Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 16., szerda 3. A GAZDASÁGPOLITIKA ÚJ VONÁSAIRÓL 11/1. Alkalmazkodás, élénkítés A XIII. kongresszusi határozat és az azt konkretizáló hetedik ötéves terv a gazdaságpolitikában több ponton is fontos változtatásokat fogalmazott meg. A változtatások közül legfontosabb — az 1979—85 évek közötti, konszolidációs szakaszt lezárva — a gazdasági fejlődés élénkítése. Az élénkítés érdekében a hatékonyság javítása és a jövedelem-termelőképesség növelése irányába kell elmozdítani a gazdaságot. Világosan kell ugyanakkor látni, hogy először is csak egyensúlyorientált növekedésről lehet szó. Másodszor a növekedésnek szerkezeti változásokkal kell együtt járnia, harmadszor csak olyan növekedés kívánatos, amely intenzív forrásokból táplálkozik. A mozgástér keretei Az élénkítés feltételei ma még csak részben adottak. Többségük megteremtése hátralévő feladat. Megteremtésük lehetősége élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Az ezzel foglalkozó fórumok gyarapodása tehát nem véletlen, s az ez irányú igények kielégítését szolgálja. Kevesebb szó esik viszont a gazdaságpolitikai hangsúlyváltás szükségességéről és módjáról. Nem szakemberek körében ez a kérdés: miért kell a gazdaságpolitikán módosítdni, eddig talán rossz úton jártunk, vagyis tévedtünk, ha igen, erre miért csak most jövünk rá, módon vetődik fel. Erre való tekintettel úgy gondolom, nemcsak hasznos, de kötelességünk a társadalom ez irányú tudásvágyát, információs igényét — mert joga van azokat feltenni — kielégíteni. Ez akkor is igaz, ha végleges, letisztult válaszokat majd csak az utókor, a gazdaságtörténet nyújthat. Bármely ország gazdaság- politikájának reális, tudományos igényű, és kellő történetiséget tükröző értékelése két fő közelítésmódot alkalmazva lehetséges: egy adott értékrend — az adott időszakban és körülmények között — érvényes értékrend, illetve utólag, az értékelés pillanatában érvényesülő követelmények tükrében. Friss példák A részletekbe bocsátkozást mellőzve is nagy nyomatékkai hangsúlyozzuk, hogy a tévedések leginkább a kétféle közelítésmód összekapcsolásával zárhatók ki. Csak az adott korszak értékrendje szerinti vizsgálódás alapján ugyanis minden tévedésre, hibára mentséget lehet találni. A későbbi kor követelményei tükrében pedig a korábbi gyakorlat szinte minden lépése elmarasztalható. Példa egy ilyen végletes közelítésmódra: a mai értékrend tükrében az olcsó energiaforrások korlátlan importlehetőségeire építő ötvenes-hatvanas évek exten- zív fejlesztéspolitikája elhi- bázottnak tűnik. Az akkori viszonyok közepette viszont egyáltalán nem volt irracionális. Kellő bölcsességgel közelítve ezért inkább a külső körülmények hetvenes évtizedben bekövetkezett romlására való késői és nem megfelelő reagálás miatt marasztalható el a gazdaság- politika. Élőbb példával illusztrálva: a restriktiv kurzusról az élénkítésre való váltás kapcsán sem tévedés változtatásáról van szó, hanem a gazdaságpolitikának a megváltozott feltételek és követelményekhez történő igazításáról. A teljesség kedvéért megjegyzendő még, hogy egy adott kor értékrendje például az árak és más értékmutatók torzításai miatt, vagy a gazdaságossági szempontokat, a gazdaság saját logikáján alapuló működést háttérbe szorító, zavaró, többnyire naturálisán értelmezett arányossági követelményekből kiinduló szemlélet sem teszi lehetővé, hogy a gazdasági élet szereplői helyes irányt kövessenek. Természetesen ugyanez vonatkozik az adott kort értékelőkre, elemzőkre is. A tükör torzításának sokszor megpróbált kivédése ugyanis újabb torzításokhoz, önkényes értékelésekhez (is) vezetett. Az értékrendet módosító, zavaró hatása miatt a veszteségtérítő, azaz a gyengékre hangolódott támogatáspolitikát kell még megemlíteni. A zavaró hatások érzékeltetésére szolgáló friss példák közül az állatállomány 