Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 5., szerda A Heves Megyei KISZ Bizottság új titkárai: MÁR NEM GYERMEKEK, DE MÉG NEM IS FELNŐTTEK A serdülőkori életszakasz Beszélgetés Kardos Ferenc pszichológussal Február a szenvedélybetegségek elleni küzdelem hónapja volt. A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa határozta el 1984-ben, hogy mozgalmat indít a serdülők körében terjedő egészségkárosító szokások ellen. A februári kiemelt programok célja, hogy a társadalom minden rétegéhez eljusson a felhívás és figyelmeztető szó: meg kell állítanunk a legveszélyeztetettebb korosztály, a II—17 évesek önsorsrontását. E súlyos társadalmi gond egyik jó ismerőjét, Kardos Ferenc pszichológust kértem beszélgetésre, aki nemrég az Egri Ifjúsági Házban tartott érdekes, videofelvételekkel illusztrált előadást klubjukról, amelyben megpróbálják a segítségre szoruló, bandázó fiatalokat másokon is segíteni tudó közösséggé nevelni. Nagy Imre — Vágjunk a közepébe! Miért mondják a szakemberek, fhogy a serdülőkor speciális életszakasz? — Mert egyszerre gyermek és felnőtt a serdülő. De azért is, mert olyan kérdéseket tesz fel magának az ember ebben a korban, amelyek sem néhány évvel előbb, sem későbbi életszakaszaiban nem jellemzik lelkiéletét. A „ki vagyok én?’’, „milyen vagyok?’' „mit érek én?’’ — kérdések ezek. Viselkedésével környezetét faggatja, és a visszajelzésekből rakja össze önmagáról alkotott képét. — Az elmúlt évben Egerben .kilenc középszintű oktatási intézményben készültek felmérések a fiatalok dohányzási. alkoholfogyasztási és szexuális szokásairól. Az 5669 tanuló válaszaiból lehangoló eredmény született. Négy év alatt például egy százalékról hétre emelkedett a rendszeres alkoholfogyasztás és a gimnazista-szakkö- zépiSkolás fiúk Aközött, míg a szakmunkástanulóknál 8,6 százalékra nőtt. \Mi lehet a magyarázata annak, hogy az egészséget és személyiséget egyaránt károsító szokások nem rettentik el őket, sőt egyre jobban terjednek körükben? — Ezek a felnőttek kiváltságai. A fiatal, aki rendszeresen él vele, abban az illúzióban ringatja magát. hogy már ő is az. Úgy tűnik. mintha ezek a gyermekkorból legszívesebben mindjárt a felnőtt korba szeretnének ugomi, mintha nem lenne számukra vonzó tizenévesnek lenni. És ha közelebbről megismerjük az életüket, rájövünk, hogy valóban nagy gondjaik vannak. A válás előtt, alatt vagy után lévő. sok esetben elfoglalt szülök, a meg nem értést tanúsító tanárok. a kiközösítő osztály- vagy munkatársak. esetleg az elutasító másik nem miatt. Hiába festünk tehát halálfejet a cigarettás dobozra, és hiába emeljük a szeszes ital árát a csillagos égig. Fölöslegesen tartunk minden fórumon ismeretterjesztő előadásokat, ha az elkobzott cigaretta, vagy borosüveg helyett érzelmeket, kapcsolatokat, programot távlatokat, cselekvési lehetőséget nem vagyunk képesek nyújtani; vagyis, ha nem tudjuk érdekessé. izgalmassá tenni fiatalságukat. — Tudom, hogy nyáron az Állami \Ifjúsági Bizottság szakmai tdelegációjának tagjaként alkalma nyílt Lengyelországban az ottani ifjúságvédelem ( tanulmányozására. Milyen tapasztalatokat szerzett, mi hasznosítható ezekből itthon? — Először is a klubéletnek az a változatos formája és széles körű elterjedtsége, ami nálunk hiányzik. Ott már az iskolákban működnek úgynevezett szabadidő (pihenő) klubok. A foglalkozások heti három-négy alkalommal, négy-öt óra időtartamúak. Előszeretettel alkalmazzák a pszichodrámát és az irodalmi szituációs játékokat módszerként, főleg beilleszkedési problémákkal küszködő felső tagozatos gyerekeknél. Átvehetnénk tőlük azt a nyíltságot, ahogy e kényes kérdéseket kezelik. Marek Kotanski pszichológus, a MONAR alapítója például minden pénteken egyórás élő műsoridőben szólhat a lengyel fiatalokhoz a rádióban. Irigylem az iskolapedagógusi hálózatukat is. Azokban az intézményekben, ahol négyszáznál több gyerek tanul, főállású iskolapedagógus van, aki kizárólag nevelési kérdésekkel foglalkozik. — A mai gyerekeket bölcsődétől 1 az iskoláig döntő többségben — nők nevelik. A családok jelentős része a válások nagy száma miatt csonka, ezek anyagi helyzete is jelentős leltéréseket mutat. A mai magyar valóságnak és benne a felnőtt társadalom magatartásának változása nélkül nem várhatunk javulást. Pozitív magatartási modellt nyújtó felnőtt környezet és a felnőttekkel kialakult jó kapcsolat nélkül önámítás lenne a helyzet javulására várni. Létre tudunk-e hozni mi js egy is-« kolapedagógusi hálózatot? Meg tudjuk-e erősíteni a nevelési tanácsadókat? Vállaljuk-e a klubhálózatok kialakítását? Ezek azok a gondok, melyek már szemléletbeli és gazdasági kérdéseket is felvetnek. Ezért nehéz ez a probléma. llosvai Ferenc 1958. június 12-én született Egerben. Sarudon végezte általános iskolai tanulmányait, majd az Egri Alpári Gyula Közgazdasagi Szakközépiskolában tanult tovább. Itt lett a KISZ tagja 1972- ben. Alapszervezeti propagandistaként és kultúrosként dolgozott. 1976-ban sikeres érettségi vizsga után felvételt nyert a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Elöfelvételisként sorkatonai szolgálatot teljesített. 1977-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait és másodévtöl az agrár szakra jelentkezett. Bekapcsolódva a mozgalmi munkába, a kollégiumi diákbizottság titkára lett. Később az ipari kar KISZ-bizottságának politikai képzési teendőit látta el. 1979-ben az egyetem KISZ- bizottságának tagjává választották, a Központi Kollégiumi Diákbizottság titkáraként dolgozott tanulmányai befejezéséig. 1981-ben kapott közgazdász diplomát. Korábbi tevékenysége elismeréséül az MKKE KISZ-bi- zottságától „Kiváló mozgalmi és szakmai munkáért” emlékplakettet kapott. Ez évben lépett az MSZMP tagjainak sorába. Az egyetem befejezése után volt iskolájában helyezkedett el, mint középiskolai tanár. 1984-ben elvégezte az MKKE éves kiegészítő tanár szakát. Diplomáját jelenleg írja. 1984- ben jóváhagyták doktori dolgozatának kérelmét, melyet szintén most készít. Munkahelyén bekapcsolódott a KISZ- és pártalapszervezet munkájába. Az iskolai pedagógus KISZ-alapszervezet titkárává választotta 1984- ben, és beválasztották a városi pedagógus KlSZ-bizott- ságba. 1985-ben elvégezte a KISZ Központi Iskola há- xomhónapos tanfolyamát. Munkahelyén KlSZ-tanács- adó tanárrá nevezték ki. 1985 novemberében a KISZ MB tagjai sorába választotta. Szóntósi Rafael 1957. szeptember 19-én született Egerben. Az általános iskolát Felsőtárkányban végezte. Középfokú tanulmányait az Egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában folytatta. A középiskolában ’ előbb osztálytitkár, majd a vertikális alapszervezet kialakítása során KISZ-alapszervezeti titkár, később az iskolai KISZ-bi- zottság tagjaként tevékenykedett. Az érdeklődési körébe tartoznak a műszaki, technikai kérdések, ezért jelentkezett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre. A mozgalmi munkával továbbra sem szakítva, előbb KISZ-alapszervezeti titkár lett, majd az évfolyama beválasztotta a Gépészmérnöki Kar Valéta Bizottságába, ahol az egyetem elvégzéséig dolgozott. Egyetemi tanulmányait 1980-ban fejezte be, mint okleveles gépészmérnök. Az egri Finomszerelvény- gyár gyártásfejlesztési főosztályán célgéptervezöként dolgozott, s rövid idő múlva már e főosztály K1SZ- szervezetét irányította. Sorkatonai szolgálata következtében a Magyar Néphadsereg különböző alakulatainál töltött be KISZ-vezetöi funkciót és itt nyert felvételt 1982-ben a pártszervezetbe is. Leszerelésé után, mint a KISZ Eger Városi Bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője, 1983-ban 5 hónapos Központi KISZ-iskolán vett részt. Még ez évben megválasztották a felsőtár- kányi sportkör elnökének. Tagja a Gépipari Tudományos Egyesület egri szervezete elnökségének is. A KISZ Heves Megyei Bizottsága apparátusában 1984-től politikai munkatársként dolgozott. Munkája alapján a KISZ Heves Megyei Bizottsága kooptálta tagjai sorába, s megválasztotta titkárának. Dalnok, prózában Beszélgetés Bródy Jánossal „Az év szövegírója" címet szavazták meg a levélírásra nem rest fiatalok Bródy Jánosnak, tavalyi produkciója alapján. Az immár negyvenéves művész vidéki turnékon, személyes előadással is népszerűsíti dalait. Egy ilyen alkalommal válaszolta meg a mellének szegezett kérdéseket. — Ügy tűnik, hogy a szakma is, a sajtó is a „nagy öreg" szerepét próbálja önre kényszeríteni. Mennyire bántja ez magát? — Nem nagyon bánt, nem is tiltakozom ellene. Én csak csinálom a magam dolgait, és a rám aggatott elnevezések vagy skatulyák nem igazán érdekelnek. De jól belegondolva: ha egy húszéves műfajt valaki húsz éve műivel, akkor óhatatlanul „nagy öreggé” válik. Ebben van valami hízelgő is. — Tehát nemcsak skatulya, hanem belülről is ennek érzi magát egy kicsit? — Ez kettős dolog. A műfaj fiatalít. A saját koromnál fiatalabbnak érzem magam. Nemrég voltam érettségi találkozón, és szinte „apámnak” érezhettem egyik-másik volt osztálytársamat. A „nagy öreg” szerepe csak műfajon belül érvényes. — Nemrég említette egy nyilatkozatában, hogy kezdeti lelkesedését felváltotta „valami tapasztalatokon alapuló bölcsességféle.” Menynyire apasztja a lelkesedést az elismertség? — Mikor az európai civilizáció a technológiában maximumra jutott, rájött, hogy a létnek vannak olyan alapvető kérdései, amelyekre másban kell1 keresni a választ. És sokan elkezdtek a keleti filozófiák iránt érdeklődni. Így van ez egy műfajjal, vagy az abban sikeres emberrel is. Kezdetben lelkesen próbálja elfogadtatni .magát. Aztán elér egy ponthoz, és rájön, hogy ez nem is nagyon fontos. — Tehát muszáj-H er kulcsként könnyebb tartósítani a lelkesedést? — Egyszerűbb volt ez a mi esetünkben. Mi vadvirágként nőttünk fel. Tehát a műfaj úgy változott, ahogy a természetes életösztön diktálta. Egyik kedvenc idézetem: amelyik ember húszévesen nem radikális, annak nincs szíve, amelyik még negyvenévesen is az, annak nincs esze. — „Radikális korban" lévő húsz év körüliek szavaztak önre, sőt, emlékkoncertet is szerveztek az Illésnek. Pedig ma sokan inkább „temetni” kívánják az idősebb nemzedékek tagjait, semmint dicsérni. Hogyan őrizte meg a két évtizeddel fiatalabbak körében is a népszerűségét? — Azokat kívánják „temetni”, akiknek törekvéseit, hagyományait túlhaladottnak érzik. Az élet egyéb területein is azok váltak hőseinkké, akiknek tevékenysége nemzedékekkel később iís folytatódott. Nekünk vannak követőink. Tágakban: a hatvanas években fölserdült nemzedék még bőven hordozhatja a zászlót, mert azóta nem olyan történelmi korszakot éltünk meg, amely az akkor megfogalmazott jobbító szándékokat teljesen valóra váltotta volna. — Megragadott egy régebbi mondata, miszerint „ékkor reményteljesebb időket éltünk". Mik hiányoznak ma a reményteljességhez? — Most súlyozottan jelentkeznek a problémák. Századvég felé közeledünk, amely egyben ezredvég is, és ez eléggé rányomja bélyegét a kor hangulatára. A közgazdászok nagyjából egyetértenek abban, hogy konjunktúra a belátható jövőben nemigen várható. Az ideológiában sem úgy tűnik, hogy születőben volna valami új, mozgósító társadalmi eszme. Most a racionalitás korszakát éljük. Az ember rövid távon gondolkodik, rövid távú döntéseket hoz, mintsem, hogy vigyázó szemét a távoli jövőbe vetné... — Rokona önnek Bródy András közgazdász? — Az apám. — így már érthető, hogy miért rímelnek gondolatai a Lassuló idő című könyv téziseire. — Ebben is sokat tanultam tőle. Fiatalon lett az apám, akkor még nem kellett ezzel sokáig várni. — Sokáig kell várni a fiatalabb zenészeknek az érvényesülésre. Legalábbis ők úgy érzik, hogy „az idősebb zenészek elfoglalták a helyeket”. Meglepett, mikor ezzel kapcsolatban ön úgy nyilatkozott: „gyerekek, ne hülyéskedjetek, nem a régi zenészekkel álltok szemben, hanem az R—Go-val, a Dolly Roll-lal...” Ez egy tapasztalatokon alapuló bölcs manőver? — Régebben volt elterjedt vélemény, hogy a műfaj megújulásának legfőbb akadálya, hogy a régiek elfoglalták a helyeket. De ebben a szakmában ez nem érvényes. Itt nincs védett státusz. Hogy ki foglalja el a helyet, attól függ, ki népszerű. Egyébként ma nem a régiek a legnépszerűbbek. — A népszerűséget valóban demokrácia dönti el. Amiről ön szívesen beszél, hiányolja azt, ugyanakkor díjnyertes szövegében azt mondja: ne szólj, szám, nem fáj fejem; hallgatni aranyat ér. Nincs itt ellentmondás? — Erre nem tudok válaszolni, mert úgy látszik, ön az iróniára nem érzékeny ezek szerint... — Vallomásában egyensúlykereső embernek mondja magát. Miért keresi? Hiszen szemmel láthatólag teljes lelki egyensúlyban van. — ... Azt akar ja mondani, hogy úgy nézek ki, mint aki teljesen jól érzi magát? — Igen. — ... Akkor jó .. . Meg kell teremteni az egyensúlyt a termelési erők közt odakint, s az ösztönök közt idebent ... Molnár Pál EGER VAROS TANÄCSA V. B. MUNKAERÖszolgalati iroda alläsajAnlatai: Egri Dohánygyár: Eger, Somogyi B. u. 4. Többéves gyakorlattal rendelkező, szakképzett szakácsnőt keres felvételre. HM-i Településtisztasági Vállalat: Eger Makiári út 7. Egri tmk-műhelyébe felvételre keres autószerelőt. Érdeklődni lehet: Eger, Merengő u. 3. Tmk-vezetőnél. Telefon: 10-633 , Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat: Eger, Lenin út 55. 3 személyes büfébe vezetőt és helyetteseket, valamint a felsőtárkányi KISZ-táborba szakácsot és konyhalányokat vesz fel. Jelentkezés fenti címen, ill. a felsőtárkányi táborban az üzletvezetőnél. VILATI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. Felvételre keres szakirányú középfokú végzettséggel rendelkező pénzügyi előadót és gépíró-adminisztrátort. Finomszerelvénygyár: Eger Felvesz gépi forgácsoló szakmunkást; szerkezeti lakatost; géplakatost; hegesztőt; szerszám- és készülékszerkesztőt; szíjgyártót; női minőségi ellenőrt; takarítónőt. ZÖLDÉRT Hütőháza: Eger, Külsősor u. 8. Felvételre keres 8 általános iskolai végzettséggel árukísérőket; női raktári segédmunkásokat; gépkocsival rendelkező asztali árusokat. Egri Közúti Építő Vállalat: Eger, Lenin út 51. Felvételt hirdet kőműves és vasbetonszerelő szakmunkások részére. Kereseti lehetőség.6000—9000,— Ft, teljesítménybérezéssel. Érdeklődni: Eger. Raktár u. 4. Telefon: 11-955 FIGYELEM! Irodánkban az alábbi új szolgáltatások vehetők igénybe: korrepetálás, nyelvtanítás, gyermek- felügyelet, beteggondozás. A lakossági igény bejelentése az irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Minden héten szerdán 16 órától 18 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. Tájékoztatás a Munkaerő-szolgálati Iroda ügyfélfogadási rendjéről: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: 13.00 órától 16.00 óráig 8.00 órától 12.00 óráig 8.00 órától 18.00 óráig ügyfélfogadás SZÜNETEL 8.00 órától 12.00 óráig
