Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

4 NÉPÚJSÁG, 1986. március 6., csütörtök FELÜGYELET HELYETT SZAKTANÁCSADÁS Mérhetjük-e az oktatómunka eredményeit? „ARISTON" zenegép (kintorna. 1880) A zenélő doboztól a sztereó magnóig Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban Zenélő doboz (XIX. század vége) Mint ismeretes, az új ok- , látási törvény módosította a nevelési-oktatási rend­szer központi irányításá­ban a szakfelügyelet álta­lános rendjét... — Mit jelent ez a gyakor­latban? — kérdeztük dr. Horváth Tamást, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóját. — A pedagógusokat már régóta foglalkoztatta a kér­dés: hogyan valósítható meg az iskolai élet demokratiz­musa. Számos vita előzte meg a témát. Nemcsak a fen testületekben, hanem a Köznevelés című folyóirat hasábjain is. Hogy mi a lé­nyege a módosulásnak? A régebbi szakfelügyeleti rend­szer direkt volt: Kevéssé él­tek a segítő metódusokkal. Az iskolába látogató felmért egy helyzetet, számonkérö szinten Több ízben előfor­dult, hogy elsősorban a ne­gatívumokat vette számba. Nem egy iskola tantestülete panaszkodott azért, hogy a komplex látogatások során stresszhatás érte a nevelő~ két. — Ha jól .értem, a szak­emberek arra törekszenek most, hogy felkészítsék, se­gítsék az oktatókat a fel­adatokra. — Olyan új, minden in­tézménytípusra kiterjedő. Tulajdonképpen semmi más nem történt, mint az, hogy egy színész kiállt a közönség elé és elmondta életének eddigi történetét. Aki mondta, Szirtes Ádám volt. Akik hallgatták, a Gyöngyösi Helyőrségi Mű­velődési Otthon közönsége. A műsor címe Ady-verset idézett — Az Értől az Óce­ánig, ha nem is betű sze­rint. Abban sem vagyok biz­tos, hogy az előadó szán­dékosan írta-e kisbetűvel az Ér szót. De nem is ez a lé­nyeg, a cím aprólékossága, hanem sokkal inkább a tar­talmi vonatkozása. Ugyanis hajlamos vagyok azt mondani, hogy az elő­adó pódiumműsora mint­egy dokumentumérvényű tanúságtétele volt annak a sokat hangoztatott, talán ép­pen ezért már kicsit elko­pott megállapításnak, hogy 1945 olyan fordulópontja volt eddigi történelmünknek, amely hihetetlenül nagy vál­tozásokat tett lehetővé. egységes szabályozásra volt szükség, amely ugyan figye­lembe veszi a volt ellent­mondásos gyakorlatot, de a kialakuló helyi pozitív tö­rekvéseket orientálja, segíti az új tartalmú szakfelügye­leti tevékenység, a szakta­nácsadás fokozatos kialakí­tását. általános gyakorlattá válását. — Melyek (hát a tanács­adás szabályozásának főbb szempontjai? — A névváltozás „funkciót hordoz”. Ugyanis a szakta­nácsadónak nincs felügyelői funkciója. A tézisek szerint a feladatrendszert úgy ha­tározták meg, hogy az mind­inkább alkalmassá váljon a pedagógusok szakmai tevé­kenységének, sokirányú, fo­lyamatos és differenciált be­folyásolására, fejlesztésére. Az természetes, hogy a ta­nácsadói munkában a minő­ség. a hatékonyság növelé­sét kell követelményként tá­masztani. A módszerek kor­szerűsítésére van hát szük­ség. — Az alapelvek változ­tak-e? Dr. Szabados Lajosné, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet felügyeleti csoport- vezetője: — Az új feladatokat is fi­gyelembe kell venni. Gondo­lunk itt a technikusképzés­Szvitek Adám elindult egy faluból, előbb csak kenye­ret keresni, hogy végül Szir­tes Adám kiváló művész le­gyen, akinek annyi emléke­zetesen szép színészi telje­sítményt köszönhetünk. Nem világra szóló csoda az ő életútja, nem is elő­dök nélkül való. De a lehe­tőségnek ilyen társadalmi méretű kiterjesztése korábbi történelmünkben nem for­dult még elő. De úgy igaz, hogy a szí­nészi munka teljesítmény­szintjét nem a hozzáfűzhető ideológiai tételek érvényes­sége szabja meg. Mit mond­hatunk el ennek megfelelő­en Szirtes Ádám pódium­fellépéséről ? Kezdem a mű­sor szerkezeti felépítésével. Ez egy kicsit kócosnak tet­szett. Anekdoták csokrát ál­lította össze a szerző-színész. Ebből következett a művé­szi teljesítmény színvonala i$. Milyen mélységeket tár­hat fel a „jópofa” előadás? Még akkor is, ha a vélemé­re, a fakultációkra, a számí­tástechnikára. Tény, hogy célszerű megteremteni a szaktanácsadás országos szak­mai irányítását és a tanács­adók továbbképzését. Végül is az átfogó vizsgá­latok helyett folyamatos oda­figyelésre van szükség. Bal­gaság lenne arra gondolni, hogy „elszabadul a gyeplő”. Amióta a pedagógiai intézet-' hez tartoznak megyénkben a szakfelügyelők, jobb a mun­kájuk is. Az intézet segíti őket, és a szaktanácsadói hálózat is jobban funkcionál azóta. Az új feladatokból adódik, hogy a munkaközös­ségek nagyobb önállóságot, feladatot kaptak. Az intézet­nek ötfős információs cso­portja van: odafigyelnek az óvodákra. az általános is­kolákra, gimnáziumokra, szakközépiskolákra. Dr. Horváth Tamás beszél­getésünk végén még elmond­ta, hogy szerinte egy év kell ahhoz, hogy az új szakta­nácsadói rendszer kellőképp megvalósuljon. Bízunk ab­ban, hogy a kísérleti év meghozza gyümölcsét és ér­zékelik maguk a nevelők is — valamennyi oktatási in­tézményben — az újdonság eredményét. nyem szerint sokkal „nehe­zebb” vígjátéki keretben „nagyot alkotni”, mint egy tragédiában szívet morkoló- an lebilincselni a nézőt. Az „ellentételnek” ott vol­tak a versek. Ady és Petőfi is, de — ne vegyék profán párhuzamnak — Szirtes Adám versei is. Engem ma­gával ragadtak a színész költő alkotásai. Ha nem is formai remeklésükkel, ha­nem sokkal inkább a belé­jük zárt és a megformált szó segédletével kinyilvání­tott emberségükkel, lelki gazdagságukkal, beleélő ké­pességükkel. Sajnos, azt is hozzá kell tennem, hogy olykor elha­dart versidézetet kaptunk,, valamiféle érzelmi pótléknak szánva. Pedig gazdagíthatta volna előadói színvilágát ezekkel az árnyalatokkal is a pódiumra lépett színész. Jó volt, jó volt ez a2 elő­adás, de azért... jobb is le­hetett volna, Szirtes Ádám képességeit ismerve. G. Molnár Ferenc Ma, amikor a hangtech­nikának, hangrögzítésnek és -lejátszásnak annyi modern változata ismeretes, érdemes megismerkednünk az előz­ményekkel. Erre nyújt mó­dot április végéig a Buda­pesti Történeti Múzeumban „A zenélő doboztól a szte­reó magnóig” című kiállítás E szokatlan bemutatón ko­rai hangtechnikai eszközök, zenélő dobozok, kezdetleges hanglemezek sorakoznak, s a századunk első évtizedei­ben készült lemezeket meg is hallgathatják a látogatók. A kiállítás a programozott zenével és a hangrögzítéssel foglalkozik. Az előbbi tárgy­körhöz tartoznak a polifo­nok: ezeket nyilvános szó­rakozóhelyeken használták. A zenedarabokat vékony acéllemezre programozták, a lemez felületén sajtolással kialakított tüskék voltak, ezek csillagkerekeket for­gattak, s pengették a fésű- szerű fogakat. A kiállítás po­lifonja egy hajdani pesti nyilvánosházból került a múzeum tulajdonába. Az öt­venes években szerezte meg a múzeum a kiállításon lát­ható utcai verklit és két kintornát is. Szerepel a prog­ramzene-bemutatón több zenélő doboz, zenélő óra. Ezek lemezei az óra járásá­tól függetlenül működtek, bármikor megszólaltathatók voltak. Jóval újabb keletű, alig százesztendős a hangrögzí­tés technológiája. A tárla­ton Edison két találmánya szemlélteti a kezdeteket. (1877), Az egyiken tűvel ón­fóliára. a tíz évvel későtobin viaszhengerre rögzítették a hangot. A hangtölcsér szű­kebb végét lezáró membrán­hoz erősített tű a forgó vi­aszhengeren a hangnak meg­felelően változó mélységű barázdát vág. Visszajátszás­kor a barázda vezeti a tűt, ezáltal rezgésbe hozza a membránt, s az a fölvett hangot a tölcséren át visz- szaadja. Berliner szabadalmi leírá­sa és rajza már a gramo­font jeleníti meg. Az első gramofonfelvételek 1894-ből valók. Hazánkban az 1900- as évek elején tűntek fel az első ODEON-lemezek, s a hazai hanglemezgyárak már 1910 előtt készítettek felvé­teleket. A gramofongyártás­hoz kapcsolódik két jeles ma­gyar világszabadalom. Az egyik Preszter Rezső tölcsér nélküli gramofonja (ennek hasznosítására magyar gra­mofongyár is létesült 1907- ben, Eufon RT néVen), a másik a Vadász Sistem el­nevezésű találmány (ezt ma­gyar gyártó hiányában Svájcban valósították meg). A magnetofon feltalálá­sához a telefonhallgató ve­zette el 1898-ban Walde­mar Paulsen dán telefon-, mérnököt. A német Lorenz cég már 1900-ban elkészítet­te a huzalos. ..drótos” mag­nót. Napjaink modern készü­lékei, sztereó magnók, Hi-Fi- tornyok zárják a kiállítást, K. M. Diktambo. a BRG irodai használatra készült magnója. 