Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 90. szám ARA: 1986. április 17., csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Kérd meg a helyi tá­jékoztató eszközöket — újságokat, magazinokat, rá­dió- és televízióállomáso- j kát —, hogy segítsenek az éhség problémájának látta- tásában. Kérd meg a he- ' lyi cégeket, hogy adjanak pénzt, időt, személyzetet, felszerelést...” A lemezborító szövege figyelmeztet, hogy 25 af­rikai országban 150 millió ember néz szembe az éle­lem, az orvosi ellátás és a víz hiányával. Értesül ró­la, aki nem tudná, hogy a fekete földrészen a legala­csonyabb a gazdasági nö­vekedés, ugyanakkor leg­magasabb a népszaporulat. Legingatagabb a politikai egyensúly, legstabilabb a tömeges írástudatlanság. Mind kisebbre szűkül az egyéni perspektíva, mind nagyobbra tágul a Szaha­ra. És még egy sor zord információ környezeti rom­bolásról, nők, gyermekek szenvedéseiről. Adakozz — adja egyik tanácsát a le­mezt kiadó Los Angeles-i művészszövetség. Egyúttal közli is, hogy a lemez meg­vásárlásával már fontos szerepet játszottam abban, hogy befejeződjön egy régóta tartó tragédia, mely elkeserít mindnyájunkat — mert „Mi vagyunk a vi­lág". Szép gesztusra bátorított a művészkezdeményezés: a válságterhelte 80-as évek kellős közepén önzetlenség­re biztatta a világ jobb ér­zésű lakóit. Mindezt ro- konszenvet kiváltó világ- slágerrel tette, s ezzel a legkevésbé sem árt az ügy- ■ nek. „Bármi a közvetítő, az üzenet ugyanaz marad: emberek, segíteni kell” — érvelt tetszetősen a lemez- ? borító szövege. Sportot, versenyt, presz- 'i tízskérdést csináltak a ze­nészek világszerte abból, hogy megrendezzék a ma- í guk segélykoncertjét. Ná- \ lünk „ellenkoncert” is lét- | rejött: komor alkalmat S kínált erre a berhidai, pe- j remartoni földrengés. Ne­héz lenne eldönteni, hogy . mi volt ez utóbbi kezde- í iményezés nyomosabb in­doka: ráirányítani a fi- ! gyeimet, hogy nemcsak Af­rikában, hanem itthon is vannak olyanok, akikre rá­fér a jótékonykodás? Vagy pedig az, 'hogy a magyar j Afrika-koncertek szerve­zőivel versenyre keljenek? Talán nem is kell eldön­teni: ez a rivalizálás jó ügyet szolgált. Adni érdemes — állítot­ta a tv-műsor címe, utal- ' ván a majdani Nemzeti Színházunk építésére, il- | letve az ezt elősegítő ada­kozásra. S adni érdemes közelibb célokra: település- . fejlesztésre is, ha egy-egy helység lakossága megsza­vazza a tehót. Közhely, hogy a túl bő­kezű adakozás lelkiismeret- furdalásra vezethető visz- sza. De van-e, lehet-e ma olyan vétek, amely ennyi­re elterjedten kezdi ki a halandók belső egyensú- ; lyát? Molnár Pál Adakozásain! HATVANI KONZERVGYÁR, 1986: Jabb, kifizetődőbb termékek 261 millió forintos korszerűsítés ellenében A Hatvani Konzervgyárban a viszonylag kedvezőt­len tavalyi évzárást követően is komoly beruházáso­kat eszközölnek az idei esztendőben. Ezeknek a célja elsődlegesen a tőkés piacok megtartása, valamint to­vábbi új partnerek szerzése a kemény valuta vilá­gában. Ahogyan Rácz Sándor kereskedelmi igazga­tóhelyettes e téma kapcsán megjegyezte: törekvéseik konkrétan a technológia színvonalának növelésére irányulnak és bizonyos termékcsoportokon belül — ilyen a paradicsom! — változik a termékek megje­lenési formája, minősége is. Mire költenek az idén legtöbbet a konzervgyáriak? A nyugatnémet Krupp-cég- től 160 millió forint érték­ben vásároltak egy hegesz­tett dobozok előállítására al­kalmas gyártógépsort. Ennek egy része már meg is érke­zett Hatvanba, s a beüze­melés várható ideje szep­tember 