Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 4., kedd 3 Nem sokallni - tisztelni A MAGYAR TUDOMÁNY VIDÉKI MŰHELYEI A legnagyobb szellemi beruházás Sok vagy kevés a jogsza­bály? Örök vitatéma ez a jogalkotók és a jogalkalma­zók között. Vannak, akik azt állítják, hogy egy jog­rendszer milyenségét soha nem szabad a hatályban le­vő paragrafusok számán mérni. Legalább ugyanolyan hiba ugyanis egy új jogsza­bályt nem megalkotni, ha azt a társadalmi-gazdasági viszonyok indokolttá teszik, mint hatályban tartani olyan rendelkezéséket, amelyek fe­leslegesen regulázzák az ál­lampolgárok vagy éppen a gazdálkodó szervezetek ma­gatartását. A szakemberek nem ta­gadják, hogy manapság bi­zonyos területeken túlságo­san is részletesek, apróléko­sak a különféle jogi rendel­kezések, a paragrafusok út­vesztőiben olykor már a jo­gászok sem tudnak eligazod­ni. Ugyanakkor azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a társadalmi-gazdasági viszo­nyok egyre bonyolultabbak, az életnek sok olyan terü­letén is növekszik a jog sze­repe, ahol korábban kevés­bé volt rá szükség. Az igaz­ságügyi miniszter nemrégi­ben tartott parlamenti saj­tótájékoztatóján a gazdasá­gi szabályozást hozta fel egyik példaként. Amíg a tervutasításos rendszer volt az uralkodó, és a miniszté­riumok részletekbe menően konkrétan megszabták a gazdálkodó szervezetek fel­adatait, a jognak szükség- képoen kevés szerep jutott. Amióta azonban a tervuta­sítás megszűnt: a vállalatok, szövetkezetek által követen­dő magatartást egyre inkább jogi normák terelik bizo­nyos keretek közé. Lehet er­re azt mondani, hogy lám, mennyivel növekedett a gaz­dasági jogszabályok száma, mégsem hihető, hogy ez szükségképpen negatív je­lenség lenne. Hiszen a gaz­dálkodó egységek éppen ez­zel kapnak a korábbinál na-. Az utóbbi években az ál­lattartás jövedelmezősége olyan mértékben romlott, hogy mind a nagyüzemek­ben, mind a háztáji gazda­ságokban visszaesett a te­nyésztési kedv. Ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megállítására a kormány- intézkedésekkel összhang­ban a Heves Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat programot dolgo­zott ki. Erről kérdeztük Fodor Sándor igazgatót: — A VI. ötéves tervben rendszeresen 75 ezer tonna tápot értékesítettünk. Ez­zel szemben tavaly ez a mennyiség 67 ezer tonnára esett vissza, ami az állat- állomány nagymértékű csök­kenésének a következménye volt. Ennek ellensúlyozásá­ra úgy döntöttünk, hogy 1986-tól mérsékeljük az ál­talunk előállított tápok ára­it. — Mi teszi ezt lehetővé? — A tőkés országokból származó fehérjehordozók­hoz ma 6—7 százalékkal ol­csóbban jutunk hozzá, mint korábban. A szójadarák 800 —900, a napraforgódarák 400 —600, a húslisztek 750—800 és a hallisztek 1600 forint­tal kerülnek kevesebbe ton­nánként, mint 1985-ben. Az első félévben nem változta­tunk takarmánykeverékeink összetételén, s ha szükség esetén az olcsóbb búza és a drágább kukorica arányát az utóbbi javára kell módo­sítanunk, ezt a többletkölt­séget a vállalatunk magára vállalja. Az intenzív sertés­tápok új ára tonnánként 310 gyobb mozgásteret, növek­szik döntési jogkörük, s ve­le együtt pers,ze a felelőssé­gük is. Ezzel a példával a minisz­ter sem azt akarta érzékel­tetni, hogy ma már nincse­nek olyan „jogszabálygyár­tási” törekvések, amelyek in­dokolatlanok, s amelyeknek gátat kell vetni. Elsősorban áz alacsonyabb szintű jog­anyagban sok a kifogásolni­való. Az egyes minisztériu­mok ma még gyakran olyan­kor is a rendeletalkotás fegyveréhez nyúlnak, ami­kor valamilyen fontos fel­adatot más eszközökkel — például új ösztönzési rend­szer kidolgozásával, a gaz­dasági érdekeltség megte­remtésével — kellene meg­oldaniuk. Az adminisztratív módszerek alkalmazása, a tiltások és kötelességek elő­írása persze többnyire egy­szerűbb, s ráadásul önigazo­lásul is szolgálhat, hiszen utólag elmondhatják: mi ki­adtuk a jogszabályt, igazán nem tehetünk róla, hogy „lent” nem hajtották végre. Az effajta szemlélet azért is káros, mert képviselői való­jában nem a feladatokat akarják megoldani, csupán az ágazat, a minisztérium „önadminisztrálását” tart­ják fontosnak. Arról nem is beszélve, hogy minden olyan jogszabály, amelynek kiadásához előzetesen nem teremtették meg a végrehaj­tás feltételeit, szükségkép­pen lejáratja azoknak a pa­ragrafusoknak a tekintélyét is. amelyek betartására pe­dig valóban nagy szükség lenne. A jogrendszer egységessé­gének, áttekinthetőségének biztosítása érdekében a kö­vetkező években jelentős fel­adatok várnak az igazság­ügyi kormányzatra. S te­gyük hozzá: nemcsak a gaz­dasági életben. Jelenleg a lakosságot közvetlenül érin­tő rendelkezések között is —370, a süldőtápoké 40—70, a baromfitápoké pedig 750 fo­rinttal csökkent. A műanyag zsák árának emelkedését sem hárítjuk át a vásárló­inkra. — Várható változás a for­galmazásban is? — Mindenütt nyitunk új boltokat, ahol ráfizetés nél­kül tudjuk azokat üzemel­tetni. ötvenkét egységből álló saját hálózatunk és ke­reskedelmi partnereink fo­lyamatos ellátását biztosít­juk. Csányban, Ludason, Sa­rudon és Verpeléten műkö­dő keverőüzemeink teljesít­ménye, ha az igények úgy kívánják, jelentősen fokoz­hatok. A „receptfegyelmet” folyamatosan ellenőrizzük, dolgozóink bérezését pedig a mjnöségtöl tesszük függő­vé. Mindez továbbra is ga­rantálja, hogy a zsákokba a címkén feltüntetett összeté­telű takarmány kerüljön. Az idén nagyobb gondot for­dítunk a kistermelők inten­zív tápokkal való ellátásá­ra. Ezeken kívül koncentrá- tumokat és különböző ta­karmánykiegészítőket is áru­sítunk, amihez saját szemes terményét hozzáadva bárki előállíthatja az állatainak legmegfelelőbb keveréket. — Szerveznek-e időszakos vásárokat? — Ezek inkább a keres­kedelem más területeire jel­lemzőek. Nem tervezünk na­gyobb szabású árleszállítást. Kivétel természetesen akad: április 30-ig az egyik legje­lentősebb hazai termelésű növényi fehérjehordozónkat adjuk tonnánként 150 fo­rinttal olcsóbban. — Számíthatnak a gaz­dák korlátozásra az új ter­més betakarításáig? még igen sok a bonyolult, a laikusok számára érthetet­len, követhetetlen paragra­fus, s ezek igencsak meg­nehezítik az állampolgárok jogainak érvényesítését. Az emberek ma már joggal igénylik, hogy ne kelljen valamennyi jogi problémá­jukkal rögtön ügyvédhez fordulniuk, hogy maguk is tisztában lehessenek legfon­tosabb jogaikkal. Régi igazság, hogy minden jog csak annyit ér, ameny- nyi megvalósul belőle. S az elmúlt évek gyakorlatából példák tucatjait lehetne so­rolni arra: hogyan rövidí­tette meg az embereket pusztán az a tény, hogy nem voltak tisztában a jogaikkal. Azt persze senkinek nem kell tudnia, hogy mondjuk mi a különbség a jótállás és szavatosság között. De ha egy év eltelte, vagy tízezer kilométer lefutása után a gépkocsira lejár a garancia, rögtön érdekessé válik: az autó milyen hibáinak javí­tását lehet továbbra is díj­mentesen kérni, most már a szavatosság alapján. Olyan zsebbe vágó kérdésekről van itt szó, amelyeket aligha szabad egy nagyvonalú kéz- legyintéssel elintézni. A negatív társadalmi je­lenségek elleni harcban is fokozott szerepet kell vál­lalniuk a következő évek­ben a jogszabályoknak. A kormány által nemrégiben elfogadott ötéves kodifikáci- ós program szerint magas szintű jogszabályt alkotnak a gyermek- és ifjúságvéde­lemről, módosítják a család­jogi törvényt, újraalkotják a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket. Remélhe­tően az elképzelések meg­valósulásával olyan új pa­ragrafusok születnek majd, amelyeket megismerve nem sokallni, hanem tisztelni fog­juk a jogszabályokat. — Több terményből is je­lentős készletekkel rendel­kezünk, de a kistermelőket még a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ál­tal kiadott rendelkezés is védi. Eszerint az állatforgal­mi és húsipari vállalat az átvett sertések után kíván­ságra utalványt ad ki, ami két állatonként 3Q0 kilo­gramm szemes takarmány vásárlására jogosít. — Tervezik új szerződési formák bevezetését? — Az úgynevezett „hasz- nosulási szerződések” szá­mát kismértékben növelni szeretnénk. Ennek a formá­nak az a lényege, hogy a termelő rendelkezésére bo­csátott, adott mennyiségű tápból állatainak előre meg­határozott súlygyarapodását kell biztosítania. Ha keve­sebb takarmányból éri el az előírt szintet, akkor prémiu­mot kap. Ha többől, akkor mi átvállaljuk a veszteséget. Ezért nagyon körültekintő­en kell eljárnunk a megál­lapodás aláírása előtt. — Mennyire alakult ki verseny ezen a piacon? — Az utóbbi években me­gyénk területén is több ter­melőszövetkezet épített ke­verőüzemet. Ezek jelentős konkurenciát képviselnek a vállalatnak, és ezáltal a mi­nőség további javítására ösztönöznek bennünket. A jelenlegi, jó helyzetünk meg­tartására tehát továbbra is garantáljuk a csomagoláson feltüntetett összetételt és fo­lyamatos szállítással meg­felelő választékot biztosítunk valamennyi elárusító helyün­kön. Móró István Tudománytörténeti jelen­tőségű esemény színhelye volt nemrégen a Magyar Tudományos Akadémia Atomkutató Intézete. Le­het, hogy akad, aki ■ vitatja ezt, s túlzónak érzi a jel­zőt, ám, ha arra gondolok, hogy a debreceni ciklotron életre keltése új korszakot nyit a hazai magfizikai ku­tatásokban. akkor mégis­csak indokoltnak tarthatjuk a fenti megállctpítást. Bevezetőként hadd em­lítsünk ennek bizonyítására egyetlen adatot: míg eddig a hazai fizikusok legfeljebb ötmillió elektronvoltos gyor­sítók mellett végezhették a kísérleteiket. a ciklotron húszmillió elektronvoltos energiát képes kölcsönözni a protonnak. Mi is az a ciklotron? Ha már a hatodik ötéves terv legjelentősebb tudomá­nyos beruházásáról beszé­lünk, illik elmondani azt is, hogy mi is az a ciklotron. A gyorsítóberendezések mű­ködésének alapelve: a gyor­sítandó részecskék két, egy­máshoz képest jelentős fe­szültségkülönbségű pont kö­zötti utat megtéve felgyor­sulnak, s az így szerzett energiát használják ki a fi­zikusok kísérleteikben. Nyil­vánvaló, hogy ha a feszült­ségkülönbséget növeljük, a részecske energiája is nö­vekszik. A ciklotron merő­ben újszerű megoldást ho­zott a gyorsítók technikájá­ban! Egy elektromágnes se­gítségével körpályára kény­szerítik a részecskét, s meg­felelő impulzusokkal (újra és újra előállítva az imént említett feszültségkülönbsé­get), minden körfordulás so­rán további energiamennyi­séget kap a részecske. így viszonylag kisméretű be­rendezéssel — a debreceni ciklotron pólusátmérője 103 centiméter — jelentős ener­giájú részecske állítható elő, amelynek nyalábintenzitása is jóval meghaladja a ko­rábbi gyorsítók hasonló mu­tatójának értékét. A debreceni ciklotron a lemngrádi \Jefremov Intézet­ben készült, hatvanmillió forintba került. Ennek meg­vásárlását nagyban segítet­te a bécsi székhelyű, Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség ötvenmilliós anyagi támogatása. Ha már a szá- •moknál tartunk: az egész beruházás közel 300 millió forintba került, amelynek nagy részét a megbízható sugárvédelem érdekében speciális technológiával ké­szült épület tette ki. A cik­lotron alkalmazása elképzel­hetetlen megfelelő kiegészí­tő eszközök, műszerek, mé­rőberendezések nélkül. Ezek döntő hányadát az Atomki fizikusai, mérnökei, kiváló­an képzett szakemberei ké­szítették el, igen jó minő­ségben. Ez az a pont, ahol szólni kell arról a munkáról, ami . immár évtizedek óta folyik a tiszántúli nagyvárosban A Szalay Nándor által ala­pított iskola mindig híres volt arról, hogy a köré szer­veződött kutatók kísérleteik túlnyomó többségét a ma­gluk által épített eszközök­kel végezték el. A hagyo­mány kényszerből teremtő­dött: a harmincas-negyve­nes években egyszerűen nem volt pénz ahhoz, hogy a debreceni egyetemen fel­halmozódott szellemi kapa­citást készen vásárolt mű­szerekkel szolgálják ki. Ké­sőbb, az 1954-ben létreho­zott Atomkutató Intézetben ugyancsak fontos feladatá­nak tekintette minden ku­tató, hogy maga is hozzá­járuljon az eszközök kifej­lesztéséhez. Ennek a munkának az eredménye mérhető le most, amikor az avatást követő próbák után, fokozatosan el­kezdődnek a ciklotronhoz [kapcsolódó tudományos prog­ramok. Felvetődhet a kér­dés: vajon mire alkalmas az a részecskegyorsító, amely saját kategóriájában az egész világon a legkisebbek közé tartozik. Láng István akadémikus, az MTA főtit­kára az avatóünnepségen adott erre megfontolandó választ, egyúttal illusztrál­va az e téren ötven év alatt bekövetkezett fejlődést. Helyünk a világban „Az első ciklotront a vi­lágon 1930-ban próbálták ki részecskék gyorsítására. Ez a mintegy 10 centiméter át­mérőjű szerkezet volt az őse a mai, óriásoknak — mondta az Akadémia főtit­kára. — A közben eltelt ötven év alatt, a szinte két kézben elférő berendezést egyre nagyobbak, egyre bonyolultabbak követték. Ma a Fermilab tevatronja 6,3 kilométer kerületű, de tervezés és építés alatt áll a szerpulhovi 2,2 teraelekt- ronvoltos gyorsító, és a CERN super proton szibk- rotronja, amelynék beton- alagútja kétszer fúrja át a svájci—francia határ szik­láit, és amelyben a részecs­kék másodpercenként 43 ezerszer keresztezik a ha­tárt Mi ehhez képest a mi sze­rény, 20 millió elektronvol­tos protonokat előállító cik­lotronunk? Nem kell-e már most, az avatáskor restell- kedve állnunk az óriások árnyékában? — tette fel a 'kérdést Láng István, de rögtön megadta a feleletet is: — Vajon egy kis folyón átívelő híd kevésbé érté­kes-e azért, mert ma már vannak több kilométer hosz- szúságú hidak is a világon, amelyek tengeröblök, óriás folyamok fölött vezetnek át? Egy híd fontosságát nem a hosszúsága adja, ,hanem ) a forgalma." Abban pedig máris bizto­sak lehetünk, hogy a deb­receni ciklotron „forgalmá­ra” nemigen panaszkodha­tunk a közeljövőben. A szé­les körű nemzetközi kapcso­latokkal bíró intézet mun­katársai megfordulnak a vi­lág minden táján, s elviszik a debreceni iskola hírét. Az Atommagkutató In­tézetben régóta készülnek a ciklotron fogadására. Része volt ennek a sok előadás- sorozat, konferencia, tudo­mányos megbeszélés, folyó­iratokban megjelenő tanul­mány, amelynek témája mindig a nagy energiájú részecske energiájának a hasznosítása volt. De jár­tak a debreceni fizikusok hosszabb és rövidebb tanul­mányutakon, ismerkedtek a Szovjetunió, az NSZK, Hol­landia, Nagy-Britannia, Finnország ciklotronjaival. Nem csoda, hogy most, ami­kor munkára kész a deb­receni laboratórium, jól előkészített tudományos programok várnak megvaló­sításra. A kísérletek egy ré­sze az alapkutatásokat, má­sik része viszont a külön­féle gyakorlati alkalmazáso­kat szolgálja. Ma az anyagvizsgálatok­ban a ciklotron az egyik legfontosabb nyomanaliti- kai leszköznek számít, je en­nek egyre növekvő szerepe van az ipari alkalmazásban, hiszen a korszerű technika szempontjából egyre nélkü­lözhetetlenebb a nyomele­mek iés a szennyeződések pontos felismerése, azonosí­tása, ide a nyomelemeknek nagry jelentősége van az or­vosi és mezőgazdasági ku­tatásokban, ja ikörnyezetvé- delemben, sőt még a krimi­nológiában és a régészet­ben is. Hasonlóan széleskörűen alkalmazzák a különféle tu­dományágak az izotópokat, amelyeknek egyik nagy cso­portja szinte kizárólag csak ciklotron segítségével állít­ható elő. Ezek közül ahosz- szaibfo felezési idejűeket ed­dig külföldről szereztük be, de ezután egy részüket Debrecenben is elő lehet állítani. A gyakorlati al­kalmazások szempontjából (egyebek között az orvostu­dományban) különösen nagy szerepük van a rövid, né­hány perc, esetleg egy-két óra felezési idejű izotópok­nak. amelyek szállítása ép­pen rövid élettartamuk mi­att szinte lehetetlen. A deb­receni ciklotronláboratóri- um új korszakot nyit e té­ren: az épületben berende­zett orvosdiagnosztiikal egy­ségben örvösök működnek együtt a fizikusokkal. Lehetne hosszan sorolni még a gyakorlati alkalma­zások számos módját, mint ahogy lesz is erre példa a debreceni ciklotron mellett folyó munkát bemutató ké­sőbbi írásokra. Most elé­gedjünk meg az intézet igazgatójának, B erényi Dé- nesnek a szavaival: „Ha azt kérdezzük, hogy jó-e ne­künk, jó-e ennek az or­szágnak és lennek a város­nak \az, Ihogy 'ciklotron- laboratóriumunk lesz, akkor a kérdésre nyugodt lelkiis- merettel felelhetünk Igen­nel.” Görömbölyi László D. A. ÖSZTÖNZÉS TÁPVÁSÁRLÁSRA Csökkenő árak — a növekvő állományért

Next

/
Thumbnails
Contents