Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. március 1., szombat Felgyorsult idegenforgalmunk fejlődése Az eredményekről és a tervekről Miskolczi László, a megyei tanács osztályvezetője Aligha gondolnák sokan. hogy s/ü kehi) hazánkban csupán (avals — a/ üdülök beutaltjaival együtt — mintegy kétmillió éjszakát töltöttek vendégeink, s legalább másfélszer ennyi kirándulót fogadtunk napközben. A legutóbbi öt esztendő tapasztalatai szerint még in kább nőtt az érdeklődés szép tájaink, kedves településeink iránt, hiszen 1Í180- hoz képest 41 százalékkal több külföldi járt nálunk s az idegenek a korábbinak csaknem ötödével meghosszabbítót tak látogatásaikat. vá megyei célkitűzéseinkéi A cseppet sem unalmas, hanem sokkal inkább izgalmas számokat Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője idézte beszélgetésünk alkalmával, miközben a legsom- másabban próbálta összefoglalni az elmúlt középtávú tervciklus eredményeit. S annál is inkább örömmel szólt a felgyorsult fejlődésről. a tőkés devizabe- vételek átlagosnál erőteljesebb emelkedéséről, mivel sokáig számos helyen, alsóbb és felsőbb szinten egyaránt vitatták elképzeléseik, törekvéseik realitását. — A területünkön lévő Mátra—Bükk, illetve a Kö- zép-Tiszavídék nagy része önmagukban is vonzerők — mondta —, hát még ha fejlesztjük! Nos. ez vezetett bennünket is, amikor a továbblépés lehetőségeit kutattuk, illetve célkitűzéseink megvalósításán fáradoztunk. Másrészt, természetesen az is hozzájárult az idegenforgalom megélénküléséhez, hogy az M3-as autópálya elérte Gyöngyöst, s így a körzetünk megközelíthetőb- bé vált. A lényeg: jelentősen bővültek fogadási feltételeink. a magasabb kategóriákba sorolt, elegánsabb kereskedelmi szálláshelyeink mellett egyszerűbb, olcsóbb, de mindenképpen barátságos, a legszükségesebb igényeket kielégítő kempingek is nyíltak. A fizetővendég-szolgálaton túl megjelentek az első magánpanziók. a bolthálózat határozottan javult. Ugyanekkor szélesedett a műemléki, múzeumi látnivalók köre. jobbak lettek a színpadi szórakoztatás körülményei, nemcsak Szilvásváradon, hanem például Egerben szintén fejlődött a nézők számára is élményt jelentő lovas sport. Szerencsére jó néhány országos szervvel is sikerült jobban elismertetni értékeinket, megértetni buzgalmunkat. s már a korábbinál nagyobb rokonszenv- vel támogatták igyekezetünket. — Egyszóval: elégedettek? — Szó sincs erről! Hiszen —. hogy mást ne említsek — a gyógy, és thermál- idegenforgalom vagy éppenséggel a téli sportok fejlődése igencsak elmaradt a kívánalmaktól nagy tartalékaink vannak a Bükki Nemzeti Park vagy a Mátrai Tájvédelmi Körzet lehetőségeinek . kihasználásában, egy sor gond forrása az infrastruktúra hiányossága. Ha például a népszerű Mátrában, Bükkben az ivóvízre már nem is lehet sok panasz, a csatornázás. a szennyvíztisztítás Mátra- szentimrén és környékén, Bánkúton, mindmáig csak álom. Ügy, hogy rengeteg még a tennivaló! — Hallhatnánk többet is ezekről? — Mint a Népújságból ;s ismeretes már: az Országos Idegenforgalmi Tanács az elmúlt hetekben hagyta jóa Mátra—bükki Üdülőterület, illetve a Közép-Tisza- vidéki Üdülőkörzet VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióit. Ezekben az említett „adósságok'’ és újabb vágyaink is egyaránt helyet kaptak, s jellemző, hogy 1986—90. között egyedül a Mebib közvetlen támogatásával megvalósítandó munkák értéke megközelíti az egymilliárd forintot. Amiből 400 millió körüli a központi támogatás. Feltétlenül törekszünk fogadóképességünk mennyiségi, minőségi fokozására, a szolgáltatások színvonalának további emelésére, vendégeink „költési" lehetőségeinek szélesítésére. Nem utolsósorban a jobb propagandára! Mert megengedhetetlen. hogy például az egri programok még februárban sem ismertek, s alig lehet valami csábítóbb műsort „kiajánlanunk" a főszezonra. Terveink előkészítése máris megkezdődött az érintett szakosztályokkal, országos szervekkel és a tájegységi intézőbizottságokkal. Ha általánosságban az idegenforgalomnak csupán szerényebb növekedésével is számolhatunk a jövőben. határozott élénkülés várható a szociálturisztikában. a hét végi kirándulásokban, az autós, az ifjúsági és a ther- málturizmusban, s ezért egv sor feladatot kell megoldanunk belföldi vendégeink nagyobb megelégedésére. Bizonyos* a külföldiek foko. (Fotó: Szántó György) zódó érdeklődése is. ami! elsősorban a gyógy, és thermál-idegentorgalom fejlesztésével tarthatunk ébren. Így rendkívül fontosnak ítéljük az egri fürdő- központ jobbá tételét a strand vízellátásának stabilizálását. a vízforgató berendezés elkészítését, a téli üzemelés minden feltételének megteremtését, az 50 méteres sportuszoda rekonstrukcióját, a SZOT-üdülö építésének idei megkezdését. Elodázhatatlan az előrelépés az egerszalóki ügyben is. amelyet egyébként csupán a körzet gazdája, a megyéért eddig is sokat tett Mebib mindjárt kerek 20 millió forinttal segítene, ha felgyorsulna itt a szükséges tereprendezés, s kiépülne az elmaradhatatlan infrastruktúra — ugyanakkor, hogy már két svéd cég is jelentkezett elgondolásaival — Bükkszék két újabb medencéjéhez, s más egyébhez eddig 50 millió forint „jött" össze, s ha további 7 is lesz: a meglévők felújítása sem marad el a VII. ötéves tervben. A télj tömegsportokra egyrészt Mátraszentimrén, Galyatetőn. Kékestetön, másrészt — korcsolyázási, fakutyázási lehetőségekkel — a Sástónál iparkodunk az eddiginél nagyobb módot teremteni. S ez utóbbival főleg az ifjúsági turizmust kívánjuk szolgálni a szálláshelyek ugyanitt történő bővítésével, „té- liesítésével”, a szórakoztatás sokoldalú szélesítésével. Továbbá pedig Síkfökút rendbetételével, a kiskörei tábor kialakításával, illetve az itteni ezerszemélyes szabadstrand már idei megnyitásával. valamint az egri vár helyreállításának folytatásával együtt... Üj szálló nem épül, de befejeződik az egri Park, s megtörténik a Hotel Avar korszerűsítése, teljesen „megfiatalodik’’ a sikfőkúti turistaház, kompletté válik az egri kemping, s befejeződik a sarudi [1 üteme. amely faházakkal egészíti ki a nyaralótelepet.. Míg Bükkszéken. Kiskörén új, olcsó kemping is létesül — Hogyan próbálják „behozni" az infrastruktúránál említett lemaradást? — Kiemelt feladatunk a következő öt esztendőben a Feiső-Mátra szennyvíztisztí. tó telepének megteremtése, csatornahálózatának kiépítése, a bükkszáki és kiskörei bővítés, illetve a párád- sasvári hasonló rendszer kialakítása. További gépkocsiparkolókat szeretnénk a Mátrában, s például azon vagyunk, hogy a közkedvelt, bükki Bánkút, Heves megyéből is megközelíhetőbbé váljon. — Valóság lesz a tervekből? — Reméljük — hallottuk befejezésként Miskolczi Lászlótól — miután nemcsak a szándék komoly, hanem a cselekvésre is határozott a készség. Az előző tervciklusban kialakult, a korábbinál tudatosabb, ösz- széhangoltahb fejlesztőtevékenység, a Belkereskedelmi Minisztériummal, s az egyéb országos, illetve területi szervekkel teremtett együttműködés, az intéző- bizottságok. valamint a helyi tanácsok segítsége egészen biztos, hogy nem marad folytatás nélkül. S ez. után is számítunk a lakosság támogatására, társadalmi munkájára, a magántőke „mobilizálására”, amelyek egészen biztosan nem kevéssel pótolják megint a hiányzó forintokat. Gyóni Gyula FÉL ÉVTIZED ALATT MEGDUPLÁZTÁK A NYERESÉGET Új termékük: a „Mese” ... A vállalat közelmúltban korszerűsített halmajugrai üzemének csarnoka való természetes idegenkedést. Én 35 éve vagyok a gyárnál, így látom, hogy az igazgató bátor kezdeményezései milyen sokkal vitték előbbre ezt a vállalatot. — Nem félnek attól, hogy a vezetőség esetleg túl merész terveket készít? — A dolgozók ismerik az elképzeléseket és a vállalati tanács is jól működik nálunk. Ezen kívül tudjuk, hogy mindig van valameny- nyi tartalék is. De ha baj lenne, az igazgató akkor is ki tudna találni valamit. Nekem két bátyám pék. Velük szoktam megbeszélni a mi üzemünk ügyes-bajos dolgait, s mondhatom nincs miért szégyenkeznünk. Meg van a pénzünk és a nyereségből is szépen jut. — Ezek szerint nincsenek munkaerő gondjaik? — Nálunk sokaknak éjszaka kell dolgozni, és nincs ünnep, nincs vasárnap sem. — veszi át a szót Tóth József szb-titkár. — A fiatalok nehezen jutnak ef szórakozni, és ritkán látják még a tévé főműsorát is. A gépesítés ellenére ' sok helyen nehéz a munka. Ezért, bár jól keresnek a dolgozóink, ezt a helytállást szinte 'lehetetlen igazán megfizetni. Természetesen a pénz mellett sokat saá- mítanak a körülmények is az üzemben. Ebédlőnk, öltözőink és fürdőink vannak. Igyekszünk minél több szakszervezeti tagunknak kedvezményes üdültetést biztosítani. Ezek mind fontos feltételei a munkaerő megtartásának. — Mik a {közeljövő tervei? — fordulunk ismét Szipszer Imre igazgatóhoz. — Már jelenleg is az ország legjobban gépesített gyárai között vagyunk, de az automatizálást továbbra is folytatjuk. Saját építőbrigádunkkal végezzük a felújításokat, és a korszerűsítéseket. Energia-megtakarító intézkedéseink közül kiemelkednek: a gyöngyösi és hatvani gyárunk átállítása olajról gázra, és a Diesel-program a szállításban Mindezek mellett üzletpolitikánknak változatlanul két fontosabb alapelve marad: a jó minőség és a termékszerkezet állandó megújítása. Móró István nem utolsósorban a becsülettel dolgozó kollektívának köszönhető. A termelési sikereinken kívül a fiataljaink mozgalmi munkáját és felkészültségét a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlajának kétszeri eU nyerése és a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyének első díja is bizonyítja. — Melyik termékük a legkedveltebb? — Jelentős mennyiség fogy el a házi jellegű és a rozslánggal készült kenyérből. Nagyon keresett cikk még a hevesi kifli is Piaci sikere van a Konzum háztartási keksznek, a Túró Rudinak és a különféle rúdostyáinknak, illetve tortalapjainknak. de szeren, cséré hosszan folytathatnám még a sort. Herczeg Endréné pék- szakmunkást a gyár ipari tanulóinak szakoktatóját arról kérdeztük, hogyan fogadták a dolgozók a technológiai megújulást hozó újabb és újabb gépeket. — Eddig még mindegyik csökkentette a fizikai munkát. A jót pedig könnyű elfogadni és megszokni. Ez mindig legyőzte az újtól Üj terméket, „Mese" mezeskekszet csomagolnak az asszonyok (Fotó: Perl Marton) Az események időrendi sorrendjének megbontásával egyetlen célunk volt: Megmutatni annak a szorgalmas kollektívának a munkáját, amely egy vállalkozó szellemű vezetés segítségével képes volt jelentős eredmények elérésére és a továbblépés feltételeinek megteremtésére. Szipszer Imre igazgatót először a vállalat rövid bemutatására kértük. — Legfontosabb feladatunk a lakosság ellátása friss kenyérrel és péksüteménnyel. Emellett csak kiegészítő tevékenység az édesipari termékek gyártása. Ennek ellenére részesedése az össztermelésből évről évre növekszik. Az egri gyárunkon kívül még több helységben működnek üzemeink a megyében. Például Gyöngyösön desszerteket. Halmajugrán kekszet és linzert, Bélapátfalván félkész tortaféleségeket gyártunk. Természetesen ezek között sütőipari tevékenységet végző telepek is vannak. — Hjogyan gazdálkodtak az előző öt évben? — A száraz számok helyett inkább a szemléletesebb arányokat emelném ki: mind az árbevételünk, mind a nyereségünk megduplázódott. Kétszer nyertük el a Kiváló Vállalat címet, ezen kívül termékeink közül kettő-kettő BNV, illetve OMÉK-díjat kapott. Mindez egy erőteljes korszerűsítésnek. következetes gyártmányfejlesztésnek és A Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat vezetői nem sejthették, hogy beszélgetésünket követően a gyárat is meg akarjuk nézni. Mégsem találkoztunk az üzemben lézengő emberekkel. Mindenki a gépsorok és a kemencék mellett végezte külső szemlélő számára is láthatóan pontosan megszabott munkáját.