30. A gépsor beszer­zésével elérik, hogy egyik legfontosabb cikküket, a tíz- dekás paradicsompürét a legkényesebb afrikai, to­vábbá európai piacokon is értékesíteni tudják. A beru­házás nagysága különben jó arányban van a gépsor kapa­citásával, s lehetővé teszi, hogy a saját szükségletű 55 millió dobozon kívül 30 mil­liót társvállalatoknál, első­sorban a Nyíregyházi Kon­zervgyárnál értékesítsenek. Eperjesi László termelési igazgatóhelyettes ugyanak­kor arról tájékoztatott ben­nünket, hogy egy másik „hullámban" új termelő­üzem beruházása folyik 1985 nyara óta. Egy 3600 négy­zetméter alapterületű üzem­épületről van szó, amelyben ez év folyamán már rész­legesen beindul a savanyú­ságok gyártása. A beruhá­zás várható költsége 56 mil­lió forint, s az üzemcsar­nok lehetőséget biztosít ar­ra, hogy a szovjet piacok­ra szánt termékek korsze­rűbben, gazdaságosabban kerüljenek ki a gyárból. Az épület ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt, hogy új termékek — például gyü­mölcskonzervek — beveze­tésével bővítsék cikklistáju­kat. Megtudtuk továbbá, hogy a Hatvani Konzervgyárban mindeddig nagy keletje volt az ötkilós dobozolású pa­radicsompürének. ami iránt viszont utóbb jelentősen csökkent a külföldi érdek­lődés. Ez ösztönözte arra a szakvezetőket, hogy az ed­diginél korszerűbb — ame­rikai gépegységeket is tar­talmazó — technológiával meghonosítsák az aszeptikus paradicsomfeldolgozást. En­nek eredményeként tehát a levegő kizárásával, csíra­mentes körülmények között tudják előállítani a paradi­csomsűrítményt, továbbá el­hagyható az utólagos hőke­zelés, ami eddig igencsak rontotta íz áru minőségét. Ez a 45 millió forint érté­kű technológia ugyanakkor a nagy, 200 kilogrammos hordók, műanyag zsákok töl­tését is lehetővé teszi, amely iránt világszerte élénk ér­deklődés mutatkozik. Mindezek a fejlesztések, korszerűsítések elősegítik, hogy javuljon a termelés gazdaságossága, a gyár ered­ményessége. Ehhez egyéb­ként — mint hallottuk — az elmondottakon kívül az is lehetőséget nyújt, hogy a gyár 1986. évi nyersanyag- szükségletét már szerződé­sileg biztosította a termel­tetési főosztály. Próbaüzem a gépeken (Fotó: Szántó György) MIHAIL GORBACSOV BERLINBEN Magyar küldöttség utazott az NSZEP XI. kongresszusára Aczéí Györgynek, az iMSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KB Társa­dalomtudományi Intézete fő­igazgatójának vezetésével szerdán pártküldöttség uta­zott Berlinbe, hogy részt vegyen a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszu­sán. A küldöttség tagja Bür­gert Róbert, a Központi Bi­zottság tagja, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ve­zérigazgatója és Roska Ist­ván berlini magyar nagykö­vet, aki az NDK fővárosá­ban csatlakozott a delegá­cióhoz. ★ Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának veze­tésével megérkezett Berlin­be a szovjet pártküldöttség, hogy részt vegyen az NSZEP ma kezdődő XI. kongresszu­sán. Az SZKP KB főtitkárát és feleségét, Raisza Gorbacso- vát, valamint a küldöttség .tagjait a schönefeldi repü­lőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának el­nöke és az NSZEP más ve­zetői üdvözölték. A fogadási ünnepség után Mihail Gorbacsov Erich Ho­necker társaságában virág­csokrot helyezett el Lenin­nek, a szovjet párt és állam megalapítójának szobránál, majd Ernst Thälmannak, a német és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő ve­zetőjének kedden felavatott emlékművénél. IFJÚSÁGI TAGOZATOK Fiatalok és a szakszervezet A szakszervezeti mozgalom