1985. évi csökkenését eredményező, s azóta — éppen emiatt — korrigált érdekeltségi rendszert érdemes kiemelni. Bizonyos előrelátás hiánya azért e kérdés kapcsán is felvethető. Tulajdonosi tudattal A gazdaságpolitika mozgásterét szintén két fő tényező befolyásolja elsősorban. Egyik az előzőekben említett értékrend, másik, a gazdálkodás belső és külső körülményei, feltételei. Ebből következően egy adott ország gazdaságpolitikájának célszerűsége és helyessége mindenekelőtt e két fő tényező függvényében ítélhető meg. Értékrendünkben — különösen a gazdaságirányítási rendszer ez évtől felerősödő korszerűsítésének eredményeként — a hatékonyabb gazdálkodást jelentő, a tulajdonosi tudatot erősítő állapotok felé közelítünk. A gazdálkodás feltételei közül viszont — s ez újszerű — a hangsúlyváltásnak, az élénkítésnek a belső korlátái váltak keményebbekké. Pontosabban fogalmazva a külső feltételek változatlanul magasabb követelményeket támasztanak. Minthogy azonban azokat nem mi alakítjuk, csak egyet tehetünk: alkalmazkodunk hozzájuk. Alkalmazkodóképességünk legkeményebb korlátáit viszont saját gyengéink jelentik. Azokat kell tehát — minden moralizá- lást mellőzve — mielőbb leküzdeni. (Folytatjuk) Dr. Barta Imre a közgazdaságtudományok kandidátusa BARLANGBARANGOLÁS Először ott, ahol ember még soha... Amint lapunk után már a rádió és a központi sajtó is hírül adta, az Egri Alpin Klub barlangász szakosztálya Aggteleken egy jelentős méretű új barlangot talált szombaton éjszaka. Most, a feltárás legelső szakasza után már a részletekről is beszámoltak lapunknak a felfedezők. — Tulajdonképpen hol van ez a barlang? — Maradjon ez még egyelőre titok! A barlang ugyanis egy 50 méteres mélységű, függőleges aknával kezdő-" dik, ahol a lezuhanó kövek csak az aknában tartózkodókra eshetnek, 10—15 emélet magasból... Még le sem tudtuk zárni bejáratát, így veszélyes volna odacsődíteni bárkit is. Annyit elárulhatok, hogy a Baradla-tetőn, a domicai ág közelébeh bukkantunk rá. — Az egyik felfedező, Kutas Tamás szavai után nyilvánvaló a kérdés: vajon hogyan indul el az ember barlangot keresni? — Most, hogy megtaláltuk a barlangot, nyugodtan állíthatjuk, hogy a keresés céltudatos volt — mondja mosolyogva a másik felfedező, Fekete László, akinek felvételeivel cikkünket illusztráljuk. — Két éve a Viituki részére vett talajmintákat Kutas Tamás. Feltűnt neki, hogy a kőzetet fedő talajréteg egyre vékonyodik a felszín egy pontja felé. Több ilyen dolina (berogyás) közül kellett választanunk, hogy megtaláljuk, hová 'folyik le a csapadékvíz? Az egyik dolinán fújt kifelé a Szél! Lassan, óvatosan kezdtük meg az üreget elzáró kavicsok, majd egyre nagyobb kövek kibontását. A legutolsó, lezáró nagy követ kiemelve néhány kavics egy sötét üregbe hullott. Nagyon sokáig nem koppant! — Ez volt öt barlangász életének nagy pillanata? —' Nagyon kevés barlangásznak adatik meg. hogy olyan barlangot találjon, ahol még senki sem járt. Abból, hogy a zuhanó kövek mennyi ideig esnek, és milyen irányból jön a hangjuk, már azonnal tudtuk, hogy nagyon nagy felfedezést tettünk! — Könnyű volt a feltárás? — Először mind az öten eufóriába estünk: kiabáltunk, nevettünk, mint a gyerekek. — mondja Bertók Béla. — De már negyedóra múlva leereszkedett az első ember, 30 méterig. Lógott a kötél végén, mint a pók, és a lámpa még mindig nem mutatta az dreg végét. Emiatt haza kellett szaladnunk felszerelésért Egerbe, ahol Molnár Endre is csatlakozott hozzánk. Éjjel két óra körül indultunk újra. — Éjjel? — A barlangban így is, úgy is teljes a sötétség, mindegy milyen napszakban megyünk le — mondja Molnár Endre, ötven méter függőleges út után értünk először talajt, majd innen egy repedésen mentünk tovább. Két újabb függőleges kürtőt találtunk egy omladékoísi Vízszintes ágban. Mint kiderült, bármelyik függőleges kürtőn lejuthattunk volna, mert a felszíniig értek. Találtunk egy romtermet is, ahol autó méretű kövek zuhantak le, lazán, billegve fekszenek egymáson. A terem 20X30 méter alapterületű és 50 méter magas. A romos jellege miatt tovább nem tudtunk benne haladni, itt majd rácsot kell szerelni a lezuhanó kövek ellen. Valószínű, hogy innen vezet majd tovább a kutatás útja. — Milyen a barlang? — Zsomboly, vagyis víznyelő jellegű — folytatja a földrajz—testnevelés szakos főiskolás, Fekete László. Ezzel eltér a,z aggteleki barlang jellegétől, noha földrajzilag fölötte helyezkedik el. Sok színes cseppkő díszíti, van tíz méter hosszúságú is. A barlang alján az iszapréteg mutatja, hogy a karsztvíz milyen magasságig emelkedik benne. Ez azonos a Baradla-barlang karsztvízszintjével, így a vízrendszere valószínűleg összefügg a két barlangnak. De, hogy van-e átjáró a kettő között, az még titok? — Reggel tízkor hagyták abba a kutatást. Hogyan tovább? — Először is el kell majd nevezni azt, amit eddig még senki sem ismert — mondja Kutas Tamás. Mi szeretnénk, ha Kessler Hubert, a világhírű magyar barlangász nevét viselné, de «z még nem végleges. Azt sem hisszük, hogy turisták számára megnyitható barlangról van szó, hiszen 50 méteres mélységbe valahogy nem szívesen indulnak az emberek... A barlang további részeinek feltárása még ad munkát bőven. De egyelőre maradnak azok a munkák —, kéménybontás, nagy üvegfelületek tisztítása — amelyekből a barlangászok fenntartják magukat. És akkor a lányokkal, Katona Mónikával, Istók Zsuzsával együtt újra kezdhetjük a felfedező utakat. Egyelőre azon a 20X30 centiméteres nyíláson, ahol a fotóstáska már nem fér át, de az ember még igen — a többit Imajd meglátjuk! — Reméljük az olvasók is! Kőhidi Imre Cseppkő, tízméteres ... Az út tovább, az ismeretlenbe vezet A SZOLGÁLTATÓ ÁGAZATOKBAN CSÖKKENT A LÉTSZÁMUK Kü I d ötté két választottak a kisiparosok A Kiosz Egri Alapszervezetének vezetősége küldött- és — tanácskozással egybekötött — vezetőségi választására került sor a hét elején. öt év munkájáról számoltak be a megyeszékhely és körzete magánkisiparosai. Eger városán kívül „testületükhöz” még negyvenkilenc község tartozik. A városban működik tagságuk 55 százaléka. Míg 1982-től néhány új szakma belépésével bővült a mesterségek köre, elgondolkodtató az a jelenség, hogy a hagyományos kisipari területeken, — mint a cipőfelsőrész-készítő, cipész, kovács — stagnálás, sőt nemegyszer a meghatározó szolgáltató ágazatokban létszámcsökkenés tapasztalható. Ebből adódnak a Kiosz Egri Alapszervezetének is VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó fejlesztési elképzelései. Szeretnének az állandóan változó kereslet-kínálat körülményeihez dinamikusabban igazodni. Ezt csak folytonos műszaki fejlesztéssel, s a beruházások növelésével érhetik el. Eger városában új egységként, a „céhmesterek” utcájában húsz műhelyt nyitnak meg. Tervezik továbbá szintén a megyeszékhelyen, az áfész- szel közösen, a szövetkezeti áruház területén a kisiparosok boltjának működtetését. A lakosság bizonyára örömmel üdvözli, hogy az ünnepi és hétvégi ügyeletek megvalósulnak. Az alapszervezeti vezetőség elnökévé Horváth Gyula fotócikk-készítőt, helyettesévé Veres József szobafestőt, míg a testület titkárává Boza Lászlót választották. A megyei küldöttértekezletre harminchárom tagjukat delegálták. Az esemény ünnepélyes színfoltja volt a Kiosz arany- és ezüstgyűrűk átadása. Ötvenéves kisipari munkásságáért kapott aranygyűrűt Imre Lajos cipész, míg negyedszázados jubileuma alkalmából húzhatott ezüst- gyűrűt ujjára Tömösvári Mi- hályné fazekas és Wilmek Ferenc fodrász. Az egri alapszervezet ötödször nyerte el a kiváló címet, s a megyei tanács elnöke által alapított Ipar Kiváló Mestere kitüntető címet Emódi Gyu- láné, Gergelyiné Pető Katalin női szabók és Göröm- böly András szobafestő vehették át. Fekete László