Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 54. szám ARA: 1986. március 5.. szerda 1.80 FORINT KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSA ZAGORSZKBAN - GÁSPÁR SÁNDOR A NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI MOZGALOMRÓL További vélemények az SZKP fejlesztési programjáról Az SZKP XXVII. kongresszusa a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fej­lesztése 1986—1990-re és a 2000-ig terjedő időszakra érvényes fő irányainak vitájával folytatta kedden délelőtt munkáját. Megkezdte munkáját az a bi­zottság is, amelynek feladata a fő irányokról szóló kongresszusi határozat tervezetének megszövegezése. A Nyikolaj Rizskov miniszterelnök előadói be­szédében vázolt tervekről hétfőn több mint tízen mondták el véleményüket. A program a társadalmi és gazdasági fejlődés merész, de reális feladatait tartalmazza. Teljesítésük érdekében minőségileg új színvonalra kell emelni az egész szovjet gazdaságot. Ennek érdekében alkalmazni kell a tudományos­műszaki haladás vívmányait, át kell térni az intenzív fejlődés útjára, szer­kezeti változásokat kell végrehajtani a gépgyártásban, mindenekelőtt a szer­számgépgyártásban, a műszeriparban, az elektrotechnikában és az elektro­nikai iparban. Tizenkét szovjet felszóla­lás, az SZVSZ elnökének, valamint nyolc külföldi kül­döttségvezetőnek az üdvözlő beszéde — ez a szovjet kom­munisták kongresszusa he­tedik munkanapjának mér­lege. Kedden a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotá­jában folytatódott e vita a Szovjetunió gazdasági és tár­sadalmi fejlesztésének fő irányairól, amelyekről előző nap Nyikolaj Rizskov mi­niszterelnök előadói beszé­dét hallgatta meg a tanács­kozás ötezer szovjet részt­vevője és több száz külföldi vendége. A kedd délelőtti ülés első szónoka, Nyikolaj Jermakov, a kemerovói területi pártbi­zottság első titkára, a dél­nyugat-szibériai Kuznyeck- medence szénbányászatá­nak szentelte felszólalását és külön méltatta a magyar bá­nyászokkal fenntartott kap­csolataikat is. Elmondta, hogy a medence sok bányá­ja immár rekonstrukcióra szorul, de a helyi vezetők egy része központi utasítás­ra vár, az illetékes minisz­terek viszont nem állnak fel­adatuk magaslatán. Nyiko­laj Jermakov síkraszállt az ágazati és területi tervezés kombinációja mellett, sür­gette a hatalmas bányavidék egyre súlyosbodó környezet- védelmi problémáinak meg­oldását. A minszki autógyár pré­selőkovácsa, Jevgenyij Sul- jak büszkén számolt be ar­ról, hogy a gyár csökkent munkáslétszámmal teljesí­tette ötéves tervét. A közel­múltban nagy teljesítményű kamionokat kezdtek gyár­tani. Szoros termelési koope­rációt építettek ki Csehszlo­vákiával és az NDK-val, ter­mékeik egész sor szocialista országba eljutnak. Dmitrij Motornij ukrajnai kolhozelnök felszólalása be­vezetőjében rámutatott, hogy a szovjet gazdaság és társa­dalom fejlődésének meggyor­sítása nemcsak a Szovjetunió szempontjából jelentős, ha­nem az egész emberiség ha­ladását is meggyorsítja. A továbbiakban síkraszállt a kolhozelnökök nagyobb ön­állósága és amellett, hogy a termelés bővítésének és ösz­tönzésének alapvető forrása a mezőgazdasági üzemeknél a tiszta jövedelem legyen, amellyel maga a gazdaság rendelkezik. A kolhozelnök különböző fogyatékosságok miatt kemény bírálattal il­lette személy szerint a szov­jet mezőgazdasági gépgyár­tási minisztert és a Mező- gazdaságtudományi Akadé­miát, szorgalmazta a káder­cserét a kolhozok és a szov- hozok között. A Szakszervezeti Világszövetség elnökének beszéde öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Szak­szervezeti Világszövetség képviseletében részt vehe­tünk a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVII. kongresszusán — mondta Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke. A meghívás is kifejezi, hogy Lenin pártja, a szov­jet kommunisták megkülön­böztetett figyelmet szentel­nek és megkülönböztetett jelentőséget ^tulajdonítanak a szakszervezeti mozgalom­nak. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának kongresszusa­it a nemzetközi munkás- közvélemény, a szervezett munkásság mindig nagy fi­gyelemmel és érdeklődéssel kísérte. Ez természetes és érthető. A forradalmi szak- szervezeti mozgalom a nagy októberi szocialista forra­dalomtól, annak eredmé­nyeitől kapott új lendületet és ösztönzést a kizsákmá­nyolás ellen, a társadalmi haladásért folytatott harcá­hoz. Az SZiKP kongresszusa erőt és biztatást ad a mun­kásmozgalomnak, a szak­szervezeteknek napjainkban is, amikor a tőkés világ gazdásági válsága tovább mélyül, annak minden kö­vetkezménye a dolgozók etet­és munkakörülményeit ne­hezíti. Mint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója is megállapítja, a tőkések az egész világon támadást indítottak a dolgozók nehéz és hosszú harcokban elért vívmányai, a szakszervezeti jogok ellen. A tőke mozgástere azon­ban napjainkban egyre in­kább szűkül. A válságból való kijutásra ma már nin­csenek meg azok a lehető­ségek, amelyek a harmin­cas évek elején a tőke ren­delkezésére álltak. A Szov­jetunió, a szocialista orszá­gok léte. a gyarmati rend­szer felbomlása, az egyre halározottabbá és harcosab­bá váló tömegmozgalmak, a szakszervezetek fellépései azok a legfontosabb ténye­zők, melyek jelentős mér­tékben csökkentették a tőke mozgásterét. A munkásosztály, a szak- szervezetek visszautasítják a Iburzsoá közgazdászoknak azt az elképzelését, a tőkés országok kormányainak azt a törekvését, hogy a gazda­sági folyamatoknak szabad utat engedve a válság le­küzdésének terheit a dolgo­zókra hárítsák. A szakszervezetek vissza­utasítják a tőkéseknek azo­kat az embertelen nézeteit is, amelyek szerint a fegy­verkezési verseny jótékony hatással van a foglalkozta­tottságra. A szellemi és fi­zikai munka emberei, a szak- szervezetek, függetlenül at­tól. hogy milyen irányzat­hoz tartoznak, tisztában vannak azzal, hogy a fegy­verek között nemcsak a mú­zsák hallgatnak, hanem ér­telmét veszti minden embe­ri tevékenység. Ezért üd- vözlik és támogatják a szak- szervezetek a béke és biz­tonság megteremtésére irá­nyuló szovjet kezdeménye­zéseket, köztük azokat a legújabb javaslatokat, ame­lyek célja a nukleáris há­ború veszélyének az embe­riség életéből történő végle­ges kiiktatása. Napjainkban világossá vált, hogy tarthatatlanok a tőkés vi.lág „gazdasági csodájáról” meghirdetett elméletek. Megdőltek azok az állítá­sok, miszerint az osztály­harc ideje elmúlt, mert a (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándort hallgatják az elnökség tagjai, köztük Kádár János és Lázár György az SZKP XXVII. kongresszusán (Népújság-telefotó — MTI — Pálfi Gábor felv. — KS) Energiatakarékosságot a lakásépítésben Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter sajtótájékoztatója Energiatakarékosabb módszereket az építkezés­ben — röviden így foglalható össze annak a saj­tótájékoztatónak a témája, amelyet tegnap dél­előtt tartottak Budapesten, az Országházban. Amint Jámbor Ildikó munkatársunk jelentette: Somogyi László építési és városfejlesztési minisz­ter a sajtó munkatársainak elmondta, hogy ez év januárjától szigorodtak az új épületekre vonat­kozó hötechnikai előírások. A rendelet nem előzmé­nyek. nélküli. Az első lépést az energiatakarékos építke­zés bevezetésére már 1975- ben megtették. Ekkor ugyan­is a Minisztertanács utasí­tására az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter a ko­hó- és gépipari miniszterrel együttesen intézkedéseket hozott a nagyobb hőszigete­lő képességű anyagok gyár­tására. Az elmúlt évtized­ben hazánkban létrejött egy korszerű építőanyagipar, amely nagyrészt megterem­tette a feltételét az energia- takarékos középületek és ma­gánlakások megvalósításá­hoz. Többek között szőkébb hazánkban, Hevesben elter­jedtek és népszerűek lettek a HTEV műanyag ablakai és ajtói, s újabban a Mátra Gázbetongyúr korszerű fala­zóanyaga ad lehetőséget a kor színvonalának megfele­lő építkezésekhez. A hát­téripar kialakításával egy- időben, 1979 áprilisában fo­gadták el azt a hőtechnikai szabványt, amelynek köve­telményei kétszer olyan szi­gorúak, mint a megelőző időszakban. Az idén bevezetett rende­let további megszorításokat ír elő. Ennek következmé­nyeit és az ebből fakadó te­endőket részletesen taglalta a miniszter. Többek között elmondta, hogy az új szab­vány megnöveli a tervezők felelősségét is, miszerint olyan anyagokat ajánljanak az építtetőknek, amelyek megfelelnek a követelmé­nyeknek, továbbá az adott országrészben könnyen be­szerezhetők. A tájékoztatón elhangzott, hogy falazó- és szigetelőanyagokból bőséges a kínálat országszerte, jól­lehet ezek drágábbak a ha­gyományosnál. A magánépít­tető kiadásait ez persze meg­növeli, hiszen egy száz négy­zetméteres alapterületű la­kóház esetén mintegy 40— 50 ezer forinttal kerül töb­be, mint korábban, az 1979 és 85 közötti időszakban. Mindezeket ellensúlyozza vi­szont, hogy az OTP ez év­től kedvezőbb hitelfeltétele­ket nyújt az otthonteremtők­nek. S mint a miniszter hoz­záfűzte, ez a többletköltség 15—20 év alatt megtérül a fűtőenergia-megtakarításon. Ami az új hőtechnikai szabvány betartásának ha­tósági ellenőrzését illeti, az Építőanyag Minőségellen­őrző Intézet ez év áprilisá­tól hatósági jogkört kapott, s minden esetben felülvizs­gálják a forgalomba kerülő új szigetelő- és falazóanya­gokat, ajtókat, ablakokat. Nagyobb felelősség hárul a tanácsokra is, mert figye­lemmel kell kísérniük a ren­delet betartását a gyakorlat­ban. A jövőben gondot for­dít a főhatóság a tanácsi dol­gozók ilyen irányú képzésé­re is. Szó esett a régi épületek felújításáról is, amelyeknél szintén az új előírások a mérvadók. Végezetül el­hangzott, hogy a most be­vezetett szabvány előírásai­nak további szigorítására a jelenlegi tervidőszakban már nem kerül sor. SZAKMAI NAP A FŐISKOLÁN Heves — Szolnokban Hét megye felsőoktatási bázisán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán a szak­mai napok sorozatában kedden szűkebb hazánk ta­nácsi, vállalati, szövetkeze­ti vezetői találkoztak az intézet tanáraival, hallga­tóival. Ez alkalommal — amely egyébként a hasonló rendez­vények között immár a har­madik — rögtönzött kiállí­tások, bemutatók is utaltak a látogatókra. Az intézmény­ben színes fotók tárlata en­gedett bepillantást megye- székhelyünk szépségeibe, vit­rinekben tették közszemlére a borkombinát, a dohány­gyár jellegzetes termékeit, a parádiak üvegremekeit, míg a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat há­rom miniboltot nyitott al­kalmi jelleggel az épületben — most természetesen diák­eladókkal. A tanulók bárját pedig ügyes kezekkel csárda- hangulatot idéző — de a helyszínhez alkalmazkodó, mértéktartó — borozóvá va­rázsolták néhány órára. A mindenekelőtt tanács­kozásra, konzultációra, ta­pasztalatcserére érkezett he­vesi vendégeket a délelőtti órákban dr. Boros Ottóné, a főiskolai tagozat igazgatónő­je köszöntötte, majd Mis- kolczi László, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője tartott vitain­dító előadást. Szólt a szak­ma munkaerő-, szakképzési és szakképzettségi helyzeté­ről. Több más mellett el­mondotta : a kétségkívüli igyekezet ellenéte is gond, hogy középfokú oktatásunk színvonala és a főiskolai kö­vetelmények között még min­dig nagy a különbség, s He­ves megyében ma is kevés a felsőfokú képzettségű szak­ember. Hangsúlyozta a fo­gyatékosságok megszünteté­sének fontosságát, s a vál­lalati, szövetkezeti vezetők felelősségét az utánpótlás biztosításában. Előadását élénk vita kö­vette, ki-ki nemcsak gond­jait, hanem törekvéseit is részletezte kollektívájának az előrelépés vitathatatlan szándékával. Szó esett afc intézet és a megye közötti együttműködés erősítéséről, szélesítéséről, az oktatási formák további korszerűsí­téséről, bővítéséről. Heves Megye Tanácsa V. ß” kereskedelmi osztályának ve­zetője, Miskolczi László dél­után tágabb körben a fő­iskola nagy előadótermében adott részletes ismertetést sokszínű életünkről, elsősor­ban kereskedelmünkről, ven­déglátásunkról, majd fil­met is vetítettek erről. Kedves színfoltja volt a találkozónak az intézet ré­szére ajándékozott egerszó- láti, hatalmas liba és egy korsó bikavér, amely jel­képesen vendégvárásunkból adott némi ízelítőt. Végül megyénk képviselői a főiskola szűkebb hazánk­ból Szolnokon tanuló hall­ga tóival- folytattak baráti eszmecserét a mindennapi munkáról, a fiatalok vá­gyairól, s a friss szakembe­reket fogadó körülmények­ről.

Next

/
Thumbnails
Contents