1962-ből (Hauer Lajos felvételei — KS) Mikes Márta ÁDÁM, HOL VAGY? Egy élet a pódiumon Kettősverseny, igazgatókra Számítógép és szakmunkásképzés A Festékanyaggyár igaz­gatója kétségbeesetten bá­mult a zöldre festett gyár- kerítésre. Azért éppen erre a színre festették a kerítést, mert ezen a szállítmányon nem sikerült legutóbb túl­adniuk. A festéket ugyanis egy iszlám országban dob­ták piacra, ahol a zöld a próféta szent színe, s tilos akármit ilyenre festeni. Ekkor mondták meg a mi­nisztériumban, hogy ez volt az igazgató utolsó dobása, s ne számítson támogatásra a küszöbönálló igazgatóvá­lasztáson. Cége a biztos csőd felé halad, s akkor képesek egy szállítmány festéket oda- vissza utaztatni Magyaror­szág és Közel-Kelet között! Ráadásul ennek a lépésnek még politikai következmé­nyei is lehetnek. így a direktornak minden oka megvolt a szomorúság­ra. Ráadásul még két év hi­ányzott neki a korkedvez­ményes nyugdíjazáshoz, eh­hez a rutinszerűen alkalma­zott mentőövhöz, amit ná­lunk általában bedobnak a fuldoklónak. ★ Furcsa lett volna, ha hir­telen eltűnnek a gyárnegyed falai és kerítései. Mert a Fes­tékanyaggyártól légvonalban egy kilométernyire lévő má­sik üzemben a Borlepárló Vállalat igazgatója meg ép­pen ellenkező hangulatban volt. Vadászati témájú ösz- szejövetelt tartott munka­társaival: előre ittak a med­ve bőrére, a közelgő igaz­gatóválasztásra. A cég na­gyon jól állt az úr színe előtt (az úr itt a miniszté­riumot jelentette), mert töb­bek között korlátlan szám­ban alkalmazta annak el­használt kádereit hol mű­szaki, hol gazdasági tanács­adóként. Arra persze már nem vállalkoztak, hogy fog­lalkoztassák is őket. Min­den új emberre rábízták, ké­szítse el a prognózist a vál­lalat 2050. évig tartó fejlő­dési lehetőségeiről. Az igaz­gatónak legutóbb meg is mondták, számíthat a fel­sőbb segítségre az igazgató­választáson. ★ A Festékanyaggyár igaz­gatóválasztásán a miniszté­rium képviselője szinte vád­beszédet mondott a volt igazgató ellen. Felhívta a választók figyelmét, hogy csak az szavazzon rá, aki csődbe szeretné kergetni vál­lalatát. Ebben az esetben a minisztérium természetesen gondoskodik a dolgozókról, csak éppen az eddigi mun­kabért nem tudja biztosíta­ni. A Borlepárlónál nem kop­tatta sokáig a száját a mi­niszteriális ember. Ecsetel­te a vállalat dinamikus fej­lődését, majd elegáns for­dulattal további sok sikert kívánt az újraválasztás előtt álló igazgatónak, és lelkes kollektívájának a következő öt évre. A titkos szavazás mind­két helyen lezajlott, s csak­nem egyhangú volt. A Fes­tékanyaggyárban újabb öt évre bizalmat szavaztak az igazgatónak, mig a Borlepár­lóban az ellenjelöltet válasz­tották meg. Gőz József A komputerek mindin­kább bevonulnak a közép­iskolákba: néhány intéz­ményben ír.ár jóval tíz fö­lött van a számuk. Me­gyénkben már három szak­munkásképző intézet büsz­kélkedhet önálló gépterem­mel. Az egri 212-es számú in­tézményben 16 darab Pri­mo típusú és négy darab HT 1080-as gépen folyik az Oktatás. A számítástechnikai kabinet kiépítésére 300 ezer forintot kaptak a me­gyei tanácstól. Minden ta­nuló 20 órás alaptanfolya­mon vesz részt. emellett a té­ma iránt mélyebben érdek­lődő szakkörösök használ­ják leginkább a készüléke­ket. Gyöngyösön, a 214-es Szá­mú Szakmunkásképző Inté­zetben 12 darab, többségé­ben Commodore márkájú komputer található. Négy kezdő, két haladó, illetve két felnőtt tanfolyamon, mintegy 100—120 érdeklődő sajátít­ja el- a programozás fogá­sait. Ezenkívül a kollégis­ták is rendelkeznek még két géppel, illetve az ügy­vitelbe ís besegít egy készü­lék. A Hatvani 213-as Számú Szakmunkásképző 5 darab HT 1080-as islfalaszámító- géppel rendelkezik, melyek elsősorban a kezdő, illetve a haladó szakkörösök fej­lődését szolgálják. A gépke­zelési' tudnivalókra azonban két év múlva szinte min- denkinék szüksége lesz. Ek­korra készül el ugyanis az intézet számítógépes anyag­raktára, melyből csak a komputeren keresztül lehet majd kikérni a szükséges alkatrészeket és szerszámo­kat.

Next

/
Thumbnails
Contents