Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 56. szám 1986. március 7.. péntek ARA: 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSA „Nagy történelmi felelősséget, hatalmas terhet vállal magára a párt...' Megválasztották a központi vezető szerveket — A főtitkár ismét Mihail Gorbacsov — Hazaérkezett a Kádár János vezette magyar delegáció Csütörtökön délben Moszkvában befejezte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. Moszkvai idő szerint 12 órakor kezdődött meg a szovjet kommunisták kilenc- napos tanácskozásának záróülése, amelynek kezdetén Mihail Gorbacsov köszöntötte a küldötteket. Bejelentette, hogy megtartotta első ülését az SZKP újonnan megválasztott Központi Bizottsága és Központi Revíziós Bizottsága, s megválasztották a párt központi testületéit és vezető tisztségviselőit. A választások eredményeinek ismertetése után Mihail Gorbacsov megköszönte azokat az üdvözlő leveleket, sikeres munkát kívánó táviratokat, amelyek az ország különböző részeiben dolgozó kollektíváktól és a szovjet emberektől érkeztek a kongresszushoz. Köszönetét mondott a külföldről kapott, jó kívánságokat tolmácsoló táviratokért is. Az SZKP KB főtitkára bejelentette, hogy csütörtökön délelőtt érkezett Franciaországból Moszkvába az a virágküldemény, amelyet az FKP küldött az SZKP kongresszusának. A küldöttek nagy tapsa közepette közölte, hogy a kongresszus elnöksége úgy döntött: a virágokat a közelgő nemzetközi nőnap alkalmából :a kongresszus nőküldöttei kapják. Ezt követően Mihail Gorbacsov a Kongresszusi Palota szónoki emelvényére lépett, hogy elmondja kongresszusi zárszavát. Az SZKP XXVII. kongresszusa [Mihail Gorbacsov zárszavának elhangzása után az Internacionáléval ért véget. Mihail Gorbacsov kongresszusi záróbeszéde Kedves Elvtársak! A XXVII. kongresszus munkája befejezéséhez közeledik. A történelem feladata, hogy objektiven értékelje jelentőségét. De már ma elmondható, hogy a kongresz- szus a pártos elvszerűség és egység, az igényesség és a bolsevik igazság jegyében végezte munkáját, nyíltan feltárta a hiányosságokat és mulasztásokat, mélyrehatóan elemezte társadalmunk fejlődése belső és külső körülményeit. Megadta a párt tevékenységének és az egész ország életének magas erkölcsi és eszmei alaphangját. A küldöttek, akik följöttek erre az emelvényre, nyíltan tették fel a kérdéseket, határozottan feltárták mindazt, ami akadályozza közös ügyünket, visszahúz bennünket. Nem kevés bíráló megjegyzést tettek a párt különböző szintű szervezeteinek, a központi és helyi állami és gazdasági szervek munkájával kapcsolatban. Lényegében életünk egyetlen területe sem maradt ki a kritikus elemzésből. Mindez elvtársak, a iegjobb párthagyományok, a bolsevizmus szellemében történt. Több mint 60 évvel ezelőtt, az OK(b)P XI. kongresszusán, a központi bizottság politikai beszámolójának vitáját lezárva Vlagyimir lljics Lenin elvi jelentőségű gondolatot fejteti ki. Minden forradalmi párt. amely addig kudarcot vallott, azért vallott kudarcot, mert elbizakodott és képtelen volt felismerni, miben rejlik ereje, félt gyengeségeiről beszélni. De mi nem vallunk kudarcot, mert nem félünk gyengeségeinkről beszélni és megtanuljuk leküzdeni e gyengeségeket Éppen - igv, lenini módon tevékenykedtünk kongresz- szusunkon, s így fogunk tevékenykedni a jövőben is. A kongresszus választ adott azokra az alapvető kérdésekre, amelyeket az élet állított a párt elé, a társadalom elé; fölfegyverzett minden kommunistát, minden szovjet embert az előttünk álló feladatok világos felmérésének képességével. Megmutatta, menynyire helyesen cselekedtünk amikor a központi bizottság áprilisi ülésén meghirdettük a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsításának koncepcióját. A meggyorsítás gondolata áthatotta a kongresszust megelőző egész tevékenységünket és a kongresszus figyelmének középpontjában állt. Megfogalmazódott ez a központi bizottság politikai beszámolójában, a párt új szövegezésű programjában, a szervezeti szabályzat módosításában, az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének a XII. ötéves tervidőszakra és a 2000. évig szóló fő irányaiban. Ezeket a dokumentumokat teljes mértékben támogatták és jóváhagyták a kongresszus küldöttei. A párt bel- és külpolitikájának elfogadott és megerősített általános irányvonala — az ország társadalmi és gazdasági fejlesztése meggyorsításának, az egyetemes béke megszilárdításának irányvonala — az SZKP XXVII. kongresszusá(Folytatás a 2. oldaton) Programnyilatkozat A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja — amelynek új szövegezését az SZKP XXVII kongresszusán fogadták el — megállapítja, hogy az a szocializmus tervszerű és sokoldalú fejlesztésének. a szovjet társadalomnak a kommunizmus felé való további előrelépésének programja az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján. A program egyben a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelem programja. A programnak a kapitalizmusból a szocializmusba és a kommunizmusba való átmenettel, mint a mai kor alapvető tartalmával foglalkozó fejezete megállapítja: a Szovjetunió, s más szocialista országok tapasztalata meggyőzően mutatja az új társadalom vitathatatlan társadalmi, gazdasági, politikai, eszmei és erkölcsi fölényét a kapitalizmussal szemben, egyben választ ad azokra a kérdésekre, amelyeket a burzsoá társadalmi rendszer képtelen megoldani. A szocializmus olyan társadalom, amelynek szándékai és a nemzetközi színtéren tett lépései a népek vágyát tükrözik a függetlenség és a társadalmi haladás iránt, s alá vannak rendelve a legfőbb feladatnak — a béke megőrzésének és megszilárdításának — mutat rá a program. Az okmány olyan társadalmi rendszerként jellemzi az imperializmust, amely nem hajlandó számolni a mai kor realitásaival. Mégis, az SZKP abból indul ki. hogy bármennyire is nagy az imperializmus agresszív köreinek politikája következtében a békét fenyegető veszély, a világháború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A háborút meg lehet akadályozni, az emberiséget meg lehet menteni a katasztrófától. Ebben rejlik a szocializmus és az összes haladó erők történelmi hivatása. A szocializmus tökéletesítésével és a kommunizmusba való fokozatos átmenettel foglalkozó rész megállapítja, hogy a szocializmusnak a kommunizmusba való átnövését a társadalom fejlődésének objektiv törvényei határozzák meg, olyan törvényei. amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jelenlegi körülmények között a szovjet társadalomnak a kommunizmus felé történő mind határozottabb előrelépését az ország társadalmigazdasági fejlődésének meggyorsításával lehet és kell szavatolni. A párt nemzetközi feladataival foglalkozó programfejezet hangsúlyozza. hogy az SZKP fő céljai közé tartozik a kedvező külső feltételek szavatolása a kommunizmus felé való előrelépéshez, a háborús fenyegetés kiiktatása, a szocialista világrendszer erősödésének és fejlődésének sokoldalú támogatása, a függetlenné vált országokhoz fűződő egyenjogú, baráti viszony fejlesztése. A párt arra törekszik, hogy szilárd elvtársi kapcsolatok és sokoldalú együttműködés jöjjön létre a Szovjetunió és a szocialista világrendszer valamennyi állama között. A párt abból indul ki, hogy a szocializmus országainak összeforrottsága megfelel mindegyikük érdekelnék, s egyben a közös érdekeknek is. Az SZKP mindenekelőtt azért lép fel, hogy erősítse a Szovjetuniónak a szocialista közösség országaihoz fűződő barátságát és kapcsolatait. Az SZKP abból indul ki, hogy a korábban le- igázott népeknek a függetlenség útjára való lépése és a tucatnyi új állam megjelenése, a világpolitikában és a világgazdaságban elfoglalt súlyuk növekedése — a mai kor egyik megkülönböztető vonása. A párt azért lép fel, hogy e népek növekvő befolyása mindinkább előmozdítsa a béke és a társadalmi haladás ügyét. A felszabadult országókhoz fűződő kapcsolatait a Szovjetunió a függetlenség és az egyenjogúság tiszteletben tartására építi, támogatja harcukat az imperializmus újgyarmatosító politikája, a gyarmatosítás maradványai ellen, segíti küzdelmüket a békéért és az általános biztonságért. Az SZKP szilárdan és következetesen ragaszkodik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elvéhez — hangsúlyozza befejezésül az SZKP új szövegezésű programja.
