Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1986. április 3., csütörtök Megkezdte munkáját a BKP XIII. kongresszusa Szófiában megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa. A képen: Todor Zsivkov tartja beszédét, mögötte az elnökség egy része (Nébújság-telefotó — BTA — MTI — KSJ Új kiváló és érdemes művészek Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Parlamentben átadták az idei kiváló és érdemes művész kitüntetéseket. A képen: a kitüntetettek egy csoportja (MTI-fotó, E. Várkonyi Péter felv. Népújság-telefotó — KS) Koszorúzási ünnepségek a felszabadító hősök emlékműveinél r Uj művészeti díjasok Jászai Mari-díjat kapott: Szakközépiskola tanára, Pépé Aladár Liszt Ferenc-dí- jas gordonkaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fűiskola egyetemi adjunktusa, Polgár László, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Révész László, a Vándor Sándor Kórus SZOT-díjas és Liszt Ferenc-díjas vezető karnagya, a Magyar Rádió osztályvezető-helyettese, Richly Zsolt, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője, Simon Albert karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Szegedi Erika, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Szemethy Imre Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, Szenes Zsuzsa Munkácsy Mihály-díjas iparművész, Tóth István Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas fotóművész, Würtz Ádám Munkácsy Mihály-díjas grafikus- művész, Zolnay Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője. helyi Miklós hegedűművész, az Országos Filmharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa. Erkel 'Ferenc-díjat kapott: Csemiczky Miklós zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, Erkel Tibor zenei rendező, a Magyar Rádió Zenei Főosztálya vezetője, Földes Imre zeneesztéta, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Ruitner Sándor zenei szerkesztő, a Magyar Televízió főmunkatársa, Várkonyi Mátyás zeneszerző, a Rockszínház mb. igazgatója. Balázs Béla-díjat kapott: Böszörményi Géza, a Mafilm filmrendezője, Drégely- né Witz Éva, a Magyar Televízió díszlettervezője, Föl- dessy Margit, a Pannónia Filmstúdió filmszínésze, Kardos Sándor, a Mafilm operatőre, Létay Vera, a Filmvilág főszerkesztője, Marko- vics Ferenc, a Mafilm állófotósa, Rák József, a Mafilm operatőre, Róna Péter, a Mafilm filmrendezője, Szabó Attila, a Magyar Televízió rendezője. Szabó Szabolcs, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője. Szeredás András, a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja, Szomjas György, a Mafilm filmrendezője. Munkácsy Mihály-díjat kapott: Cziráki Lajos festőművész, Győrfi Sándor szobrászművész, Hideg György- né Tankó Judit iparművész, a Hungarotex ruházati formatervezője, Janáky Viktor keramikus, Kovalovszky Márta, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága művészettörténésze, Lelkes Péter ipari formatervező. Móré Miklós restaurátor. Nád- , ler István festőművész, Széchenyi Lenke, az Ipar- művészeti Vállalat textiltervező iparművésze, Takács Erzsébet szobrászművész, Vali Dezső festőművész. (Folytatás az 1. oldalról) gyasztási alapok 12-szeres- re nőtték. Ugrásszerűen nőtt a képzettségi és kulturális színvonal. A tudomány jelentőségét aláhúzva megállapította, hogy az ma már döntően járul hozzá a szocialista Bulgária gazdasági, társadalmi-politikai fejlődéséhez. „Mindezzel együtt az új helyzetben világosan meg ■kell érteni: elengedhetetlen a minőségi fordulat gondolkodásunkban, a tudomány társadalmi szerepéről vallott nézeteinkben. Ha nem valósítjuk meg a tervezett változtatásokat, ha nem teremtjük meg a feltételeket a hazai és külföldi tudományos eredmények gyors és tömeges elterjesztéséhez, akkor veszélyes ellentmondás keletkezik, szakadék a realitások és szándékaink között” — emelte ki a BKP KB főtitkára. Elmondta, hogy az önigazgatás elve eddig csak a gazdaságot és a tudományt érintette, de az élet meg- iköveteli, hogy fokozatosan érvényesítsék más területeken, a szellemi élet más szféráiban. Hangsúlyozta, hogy a szocializmusban a legfőbb motívum, a termelés legfőbb hajtóereje a nép szükségleteinek kielégítése. Emlékeztetett a Központi Bizottság beszámolójának arra a részére, amelyben megfogalmazták, hogy a jelenlegi irányítási rendszer még nem teremtette meg mindazokat az előfeltételeket, amelyek az ország további, gyorsított ütemű társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez szükségesek. Todor Zsivkov komoly feladatnak nevezte a népgazdaság irányítási rendszerének korszerűsítését. „Gazdaságunknak nincs szüksége a szépítgetésekre. Nem elhallgatni kell a gyengeségeket és a fogyatékosságokat és nem leplezni kell az azokat kiváltó okokat, hanem meg kell oldani, fel kell számolni azokat, mindenütt növelni kell az egész gazdaság hatékonyságát. Ez a feladatunk” — mondotta Todor Zsivkov. Todor Zsivkov ezután szociálpolitikai kérdésekről beszélt. A bolgár párt tudatában van annak — mondotta egyebek között —, hogy a társadalmi egyenlőség szocialista formája az egyenlőségnek nem a legmagasabb rendű formája, ez felel azonban meg a termelőerők és a termelékenység jelenlegi fejlettségi fokának. El kell ismerni, hogy életünk némely jelensége társadalmi torzulásra vall. Ezek mélységesen sértik a társadalmi igazságosságról és egyenlőségről alkotott elképí zeléseket, gyengítik eszméink erejét és vonzását” — mondotta Todor Zsivkov, hangsúlyozva, hogy a társadalmi deformálódások elleni küzdelem nem kampány, nem egyszeri akció. A következő időszakot a BKíP KB főtitkára „a szocialista demokrácia fejlesztése és kibontakoztatása új szakaszának” nevezte. Ezután Todor Zsivkov arról beszélt, hogy a végrehajtandó fordulat meghatározó mértékben függ a párt egységétől és harcképességétől, vezető szerepének színvonalától. A jövőben nő az alapszervezetek szerepe és felelőssége. Todor Zsivkov síkraszállt a bolgár párt munkás jellegének további erősítéséért. Állást foglalt a marxista- leninista ideológia, a társadalomtudományok fejlesztése mellett, rámutatva, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet szánnak mind a tömegtájékoztató eszközöknek, mind a közvélemény és az egyes emberek véleménye kifejezésre juttatásának. Röviden nemzetközi kérdéseket is érintett Todor Zsivkov. Hangsúlyozta, hogy az imperialista államok megpróbálnak közös frontot létrehozni a szocializmus ellen, a nemzetközi kommunista mozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalmak, a haladás erői ellen. Leküzdhetetlen akadályként áll azonban előttük a Varsói Szerződés szervezete, mindenekelőtt a Szovjetunió a maga hatalmas gazdasági, tudományos és katonai potenciáljával. A Bolgár Nép- köztársaság ezt a jövőben is saját ereje növelésévé fogja támogatni. Todor Zsivkov a béke és a háború kérdését a kérdések kérdésének nevezte és hangsúlyozta: az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott békeprogram annak távlatát nyitotta meg az emberiség előtt, hogy a nukleáris tél és a „csillagháború” szörnyűségeit kiiktatva lépjen be a XXI. századba. A BKP KB főtitkára a bolgár kommunisták és az egész bolgár nép nevében maradéktalan támogatásáról biztosította a szovjet békekezdeményezéseket, ideértve Mihail Gorbacsovnak az atomkísérletek beszüntetésére tett felhívását. Az internacionalizmus elveihez híven a BKP nagy jelentőséget tulajdonít minden szocialista országhoz fűződő viszonya fejlesztéséhez, és el akarja mélyíteni kapcsolatait az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal, melynek maga is része. Megkülönböztetett figyelmet fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatokra. „Itt az ideje, hogy a balkáni államok szerződést dolgozzanak ki és írjanak alá a félsziget ökológiai védelméről, és e kérdésben felhívással forduljanak az európai kontinens minden országához és népéhez” — fejezte be beszédét Todor Zsivkov. Délután felszólalt Nyiko- laj Rizskov, az SZKP KB PB tagja miniszterelnök, a a BKP kongresszusán részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Hazánk felszabadulásának 4L évfordulója alkalmából szerdán a Parlament Vadásztermében átadták az idei Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket. Az eseményen megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese és Radics Katalin. az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Köpeczi Béla művelődési miniszter ünnnepi beszédében emlékeztetett: felszabadulásunk évfordulóján immár hagyomány, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya elismerését fejezi ki azoknak, akik hosszú időn keresztül kimagasló teljesítményt nyújtottak a művészetek különböző ágaiban. Napjainkban különösen szükség van a művészetre — állapította meg a miniszter —, ha azt úgy fogjuk fel, mint az ember öntudatra ébCesztésének, értelmi és érzelmi formálásának, humanizálásának egyik eszközét. A mi társadalmunk ebben az értelemben tulajdonít a művészetnek közösségi jelentőséget, és ezért támogatja szellemi és anyagi eszközökkel egyaránt. A most kitüntetett művészek tehetségükkel nemcsak saját maguk kiteljesítését szolgálják, hanem alkotásaikkal a szépre, a jóra, a nemesre is figyelmeztetik az embereket — hangoztatta végül Köpeczi Béla. A művelődési miniszter ezután átadta a Kiváló és Érdemes Művész kitüntetéseket. A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kitüntető címet kapott: Almási Éva, a Madách Színiház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Béres Ferenc népdalénekes, az Országos Filharmónia Liszt Ferenc-díjas és SZOT-díjas szólistája, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Csd- nyi Árpád, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas díszlettervezője, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze, Dömölky János, a Magyar Televízió Balázs Béla- díjas filmrendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Gáti József színművész, a Színház- és Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából szerdán az ország több helységében megkoszorúzták azoknak a hősöknek, katonáknak sírjait, emlékműveit, akik a hitleri fasizmus elleni harcban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Harkányban a bolgár hősök emlékművénél helyezték Filmművészeti Főiskola nyugalmazott egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Illés Gyula Munkácsy Mihály- díjas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Kass János Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház Nizsinszki-díjas és Liszt Ferenc-díjas magántáncosa, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Pet- ress Zsuzsa, a Fővárosi Operett Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Redő Ferenc SZOT-díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Székely Gábor, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas igazgatórendezője, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, Szokolay Sándor Kos- :suth-díjaá, Erkel Ferenc- díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet kapott: Blaskó Péter, á Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Csata Zsuzsa, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színművésze, Cserhalmi György, a Katona József Színház Balázs Béla-díjas színművésze, Czigány Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendező, je, Decsényi János Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Rádió osztályvezetője, Demján Éva Jászai Mari-díjas előadóművész, Drahota Andrea, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Fehér György, a Magyar Televízió Balázs Béla- díjas filmrendezője, Gyurkó Henrik, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas bábművésze, Hegedűs István Munkácsy Mihály-díjas kari- katvrista, Horkai János, a Nemzeti Színház Jászai Maridíjas színművésze, Horváth Zoltán, a Fővárosi Operett Színház Erkel Ferenc-díjas művészeti vezetője, Iglódi István, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas főrendezője, Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Jordán Tamás, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Káló Flórián, a József Attila Színház Jáel a hála és a megemlékezés virágait. Néphadseregünk díszegységének tisztelgése után felcsendültek a bolgár és a magyar Himnusz hangjai, majd megkezdődött a koszorúzás. Az ünnepség a katonai díszszázad tisztelgésével és az Internacionálé hangjaival ért véget. Beremenden a hazánk felszabadításáért elesett jugoszai Mari-díjas színművésze, Kaszás Ildikó táncművész, a Magyar Állami Operaház balettmestere, Király Levente, a Szegedi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas és Juhász Gyula-díjas színművésze, Kocsis Sándor, a Magyar Televízió Ba. lázs Béla-díjas operatőre, Kő Pál Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, Lőcsei Jenő, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosa, Lugossy László, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezője, Matuz István Liszt Ferenc-díjas fuvola- művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozata főiskolai docense, Onczay Csaba Liszt Ferenc-díjas csellóművész, az Országos Filharmónia szólistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docense, Pákozdi János, a Népszínház Jászai Mari-díjas színművésze, Pásztor Gábor Munkácsy Mihály-díjas képgrafikus, a Képző- és Iparművészeti Eperjes Károly, a Katona József Színház színművésze, Gallai Judit, a Fővárosi Operett Színház magánénekese, Gáspár Sándor, a Katona József Színház színművésze, Gáti Oszkár, a Madách Színház színművésze, Hernádi Judit, a Vígszínház színművésze, Kós Lajos, a Pécsi Nemzeti Színház— Bdbita Bábszjnház művészeti vezetője, Kubik Anna, a Nemzeti Színház színművésze, Lázár Katalin, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, O. Szabó István, a Debreceni Csokonai Színház színművésze, Reviczky Gábor, a Vígszínház színművésze, Sallai Mihály, a Maciva artistája, Sunyovszky Szilvia, a Madách Színház színművésze, Straub Dezső, a Vidám Színpad színművésze, Szakács Gyöngyvér, a Miskolci Nemzeti Színház jelmeztervezője, Szersén Gyula, a Nemzeti Színház színművésze, Tiboldi Mária, a Fővárosi Operettszínház színművésze. József Attila-díjat kapott: Bella István író, dr. Bé- csy Tamás kritikus, az ELTE BTK egyetemi tanára, Bodor Adám író, Esterházy Péter író, Karig Sára műfordító, az Európa Könyvkiadó szerkesztője. Tarján Tamás kritikus, irodalomtörténész, az ÉLTE BTK adjunktusa, Tóth Béla író, a Somogyi Könyvtár igazgatója, Vathy Zsuzsa író. Liszt Ferenc-díjat kapott: A Budapesti Réz fúvós Együttes, tagjai: Farkas István, M agy ári Imre, Palotai István, Petz Pál, Szabó László, Berkes Kálmán, klarinétművész, iá (Magyar Állami Operaház zenekari művésze, Drahos Béla, fuvolaművész, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának tagja, Kovács Kati előadóművész, Ladányi Andrea, a Győri Balett magántáncosa, Szervtszláv hősök emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget. A solymári katonai temetőben a második világháború magyarországi felszabadító harcaiban elesett ausztrál, francia, kanadai, lengyel, angol és új-zélandi katonák emléke előtt tisztelegtek. A Budaörsi úti katonai temetőben is adóztak a fasizmus elleni harcban hősi halált halt amerikai katonák emlékének. Hajdúböszörményben a hazánk felszabadításáért folyó harcokban elesett román katonák magyarországi központi sírkertjében is rendeztek koszorúzási ünnepséget.
