Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 7., péntek Hz lízbég gyapot A Szovjetunióban a gyapottermesztés élenjáró köztársasága — Üzbegisztán. Itt érték el világviszonylatban a legnagyobb terméshozamot — hektáronként átlagosan 33 mázsát. Igen sokat tesznek a gyapottermesztés gépesítéséért. Erről beszél Juszup Manszurov. az Üzbég SZSZK mezőgazdasági miniszterének helyettese. Krasznoje ötvöseinek Vnunkái a helyi múzeumban Ifjú ötvösök Krasznojéből — Az üzbég parasztok idősebb nemzedéke még emlékezik a nehéz, kézzel végzett munkára a gyapotföldeken. A szovjethatalom évei alatt a köztársaságban több tucat üzem épült, amelyek a legkülönbözőbb gépeket és eszközöket gyártották a gyapottermesztésben, beleértve a gyapotszedő kom. bájnokat is. Az utóbbi években a technika tökéletesebbé vált, új gépek és gépi berendezések, jelentek meg. Az „Uzbekszelmes” mezőgazdasági gépgyártó termelési egyesülés elsajátította a négysoros vetőgépek és a gyomirtó vegyszerek Szórására való gépeket. Azonkívül megszervezték a mezei gyapottisztító gép sorozatgyártását, amelynek a teljesítménye másfél tonna nyersgyapot óránként. A gyapotvető gépekre szerelt berendezések, amelyek a pontos vetést biztosítják, nemcsak a vető. magfelhasználást csökkentik, hanem az egyelést is szükségtelenné teszik. A Taskenti Traktorgyárban új gép sorozatgyártására készülnek. A gépkezelők bizonyára majd érdeme szerint értékelik ezt a gépet. A légmentesen zárt vezetőfülke megvédi a vezetőt a portól és a zajtól, a klímaberendezés és a fűtési rendszer viszont bármilyen időjárás esetén is normális hőmérsékletet biztosít a fülkében. A mezei munkáknál a munka termelékenysége jelentősen növekszik a közép- ázsiai forró éghajlat miatt igen fontos vízhűtéses, 100 lóerős motornál is köszönhetően (ez a lóerő húsz százalékkal nagyobb az előző gépék lóerejénél). A gyapotszedést a legmunkaigényesebb műveletek közé sorolják. A gyapotter- mesztésben a munkaráfordítás fele a szedésre jut. A Ez Európa közepe. Az 1881- ben felállított jelzés mellett áll az új obeliszk, amelyet 1977-ben adtak át „Tasszelmas” (Taskenti Mezőgazdasági Gépgyár) az egyetlen a Szovjetunióban, amely a gyapottermesztési gépek gyártására szakosodott. Jelenleg a „Tasszelmas” gyártja a HNP—1,8 típusjelű kombájnt, amelyet pneumatikus felszedő szerkezettel látnak el. Egyidejűleg szedi le a gyapotcserjéről a termést és felszedi a lehullott nyersgyapotot, a tisztítóberendezésben megtisztítja a szeméttől, a gyapot ezután a gyapotszedő gép tartályának külön rekeszébe kerül. A másik rekesz a cserjéről, leszedett gyapot összegyűjtésére szolgál. A kézzel végzett szedés gyakorlatilag szükségtelen. A HNP—1,8 típusjelű kombájn egy nap alatt 10 tonna gyapotot képes leszedni. A tökéletesebb technika az élenjáró agrotechnikai mód. szerek széles körű alkalmazását tette lehetővé. Például az őszi mélyszántást a kétlépcsős ekével, amely egyidejűleg a szerves és az ásványi műtrágyákat is a talajba juttatja, a vetőágyakban és a magasított sorokban történő termesztést, a gépesített gyapottetejezést, amelyet a kultivátorhoz függeszthető különleges szerkezet segítségével végeznek. Ezenkívül lehetővé vált a termésbetakarítás futószalagos folyamatának a megszervezése. A gyapotszedő gép tartályából a nyersgyapotot traktorvonta- tású pótkocsira rakják, és a begyűjtő helyre szállítják. Ott a szárító-tisztító üzembe kerül, majd bálázva tárolják. Az Üzbegisztánbap gyártott gyapottermesztő technikát sok országba exportálják, többek között Görögországba, Bulgáriába, Nigériába, Egyiptomba, Törökországba, Algériába, Szíriába, Angolába. Az ukrajnai Gyelovoje faluban csaknem száz éve, 1887-ben helyezték el az Európa közepét jelző obe- liszket. Milyen most a falu, ahol ukránok, olaszok, románok, németek észtek és oroszok, csehek és franciák élnek, valamennyien megőrizve nemzeti szokásaikat. Az elmúlt évtizedekben megváltozott a falu képe. Sokan a közeli márványbányában vagy a helyi kolhozban dolgoznak. A 6200 hektáros erdőgazdaság vezetője Iván Szeljuh, az Ukrán SZSZK kiváló erdésze. A tervszerű gazdálkodás eredményeként az erdők megújulnak, mert nemcsak hagyományos fákat ültetnek, fenyőt, nyírfát, hanem hársat, bükköt, jávorfát és cédrust is. Gyelovojén keresztül halad az országos túristaút- vonal