mindig is fokozott figyelmet fordított a fiatalok gondjaira, de ezentúl új módszereket is keres gondjaik megoldására. Nem nélkülük, helyettük, hanem velük együtt igyekszik választ kapni kérdéseikre. Ezért alakul­nak meg az ifjúsági tagozatok, amelyeknek léte sok vitát kavart. Ezért is előzte meg fokozott ér­deklődés azt a tanácskozást, amelyet szerdán dél­előtt rendeztek meg az SZMT székházában, Eger­ben. Itt Dávoti Istvánné, a SZOT Ifjúsági Bizott­ságának elnöke adott tájékoztatást az új for­mákról. Beszélt a SZOT 1985. ok­tóber 25-i határozatáról, amély célul tűzi ki — a párt 1974-es állásfoglalása alapján — a szakszervezeti ifjúsági munka továbbfejlesztését. Három elemet emelt ki: el­sőként hangsúlyozta, hogy a dolgozó ifjúság problémái­nak gyökere nem a fiatal korból származik, hanem társadalmi ellentmondások­ból. Ezért nem elégségesek a csak a fiatalok helyzetét vizsgáló elemzések. Figye­lembe kellett azt is venni, hogy a tagság egyharmada harminc éven aluli, nem lehet elszigetelten foglalkoz­ni érdekeikkel. Harmadrészt a 70-es években, amikor párthatározat és törvény született e generációk érde­kében, akkor más alaphely­zet volt. Ma már nem elég a felnőtt-társadalom segít­sége, az új nemzedékek ak­tivitására ás számítani kell. Nem formai jellegű vál­tozás az ifjúsági tagozatok megalakítása, tartalmi át­alakulást jelez. Lehetőséget kívánnak teremteni a har­minc éven aluliak számára, hogy nagyobb részt vállal­janak i sorsuk alakításában. A SZOT elsősorban elvi alapokat teremtett, amire az ágazati szakszervezetek épí­tenek. A részileteket a sajá­tosságuknak megfelelően dolgozzák ki. Az ifjúsági ta­gozatok legalább 20—25 fia- italt tömörítenék egy-egy kollektíván belül, s képvi­selőt választva, sok önálló­sággal tevékenykedhetnek. Munkájukhoz joghatáskor és pénzeszköz is társulhat, a lényeg az, hogy valóban ki­fejezzék a fiatalok érdekeit. Mint az előadó hangsú­lyozta, ez a változás a KISZ 1957_es zászlóbontására em­lékeztet. Ám, nem jelenti azt, hogy az ifjúsági szö­vetséggel rivalizálna a szak­szervezet. Az változatlanul politikai képviseletet ad, vi­szont az érdekképviseleti munkában kulcsszerepe le­het az új formának. Szo­rossá válhat az együttmű­ködés : nem egymás jogkö­rét kívánja csorbítani a két Szervezet, hanem éppen el­lenkezőleg, még hatékonyab­bá tenni a munkát. Külö­nösen fontos ez napjainkban, mikor a feladatok mind bo­nyolultabbak: nemcsak fel­tárni és rangsorolni kell az érdekeket, de fel is kell is­mertetni azokat. Ez a vál­tozás összefügg társadal­munk demokratizálódási fo­lyamatával, s az teszi külö­nösen indokolttá, hogy itt a dolgozók köréről van szó. Ezt követően Szántási Ra­fael, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára szólt. Mint mondotta, a KISZ XI. kongresszusa foglal állást véglegesen bizonyos kérdé­sekben, de azt le lehet szö­gezni, hogy értelmes mun­kamegosztást kell kialakíta­ni a szervezetek között: a szakszervezet a munkahelyi gondokkal, míg a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tár­sadalmi, politikai kérdések­kel vet számot. A megjelentek — mint­egy negyven vállalat, üzem képviselői — ezután kérdé­seket tették fel. Dávoti Ist­vánná ezekre válaszolva hangsúlyozta, nem kell vár­ni, hogy maguktól mennek ezek a dolgok: a fiatalok­nak ki kell állniuk érde­keikért. Nyilvánvalóan sok küzdelembe ikerül, míg hat­hatósan működnek az ifjú­sági tagozatok. De nélkülöz­hetetlenek a szakszervezeti munka élénkítéséhez. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents