok fontos gazdasági mutatót tekint­ve, vezető helyet foglal el a világban. Mint a kongresszus doku­mentumai hangsúlyozzák, a társadalmi gazdasági fejlő­dés ütemének fokozását el­vileg új alapon — a min­denre kiterjedő és követ­kezetes intenzifikálás alap. ján kell elérni. E feladat megoldásának legfőbb esz­köze a tudományos-műsza­ki fejlődés egészének gyor­sítása, a népgazdaság • re­konstrukciója, műszaki kor­szerűsítése a tudomány és technika legújabb vívmá­nyainak felhasználásával. Az öt évre kidolgozott program a gazdasági élet minden területén arra irá­nyul, hogy minél kevesebb ráfordítással, minél nagyobb eredmények szülessenek. Mindenekelőtt hatékonyab­ban ki kell használni a meglevő termelési és. tudo­mányos-műszaki potenciált. A munka és a termelés jobb szervezése, a meglevő kapacitások jobb kihaszná­lása és a tervezett szinten történő üzemeltetése révén meg vannak a reális lehe­tőségek arra, hogy az ipar minden évben több milli­árd rubel értékű többlet- • terméket állítson elő. Csak a nehéziparban közel két­szeresére növelhető így a termelés üteme. A jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint a ter­melés és elsősorban a gép­gyártás teljes korszerűsíté­se, a munka termelékeny­ségét sokszorosára növelő új technika és technológia széles körű alkalmazása biztosítja a társadalmi ter­melés magas szintű haté­konyságát. A közgazdászok számítása szerint a munka termelékenysége öt év alatt 20—23 százalékkal növek­szik, ebből származik majd az ipar, a mezőgazdaság és más ágazatok termelésének teljes növekménye. A korszerű technika, az új anyagok alkalmazása, a termékszerkezetek tökélete­sítése óriási megtakarítást eredményez a készletekben, amelyökkel — mint a kong­resszus is megállapította —, nem egy ágazatban sok­szor pazarlóan bánnak. A tüzelőnél, a nyersanyagnál és egyéb anyagoknál a ta­karékos készletgazdálkodás teremti meg a többletter­meléshez szükséges eszkö­zöket. A jelen tervidőszak­ban az energia és nyers­anyagok növékvő felhaszná­lásának 60—65 százalékát anyagmegtakarítással fe­dezik. Az ország összes beruhá­zásainak egyharmada jut az agráripari komplexum fej­lesztésére, abból is jelentős összeg az infrastruktúra tö­kéletesítésére. Kiszámítot­ták egyébként, hogy a 'be­takarításnál, szállításnál, tárolásnál és feldolgozásnál keletkező terményvesztesé­gek csökkentésével a terme­lés 20 százalékkal, egyes termékek esetében 30 szá­zalékkal is növekedhet. A terményveszteségek meg­szüntetése két-háromszor kevesebbe kerül, mint ugyanakkora mennyiségű termék előállítása. A termelés intenzifikálá- sa, a munkatermelékenység növelése, a népgazdaság tar­talékainak mozgósítása biz­tosítja a nemzeti jövedelem dinamikus fejlődését, növeke­dését, amely a tervek szerint az 1986—1990-es években 1,6- szorosára emelkedik. Ez lé­nyeges változtatásokat tesz lehetővé a beruházási poli­tikában. A jelen tervidőszakban át kell állni az ipari beruhá­zások ütemének meggyor­sítására. Ez a korábbi 16 százalék helyett mintegy 25 százalékos lesz, rekonstruk­cióra és innovációra több jut majd, mint az előző két ötéves terv idején együtt­véve. Természetesen ez bi­zonyos arányváltozásokat von maga után a nemzeti jövedelemben, növekszik a felhalmozás részaránya. Nem mutatkozik majd meg ennek hatása a szociá­lis programok végrehajtásá­ban? Még ha valamelyest csökken is a fogyasztás rész­aránya a nemzeti jövede­lemben, a fogyasztási ala­pok abszolút mértékben je­lentősen növekednek. Eb­ben az ötéves tervben a fo­gyasztási alap 74 milliárd rubel — szemben a koráb­bi 55 milliárd rubellel, ami biztosítja a szovjet embe­rek életszínvonalának to­vábbi emelését. Ily módon a fokozottabb felhalmozás a tudományos­műszaki fejlődés gazdasági előnyeinek széles körű fel- használása, a népgazdaság belső tartalékainak mozgó­sítása biztonságos alapot teremt a gazdasági fejlődés meggyorsítására, a népjólét növelésére és az ország vé­delmi képességének erősíté­sére kidolgozott programok realizálásához. Gleb Szpiridonov

Next

/
Thumbnails
Contents