Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1986. március 8., szombat A geológia tágabb értelemben a földtan tudomá­nya, amelynek elméleti és gyakorlati művelésével, továbbá földtani térképezéssel foglalkozik. Tárgy­körébe tartozik az ásványi nyersanyagok kutatása is. Az elmúlt években a nyersanyagok jelentősen felértékelődtek szerte a világon. így a geológusok szerepe is fokozódott. Mai összeállításunkban a földtan néhány érdekességébe avatjuk be olvasó­inkat. Vulkánok gázkitörése A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága meg­szakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd termékei a nyílás körül fel­halmozódnak hegyet alkot­va, ezt nevezzük később vulkánnak vagy tűzhányó­nak. Az olvadt kőzetek gáztartalma szélsőségesen változó lehet, s ez meg­szabja mind a kitörés mód­ját és lezajlását, mind a kitörés „termékét”. sa—Nindisi vulkánról az uralkodó szél a gázfelhőt az óceán felé sodorja, közben azonban egy 5—8 kilométe­res sávban mintegy 150 négyzetkilométernyi művelt terület van, amelyen min­den gőzfelhő nagy pusztítást végez. A kávéültetvények kára esetenként párszor tíz. millió dollár, de olykor a felhő annyira savas, hogy az ültetvények gépeit, a te­lefon- és villanyvezetékeket is elpusztítja a korrózió. Mintegy öt ven évvel eze­lőtt mérnökök tervet készí­tettek, amely szerint egy fordított tölcsért borítottak volna a gázokat ontó legna. gyobb nyílásra, majd egy kb. egy kilométer hosszú, egy méter átmérőjű csövön levezették volna a gázokat a síkságra, ahol kénsavvá dől. gozták volna fel azokat. Megépült a cső és az üzem, a tölcsér is elkészült, a szik­lahasadék azonban hosszú­kás volt; hogy a tölcsért fö­léje boríthassák, alakját robbantással akarták módo­sítani. A robbantás azonban túl jól sikerült; a kráter fa­la leomlott, és tönkretette az egész vezetéket, a nyílást pedig úgy eltömte, hogy a gázkibocsájtás a negyedére csökkent. 20 évvel később a kráter újra megnyílt, és még bőségesebben ontotta a gázo­kat, és a gáz ma is ömlik tovább. Ez a példa is mutat­ja. hogy a természet erői sokkal nagyobbak, mint amilyeneket az ember meg tudna fékezni. Számos olyan tűzhányó is­mert, amely a kitörések kö­zött, vagy anélkül, hogy ki­törne, gázokat bocsájt ki ma­gából. A vízgőz mellett rendszerint szén-dioxid és szén-monoxid, kén-dioxid és kén-trioxid, kén-hidrogén, sósav és hidrogén-fluorid fordul elő a vulkáni gázok­ban Ezek mindegyike mér­gező és korrozív; ha a csa­padékvízben eloldódnak, az eső „savas” lesz. A gázok ál­tal rendszeresen érintett te­rületeken elpusztul a növény­zet és az állatvilág: „holt” fol­tok keletkeznek a tájon. Gyakran előfordul, hogy a gázok kitöltik a terep mé­lyedéseit (nehezebbek a le­vegőnél). és az ilyen helyek­re tévedő állatok áldozatul esnek. Gázkitöréseiről hírhedt né. hány közép.amerikai vulkán Nicaraguában és Salvadorban. Ezek számos kráteréből rendszerint váratlanul tör elő a vízgőz és kénes gázok elegye. A nicaraguai Maya­Az egyik közép-amerikai vulkán gázkitörése Salvadorban TÖBB MINT 300 EZER ÉVE KEZDŐDÖTT Ásványi nyersanyagaink története A közelmúltban újabb értékes müvei gyarapodott földtu­dományi irodalmunk. Fülöp József tollából megjelent az ásványi nyersanyagok története Magyarországon című '-könyv. S már elöljáróban leszögezhető: a nagy alaposság­gal megírt, kitűnően illusztrált, s külsőségeiben is repre­zentatív kötet nemcsak a tudomány nyeresége. Minden bi­zonnyal az érdeklődő nagyközönség figyelmét is méltán fel­kelti majd. A könyv anyagát a szerző eredetileg a Magyarország geo­lógiája című készülő munkája bevezető fejezetének szán­ta. S mint az annyiszor történni szokott, a mondanivaló szétfeszítette az eredetileg megállapított kereteket. Ez azon­ban nem is csoda, hiszen a könyv írója az ásványi nyers­anyagok magyarországi történetét több mint 300 ezer éven keresztül igyekszik nyomon követni. Egykori növények az Antarktiszon Botanik.us kutatók szerint 80 millió évvel ezelőtt sűrű növényzet borította a mai hó- és jégvilágot, az Antarktiszt. A mélytengeri üledékmintá­kat vizsgálva sikerült rekonst­ruálni a letűnt korok k.imá­ját, a tengeráramlatok ter- mohidrodinamikai modelljét. Megállapításaik szerint sok millió évvel ezelőtt a ten­gervíz 28 fokra hevült fel az egyenlítő térségében, és ha­talmas hőfolyamként áram­lott az ősi Gondwana-föld felé, amely azután darabok­ra szakadt szét, létrehozva az Antarktiszt, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Afrikát. A törés következményeként óri­ás hideg áramlat alakult ki, elvágva a déli tengereket a meleg víztől, — megkezdő­dött a déli kontinens eljege­sedése. Tudományos szakkö­rökben nagy érdeklődést vál­tott ki a tudósak munkája, mert a termodinamikus mo­dellekből nemcsak a múlt hiteles képét rekonstruálják, hanem következtethetnek a jövőre is A hótakaró mérése műholddal A hótakaró kiterjedése az északi félgömböm kissé csök­kent az utóbbi 12 évben — állapította meg egy washing­toni tudományos kutatóinté­zet az 1966 óta rendszeresen készített műholdfelvételek alapján. A NOAA- és GEOS- műholdak rendszeresen mé­rik a földfelszín sugárvisz- szaverésének mértékét a lát­ható és az infravörös tarto­mányban kb. egy kilométe­res felbontóképességgel. Az adatok alapján hetenként el­készítik a hótakaró térképét. A műholdas vizsgálat előnye, hogy rövid időközönként rendszeresen készíthetnek felvételeket, s ezekből egy­részt a globális, másrészt a helyi klímaváltozásokra kö­vetkeztethetnek. Különösen azt a kérdést tanulmányoz­hatják behatóan, hogy hcsz- szú távon milyen hatása van a klímára a hótakaró növe­kedésének. A história a vértesszőlősi ember eszközeinek és az ezekhez felhasznált ásványi nyersanyagoknak a bemuta­tásával kezdődik. A régé­szek szerint a kavics úgyne­vezett — kultúrszintjén álló ember a jégkor egy rövidebb, felmelegedő periódusában a források által kiválasztott mésztufa zugaiban telepedett meg. Eszközeinek készítésé­hez azokat a kavicsokat használta fel, amelyeket az Által.ér völgyének folyóvízi hordaléka bőségesen tartal­mazott. Az ásványi nyers­anyagoknak e mai szemmel nézve primitív hasznosítása hosszú fejlődési folyamat kezdőpontját jelentette. Mennyi tudásnak, tapaszta­latnak kellett felhalmozód­nia ahhoz, hogy a Kárpát­medence embere, maidan a XX. század második felében a nyugat-mecseki uránérc felhasználásával az atom. energiát is szolgálatába ál­líthassa. Vérbeli történelmi munka ez a könyv, még akkor is. ha természettudós írta. Lap. jain jól megfér egymással o tudomány és a művészet, a technika és a társadalom. A szerző az ásványi nyers­anyagok hasznosítását a leg­szélesebb kitekintésben igyekszik megismertetni az olvasóval. Középkori ércbá­nyászatunk remek példáját adja a gazdaság, a társada­lom, a technika és a művé­szetek bonyolult összefüggé­seinek. A XII—XV. század ugyanis az ércbányászat vi- rágkorát jelentette Magyar, országon. Nemesfém- és réztermelésünk e századok során az európai gazdaság­nak is egyik jelentős ténye­zője volt, s már korábban is fejlett ötvösművészetünk újabb virágzását indította el A technika és a technoló­gia fejlődésével az ásványi nyersanyagok köre szüntele­nül bővült. A XVII. század­ban a bányászat súlypontja a nemesfémekről a vas és a réz kitermelésére tevődött át. Az 1690-es években üzem­be helyezték Magyarorszá­gon az első nagyolvasztót, az egykori Zólyom megyei Li. betbányán. Az ércek mellett a nem érces ásványi nyers­anyagokat is egyre szélesebb körben használta fel az em­ber. Így Párád környékén már 1490-ből tudunk üveg­gyártásról. Ahogy közeledünk a má­hoz, úgy sokasodnak a törté­nelmi tabló egyre pontosabb megfestését elősegítő infor­mációk. A könyvnek körülbe­lül a felét a XVIII. század­tól a napjainkig tartó idő­szak ásványi nyersanyag hasznosításának a bemutatá­sa tölti ki. És lám, semmi sem új a Nap alatt: Már a XV11I. században is volt energiaválság. A tűzifa hiá­nya indította el hódító útjá­ra a szenet, a gépi nagyipar sokáig egyeduralkodó ener. giahordozóját. Nálunk ipar­szerű méretekben 1759-ben kezdték fejteni Brennbergbá. nyán. 1827-ben a Krassó— Szörény megyei Stájerlak— Aninán már megindult a kokszolás, s csak néhány évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Zsil-völgyben — a világon először — meg­oldják a barnaszén kokszosi- tását. A XIX. század vége. felé. pontosabban 1884-ben Temesváron üzembe helyez­ték az első magyar villamos