is. Az Európa közepét jelző obeliszknél mindig sok a turista. „Ha Krasznojéban születtél, akkor ötvös vagy’’. Ezt a szólást, mely néhány évszázaddal ezelőtt született a kosztromai földön, ma már a világ sok országában is ismerik, ahol kaphatók az orosz mesterek munkái. A régi időkben Krasznojéban gyakorlatilag minden lakos ékszerkészítéssel foglalkozott. Nem volt Oroszországban olyan vásár, ahol ne árultak volna itt készült karkötőket, fülbevalókat, nyakláncokat. A falu minden háza egy kis üzem volt. Az egyikben gyűrűket készítettek, a másikban nyakláncokat, a harmadikban egyházi kegytárgyakat. Ma már elmúlt a „családi” gyárak korszaka, de az ötvö. soknak Krasznojéban se szeri, se száma. Országszerte ismert a Csulkov, Zavodov, A Kaszpi-tenger legnagyobb testű hala a viza. szerencsésen „kiúszott” a védett állatok Vöröskönyvéből. A vizaállomány ma már megközelíti a 15 milliót. azaz a század eleji Kaszpi-tenger „aranykorának” szintjét. Ezeket az adatokat erősítette meg az Elm tudományos kutatóhajó legutóbbi expedíciója is, amelyben az APN tudósítója is helyet kapott. ... Az október nem a legmegfelelőbb hajózási időszak a Kaszpi-tengeren, erős nyugati szél süvít a fedélzeten. Utunk a jalominszki partok mentén, a Kaszpi-tenger leghosszabb, északról délre több mint nyolcszáz kilométeren húzódó irányban halad. Az itt' található kiterjedt tengerfenéki kagylótelepek a tokhalfélék kedvelt táplálkozási helyei. Az expedíció vezetője Csin- giz Magorramov, a biológiai tudományok doktora, az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia zoológiái intézetének munkatársa elmondta, bogy a tokhalfélék megóvása a Kaszpi-tengeren — amely egyébként ma az egyetlen a világon, áhol továbbra is fontos jelentőséggel bír az ipari méretű lehalászás — az anyagi és műszaki ráfordítások mellett átfogó tudományos-kutatómunkát is igényelt. Ma már a Kaszpi- tengeren lehalászott minden 68 tökhalból négy mesterséges úton tenyésztett. Ezt a mennyiséget szilárdan biztosítja az a tizenkét halgazdaság, amely évente több mint 80 millió életképes fiatal halat bocsát a tengerbe. Az ötvenes években a tokhalfélék lehalászása jelentősen visszaesett, miivel a Kaszai-tengerbe ömlő két legnagyobb folyón — a Volgán és a Kúrán — felépített vízi- erőművek gátjai elzárták a halak útját az ívási helyek felé. Különösen súlyosan érintette ez a vizát, amely .ikrájának lerakásához gyakran több száz kilométeres távolságokra is felúszott a Medvegyev, Orlov dinasztia. A Szovjetunióban most bevezetett iskolareform, mely előirányozza a munka és tanulás szorosabb kapcsolatát, itt Krasznojéban a lehető legjobbkor jött. Krasznojéban talán elképzelhető, hogy valaki nem ötvös, de azt, hogy nem szereti a szépet, elképzelhetetlen. A csodálatos természet, a nagyszerű fafaragások a házakon, a falu közepén emelkedő XVI. századi székesegyház, gyermekkoruk óta körülveszi a falu lakóit. A gyerekek, amikor iskolába mennek, már az első gyakorlati órákon — soha nem látott virágokat és mintákat rajzolnak —, fából mesebeli madarakat, állatokat készítenek. — Természetesen nem minden gyermek lesz ötvös folyókon. Ezért vált rendkívül aktuálissá a tokhalfélék mesterséges újratermelése. A planktonsűrűség meghatározása, a vízfenék mik- rofaunája és mikroflórája összetételének megállapítása céljából utunk során három alkalommal végeztünk ellenőrző fenékhalászatot 20, 40, illetve 60 méteres mélységiben. Ezek alapján határozottan állítható, hogy valameny- nyi tokhalféle a tengerfenék közeli tiszta, hínármentes vizekben tartózkodik. Legfontosabb táplálékaik a rákfélék, a puhatestűek és a tengeri férgek. A viza a tokhalfélék közül az egyetlen ragadozó. Tápláléka az apró hering és a botos kölönte. Különös figyelmet érdemel a tokhalfélék meglepő életképessége. Tisztes kora ellenére ez a halfajta jól alkalmazkodott azokhoz a körülményekhez, amelyek más apróhalak számára végzetessé váltak. A negyvenes-ötvenes évekre gondolok itt, amikor a kőolajkitermeléseknél nem minden esetben tartották be a természetvédelmi előírásokat. A villamos erőművek gátrendszereivel szemben azonban még ez az öröklött alkalmazkodási képesség is csődöt mondott. A tokhalfélék mesterséges újratermelésének megindításához számtalan tudományos kísérlet végrehajtására volt szükség. Így például az első kísérletek során a ragadozókat mes— mondja Nyikolaj Pirin, a krasznojei középiskola igazgatója. — De sokan folytatják apjuk, nagyapjuk, dédapjuk mesterségét. Az iskola befejezése után a leendő művészek tovább tanulhatnak a krasznojei fémmegmunkáló szakmunkásképzőben, majd a helyi ékszergyárban dolgoznak. A gyár és az iskola kapcsolata igen szoros. A kicsik elsőosztályos korukban mennek először gyárlátogatásra. Megismerkednek az ipar, ág történetével, a modern ékszerkészítéssel. De bármit is csinálnak a gyerekek, fűrészelnek vagy szalmát fonnak, cizellálnak, feltétlenül használják a krasznojei mesterek hagyományos mintáit. A gyár ötvösei gyakran ellátogatnak az iskolába, ahol beszélgetnek a gyerekekkel, terségesen nevelt és természetben nevelkedett fiatal halak közé tették. Bizonyos időn belül a mesterségesen nevelt halakat tartalmazó patakokban egyetlen sem maradt, a másikban viszont a „vadon nevelkedettek” sikerrel vették fel az életükért folytatott küzdelmet és ennek megfelelően a veszteségeik is jóval kisebbek voltak. Egyszóval, a hosszú ideig mesterséges körülmények iközött tartott ivadékok elvesztették védekező tulajdonságaikat, táplálékszerző képességeiket, „szelídítettekké” váltak. Ilyen és ehhez hasonló kísérletek segítségével sikerült meghatározni a mesterségesen megtermékenyített ivadékok tengerbe engedésének időpontját. Erre általában 25—35 napos korukban kerül sor. Ennyi idő alatt megfelelő súlyúra növekszenek, alkalmazkodóképességük megmarad és sikerrel állnak ellent a természet ‘viszontagságainak. Ma a mesterségesen megtermékenyített fiatal tokhalák túlélési aránya 115—20 százalék, ami megfelel a természetes normák- hak. Háromórás lehalászás során az „Elm” fedélzetére került hét sőfegtok, hat tokhal és húsz viza. Ezek összsúlya [megközelítette a két tonnát. A legnagyobb példányok természetesen a vizák közül kerülték ki, afnelyek közül néhány elérte a 2,5 méteres szakkört vezetnek, előadásokat tartanak az ötvösművészetről. Negyedik osztálytól a gyerekek megkezdik a termelésben való részvételt. Tanulmányozzák a technológiát és a fémmegmunkálás módjait, a lakatos és esztergályos szakmát. Napi 4 órát töltenek a gyár műhelyeiben. A 9—10. osztály elvégzése után szakmunkásbizonyítványt kapnak. A gyárban a gyerekek számára versenyeket, vetélkedő, két rendeznek, melyeken elméleti tudásukat, kézügyességüket vagy fantáziájukat mérik össze. Olykor még a régi mestereket is ámulatba ejtik a gyermekek munkái. így például Tánya Varak- szina csodálatos szépségű fülbevalója. Az ötvösök között sok nő van. Ez érthető is.. hiszen a női kéz különösen alkalmas a finom, pontos munkák végzésére, s a lányok szeretik a szépet, szeretnek kellemes környezetben dolgozni, szépet alkotni. hosszúságot és a száz kilogrammos súlyt. A zsákmány négyötödét 5—12 éves söreg- tokok és tokhalak, valamint 10—16 éves vizák tették ki. Valamennyiüknél jól fejlett öroklődési jegyek voltak észlelhetők, és valamennyien elérték az ivarérettséget. Különösen érdekesek a vizák. [Nagyobb részük mesterségesen megtermékenyített egyed. Erre utalt koruk mellett a megközelítőleg azonos súly és méret. Visszaúton „Nyeftjanije \Kamnyi” és Apseron között hajóztunk. A Kaukázus központi hegyvonulatairól lezúduló északi szél hatalmas hullámzást okoz. Ezért is .nevezték el a tengerészek ezt a környéket „részeg kereszteződésnek". Az „Elm” fedélzetén is átcsaptak a hullámok, de mégsem akaródzott lemenni. Amikor a hajó a hullámhegy tetejére került, a lemenő nap sugarainak fényéiben a látóhatár szélén jól kivehetőkké váltak a távoli olajkutak. Eszembe jutott az az idő, amikor a tudósok a Kaszpi-tenger sorsát a hal vagy a kőolaj dilemmájának szemüvegén keresztül látták. Ma már ez a probléma lekerült a napirendről. Hal is van kőolaj is van. A tenger [tisztaságának megőrzése érdekében valamennyi parti és tengeri kőolajtermelő, kőolajfeldolgozó és kőolajvegyészeti vállalat rendelkezik megbízható tisztítóberendezésekkel. A tengeren tilos a kőolaj szeizmológiai feltárása. A tofchalhalászat pedig csak a folyók deltáiban engedélyezett. Európa közepe A „Beluga” („Viza”) expedíció A fiatal példányokat visz. szádot)jak a tengerbe A zsákmány lemérése közben Krasznoje falu középiskolásai az ékszergyár műhelyeiben
