Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 54. szám ARA: 1986. március 5.. szerda 1.80 FORINT KÁDÁR JÁNOS LÁTOGATÁSA ZAGORSZKBAN - GÁSPÁR SÁNDOR A NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI MOZGALOMRÓL További vélemények az SZKP fejlesztési programjáról Az SZKP XXVII. kongresszusa a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztése 1986—1990-re és a 2000-ig terjedő időszakra érvényes fő irányainak vitájával folytatta kedden délelőtt munkáját. Megkezdte munkáját az a bizottság is, amelynek feladata a fő irányokról szóló kongresszusi határozat tervezetének megszövegezése. A Nyikolaj Rizskov miniszterelnök előadói beszédében vázolt tervekről hétfőn több mint tízen mondták el véleményüket. A program a társadalmi és gazdasági fejlődés merész, de reális feladatait tartalmazza. Teljesítésük érdekében minőségileg új színvonalra kell emelni az egész szovjet gazdaságot. Ennek érdekében alkalmazni kell a tudományosműszaki haladás vívmányait, át kell térni az intenzív fejlődés útjára, szerkezeti változásokat kell végrehajtani a gépgyártásban, mindenekelőtt a szerszámgépgyártásban, a műszeriparban, az elektrotechnikában és az elektronikai iparban. Tizenkét szovjet felszólalás, az SZVSZ elnökének, valamint nyolc külföldi küldöttségvezetőnek az üdvözlő beszéde — ez a szovjet kommunisták kongresszusa hetedik munkanapjának mérlege. Kedden a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában folytatódott e vita a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól, amelyekről előző nap Nyikolaj Rizskov miniszterelnök előadói beszédét hallgatta meg a tanácskozás ötezer szovjet résztvevője és több száz külföldi vendége. A kedd délelőtti ülés első szónoka, Nyikolaj Jermakov, a kemerovói területi pártbizottság első titkára, a délnyugat-szibériai Kuznyeck- medence szénbányászatának szentelte felszólalását és külön méltatta a magyar bányászokkal fenntartott kapcsolataikat is. Elmondta, hogy a medence sok bányája immár rekonstrukcióra szorul, de a helyi vezetők egy része központi utasításra vár, az illetékes miniszterek viszont nem állnak feladatuk magaslatán. Nyikolaj Jermakov síkraszállt az ágazati és területi tervezés kombinációja mellett, sürgette a hatalmas bányavidék egyre súlyosbodó környezet- védelmi problémáinak megoldását. A minszki autógyár préselőkovácsa, Jevgenyij Sul- jak büszkén számolt be arról, hogy a gyár csökkent munkáslétszámmal teljesítette ötéves tervét. A közelmúltban nagy teljesítményű kamionokat kezdtek gyártani. Szoros termelési kooperációt építettek ki Csehszlovákiával és az NDK-val, termékeik egész sor szocialista országba eljutnak. Dmitrij Motornij ukrajnai kolhozelnök felszólalása bevezetőjében rámutatott, hogy a szovjet gazdaság és társadalom fejlődésének meggyorsítása nemcsak a Szovjetunió szempontjából jelentős, hanem az egész emberiség haladását is meggyorsítja. A továbbiakban síkraszállt a kolhozelnökök nagyobb önállósága és amellett, hogy a termelés bővítésének és ösztönzésének alapvető forrása a mezőgazdasági üzemeknél a tiszta jövedelem legyen, amellyel maga a gazdaság rendelkezik. A kolhozelnök különböző fogyatékosságok miatt kemény bírálattal illette személy szerint a szovjet mezőgazdasági gépgyártási minisztert és a Mező- gazdaságtudományi Akadémiát, szorgalmazta a kádercserét a kolhozok és a szov- hozok között. A Szakszervezeti Világszövetség elnökének beszéde öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Szakszervezeti Világszövetség képviseletében részt vehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán — mondta Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke. A meghívás is kifejezi, hogy Lenin pártja, a szovjet kommunisták megkülönböztetett figyelmet szentelnek és megkülönböztetett jelentőséget ^tulajdonítanak a szakszervezeti mozgalomnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusait a nemzetközi munkás- közvélemény, a szervezett munkásság mindig nagy figyelemmel és érdeklődéssel kísérte. Ez természetes és érthető. A forradalmi szak- szervezeti mozgalom a nagy októberi szocialista forradalomtól, annak eredményeitől kapott új lendületet és ösztönzést a kizsákmányolás ellen, a társadalmi haladásért folytatott harcához. Az SZiKP kongresszusa erőt és biztatást ad a munkásmozgalomnak, a szakszervezeteknek napjainkban is, amikor a tőkés világ gazdásági válsága tovább mélyül, annak minden következménye a dolgozók etetés munkakörülményeit nehezíti. Mint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója is megállapítja, a tőkések az egész világon támadást indítottak a dolgozók nehéz és hosszú harcokban elért vívmányai, a szakszervezeti jogok ellen. A tőke mozgástere azonban napjainkban egyre inkább szűkül. A válságból való kijutásra ma már nincsenek meg azok a lehetőségek, amelyek a harmincas évek elején a tőke rendelkezésére álltak. A Szovjetunió, a szocialista országok léte. a gyarmati rendszer felbomlása, az egyre halározottabbá és harcosabbá váló tömegmozgalmak, a szakszervezetek fellépései azok a legfontosabb tényezők, melyek jelentős mértékben csökkentették a tőke mozgásterét. A munkásosztály, a szak- szervezetek visszautasítják a Iburzsoá közgazdászoknak azt az elképzelését, a tőkés országok kormányainak azt a törekvését, hogy a gazdasági folyamatoknak szabad utat engedve a válság leküzdésének terheit a dolgozókra hárítsák. A szakszervezetek visszautasítják a tőkéseknek azokat az embertelen nézeteit is, amelyek szerint a fegyverkezési verseny jótékony hatással van a foglalkoztatottságra. A szellemi és fizikai munka emberei, a szak- szervezetek, függetlenül attól. hogy milyen irányzathoz tartoznak, tisztában vannak azzal, hogy a fegyverek között nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem értelmét veszti minden emberi tevékenység. Ezért üd- vözlik és támogatják a szak- szervezetek a béke és biztonság megteremtésére irányuló szovjet kezdeményezéseket, köztük azokat a legújabb javaslatokat, amelyek célja a nukleáris háború veszélyének az emberiség életéből történő végleges kiiktatása. Napjainkban világossá vált, hogy tarthatatlanok a tőkés vi.lág „gazdasági csodájáról” meghirdetett elméletek. Megdőltek azok az állítások, miszerint az osztályharc ideje elmúlt, mert a (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándort hallgatják az elnökség tagjai, köztük Kádár János és Lázár György az SZKP XXVII. kongresszusán (Népújság-telefotó — MTI — Pálfi Gábor felv. — KS) Energiatakarékosságot a lakásépítésben Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter sajtótájékoztatója Energiatakarékosabb módszereket az építkezésben — röviden így foglalható össze annak a sajtótájékoztatónak a témája, amelyet tegnap délelőtt tartottak Budapesten, az Országházban. Amint Jámbor Ildikó munkatársunk jelentette: Somogyi László építési és városfejlesztési miniszter a sajtó munkatársainak elmondta, hogy ez év januárjától szigorodtak az új épületekre vonatkozó hötechnikai előírások. A rendelet nem előzmények. nélküli. Az első lépést az energiatakarékos építkezés bevezetésére már 1975- ben megtették. Ekkor ugyanis a Minisztertanács utasítására az építésügyi és városfejlesztési miniszter a kohó- és gépipari miniszterrel együttesen intézkedéseket hozott a nagyobb hőszigetelő képességű anyagok gyártására. Az elmúlt évtizedben hazánkban létrejött egy korszerű építőanyagipar, amely nagyrészt megteremtette a feltételét az energia- takarékos középületek és magánlakások megvalósításához. Többek között szőkébb hazánkban, Hevesben elterjedtek és népszerűek lettek a HTEV műanyag ablakai és ajtói, s újabban a Mátra Gázbetongyúr korszerű falazóanyaga ad lehetőséget a kor színvonalának megfelelő építkezésekhez. A háttéripar kialakításával egy- időben, 1979 áprilisában fogadták el azt a hőtechnikai szabványt, amelynek követelményei kétszer olyan szigorúak, mint a megelőző időszakban. Az idén bevezetett rendelet további megszorításokat ír elő. Ennek következményeit és az ebből fakadó teendőket részletesen taglalta a miniszter. Többek között elmondta, hogy az új szabvány megnöveli a tervezők felelősségét is, miszerint olyan anyagokat ajánljanak az építtetőknek, amelyek megfelelnek a követelményeknek, továbbá az adott országrészben könnyen beszerezhetők. A tájékoztatón elhangzott, hogy falazó- és szigetelőanyagokból bőséges a kínálat országszerte, jóllehet ezek drágábbak a hagyományosnál. A magánépíttető kiadásait ez persze megnöveli, hiszen egy száz négyzetméteres alapterületű lakóház esetén mintegy 40— 50 ezer forinttal kerül többe, mint korábban, az 1979 és 85 közötti időszakban. Mindezeket ellensúlyozza viszont, hogy az OTP ez évtől kedvezőbb hitelfeltételeket nyújt az otthonteremtőknek. S mint a miniszter hozzáfűzte, ez a többletköltség 15—20 év alatt megtérül a fűtőenergia-megtakarításon. Ami az új hőtechnikai szabvány betartásának hatósági ellenőrzését illeti, az Építőanyag Minőségellenőrző Intézet ez év áprilisától hatósági jogkört kapott, s minden esetben felülvizsgálják a forgalomba kerülő új szigetelő- és falazóanyagokat, ajtókat, ablakokat. Nagyobb felelősség hárul a tanácsokra is, mert figyelemmel kell kísérniük a rendelet betartását a gyakorlatban. A jövőben gondot fordít a főhatóság a tanácsi dolgozók ilyen irányú képzésére is. Szó esett a régi épületek felújításáról is, amelyeknél szintén az új előírások a mérvadók. Végezetül elhangzott, hogy a most bevezetett szabvány előírásainak további szigorítására a jelenlegi tervidőszakban már nem kerül sor. SZAKMAI NAP A FŐISKOLÁN Heves — Szolnokban Hét megye felsőoktatási bázisán, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán a szakmai napok sorozatában kedden szűkebb hazánk tanácsi, vállalati, szövetkezeti vezetői találkoztak az intézet tanáraival, hallgatóival. Ez alkalommal — amely egyébként a hasonló rendezvények között immár a harmadik — rögtönzött kiállítások, bemutatók is utaltak a látogatókra. Az intézményben színes fotók tárlata engedett bepillantást megye- székhelyünk szépségeibe, vitrinekben tették közszemlére a borkombinát, a dohánygyár jellegzetes termékeit, a parádiak üvegremekeit, míg a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat három miniboltot nyitott alkalmi jelleggel az épületben — most természetesen diákeladókkal. A tanulók bárját pedig ügyes kezekkel csárda- hangulatot idéző — de a helyszínhez alkalmazkodó, mértéktartó — borozóvá varázsolták néhány órára. A mindenekelőtt tanácskozásra, konzultációra, tapasztalatcserére érkezett hevesi vendégeket a délelőtti órákban dr. Boros Ottóné, a főiskolai tagozat igazgatónője köszöntötte, majd Mis- kolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tartott vitaindító előadást. Szólt a szakma munkaerő-, szakképzési és szakképzettségi helyzetéről. Több más mellett elmondotta : a kétségkívüli igyekezet ellenéte is gond, hogy középfokú oktatásunk színvonala és a főiskolai követelmények között még mindig nagy a különbség, s Heves megyében ma is kevés a felsőfokú képzettségű szakember. Hangsúlyozta a fogyatékosságok megszüntetésének fontosságát, s a vállalati, szövetkezeti vezetők felelősségét az utánpótlás biztosításában. Előadását élénk vita követte, ki-ki nemcsak gondjait, hanem törekvéseit is részletezte kollektívájának az előrelépés vitathatatlan szándékával. Szó esett afc intézet és a megye közötti együttműködés erősítéséről, szélesítéséről, az oktatási formák további korszerűsítéséről, bővítéséről. Heves Megye Tanácsa V. ß” kereskedelmi osztályának vezetője, Miskolczi László délután tágabb körben a főiskola nagy előadótermében adott részletes ismertetést sokszínű életünkről, elsősorban kereskedelmünkről, vendéglátásunkról, majd filmet is vetítettek erről. Kedves színfoltja volt a találkozónak az intézet részére ajándékozott egerszó- láti, hatalmas liba és egy korsó bikavér, amely jelképesen vendégvárásunkból adott némi ízelítőt. Végül megyénk képviselői a főiskola szűkebb hazánkból Szolnokon tanuló hallga tóival- folytattak baráti eszmecserét a mindennapi munkáról, a fiatalok vágyairól, s a friss szakembereket fogadó körülményekről.