erőművet is. A szénhidrogé­nek kutatásában az 1908-as kissármási fúrásból hatalmas erővel feltört földgáz jelen, tette a fordulópontot. A trianoni békeszerződés áltaL megváltoztatott ország­területen ércbányászatunk mindössze 1,7 százalékára zsugorodott össze, a kősóbá­nyászat pedig megszűnt. A két világháború között az ércbányászat területén csak az 1926-tól kibontakozó ba- uxittermelés volt számottevő. Az eneregiahordozók és az ércek mellett az építő- és kerámiaipari nyersanyagok feltárása és felhasználása is egyre sokoldalúbb lett. Va­jon, gondolunk-e lánchidi sé­táinkon arra, hogy a híd ma is a Clark Ádám által ké­szített betonlapokon nyug­szik? Időtállónak bizonyult Szabó József, legnagyobb geológusunk véleménye is. Ugyanis az ő javaslatára tá­maszkodva, a főváros vízel­látását „ideiglenesen” a Du­na kavicsteraszára telepített parti szűrésű kutakkal ol­dották meg. Ez az „ideigle­nesség” ma is tart. S, hogy az ásványi nyers­anyagainkról alkotott kép valóban teljes legyen, a feje­zetek rendre a lehető leg­frissebb, 1980-as adatokkal záródnak. Példás a könyv szerkesztése is. A 102 ábra. a 10 színes melléklet és a 8 táblázat a könyv végén elhe­lyezett jegyzék alapján ikönnyen visszakereshető. Nem kevésbé értékes a feje­zetenként elkészített név- és tárgymutató, amely a mű kézikönyvként való alkalma­zását is lehetővé teszi. Azért is szükséges ezt hangsúlyoz­ni, mert manapág rosszul ér­telmezett takarékosságból igyekeznek e „sallangoktól' megszabadulni. A kiváló szemlélettel meg­írt könyv mindazoknak ajánl­ható, akik anyagi kultúránk története iránt érdeklődnek. S azok. akik a magyar föld szűkebb geológiai történeté­nek tanulmányozásában is örömüket lelik, érdeklődés­sel várják e könyv folytatá­sát is: Magyarország geoló­giáját. Dr. Mosolygó László Mini mikroszkópok A mikroszkóp sok tudo­mányágban és a műszaki élet számos területén nélkü­lözhetetlen segédeszköz. A modern mikroszkópokkal meg lehet közelíteni a fizikai törvények szerinti maximális felbontó képességet. A nagy felbontó képességű mikrosz­kópok azonban meglehetősen nagyok és súlyosak, így — bár kiválóan alkalmazhatók laboratóriumokban — nehe­zen szállíthatók. Emiatt csak korlátozott mértékben használhatók laboratóriumo­kon kívül, holott igen sok­szor (például a növényvéde­lemben, a növényvilág ta­nulmányozása és a barlangi élővilág során) célszerű len­ne a mikroszkópos vizsgála­tokat a helyszínen elvégezni. Ezt tudva egy angol cég olyan mikroszkópokat hoz forgalomba. amelyeknek a súlya kisebb 25 deka. grammnál, és nagyságuk ha. sonló egy zsebrádióhoz. A méretek nagyfokú csök­kentéséhez a lencsék újsze­rű elrendezése adta meg a lehetőséget. A mini-mikrosz­kópokat elemmel működő lámpával is ellátják, így azok a külső világítástól függetlenül használhatók, és 200—400-szoros nagyításra képesek. A képen látható angol professzor még ennél is to­vább ment, amikor a kezé­ben tartott különleges mi­ni mikroszkópot elkészítette. Ez az említettnél jóval na­gyobb. mintegy ezerszeres nagyítást ad. A hasáb alakú műszer 127X76X25 mm méretű, tehát a zsebben nyugodtan elfér. Benne tük­rök segítségével derékszög, ben két helyen törik meg a fénysugár irányát. A kis mikroszkóp fókuszállása majdnem teljesen önműködő, a kép egyenes állású, és az objektív sohasem érintheti a tárgylemezt. Mivel a mik­roszkóp burkolata műanyag­ból készült, súlya még a be. épített kis fényforrással együtt sem haladja meg a 20 dekát. A jövőkutatók szerint a miniatürizálás további elő­rehaladásával rövidesen még ennél jóval kisebb méretű, de nagyobb teljesítményű mikroszkópok gyártására is lehetőség nyílik. ALFÖLDI BÚTORGYÁR - BÚTORKERESKEDELMI VALLALAT MÁRCIUS 10-TÖL MÁRCIUS 29-IG kedvezményes vásárt és kiállítást rendez Kápolnán a bútorboltban. Egyes bútorokat árengedménnyel vásárolhat, amíg a készlet tart. Vásár ideje alatt 60 km-es körzetben 30 m/Ft feletti áruvásárlás esetén INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁSRÓL gondoskodunk. OTP-, takarékszövetkezeti hitellevélre is kiszolgálunk. BOLT NYITVA: hétköznap: 7.30-tól 16.00 óráig; szombaton: 7.30-tól 13.00 óráig Telefon: 118

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents