Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 18., péntek Tanácskozik az NDK kommunistáinak XI. kongresszusa Berlinben megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusa. A képen az elnökség és a küldöttek egy része (Népújság-telefotó — ADN — MTI — KSj . (Folytatás az 1. oldalról) dulásukért küzdő népeket és az egyenjogúság alapján egy új gazdasági világrend ki­alakítását; 4. A tőkés országokkal fenntartott kapcsolatokban törekedni kell a békés egy­más mellett élés elmélyíté­sére, a tárgyilagos politikai párbeszédre, a kölcsönösen előnyös együttműködésre; 5. Meg kell szüntetni min­den föld alatti nukleáris robbantást, abba kell hagy­ni Európában új nukleáris fegyverek telepítését és fo­kozatosan fel kell számol­ni a már létrehozott fegy­verrendszereket, fel kell szá­molni Európában minden közép-hatótávolságú raké­tát, nukleáris és vegyi fegy­verektől mentes övezeteket kell létrehozni, Közép-Euró- pában taktikai atomfegyve­rektől mentes szabad öve­zetet kell kialakítani, szava­tolni kell a népek biztonsá­gát. Erich Honecker a továb­biakban megállapította, hogy az NDK a X. pártkongresz- szus óta az ország mint po­litikailag stabil, nagy gaz­dasági teljesítményekre ké­pes szocialista ország fej­lődött tovább. Az 1981—85 közötti ötéves tervet sikere­sen teljesítették. A társadal­mi élet minden területén, a termelőerők és a termelési viszonyok, a tudomány, az oktatás és a kultúra terüle­tén, az emberek közötti szocialista viszonyok alakí­tásában és az ország honvé­delmének fejlesztésében to­vábbi haladást értek el. Az 1986-tól 1990-ig ter­jedő ötéves tervnek a kong­resszuson megvitatásra ke­rülő irányelvei szerint az NDK ebben az időszakban 1,3 billió márka nemzeti jö­vedelmet termel. Honecker hangsúlyozta, hogy a párt a jövőben is nagy figyelem­mel követi a gazdasági fo­lyamatokat, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően, időben reagálhasson a fel­merülő problémákra. Továb­bi lépéseket tesznek a nép­gazdaság irányításának, szer­vezésének és elszámolási rendszerének további töké­letesítésére. A beszámolónak a tudo­mányos és a kulturális élet­tel foglalkozó része elsősor­ban az elért eredményekre tette a hangsúlyt, a gondo­kat, elvárásokat pedig konk­rét feladatokban rögzített célkitűzésekkel érzékeltette. Az ellkörvetkező időszakban fokozott figyelmet fordíta­nak az alapkutatásokra, erő­sítik a termelőüzemek és a felsőoktatási intézmények kapcsolatait. Az NSZEP KB főtitkára részletesen szólt a közgaz­dászok munkájáról, az álta­lános, közép- és felsőokta­tás korszerűsítéséről, és az ifjúság szakmai és politikai neveléséről. A beszámoló aláhúzta, hogy növelni kell a Német Demokratikus Köztársaság TÁJÉKOZTATJUK A T. LAKOSSÁGOT, HOGY 1986. ÁPRILIS 18-ÁN, REGGEL 8 ÓRÁTÓL, 1986. JÚNIUS 30-IG AZ EGER TUNDÉRPART UTCA TELJES EGÉSZÉBEN, A BARTAKOVICS UTCA PEDIG FÉL SZÉLESSÉGÉBEN elzárásra kerül GÁZVEZETÉK-ÉPÍTÉSI MUNKÁK MIATT. A lezárás a gyalogosforgalmat nem érinti. Kérjük a lakosság megértését és szíves türelmét. TIGÁZ Miskolci Üzemigazgatóság védelmi képességét. A fegy­veres erőkre, a néphadse­regre, határőrségre, állam- biztonságra és rendőrségre, valamint a milíciákra — há­rul az a feladat, hogy meg­oltalmazzák a szocialista rendet, a polgárok békés életét minden ellenségtől. Nem engedhető meg, hogy az imperializmus katonai fö­lényre tegyen szert, növelni keLl a hadsereg ütőképessé­gét, harci erejét. Beszámolójának zárófe­jezetében az NSZEP KB fő­titkára a Német Szocialista Egységpártnak, a társada­lom vezető erejének jelentő­ségét méltatta, az NSZEP- nek jelenleg több mint két­millió-háromszázezer tagja és tagjelöltje van — a tagok 58.1 százaléka munkásszár­mazású, 4,8 százalék szövet­kezeti paraszt és 22,4 ér­telmiségi. A párt életében következetesen érvényesül a demokratizmus-centralizmus elve. Az NSZEP tartaléka a Szabad Német Ifjúság (FD)- szervezet, amelynek az aján­lására a kongresszus előké­szítő szakaszában 107 ezer tagjelöltet vettek fel. Erich Honecker elemezte a Német Szocialista Egység- párt internacionalista együtt­működését és összeforrottsá- gát a kommunista és mun­káspártokkal. Ma már csak­nem 100 országban működ­nek önálló, egyenjogú forra­dalmi pártok, amelyeket Marx, Engels és Lenin esz­méi lelkesítenek és fognak össze. Az előadó a nemzetközi együttműködésben hangsú­lyozta, hogy ma minden párt önállóan, önmaga fe­lelőssége jegyében munkál­ja ki és valósítja meg poli­tikáját, keresi a konkrét feladatok megoldását a nem­zeti és nemzetközi feltételek figyelembevételével. A meg­közelítésben mutatkozó el­térések és az esetleges vé­leménykülönbségek nem csorbíthatják meg a közös harcot, a közös felelősséget — hangsúlyozta a szónok. A kongresszus ma folytat­ja munkáját. Nyugatnémet­francia csúcs Jacques Chirac francia mi­niszterelnök háromórás bon­ni villámlátogatást tett csü­törtökön, de Horst Teltschik- nek, Kohl kancellár külpo­litikai szóvivőjének sem­mitmondó tájékoztatójából nemigen derült ki, milyen eredménnyel. Teltschik a nézetazonosságot, emellett pedig a biztonságpolitikai együttműködés folytatásá­nak kinyilvánítását emelte ki. Maga Chirac úgy nyi­latkozott, hogy első külföl­di hivatalos útja nem vélet­lenül vezetett az NSZK-ba — eltökélt szándéka a Pá­rizs—Bonn tengely további fenntartása. Ezenkívül utalt arra, hogy a Kohllal foly­tatott megbeszélésen mind­ketten az enyhülés mellett foglaltak állást. Kubai évforduló Kubában a napilapok, a televízió és a rádió kom­mentárjai megemlékeztek a forradalom győzelme óta el­telt időszak egyik legfonto­sabb eseményéről, az or­szág ellen 1961. április 17- én indított zsoldosinvázió felett aratott győzelemről. Raul Castro, a Kubai KP KB másodtitkára, a forra­dalmi fegyveres erők mi­nisztere az évforduló alkal­mával közzétett üzenetében üdvözölte a negyedszázaddal ezelőtti harcok részvevőit Külön köszöntötte az akko­ri küzdelmekben kitűnt mi- licistákat, valamint a Rea- gan-kormányzat hatalomra kerülése óta létrehozott, s ma már másfél milliós lét­számú területvédelmi milí­ciák tagjait. —( Külpolitikai kommentárunk )— A Rubikon REAGAN amerikai elnök és munkatársai — mi­közben alaposan foglalkoztatják őket a Líbia elleni támadás politikai következményei, valamint a nica- raguai kontrák segélyezésének ügyében vallott újabb képviselőházi kudarcok — egy, a látszat ellenére mindezeknél sokkal fontosabb kérdésben ingadoz­nak. Az idő egyre sürgeti az elhatározást abban az ügyben, amelyet úgy hívnak, hogy SALT. Ponto­sabban a SALT—Il.-ről, azaz a stratégiai támadó­fegyverek korlátozásáról 1979-ben, Bécsben kötött szovjet—amerikai szerződésről van szó. Illetve an­nak megsértéséről avagy megtartásáról. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NUKLEÁRIS FEGY­VERZETÉNEK modernizálása során olyan új tenger­alattjárókat akar üzembe helyezni amelyeknek nukleá­ris fegyverei révén túllépnék a stratégiai fegyverek számára előírt korlátot. Ezért tavaly Washington le­szerelt két régebbi, Poseidon típusú tergeralattjárót. amikor vízre bocsátották az új Trident típus első hajóját. Ma azonban a Pentagon már azt próbálja kierőszakolni, hogy a májusban elkészülő új Trident ne küldjön bontóba újabb k^t Poseidont, hanem a régi hajókat csak szárazdokkba tegyék. Ez egyér­telműen a SALT—II. megsértése lenne, hiszen a dokkból nyilvánvalóan napok alatt kihozhatják a hajókat, tehát azok voltaképpen bevethető fegyve­reknek minősülnek. A Pentagon arra hivatkozik, hogy a Szovjetunió maga is megsérti a SALT—II egyes előírásait. AZ ELNÖK jelenleg intenzíven tárgyal tanácsadói­val, azt latolgatván; mivel járna a SALT-^II. meg­sértése a mai szovjet—amerikai viszonyban, amelyet már úgyis alaposan megterhelt az atomfegyverkísér­letek folytatása, az űrprogram melletti makacs ki­tartás, a líbiai bombázás. Ha ehhez most hozzájön­ne, hogy Amerika átlép a fegyverkezés egyik Rubi- konán, az alighanem végképp szertefoszlathatná a ta­valy ősszel Genfben kelt reményeket. Nem beszél­ve arról, hogy a támadó stratégiai fegyverek fejlesz­tésében és elterjesztésében egy olyan kaput nyitna, amelyet aztán már nagyon nehéz bezárni. Avar Károly KADHAFI TÉVÉNYILATKOZATA Lomejko cáfolta az amerikai állításokat Moamer el-Kadhafi ezre­des közel félórás nyilatkoza­tot adott a líbiai televízió­nak, szertefoszlatva ezzel a rossz egészségi állapotá­ról, sőt haláláról keringő híreszteléseket. Tripoliban dolgozó tudósítók szerint Kadhafi egyenes adásban, világosan, nyugodt hang­nemben beszélt és szemmel láthatóan jó egészségi álla­potnak örvend. A líbiai vezető közölte, hogy egy-két napon belül arab csúcstalálkozóra kerül sor az országát ért ameri­kai támadás kapcsán. Egy­úttal felszólította az arab államokat, hogy szakítsák meg politikai és gazdasági kapcsolataikat az Egyesült Államokkal. „Az ellenünk végrehajtott durva ameri­kai agresszió megadta azt a történelmi lehetőséget, hogy ráébredjünk, miben van a mi erőnk. Az egység­ben. Az arab népeknek boj- kottálniuk kell az Egyesült Államokat” — mondotta Kadhafi. A Líbia elleni amerikai’ terrorakciót kiváltó okokkal kapcsolatos amerikai állítá­sokat cáfolta csütörtöki saj­tókonferenciáján Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügy­minisztérium szóvivője. Mint mondotta, az Egye­sült Államok április 16-i nyi­latkozata szerint az ameri­kai fél korábban felszólítot­ta a Szovjetuniót, hogy mű­ködjön közre annak a ter­rorista akciónak az elhárí­tásában, amelyet Nyugat- Berlinben hajtottak végre április 5-én. Az amerikai fél azt állította, hogy ha a szovjet fél reagált volna er­re a felhívásra, akkor az események egészen máskép­pen alakultak volna, s az Egyesült Államoknak nem kellett volna katonai lépé­sekhez folyamodnia. Ez az állítás cinikus — mondotta Lomejko. A Szovjetunió elvi ellen­sége a terrorizmus minden válfajának, s kész más ál­lamokkal együtt aktívan részt venni e visszataszító jelenség elleni harcban. Mint ismeretes, mondotta Lomej­ko, a líbiai vezetés is elítél­te ezt a terrorcselekményt, s leszögezte, hogy ahhoz nincs semmi köze. Az Egyesült Államok mos­tani fellépésével leleplezte a legfontosabb nemzetközi kér­désekhez való viszonyulásá­nak lényegét. Igazolhatatlan akciója az amerikai provo­kációk láncolatába illeszke­dik. Ezek a provokációk ar­ra irányulnak, hogy eltorla­szolják a nemzetközi kap­csolatok javítása felé veze­tő utakat, hogy kioltsák azo­kat a pozitív tendenciákat és reményeket, amelyek Genf után jelentkeztek. Lomejko elmondta azt is, hogy szerdán bekérették a Moszkvában lévő külföldi diplomáciai képviseletek ve­zetőit és tájékoztatták őket a kérdésben képviselt szov­jet álláspontról. A diplomá­ciai képviseletek vezetőit tájékoztatták arról iß, a Szovjetunió fenntartja ma­gának a jogot, hogy a Föld­közi-tengeren nemzetközi vi­zeken hajózzon, s a vizek feletti légtérben jelen le­gyen. Magyar felszólalás a Biztonsági Tanácsban A Líbia ellen intézett amerikai támadás kérdésével foglalkozó BT-vitában felszólalt Endreffy Miklós, Magyarország New York-i állandó képviseletének ideiglenes ügyvivője. Rámutatott arra, hogy a Líbia elleni ame­rikai katonai akciók nem csupán a nemzet­közi jog alapelveit és az ENSZ alapokmá­nyát sértik, hanem veszélyeztetik a medi­terrán térség békéjét, valamint a nemzetközi békét és biztonságot. Megerősítette hazánk szolidaritását Líbiával és sürgette az agresz- sziós cselekmények haladéktalan beszünte­tését. Támogatta azon felhívásokat, amelyek sürgették, hogy a Biztonsági Tanács hozzon hatékony intézkedéseket az újabb amerikai katonai akciók megelőzésére. New Yorkban folytatódott az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitája a Líbia elleni amerikai bombatámadásról. A képen; a diplomaták rövid szünetet tartanak (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents