Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-29 / 75. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 29., szombat 3 A tanácstagok a VII. ötéves tervjavaslathoz fűzött szóbeli kiegészítést hallgatják. Illést tartott Heves Megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) tás fejlesztésére is: 70 községi iskolai tanterem és 80 középiskolai osztályterem építését tervezik. A tervjavaslat vitájában hozzászólt Albert Tibor, a szihalmi tanács vb-titkára, dr. Miklós Endre, a KSH megyei igazgatóságának vezetője, Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Sós Tamás, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára. Ezt követően a tanácstagok egyhangúlag elfogadták Heves megye VII. ötéves tervét, s meghatározták az erre az időszakra szóló ifjúságpolitikai feladatokat is. A szünet után az elnöklő Maróti Sándor külön köszöntötte a tanácskozáson megjelent Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, egyúttal bejelentette, hogy a tanácsülést megelőzően Heves megye rendőr-főkapitányává Do- moszlai László r. ezredest nevezte ki a belügyminiszter. Ezután a megye tanácsainak 1985. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról szóló beszámoló jóváhagyásával folytatta munkáját szűkebb hazánk parlamentje. Majd a megyei tanácstagok a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei ellenőrzési tervét hagyták jóvá. A továbbiakban személyi ügyeket tárgyaltak a résztvevők. A megyei tanács végrehajtó bizottsága Pócs Istvánt, a Recski Nagyközségi Tanács elnökét korábban hozott elsőfokú döntésével elbocsátotta. Ezt Pócs István személyes meghallgatása után — fellebbezési kérelem folytán — a megyei tanács zárt ülésen jóváhagyta. Ezt követően került sor a megyei tanács új elnökének megválasztására. Az ülés elnöke bejelentette, hogy Markovics Ferencet, a testület február 27-én felmentette tanácstagsága és elnöki tisztsége alól, mert a Budapesti Pártbizottság titkárává választották meg. Mészáros Albert tájékoztatta a tanácstagokat arról, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága és Heves Megyei Bizottsága ajánlását figyelembe véve a Hazafias Népfront Heves Megyei Elnöksége Schmidt Rezsőt, a megyei pártbizottság titkárát javasolja, jelöli a megyei tanács új elnökének. Előzőleg március 26-án Schmidt Rezsőt, a tarnaörsi tanács megyei tanácstaggá választotta meg. Jelölésével kapcsolatban Szokodi Ferenc, a hatvani pártbizottság első titkára, dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács elnöke, dr. Balogh Zoltán, az OTP Heves megyei igazgatója mondta el támogató véleményét. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár kért szót. — A kormány megbízásából is javaslom a testületnek — mondotta —, hogy Schmidt Rezsőt vegyék fel a szavazólapra, s válasszák meg elnöknek. Schmidt Rezső megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek e tisztség ellátásához szükségesek, ezt erősíti politikai eltökéltsége, emberi magatartása, hozzáértése és vezetői rátermettsége. Nem mellékes, hogy a megye, Eger város szülötte, s így érzelmi kötődése is erre a posztra teszik alkalmassá. Gazdaságpolitikai ismeretei, tapasztalatai pedig, napjainkban különösképp hasznosíthatók. Hasonlóképpen vélekedett Barta Alajos. Mint említette: — Az is megerősített választásunk helyességében, hogy az előkészítés során előzetesen kikértük a megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága valamennyi tagjának véleményét. S ők többségükben Schmidt Rezsőt javasolták. Különösen fontos volt ebben, hogy a megyei tanács új elnöke megyénkből kerüljön ki, olyan ember legyen, aki már sokszor bizonyította rátermettségét. Épp ezért ajánlom és javaslom a testületnek, hogy őt válassza meg elnökké. Ezt követően a tanácstagok nyílt szavazással döntöttek arról, hogy Schmidt Rezső neve kerüljön föl a szavazólapra, majd a titkos szavazásra került sor. A voksok összeszámlálása után jelentette be Maróti Sándor, hogy Heves Megye Tanácsának új elnökévé a jelenlevők egyhangúlag Schmidt Rezsőt választották meg. Tudósítás:Szalay Zoltán Kép: Perl Márton A NEB vizsgálta Hevesen Hogyan lehetne eredményesebben gazdálkodni? A megyei pártbizottság kezdeményezte azt a vizsgálatot, melynek eredményét szerdán tárgyalta Hevesen Tóth József elnökletével a NEB városi bizottsága. Az összefoglaló jelentés annak okát tárta föl, milyen tényezők váltják ki a vonzás- körzetbe tartozó tsz-ek némelyikénél a tartósan alacsony hatékonyságú gazdálkodást, s miként lehetne a folyamatokat megfordítani. Nos, a beszámoló mindenek előtt leszögezi, hogy az elmúlt esztendőben a környék valamennyi nagyüzeme számára kedvezőtlenebbekké váltak mind a köz- gazdasági, mind az időjárási feltételek. A termelési értékek a hidegek miatt elmaradtak a tervezettől, s jelentős volt az elemi kár is. Az állattenyésztés már sikeresebbnek bizonyult, ösz- szességében tehát veszteséges szövetkezet nincs a területen, ám ez nem ok az elégedettségre. Átány, Tárnáméra, Tisza- nána ... Természeti adottságaik nagyjából azonosak, csupán a talajszerkezetben van némi különbség. Közösek feltételeik abban is, hogy egyik helyütt sincs vasútállomás. így lehetőségeik csekélyebbek a nagyobb szállítási távolságok miatt. Eltérő a kép viszont, ha részleteiben vizsgáljuk helyzetüket. Átány ban például az évről évre csökkenő eredményéket többék közt azzal magyarázzák, hogy földjeik aranykorona értékét helytelenül állapították meg, így a kelleténél kevesebb segítséget igényelhettek. Az alacsony jövedelmezőség oka az is, hogy a gépek rendkívül elhasználódtak, pótlásuk lassan megy. Épp ezért rendszeresen külső támogatásra szorulnak csúcsidőben — az aratást csehszlovák kombájnokkal tudják megoldani . . . Gond itt az is, hogy kevés a képzett munkás, ezzel is magyarázható némelyik ágazat veszteségessége. Tarnamérán a névadó folyó és mellékvizei is nehezítik a gazdálkodást. Az állóeszközök értéke egyébként itt is alaposan lecsökkent, tehát sok pénzt visz el a javítás, karbantartás. Az utóbbi években jelentős ; >!t a munkaerő-elván- lorlí - is. ráadásul épp a műszaki főágazatban. Nem lehet tagadni egyes pontokon a szakmai felkészültséget, emberi hiányosságokat sem és azt, hogy a kedvezmények ellenére a háztájikban csökken a zöldségtermelői kedv. Tiszanánán az átlagos aranykorona-érték igen alacsony. Ezen próbáltak segíteni mintegy 33 millió forint értékű meliorációs munkával. Ugyanilyen összeget fordítottak a vizsgált idő szakban gépvásárlásra, de ez nem volt sajnos elegendő. Igyekeztek a gazdaságtalan növények termelését megszüntetni, s az állattenyésztésben a minőség javítására törekedni. Az eredmények itt már látszanak — Holstein Fríz tehenészetük országos első helyezést ért el... A helybéli szakembereknek egyébként mindenütt megvannak a terveik arra, hogyan lehetne előbbrelépni, bár az tény, hogy az adottságok miatt ugrásszerű változások nem várhatók. A NEB többek közt javasolja a veszteséges ágazatok eredménytelenségének alaposabb elemzését, a termelés folyamatos korszerűsítését, a pénzeszközök ésszerűbb csoportosítását, s a tagság szélesebb mértékű bevonását a VII. ötéves tervi elképzelések kialakításába. Bemutatjuk a megyei tanács új elnökét Schmidt Rezső személyében . tapasztalt, nagy gyakorlatú vezető került a megyei tanács élére. 1933. március 7-én született Egerben. Tizennégy éves korától dolgozott a MÁV dunakeszi főműhelyében, s itt kitanulta az esztergályos szakmát. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán végezte, ahol 1956-ban szerezte meg a mérnöki diplomáját, később pedig a szakmérnöki képesítést. A KAEV 10. Számú Egri Gyárában 1957 és 1964 között tevékenykedett, előbb főtechnológusként, majd főmérnökként, ezt követően pedig Salgótarjánban dolgozott, öt esztendővel később ismét visszakerült megyeszékhelyünkre, ahol a Vörös Csillag Traktorgyár, majd a Hajtómű és Festőberendezések Gyára 3. Számú Egri Gyárának volt igazgatója 1975-ig. Közben jelentős szerepet vállalt az ifjúsági mozgalomban, s 1959-től a pártfeladatok végrehajtásában is. 1975-ben került függetlenített pártfunk. cióba, ez év február 15-től az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkárává választották meg. E hónap február 23-án a megyei pártértekezleten a megyei pártbizottság és végrehajTóbizottság tagjává is választották. A megyeszékhely legfőbb pártirányító testületének, s ezzel együtt pártszerveinek munkáját igen eredményesen irányította. Különösen nyíltságával, következetességével mutatott példát, valamint a szocialista erkölcs normái szerinti életmódjával. Közben politikai ismereteit is folyton bővítette: három tantárgyból tette le az államvizsgát 1978-ban a Marxista- Leninista Esti Egyetem szakosítóján. Addigi tevékenységének elismerése is volt, hogy 1983-ban az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárává választották meg. Mindig is kiemelkedő munkájával számos elismerésben részesült: 14 alkalommal nyerte el a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt, 1971-ben megkapta a Honvédelmi Érdemérmet, 1977-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1980-ban a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át. 1983-ban Eger város díszpolgára címet kapta meg. Az elmúlt évben pedig a hazáníTfelszabadulásának 40. évfordulójára az Elnöki Tanács által alapított Április 4 Érdemérmet adományozták neki. Parancsnoki értekezlet a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon Domoszlai László r. ezredes a főkapitányság új vezetője Parancsnoki értekezletet tartottak pénteken reggel a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság dísztermében. A jelentésadás után az eseményen elnöklő Tarnóczi Sándor r. őrnagy, a főkapitányság pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük az elnökségben dr. Kamara János belügyminisztert, Barta Alajost, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárát, dr. Péter Jánost, a belügyminiszter helyettesét, valamint az állami, a társadalmi szervek, a fegyveres erők és testületek vezetőit. Ezután parancsismertetésre került sor. A belügyminiszter 37 esztendei szolgálat után március 31-i hatállyal nyugállományba helyezte Pálinkás Ferenc vezérőrnagyot, egyszersmind eredményes munkájának elismeréséül dicséretben és tárgyjutalomban részesítette. Pálinkás Ferencnek ebből az alkalomból a honvédelmi miniszter díszkardot adományozott, a Munkásőrség országos parancsnoka pedig tárgyjutalmat. A belügyminiszter a főkapitányság vezetőjévé Domoszlai László rendőr ezredest nevezte ki. Egyúttal a főkapitány közbiztonsági helyettesévé dr. Jónás Pált, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság eddigi vezetőjét, akit egyúttal rendőr alezredessé léptetett elő. Az értekezlet további részében dr. Kamara János kért szót. Beszédében először röviden értékelte a XIII. pártkongresszus óta hazánkban végbement politikai eseményeket, s azt. hogy az egyéves időszakban miként valósították meg a határozatokat. Szólt az SZKP XXVII. kongresz- szusának jelentőségéről is. Kitért arra, hogy az országépítő munkában igen fontos feladatot látnak el a belügyi szervek, s a továbbiakban a bűncselekmények hatékonyabb felderítésében, a megelőzésben kell javítaniuk tevékenységüket. Nagy elismeréssel szólt Pálinkás Ferenc munkájáról. Mint mondotta: — Személyében olyan kommunista parancsnok lép életének új szakaszába, aki 1949. február 25-én kezdte belügyi szolgálatát. Vezetői feladatokkal bízták meg Békés megyében, majd Zalában, közben a Szovjetunióban végezte el szakmai tanulmányait. Éppen két évtizede, 1966 óta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. Mindig hivatástudattal, odaadással irányította a párt-, a kormányhatározatokban kiadott feladatok, parancsok és utasítások eredményes végrehajtását. Az eseményen felszólalt Barta Alajos is. — Meg- tiztelő kötelességem, hogy a megyei pártbizottság nevében elköszönjek Pálinkás Ferenc elvtárstól, aki köz- megelégedéssel töltötte be a főkapitányi posztot. A gyors helyzetfelismerés, feladatmeghatározás párosult munkájában, az egységes szemlélet, cselekvés megszervezésével. Hatni tudott az emberekre, beosz- tottaira. Nemcsak kiváló szakember, hanem politika-, vezető, közéleti ember is. Politikai tisztánlátására elvszerű véleménynyilvánítására, lényeglátására továbbra is számítunk a megye közéletében. Elismerően szólt a megyei pártbizottság első titkára Domoszlai László eddigi helytállásáról valamennyi beosztásában. Mint hangsúlyozta: benne látja a megyei pártbizottság a folyamatosság biztosítottságát a főkapitányi funkcióban. ■ér Domoszlai László r. ezredes 1934. május 7-én született Vécsen, paraszt szülők gyermekeként. A fegyveres szolgálatot 1951-ben kezdte, hat évvel később elvégezte a rendőrtiszti iskolát. Ezután az Egri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályára került. A rendőri munka több területén dolgozott, volt nyomozó, ügyeletvezető, majd a közbiztonsági alosztály, később pedig az osztály vezetésével bízták meg. 1979- ben lett a megyeszékhely kapitányságának vezetője. Egy esztendő múlva a megyei főkapitány közbiztonsági helyettesévé nevezték ki, ebben a beosztásban dolgozott mostanáig. Eközben a szükséges szakmai képzettség megszerzése mellett felsőfokú állami és politikai tanulmányokat is folytatott. Szolgálati ideje során tizennégyszer részesült elismerésben, többek között megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát és a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet is. Dr. Kamara János belügyminiszter köszöni meg a több év. tizedes munkát Pálinkás Ferencnek (Fotó: Perl Márton)
